Vadászat
Kitüntetettjeink 2024
Országos ágazati kitüntetéseket adtak át Lakiteleken
A lakiteleki Hungarikum Liget adott otthont augusztus 24-én az idei Országos Vadásznapnak, amelyen több országos ágazati kitüntetést vehettek át az arra érdemes személyek.
Magyar Nemzeti Vadászrend
Az elismerést annak alapítói, az Agrárminisztérium, az Országos Magyar Vadászati Védegylet, az Országos Magyar Vadászkamara, a SEFAG Zrt., az ÉSZAKERDŐ Zrt., a Zalaerdő Zrt., a Nimród Vadászújság és a Vadcoop Bérkilövő Vadásztársaság ítélték oda a kitüntetetteknek. Az elismerést dr. Nagy István agrárminiszter és dr. Jámbor László, a Vadászkamara elnöke adta át.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
Zuberecz Tibor
az Országos Magyar Vadászkamara Békés vármegyei Területi szervezetének titkára, a Békés Megyei Vadászszövetség elnökhelyettes-fővadásza
Okleveles tanító, vadgazdálkodási szakmérnök diplomamunkáját a szürke fogoly megmentésének szentelte. Szakmai életútja is e vadfajhoz kötődik: 1998-ban kezdte fővadászi tevékenységét a Kondorosi Gazdák Vadásztársaságnál, mint az Országos Fogolyprogram koordinátora. 2005-től a vadászkamara Békés vármegyei Területi Szervezetének titkára és a Békés vármegyei Vadászszövetség elnökhelyettes-fővadásza. Mindkét érdekképviselet munkájában aktívan részt vesz, a kamara országos bizottságaiban és szakbizottságaiban (Vadvédelmi és Vadgazdálkodási-, Természetvédelmi-, Oktatási-, valamint a Vadászati Hagyományokat Ápoló és Kulturális Bizottság) állandó és külsős tagként is. Mindig szívügyének tekintette a vadgazdálkodás, a vadászat és a természetvédelem fontosságának hiteles bemutatását a nem vadászó közönség számára, az iskolákban és a különféle civil egyesületekben megtartott ezirányú előadásainak száma meghaladja a százat. Nevéhez fűződik jónéhány, Békés vármegyéhez kötődő jeles emlékhely kialakítása is, például dr. Sterbetz Istváné, dr. Mészáros Kálmáné, a Wenckheim családé vagy a Csákói Agarász Egyleté. Munkásságának pilléreit képezi a Kondorosi Gazdák Vadásztársaság, amelynél elnöki funkciót tölt be, valamint a több mint 1300 darabból álló vadászati szakkönyvtára, amely országos viszonylatban is egészen kivételes.
Kiss B. Zoltán
a Felső-Tisza-Vidéki Vadgazdák Szövetségének korábbi elnöke
Önzetlensége és a fiatalok iránt tanúsított messzemenő segíteni akarása ma példátlan Magyarországon. Mindemellett évekig volt összetartó elnöke a regionálisan és országosan is példaértékűnek jellemezhető Felső-Tisza-Vidéki Vadgazdák Szövetségének. Ugyanakkor oroszlánrészt vállalt az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás lebonyolításában, hiszen a kiemelt helyszínként funkcionáló vásárosnaményi terület kialakítása és üzemeltetése kapcsán érdemei megkérdőjelezhetetlenek. Zoltán hétköznapjait is a vadászat és a természet iránti tisztelet és tenni akarás jegyében tölti, emellett pedig sokat tesz a vadászati kultúráért. Az általa Vásárosnaményban létrehozott vadászati múzeum mellett írt már könyvet is, továbbá tavaly megjelentetett egy hiánypótló kötetet Bágyi Ferenc nemzetközileg elismert természetfotós emlékére. Kiss B. Zoltán a kitüntetést egy későbbi időpontban veszi át.
