Keressen minket

Mezőgazdaság

Nemzetközi kongresszus a fenntartható szőlészetről és borászatról

A Tokaj-Hegyalja Egyetem a Debreceni Egyetemmel közösen, második alkalommal szervezte meg a Tokaj Wine kongresszust

Közzétéve:

A Tokaj-Hegyalja Egyetem a Debreceni Egyetemmel közösen, második alkalommal szervezte meg a Tokaj Wine kongresszust, amelyre 14 országból érkeztek nemzetközileg elismert kutatók és oktatók, hogy a szőlészet és borászat aktuális kérdéseiről értekezzenek.

Fotó: AJN

Az október 27-én kezdődő konferenciát a sárospataki Művelődési Házban nyitották meg, ahol Farkas Sándor az Agrárminisztérium miniszterhelyettese köszöntötte a megjelenteket A megnyitót plenáris ülések követték, amelyek egészen a kora esti órákig tartottak. A főbb témák között szerepelt a globális éghajlatváltozás, a borfogyasztási trendek alakulása és a fenntarthatóság kérdése, amelyre a borászoknak is reagálniuk kell. Magyarországhoz hasonlóan a nagy európai bortermő vidékek is hasonló problémákkal szembesülnek. Dr. Molnár Péter, a Tokaj-Hegyalja Egyetem Szőlészeti és Borászati Tanszékének egyetemi docense hangsúlyozta, hogy a fiatalabb generációk csökkenő borfogyasztását különböző programokkal kell ösztönözni a jövőben.

Fotó: AJN

A kongresszust több helyszínen rendezték meg: Tarcalban, Szegiben, Mádon és Bodrogkeresztúron. A résztvevők az alábbi témakörökben tartottak előadásokat: fejlődési lehetőségek a szőlészetben, a borászat tudományának fejlődése, a bor és egészség kapcsolata, örökségvédelem, valamint bor- és gasztroturizmus.

Fotó: AJN

Október 28-án a tarcali tudományos előadások különösen az éghajlatváltozás jelentette kihívásokra összpontosítottak. Az egyre fokozódó szárazság, amely gyakran légköri aszállyal is párosul, Magyarország szőlészeti ágazatát is egyre jobban sújtja. Ebben a témában több izraeli kutató is előadást tartott a konferencia második napján, a Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetében, Tarcalban. Prof. Jonathan Gressel, az izraeli Weizmann Intézet kutatója a biológiailag lebomló növényvédelemről számolt be, amely a növényvédőszerek használatának jelentős csökkentését célozza.

Ilana Shtein és Yishai Netzer, az Ariel Egyetem kutatói külön-külön mutatták be eredményeiket, amelyek a szőlő alkalmazkodóképességét vizsgálják a fokozódó aszályhoz – ez egyre nagyobb problémát jelent Izraelben és a régióban is.

Fotó: AJN

A kongresszuson részt vettek hazai egyetemek oktatói, kutatói, valamint PhD-hallgatói is. Elsőként Baróczi Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem Agrobiológiai Tanszékének kutatója mutatta be eredményeit, amelyek a mesterséges intelligencia alkalmazási lehetőségeit vizsgálják a szőlészetben.

Fotó: AJN

A jövőre nézve olyan kísérleti robot kifejlesztésén dolgozik, amely önállóan végzi el a metszést a szőlőültetvényekben. A Debreceni Egyetemet Csótó András képviselte, aki a szőlőt károsító betegségeket és a környezeti hatásokat mutatta be előadásában. Lekics Viktória a hazai fenntarthatóság és az innováció lehetőségeiről számolt be a közönségnek. Az előadások egészen késő délutánig tartottak, majd a program borkóstolóval zárult.

A konferencia résztvevői Sátoraljaújhely egyik legjobb szállodájában, a Hotel Hunorban szálltak meg, ahol modern szobák, wellness szolgáltatások és gyönyörű kilátás várta őket a környező hegyekre és a városra. Fotó: Hotel Hunor

A konferencia október 30-án fejeződött be, és az esemény résztvevői egy közös buszos kiránduláson vettek részt Hercegkúton és Tolcsván, ahol helyi borokat kóstolhattak meg.

AJN

Mezőgazdaság

A magyar elnökség kiemeli az állatgyógyászati készítmények fontosságát

Published

on

Az állatgyógyászati készítmények engedélyezési eljárásainak kulcsszerepe van a fertőző állatbetegségek elleni küzdelemben – hangsúlyozta Dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos az állatgyógyászati készítmények EU-s szintű engedélyezéséért felelős szakmai munkacsoportjainak informális ülésén.

A budapesti Várkert Bazár adott otthont az állatgyógyászati készítmények engedélyezéséről szóló szakmai találkozónak október 23. és 25. között. A találkozó kiemelt témája az antimikrobiális rezisztencia (AMR) elleni küzdelem volt, amely világszerte súlyos egészségügyi fenyegetést jelent.

