Vadászat
A fegyvertörvény-módosítás tervezetéről
Az országos vadászati érdek-képviseleti szervezetek hetek óta foglalkoznak a lőfegyvertartással kapcsolatos esetleges jogszabály-módosításokkal.
A változtatások két területet érintenének. Az egyik, hogy az Európai Unió a meglévő terrorveszélyre hivatkozva módosítani kívánja a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477 EGK tanácsi irányelvet. Az EU-s jogalkotás jelenlegi stádiumában ott tart, hogy a Bizottság és a tanács készített egy tervezetet, azonban az EU parlament azt csak 2017 március közepén fogja tárgyalni, az elfogadása esetén a Direktíva 2017. április 20-án lépne hatályba.
A hatályba lépését követően az egyes tagállamoknak lehetőségük lesz a lőfegyverekkel kapcsolatos belső szabályzataikat a nemzeti hagyományokra is tekintettel módosítani. Erre az előzetes jelzések szerint 300 nap áll majd rendelkezésre, tehát bőven lesz lehetőség a hazai jogalkotókkal egyeztetni az érdekképviseleti tevékenység keretén belül. Az OMVK és az OMVV már most, előzetesen ellenvéleményt nyilvánított a Direktíva néhány tervezett megoldásáról azzal, hogy nyilván a jövőben lesz lehetőség az EU-s joganyag hatályba lépését követően a szükséges egyeztetésekre.
A másik, hogy a múlt héten az érdekképviseletek megkapták a lőfegyverekről és lőszerekről szóló, 2004. évi XXIV. törvénynek egy viszonylag kis részére vonatkozó módosítástervezetét véleményezés céljából. A vélemény a megadott pár napos határidőben megfogalmazásra került. Kifejtettük, hogy a tervezett módosításban szereplő és a vadászokat érintő megoldásokat nem tudjuk elfogadni.
Ilyen tervezett rendelkezés például, hogy a lőfegyver-kereskedő köteles megtagadni a lőfegyver, a lőszer eladását, ha véleménye szerint megalapozottan feltehető, hogy az eszközt bűncselekmény elkövetésére használnák. Elfogadhatatlan és érthetetlen ez az elképzelés, miután a rendőrhatóság új fegyverhez jutó személy esetében kiadta a megszerzési engedélyt – nyilván az előfeltételek alapos vizsgálatát követően – kérdésként merül fel, hogy a lőfegyver-kereskedő milyen alapon tagadhatja meg a hatósági engedéllyel rendelkező kiszolgálását?
Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha már lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező szeretne újabb fegyvert vásárolni, vagy meglévő fegyveréhez lőszert beszerezni, mert ez esetben is a kereskedőnek „vétójoga” van. A rendelkezés érthetetlen és elfogadhatatlan, mert honnan kellene tudnia a kereskedőnek, hogy a jogszerűen vásárló a lőfegyvert vagy lőszert bűncselekmény elkövetésére kívánja-e felhasználni?
Ugyanígy vitatható, hogy ha a fegyvertörvényt módosító jogszabály a jelenlegi megszövegezésében hatályba lépne, a különböző kategóriákba sorolt lőfegyvereknél lehetővé tenné új elvek alapján a személyi tulajdonban lévő és jogszerűen tartott lőfegyvernek olyan magasabb kategóriába sorolását, amely miatt a lőfegyvert már nem tarthatja meg a tulajdonosa. Ez esetben köteles lenne a fegyverét leadni, illetve beszolgáltatni a rendőrhatóságnak.
Ez számos problémát vetne fel azon kívül, hogy a lőfegyver jogszerű tulajdonosát megfosztja tulajdonának tárgyától. Igaz, hogy a tervezet ez esetben kártalanítási kötelezettséget ír elő, de kérdés, hogy a kártalanításra javasolt összeg vajon nem fog-e jogvitákat eredményezni, ahogy az is, hogy a nagy értékű, esetleg gyűjteményi jelleget képviselő fegyvereknél meglesz-e a sok százezer vagy akár millió forintos kártalanítás fedezete.