Rosta Gyula
a Zalaerdő Zrt. vezérigazgatója
Másfél évtizede irányítja a részvénytársaság vadgazdálkodását. 2017-ben zajlott a vadászterületek ismételt megalakítása, amelyben tevékenyen részt vett. Ennek eredményeként a Zalaerdő Zrt., mint a térség meghatározó vadgazdálkodója, négy kódszámon mintegy 65 ezer hektárnyi vadászterületen folytathat vadgazdálkodást. Hangsúlyt fektet a világhírű zalai gímszarvasállomány minőségének megóvására, javítására. E szakmai munka eredménye minden évben megtekinthető a már nem csak országos, hanem nemzetközi hírnévre is szert tett, hagyományos Szentpéterföldei Trófeaszemlén. A vadászati kínálat színesítése érdekében a vezérigazgató megalapozta a részvénytársaság apróvad tenyésztését is. Fontosnak tartja, hogy a Zalaerdő Zrt. vadászterületein jól felkészült, tapasztalt hivatásos vadászok dolgozzanak. Éveken keresztül fő szervezője volt a Sohollári Vadászati Évadnyitónak, amely a 2020. évi Országos Vadásznap megvalósításában teljesedett ki. Hozzájárult a 2021-ben megrendezett „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás sikeres lebonyolításához. Vezetése alatt kezdődött és napjainkban is folyik a Zalaerdő Zrt. tulajdonában lévő vadászházak korszerűsítése.
Magyar Természeti-Vadászati Örökségért Érdemkereszt
Az elismerést annak alapítói, az Agrárminisztérium, az Országos Magyar Vadászkamara, az Országos Magyar Vadászati Védegylet és a Nimród Vadászújság ítélték oda a kitüntetetteknek. Az elismerést dr. Nagy István agrárminiszter és dr. Jámbor László, a Vadászkamara elnöke adta át.
prof. dr. Heltai Miklós
a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének igazgatója
Személyiségével, érdeklődési körével, hitvallásával kiválóan személyesíti meg a vadgazdálkodás- vadászat, valamint a természet- és vadvédelem összekapcsolódásának fontosságát, lehetőségeit, ezek közös gyökereinek megtalálását. Sok évtizedes egyetemi oktató- és nemzetközi szinten elismert kutatómunkájával, számtalan tananyagon, tudományos és szakmai publikáción, illetve médiamegjelenésen keresztül törekedett és törekszik széles körben bemutatni a természetes élőhelyek és az ott előforduló vadvilág hosszútávú megőrzésének és kezelésének lehetőségeit, az ember-vadvilág konfliktusok enyhítésének módszereit, a természeti erőforrások fenntartható használatának közös jó gyakorlatait. Egyik kedvelt, gyakran hangoztatott szófordulata az, hogy „Hiába, vadbiológusnak lenni jó!”. Prof. dr. Heltai Miklós született vadbiológus, természetszeretete mélyen a szívből jön, és sok nemzedék számtalan tanítványához, szakemberekhez és az érdeklődő lakossághoz is elér.
prof. dr. Jánoska Ferenc
okleveles erdőmérnök, természetvédelmi szakmérnök, a Soproni Egyetem Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézetének igazgatója, egyetemi tanár
Az elmúlt három évtizedben oktatói-kutatói munkáját a vadgazdálkodás és a társágazatok kapcsolatának előremozdítása érdekében végezte. Szakmai elhivatottságát mi sem bizonyítja jobban a számos szervezetben és munkacsoportban végzett, eredményes tevékenységénél. Magas szinten folytatott oktatómunkájából külön figyelemre méltó a vadászati kultúrtörténet és etika több száz hallgatóhoz történő eljuttatása. Kutatásai során jelentős erőfeszítéseket tesz a szürke fogoly hazai állományainak fenntartása érdekében. A kitüntetéssel oktatói és tudományos teljesítményét, a vadászati kultúra népszerűsítéséért tett erőfeszítését ismerték el.