Az eseményen az antimikrobiális szerek engedélyezésének kérdései, az uniós tagállami adatgyűjtéssel kapcsolatos tapasztalatok, valamint az antibiotikumok alkalmazásának szabályozása is terítékre került.

Bárányok a Békés vármegyei Zsadányban – az Ilyés juhászatban – 2024 októberében. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

A szakmai eszmecserét Dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos nyitotta meg, aki kiemelte, a fertőző állatbetegségek megelőzésében és leküzdésében kulcsszerepe van az állatgyógyászati készítmények engedélyezési eljárásainak. A rendezvény során a résztvevők a hagyományos gyógynövény-alapú termékek és a jogszabályi változások kérdéseit is megvitatták.

A találkozó méltó elismerése a magyar állatgyógyszer-törzskönyvezés több mint 136 éves hagyományainak, és fontos lépés az állatgyógyászati készítmények engedélyezése terén zajló nemzetközi együttműködés erősítésében.

Magyar Elnökség
Borítókép: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Az őszi vetésű területek felén megtörtént a talaj-előkészítés

Az AKI friss közleményt adott ki:

Published

on

Az október 8-i tárgyidőpontra vonatkozó operatív jelentések adatai alapján az őszi vetésű növények tervezett területe idén 1,54 millió hektár, melynek 49,8 százalékán megtörtént a talaj-előkészítés. A tavaszi vetésű növények tervezett területe 1,63 millió hektár, ahol a talaj-előkészítési munkák 2 százalékon álltak a jelentés időpontjában.

Fotó: AKI

A kukorica hazai 2024. évi termőterülete 874 ezer hektár volt, amelyből október 8-ig 701,5 ezer hektárt, a teljes terület 80,3 százalékát aratták le. A termésátlag a bázisévhez képest 24 százalékkal csökkent, 5,6 tonna körül alakult hektáronként. A legalacsonyabb termésátlagot Csongrád-Csanád vármegyében (3 tonna/hektár), a legmagasabbat Győr-Moson-Sopron vármegyében (7,8 tonna/hektár) érték el a terme-lők, a vármegyék között a szórás jelentős volt.

A napraforgó vetésterületének 96,9 százalékát már learatták, eddig összesen 658,3 ezer hektárról 1,7 millió tonna napraforgót takarítottak be (7. ábra). Az országos termésátlag az előző évi szinthez képest csökkent, 2,5 tonna/hektár lett (6. ábra). A legalacsonyabb termésátlagot Csongrád-Csanád vármegyéből (1,8 tonna/hektár), a legmagasabbat Hajdú-Bihar és Tolna vármegyéből (3 tonna/hektár) jelentették.

A jelentésben kiemelt zöldségfélék egy részének betakarítása a végéhez közeledik, a termésátlagok tekintetében – a csemegekukorica és a fűszerpaprika kivételével – mindenhol növekedés tapasztalható. A legkisebb mértékű bővülés a káposzta és a vöröshagyma (+9–12 százalék) estében történt. A paradi-csom és a zöldpaprika termésátlaga 54,9, illetve 29,3 tonna volt hektáronként, a tavalyihoz viszonyítva 19–20 százalékkal nőtt.

Az őszi betakarítású gyümölcsök közül a szőlő és a szilva szedése mutatta a legmagasabb készültségi fokot, 98 százalékon állt a jelentés időpontjában. A szilva termésátlaga közel 8,1 tonna volt hektáronként, 4,5 százalékkal több a 2023. évinél. A legnagyobb volumenben termesztett gyümölcs, a téli alma szedése 78,1 százalékon állt a jelentés napján, a termésátlag (14,9 tonna/hektár) pedig az előző évi mennyiség kétharmadára csökkent. Körtéből 7,6 tonna termett hektáronként, 22,7 százalékkal kevesebb, mint 2023-ban.

További információk e témában a Tájékoztató jelentés az őszi mezőgazdasági munkákról (2024. október 8-i operatív jelentések alapján) című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 5. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Az erdész szárnyas segédje

Erdészek tölgy makkot helyeztek ki szajkóknak

Published

on

A tél közeledtével a szajkók szívesen fogyasztanak magvakat, különösképpen kedvelik a tölgyfajok makkját. Bőséges termés esetén készleteket halmoznak fel az avarban elrejtve, amikről gyakran megfeledkeznek.

Fotó: Nyírerdő Zrt.

Az erdészek megfigyelték ezt a szajkó-szokást, és egy kölcsönösen hasznos gyakorlatot eszeltek ki: tálcára kihelyezett makkokból kedvükre lakmározhatnak a színes tollúak, „cserébe” azok egy részét eldugják az avar alá, amikből fiatal csemeték nőhetnek.

Fotó: Nyírerdő Zrt.

A Nyíregyházi Erdészet munkatársai a Tölgyes utca közelében helyeztek ki szajkónak való etetőtálcát. Ezen a területen a meglévő, természetes újulatra alapozva történik az erdőfelújítás, a szajkók segítségének (is) köszönhetően még nagyobb tölgy-aránnyal.

Forrás: Nyírerdő Zrt.

Tovább olvasom