Felvetődik az is, hogy mi lesz egy ilyen műtárgy jelleggel is bíró lőfegyvernek a leadás vagy beszolgáltatás utáni sorsa, miután megítélésünk szerint – függetlenül attól, hogy az ilyen gyűjteményi értéket képviselő lőfegyver személyi tulajdonban van – a nemzeti vagyon részének is tekinthető.
Vannak tehát vitatható kérdések, a lőfegyvertörvény módosításának tervezetében, amelyekkel kapcsolatban a két érdek-képviseleti szerv véleményét írásban eljuttatta a Belügyminisztériumnak. Amennyiben a módosítás szándékát a jogalkotó fenntartja, nyilván további egyeztetésekre kerül majd sor, amelyekkel kapcsolatban véleményünkben rögzítettük, hogy az egyeztetéseken részt kívánunk venni, ennek lehetőségéhez az általunk képviseltek érdekében ragaszkodunk.
Ma még nem tudni tehát, hogy a tervezetben foglaltak a most leírtaknak megfelelően, vagy változtatott formában kerülnek a jogalkotó elé, de nem zárható ki az sem, hogy a lőfegyverekre, lőszerekre vonatkozó tervezet végül mégsem fog megvalósulni.
OMVV | Földvári Attila
Vadászat
KITEKINTŐ: Németország – ASP Wiesbadenben: csökkentették a korlátozási zónákat
Németországban, Wiesbaden térségében eredményesnek bizonyulnak az afrikai sertéspestis (ASP) elleni intézkedések.
Jó hírek érkeztek a járvány elleni védekezésből: az afrikai sertéspestis (ASP) elleni küzdelemben bevezetett intézkedések eredményesnek bizonyulnak. Ennek köszönhetően Wiesbaden városa két új általános rendelkezést adott ki, amelyek május 7-én léptek hatályba, és érezhető könnyítéseket hoznak a vadászok és a lakosság számára is.

Az új szabályozás központi eleme a korlátozási zónák módosítása. Az I-es számú védelmi zóna (zöld vonal) új határától északra eső területek teljes egészében kikerülnek a korlátozás alól. A vadászati gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ezeken a területeken ismét lehet vadászni járványügyi korlátozások nélkül.
Az újonnan kijelölt I-es védelmi zónán belül – a zöld és a lila vonal között – szintén jelentős könnyítések lépnek életbe. A vaddisznóállomány vadászata itt most már szinte korlátozás nélkül lehetséges.
További enyhítések történtek a Schiersteiner Aue térségében is. Az utolsó korlátozásokat is feloldották: újra engedélyezett a vadászat, a kutyák – amennyiben más szabály ezt nem tiltja – szabadon futtathatók, valamint ismét megengedett például a kerékpározás a kijelölt utak mellett is.
Ugyanakkor a II-es számú védelmi zónában, a lila vonaltól délre továbbra is szigorú előírások maradnak érvényben. A úgynevezett „fehér zónákban” is fennmaradnak a korlátozások. Ezeken a területeken a vadászok feladata továbbra is a vaddisznóállomány következetes gyérítése, mivel az alacsony állománysűrűség továbbra is kulcsfontosságú az ASP további terjedésének megakadályozásában.
A vadászok mellett a lakosságnak is fontos szerepe van a védekezésben: a kihelyezett kerítések kapuit minden esetben zárva kell tartani. Az elhullott vagy gyanúsan viselkedő vaddisznók észlelését pedig haladéktalanul jelenteni kell a hivatalos bejelentési csatornákon.
A jelenlegi fejlemények azt mutatják, hogy a következetes vadászat és a fegyelmezett intézkedések meghozzák az eredményüket – ugyanakkor a veszély még nem múlt el teljesen.
Forrás: Wild und Hund
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Nyugállományba vonult Csonka Tibor, a GEMENC Zrt. vezérigazgatója
2026. április 8-án nyugállományba vonult Csonka Tibor, a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. vezérigazgatója

Fotó: Ökoturisztikai Központ Gemenc
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról.
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.
A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.
A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.
Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.
A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.
A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.
Forrás: FACE