Dobre-Kecsmár Csaba
az Egererdő Zrt. vezérigazgatója
Dobre-Kecsmár Csaba 1999-ben, az erdőmérnöki diploma megszerzése után az EGERERDŐ Zrt. jogelődjénél, a Mátra-nyugatbükki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságnál, annak Parádfürdői Erdészeténél helyezkedett el. 2006-tól az erdészeti társaság központjában dolgozik. 2013 és 2014 között a társaság vezérigazgatója, majd vezérigazgató-helyettese és 2019-től újra a vezérigazgatói tisztséget tölti be. Szakmai munkássága során nagy figyelmet fordít a természetközeli erdőgazdálkodás és vadgazdálkodás összehangolására, miközben törekszik a természetes erdőfelújítás magas arányának fenntartására, a vadkár csökkentésére és jobb minőségű trófeás nagyvad nevelésére. Támogatja a vadhatás céges kutatását, amely az évtizedekkel ezelőtt kezdődött mintakerítések monitorozásában valósul meg, ahol a vadmentes kiskerítésekben lévő újulati szint változásait vizsgálják a szakemberek. Vezérigazgatóként jó kapcsolatot ápol a helyi vadászati szervezetekkel, fontosnak tartja a velük való együttműködést, közösen elérhető eredményeket, amit a sajtómegjelenésekben is hangsúlyoz. Helyi szakmai rendezvényeken és környezeti nevelési programokban – így a vadásznapokon, erdészeti nyílt napokon is – példamutató együttműködés valósul meg a vadászati szervezetek és az általa vezetett EGERERDŐ Zrt. között. Dobre-Kecsmár Csaba, mint vezérigazgató és aktív vadász, nagy szerepet vállal a megyei vadászati közéletben. Hatékony résztvevője volt a Heves vármegyei vadászterületek kialakításának. A természetvédelemmel együttműködve a gyakorlatban is részt vállal a vármegyében előforduló nagyragadozók szakmai monitoringozásában. Emellett a Vadászkamara Heves vármegyei Területi Szervezetének Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottságának elnöke, illetve az Országos Vadgazdálkodási Tanács tagjaként is képviseli a helyi vadgazdálkodók érdekeit.
A Vadászkamara Aranyérme
A kitüntetés odaítéléséről az Országos Magyar Vadászkamara Elnöksége döntött. Az elismerést dr. Jámbor László, a Vadászkamara elnöke adta át.
Soós Istvánné dr.
r. ezredes, rendőrségi főtanácsos, az Országos Rendőr-főkapitányság Igazgatásrendészeti Főosztályának vezetője
1984 óta dolgozik a Belügyminisztérium kötelékében. A Rendőrtiszti Főiskola után elvégezte a Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karát is. Miután végigjárta a ranglétrát, 2008-ban léptették elő – soron kívül – rendőr ezredessé. Pályája során a Budapesti Rendőr-főkapitányság különböző szervezeti egységeinél dolgozott, szinte kivétel nélkül igazságrendészeti területen. 2019-től az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Rendészeti Főigazgatósága Igazgatásrendészeti Főosztályát vezeti. Szintén 2019-ben az Év Rendőre Miniszteri Díjat is átvehette. A vadászati érdekképviseletek és az ORFK 2008-ban megkötött együttműködési megállapodásban foglaltak megvalósításában Soós Istvánné dr. kiemelten fontos szerepet töltött és tölt be. Az Országos Magyar Vadászkamara és az Országos Magyar Vadászati Védegylet megkereséseire, az igazgatásrendészet témakörében felmerülő kérdésekre mindig kielégítő választ adott, az egyeztetések során nyitottsággal áll a vadgazdálkodás, vadászat képviselőinek felvetéseihez. Mindezzel egyértelműen hozzájárult ágazatunk fejlődéséhez, eredményességéhez. Soós Istvánné dr. a kitüntetést egy későbbi időpontban veszi át.
dr. Szabó Antal
az Országos Magyar Vadászkamara Zala vármegyei Területi Szervezetének elnökségi tagja, Felügyelőbizottságának elnöke
Jogászként és számvitelt értőként dolgozott több mint 40 évig az adóhivatalnál és annak jogelődjeinél, illetve saját könyvvizsgáló cégénél. A vadászathoz fiatalon kapcsolódott az állatok szeretete, valamint a környezetének hatásai révén. E szenvedélye társadalmi elfogadottságáért, megértetéséért minden tőle telhetőt megtett. A vadásztársaságok elszámolási nehézségein adózási szaktudásával és személyes kapcsolatai révén is sokat segített. Jelenleg tagja a Zala vármegyei Bagodi, a Nagylengyeli Olajbányász, valamint a dr. Nagy Endre Vadásztársaságnak, ahol intézőbizottsági tag, elnök is volt. 2013 óta az Országos Magyar Vadászkamara Zala vármegyei területi szervezetének elnökségi tagja, később Felügyelőbizottságának elnöke, emellett az országos Felügyelőbizottságnak is tagja. Lelkiismeretes hivatástudattal segíti a szervezet tevékenységét. 2017-től az Országos Vadgazdálkodási Alaphoz benyújtott pályázatok ellenőrzésével kapcsolatos többletfeladatokat is ellát.
Lakatos Pál
a Safari Club International (SCI) magyarországi csoportjának alelnöke és általános elnökhelyettese
Az SCI magyarországi csoportja jövő évben ünnepli alapításának 20. évfordulóját. A szervezetet megalakulása óta – az alapító elnököt, Hidvégi Béla világvadászt követően – több elnök irányította, a vezetésben a folytonosságot pedig az idén 80 éves Lakatos Pál alelnök, általános elnökhelyettes biztosította és biztosítja mind a mai napig. A klub képviseletében folyamatosan támogatja a fenntartható vadászatot, vezetésével a tagok részt vettek a Nyírerdő Zrt.-nél kezdeményezett nyírfajd telepítési programban és a Soproni Egyetemmel közösen a fogoly repatriációs kísérletekben is. Elsősorban az árvízkárosult vármegyékben anyagilag is támogatták az apróvadtelepítési programokat. Lakatos Pál a Safari Club tagjainak és barátainak évente rendszeresen szervez hazai vadászati programokat, amelyekkel a vadászatra jogosultak jelentős árbevételre tesznek szert, biztonsággal értékesítik vadászataikat.
Magyar Vadászatért Érdemérem
A kitüntetés odaítéléséről az Országos Magyar Vadászati Védegylet vezetése döntött.
Szidnai László
az Országos Trófeabíráló Bizottság nyugalmazott elnöke
1983-tól 1996-ig az Országos Trófeabíráló Bizottság élén elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar vadászat és vadgazdálkodás, illetőleg a vadbiológiai kutatás nemzetközi hírnevének megteremtésében, majd későbbi öregbítésében. A bizottság vezetőjeként neki köszönhetően valósult meg a világon egyedülálló, több mint egymillió adatot őrző trófeabírálati adatbázis létrehozása és kezelése. Több világrekord – köztük jónéhány Magyarországon zsákmányolt – trófea nemzetközi bírálatában vett részt, miközben folyamatosan publikált a hazai szaklapokban és számos egyetemi, főiskolai jegyzet, valamint szakkönyv fűződik a nevéhez. Szidnai László a hazai vadászat-vadgazdálkodás emblematikus alakja, akinek többévtizedes munkássága, szakmai és közéleti tevékenysége, példamutató hozzáállása, egyedülálló szakmai felkészültsége és teljesítménye joggal szolgáltatott alapot ahhoz, hogy – 90. születésnapja alkalmából – egyfajta életműdíjként átvehesse ezt a kitüntetést.
Baráth Béla
a Nyírerdő Zrt. Gúthi Erdészetének hivatásos vadásza
Baráth Béla évtizedes, a magyar vadgazdálkodás hírnevének öregbítését is szolgáló hivatásos vadászi munkája során jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a gúthi vadászterület világhírűvé váljon. Pályafutását 1979-ben a Felsőtiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságnál kezdte, és – a mátészalkai Széchenyi Zsigmond Vadásztársaságnál töltött négyéves kitérőt követően – dolgozik jelenleg is kerületvezető vadászként a társaság jogutódja, a Nyírerdő Zrt. kötelékében. Munkába állása egybeesik a területre az 1970-es években betelepített dám vadásztatásának kezdetével, az ennek kapcsán elért kimagasló szakmai sikerek pedig nevétől elválaszthatatlanná lettek. Ő volt a kísérővadász 1991-ben az első, majd 2002-ben a második, jelenleg is világrekord dámbika elejtésénél. Baráth Béla a kitüntetést egy későbbi időpontban veszi át.
FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja! Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!
Nimród Vadászérem
A kitüntetés odaítéléséről az Országos Magyar Vadászati Védegylet vezetése döntött. Az elismerést dr. Jámbor László, a Védegylet alelnöke adta át.
dr. Schally Gergely
a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézete Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszékének tudományos főmunkatársa
Miután Győrben elvégezte a középiskolát, a gödöllői egyetemen kezdte meg felsőfokú tanulmányait. A Szent István Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszékén szerzett vadgazda mérnöki főiskolai, majd okleveles vadgazda mérnöki diplomát a tanszék jogutódjában, a Vadvilág Megőrzési Intézetben. Felsőfokú tanulmányai során eredményesen szerepelt két alkalommal egyetemi és egy alkalommal országos diákköri konferencián. Már felsőfokú tanulmányai alatt munkát vállalt az Intézetben működő Országos Vadgazdálkodási Adattárban, amelynek 2007 óta munkatársa. Emellett részt vett oktatási és kutatási feladatokban is tanszéki mérnökként, később egyetemi tanársegédi, majd tudományos munkatársi állásban. 2010-ben madárgyűrűző vizsgát tett, azóta aktívan részt vesz az Országos Magyar Vadászati Védegylet által életre hívott és koordinált Erdei Szalonka Monitoring Programban. Tagja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek, valamint a Wetlands International Szalonka és Sárszalonka specialista csoportjának. Doktori értekezésének címe: „Az erdei szalonka (Scolopax rusticola Linnaeus, 1758) megfigyelési és elejtési adatainak vizsgálata Magyarországon 2009-2018 között”. Doktori oklevelét 2020-ban, summa cum laude minősítéssel szerezte meg. 2016-ban az erdők világnapja alkalmából elismerő oklevelet vehetett át a földművelésügyi minisztertől a vadgazdálkodási tájegységi tervezésben végzett munkájáért, emellett teljesítményéért két alkalommal is vehetett át egyetemi elismerést.
Állami elismerések
Az államalapítás és az Államalapító Szent István ünnepe, augusztus 20-a alkalmából több, a vadgazdálkodási-vadászati ágazatban vagy ahhoz kapcsolódó területen tevékenykedő személy vehetett át állami kitüntetést. Erről bővebben ide kattintva olvashat.
Minden kitüntetettnek ezúton is szívből gratulálunk!
Forrás: OMVK
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Természetvédelem
Árvízi készülődés Gemencben, mentik a vadat
A vízügyi előrejelzések alapján a jelentős vízszintemelkedés előtt akár több héttel korábban is megkezdjük a hullámtérben lévő vadvédelmi dombok, régi, még a kalocsai érseki uradalom idejéből származó nyári gátak, egyéb magaslatok, valamint az árvízvédelmi töltésen túl lévő, úgynevezett ármentett területek takarmánnyal történő feltöltését – közölte Facebook oldalán a az ökoturisztikai Központ Gemenc.
Etetéssel tartják helyben a vadat Gemencben. Fotó: Baricz Árpád
Ennek köszönhetően a vad ezekre a területekre szokik, és több hétig is át tudja vészelni az áradást viszonylag kis, de élelemmel ellátott helyen. Ilyenkor a gímszarvas és a vaddisznó is vígan elviseli egymást. Közös cél, a túlélés. Ma Sétáló Jánost kísértük el a Gemenci erdő keselyűsi és szomfovai területeire, hogy bemutassuk a gyakorlatban, hogyan is valósul meg Gemencen a vadmentés.
Forrás: Ökoturisztikai Központ Gemenc
Fotó: Baricz Árpád
Vadászat
Elesett a Bélus-völgyi király
Oravecz Attila és kedves vendége, szarvasbőgésben egy ismeretlen, de annál inkább kívánatos és minden vonatkozásban elejthető szarvasbikával találkozik, amelyre lövést tesznek, de birtokba csak másnap tudják venni. Segítségükre az ismert utánkereső, Ruszinkovics Dániel érkezik, aki Maja nevű vérebbel indul meg a nyomon…
A Bélusvölgye Vadásztársaság területén járunk, amely 7800 hektáron gazdálkodik. Nyúlványerdők, telepített erdők csíkjai vezetnek a nagy erdőtömb közepéből, amelyet mezőgazdasági területek öveznek, miközben elhagyott régi szőlők, gyümölcsösök kedveskednek a vadnak, mert erről a vidékről eltűntek már a régi öregek. Talán értük is bőgnek ilyenkor odabent a szarvasok, egy-egy rom mellett, az öreg körtefák alatt. Mesebeli táj, ahol ma királyok laknak s akiktől így, szeptemberben hangos a táj..
A Bélus-völgyi király. Fotó: Oravecz Attila
Oravecz Attila, a társaság hivatásos vadásza hallgatja az estéket, a hajnalokat. Meg-megáll és lesi, figyeli az erdőt: merre járnak a szarvasok, merre mozog a vad, hogy fordul, hogy jár a szél? Kikaszált, sárgára égett gyepek várják az esőt, nemcsak itt, hanem feljebb, a szomszédban is, a vármegyében és jóformán mindenütt. Szinte perzsel a nap, perzsel a levegő, de éjjel már szólnak a bikák, a legnagyobbak. Itt vannak, visszatértek..
A Téglás erdőnél aprócska, mozdítható les áll. Előtte jól levágott, az erdő aljáig zúzott résszel. Ahogy kell – gondolta magában s félszemmel a naptárt leste, mert szeptember első napjára már 12 bika is beállt, felvette a helyét és akinek jó füle van, hallhatja, más és más egy-egy strófa.
A sűrűben a gyümölcsösök, a sarjas erdők és a gondosan karbantartott itatók, dagonyák megtartják a vadat és a felsült rétre még a tehenek nem hozzák ki a tarvadat. Így nehéz megfigyelni a bikákat is. Még úgy is, hogy vaddisznóra jóformán nem vadásznak és a szarvasé volt az erdő egész nyáron.
Készülj az apróvadas idényre! Megérkeztek a legújabb FRANCHI sörétesek a FROMMER pesti üzletébe! Kattints a képre!
Meglepetés nem érte, hiszen tudták ezt és a vadászatok során helyben, rögtön kell bírálni – nincs mese. Van úgy, hogy eltelik 2-3 nap is, anélkül, hogy megszólalna a puska, miközben a vendéggel annyi bikát látnak, hogy mire odakerül a sor, a lövés előtt lámpaláz már messze a múlté. Különleges hely ez s a nap, nap utáni cserkelések alatt örök barátságok születnek.
Végre befordult az autó. Oravecz Attila várta már a vendéget, de most másként, hiszen régi barátja érkezik, akivel sok napot, ha úgy vesszük, az évek során, hónapot töltöttek kint. Ő az az ember, aki látott egy-két bikát s olyan kérdésekre nem is kell válaszolnia odakint, hogy akkor miért nem lőttek? Ilyen nincs és ha vendég is, ha kísér is, jóbaráttal vadászni teljesen más érzés s ahogy ő megbízik benne, az fordítva is igaz. A vendég nem lő nagyobb bikát véletlenül, de véletlenül sem esik nagyobb, mint amilyet szeretnének…és nincs tovább. Vadászni indulnak.Egyáltalán nem akartak nagy bikát lőni és a Téglás lesen hallgatták az esti koncertet. Olyan sűrű ott az erdő, hogy cserkelni lehetetlenség, amikor a takarásból kilépett a gímbika. Persze hang alapján beazonosította, de Oravecz Attila nem látta. Vadkamerákkal próbálták „megcsípni”, de rendre kikerülte és – mint a derült égből a villámcsapás, – ott állt előttünk.
A Bélusvölgye Vadásztársaság éves szinten 45 gímszarvasbikát ejt el. A terület adottságai kiválóak, a társaság több tagja átlagon felül támogatja az egyesületet, de ahogy tartják Attiláról – nem ismer lehetetlent. Ha egyszer a fejébe vesz valamit, abból nem lehet kiverni és biztosak lehetünk benne, hogy megcsinálja – mondta lapunknak Ruszinkovics Dániel – aki azt is hozzátette, hogy ennek ellenére felismeri, hogy mikor kell segítséget kérni. Így kerültem én is ide – mesélte lapuknak Ruszinkovics Dániel vérebes utánkereső. De ne rohanjunk ennyire előre!
FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja! Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!
A bika kint állt és úgy 11-12 évesre becsültem a korát – meséli tovább Oravecz Attila. Az egy napos lehűlés, az eső előtt jól jött és amikor a teheneit követve feltűnt, megdermedt a levegő a lesen. Óvatos volt, mert a sűrű szélén megállt, de nekünk ennyi éppen elég volt, hogy lebíráljuk. Ám ahelyett, hogy kilépett volna, éppen csak benézett a rétre és „uzsgyé” vissza. Sarkon fordult és eltűnt.
Ezen a nyáron kedveztünk a vadnak. A sűrű legeldugodtabb részein etettünk, hogy zavartalanul pihenhessen, táplálkozhasson a vad. Idén cukorrépát kaptak, de ímmel-ámmal nyúltak csak hozzá, miközben már gyűjtöttük a szénát s volt már olyan etető, ahova tettünk be idei lucernaszénát is.
A szarvasbikánk azután csak nem bírta tovább és a tehenei után fordult, s ahogy illik, ahogy egy király érkezik, lépésben egyenesen középre ment és belebőgött az estébe. Nem volt tőlünk 80-90 méterre.
Széles fejű, nagyon jól ült az agancstő és a rendkívül erős nyak, erős markúppal az sugallta, hogy lehet, hogy nem lesz több lehetőségünk, ezt a pillanatot meg kell ragadni. Tolna vármegyei barátommal mind a ketten abban maradtunk, hogy ez itt is és náluk is, olyan gímbika, amely minden bírálaton megállja a helyét.
Agro Jager kitűző, amelyet Kalcsevics Csava vadászékszerész készített. Egyedi elképzelésed van, szeretnél ajándékba valami ékszert? Kattints a képre!
A .300WIN puskája eldördült. Rettentően jól jelzett a bika, de egy irdatlan sűrűbe váltott be. Amint lehetett körbeszimatoltunk, de sem én, sem pedig a vendégem gyakorlatilag semmilyen támpontot nem talált. Elugrást, persze azt megtaláltuk, de semmi más jelet nem.
Igen nehéz pillanatokat élt meg a két vadász a Bélusvölgye Vadásztársaság Téglás lesén, majd a rálövés helyén vizsgálódva. Mind a két vadász úgy jött le a lesről, hogy birtokba tudják venni a gímbikát, de ehelyett tanakodva álltak: bemenjenek és kockáztassák, hogy elugrik, vagy várjanak reggelig és segítséggel nyomába eredjenek, tartva attól, hogy éjjel kikezdi a vadat a farkas vagy más kisebb dúvad.
A legjobb svéd hangtompítók a FROMMER kínálatában! Részletekért kattints a képre!
Nem szerették volna kint hagyni, de kénytelenek voltak. Ezt diktálta a regula és a sötéttel bevonultak a vadászházba, miközben Oravecz Attila jóbarátját, az ismert vérebes utánkeresőt, Ruszinkovics Dánielt hívta.
Nagyon sokat gondolkoztunk. Biztos, hogy meg kell legyen a sűrűben és az este többször is átbeszéltük, hogy ki mit látott. Egymást biztatva sem lett jobb kedvünk, pedig a lelkünk mélyén mind a ketten tudtuk, hogy nem azért mondjuk, hogy nyugtassuk a másikat, hanem azért, mert az a gímbika ott vár bennünket!
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
Ugyanilyen lövéssel, egy szegylövéssel emelkedett meg egy gímbika pár éve s bár sikerült terítékre hozni, sok kilométert kellett utána menni. Félő volt, ha megugrik, nehéz dolga lesz Daniéknak – tette hozzá Oravecz Attila.
Mindenki tudta, hogy nem akarta sem a kísérő, sem a vendég, hogy felkeljen a sebágyból.
Ruszinkovics Dániel Maja kutyáját vezetékre véve, puskájával a vállán benézett a sűrűbe. Senki nem szólt, hiszen a vérebvezető majd dönt és Dani fiatal kora ellenére jól tudja, mit kell ilyenkor tenni. A bika kettőt jobbra ugrott és arra próbáltam a Danit indítani – mesélte Oravecz Attila, de Maja elindult jobbra és azonnal elfordult balra. Csak összenéztünk, mert ő is és én is tudtam, hogy a kutyának mindig igaza van. Ott álltunk és elindultunk tehát balra.
A sűrűben várta a vadászokat a Bélus-völgyi király, amelyet Ruszinkovics Dániel kutyája dermedten talált meg. Fotó: Oravecz Attila
Nehezen is haladtunk előre, de nem sokkal indulás után Dani már szólt is. Megállt, hátrafordult kissé, hogy a kutya dermedthez vezetéssel már jelzi a vadat.
Mit is mondhatnék, mit is mondhatna az, aki ott volt? Nagyon boldog voltam, örültem neki, hogy megtaláltuk a bikát, hiszen egy rálövés után, mikor elugrik a vad, senki sem tudhatja, hogy 100 méteres, 500 méteres vagy sok kilométeres utánkeresésre indulunk.
Hozzá kell tenni, hogy óriási erőfeszítésbe került, hogy a váltókon, cikk-cakkban ki tudjuk hozni a bikát és jól esett, Dani előtt is, hogy a vendégem mindenütt segített. Mi több, társa, aki másik irányba indult bikavadászatra, is kijött velünk, mert kellett, nagyon kellett a segítség, mire kiértünk egy olyan helyre, ahová be tudtunk menni kocsival. Mondhatom, hogy társasága is büszke lehetett rá, mert elnökhöz méltó viselkedéssel ott volt közöttünk. Ha valami nekünk vadászat, akkor azt hiszem, ez a gímbika elejtése valóban vadászat volt. Ha az éjszaka nem is úgy telt, ahogy szerettünk volna, mégis minden kárpótolt bennünket, hiszen a bikánk ott feküdt bent. Úgy búcsúzott tőle a sötétségbe burkolódzó őszi erdő, ahogyan egy királyhoz illő, mert egész éjjel a szarvasbőgéstől volt hangos a Bélus-völgye…
Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Fotó: Oravecz Attila
Vadászat
Október 5-től indul a rókavakcinázás az ország keleti és déli vármegyéiben
Folytatódik a rókák veszettség elleni immunizálása
Az idei év őszén is folytatódik a rókák veszettség elleni immunizálása, valamint ezzel párhuzamosan az ebzárlat és a legeltetési tilalom bevezetése sem marad el az érintett térségekben. A repülőgépes vakcinázás 2024. október 5-től veszi kezdetét Magyarország déli és keleti vármegyéiben.
Fotó: NÉBIH
Az immunizálás során kisrepülőgépek segítségével juttatják ki a mintegy 670.000 vakcinatartalmú csalétket az érintett több mint 27.000 km2-nyi területre. A művelet ezúttal sem érinti a lakott, sűrűn beépített övezeteket. A rókavakcinázás október 5-től kezdődik az ország déli és keleti vármegyéiben, amelyhez kapcsolódóan ebzárlat és legeltetési tilalom lesz érvényben. Az egyes területekre vonatkozó időpontokról az illetékes járási állategészségügyi hivatal és a települési önkormányzat értesíti a lakosságot.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
A külterületeken plakátokkal figyelmeztetik a kirándulókat. A programba bevont területek tájékoztató jellegű térképe, továbbá az érintett települések vármegyei bontású listája a Nébih honlapján is megtalálható.
A Nébih a kilőtt rókák laboratóriumi vizsgálatával ellenőrzi a vakcinázás eredményességét. Az előző évek adatai azt mutatják, hogy az immunizálásban érintett területeken a rókák több, mint háromnegyede felvette a vakcinát tartalmazó csalétket.
Forrás: NÉBIH
Fenntartható növényvédelem és élelmiszer-biztonság Magyarországon
Árvízi készülődés Gemencben, mentik a vadat
Elesett a Bélus-völgyi király
Október 5-től indul a rókavakcinázás az ország keleti és déli vármegyéiben
Árvízvédelmi intézkedések a Pilisi Parkerdőnél
A Német Erdészeti Tanács Budapesten tárgyalt
Családi napot szervezett a Somogyi Vadászhölgyek Klubja
A szentlászlói gímbikák
Második bikám elejtésének története
Az első alföldi bakom
Már a műholdakról is látszanak a Magyarországon bajba került fecskék – VIDEÓVAL
Nem várt szerencse egy csodálatos reggelen
Augusztus a Kálozi Gyurgyalag Vadásztársaságnál
Második bikám elejtésének története
Az aranysakálok miatt lettem vadász
KITEKINTŐ: V. Magyarkanizsai Vadásznap – GALÉRIÁVAL
Idénykezdés Kardosfán
A cakkosfülű öreg aranysakál
Vaddisznó utánkeresése magyar vizslával
