Keressen minket

Mezőgazdaság

Nemzetközi kongresszus a fenntartható szőlészetről és borászatról

A Tokaj-Hegyalja Egyetem a Debreceni Egyetemmel közösen, második alkalommal szervezte meg a Tokaj Wine kongresszust

Közzétéve:

A Tokaj-Hegyalja Egyetem a Debreceni Egyetemmel közösen, második alkalommal szervezte meg a Tokaj Wine kongresszust, amelyre 14 országból érkeztek nemzetközileg elismert kutatók és oktatók, hogy a szőlészet és borászat aktuális kérdéseiről értekezzenek.

Fotó: AJN

Az október 27-én kezdődő konferenciát a sárospataki Művelődési Házban nyitották meg, ahol Farkas Sándor az Agrárminisztérium miniszterhelyettese köszöntötte a megjelenteket A megnyitót plenáris ülések követték, amelyek egészen a kora esti órákig tartottak. A főbb témák között szerepelt a globális éghajlatváltozás, a borfogyasztási trendek alakulása és a fenntarthatóság kérdése, amelyre a borászoknak is reagálniuk kell. Magyarországhoz hasonlóan a nagy európai bortermő vidékek is hasonló problémákkal szembesülnek. Dr. Molnár Péter, a Tokaj-Hegyalja Egyetem Szőlészeti és Borászati Tanszékének egyetemi docense hangsúlyozta, hogy a fiatalabb generációk csökkenő borfogyasztását különböző programokkal kell ösztönözni a jövőben.

Fotó: AJN

A kongresszust több helyszínen rendezték meg: Tarcalban, Szegiben, Mádon és Bodrogkeresztúron. A résztvevők az alábbi témakörökben tartottak előadásokat: fejlődési lehetőségek a szőlészetben, a borászat tudományának fejlődése, a bor és egészség kapcsolata, örökségvédelem, valamint bor- és gasztroturizmus.

Fotó: AJN

Október 28-án a tarcali tudományos előadások különösen az éghajlatváltozás jelentette kihívásokra összpontosítottak. Az egyre fokozódó szárazság, amely gyakran légköri aszállyal is párosul, Magyarország szőlészeti ágazatát is egyre jobban sújtja. Ebben a témában több izraeli kutató is előadást tartott a konferencia második napján, a Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetében, Tarcalban. Prof. Jonathan Gressel, az izraeli Weizmann Intézet kutatója a biológiailag lebomló növényvédelemről számolt be, amely a növényvédőszerek használatának jelentős csökkentését célozza.

Ilana Shtein és Yishai Netzer, az Ariel Egyetem, K+F Központ kutatói külön-külön mutatták be eredményeiket, amelyek a szőlő alkalmazkodóképességét vizsgálják a fokozódó aszályhoz – ez egyre nagyobb problémát jelent Izraelben és a régióban is.

Fotó: AJN

A kongresszuson részt vettek hazai egyetemek oktatói, kutatói, valamint PhD-hallgatói is. Elsőként Baróczi Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem Agrobiológiai Tanszékének kutatója mutatta be eredményeit, amelyek a mesterséges intelligencia alkalmazási lehetőségeit vizsgálják a szőlészetben.

Fotó: AJN

A jövőre nézve olyan kísérleti robot kifejlesztésén dolgozik, amely önállóan végzi el a metszést a szőlőültetvényekben. A Debreceni Egyetemet Csótó András képviselte, aki a szőlőt károsító betegségeket és a környezeti hatásokat mutatta be előadásában. Lekics Viktória a hazai fenntarthatóság és az innováció lehetőségeiről számolt be a közönségnek. Az előadások egészen késő délutánig tartottak, majd a program borkóstolóval zárult.

A konferencia résztvevői Sátoraljaújhely egyik legjobb szállodájában, a Hotel Hunorban szálltak meg, ahol modern szobák, wellness szolgáltatások és gyönyörű kilátás várta őket a környező hegyekre és a városra. Fotó: Hotel Hunor

A konferencia október 30-án fejeződött be, és az esemény résztvevői egy közös buszos kiránduláson vettek részt Hercegkúton és Tolcsván, ahol helyi borokat kóstolhattak meg.

AJN

Mezőgazdaság

75 százalékkal nőtt a marhahús-export az év elején

Az AKI adatokat közölt a magyar élőmarha-exportról

Published

on

Az AKI vágási statisztikai adatai szerint 2026 január–márciusában a szarvasmarhák vágása 16,4 százalékkal nőtt a 2025. január–márciusi mennyiséghez képest. Az összes vágás több mint felét adó tehenek vágása 26,3 százalékkal, az üszőké 13,6 százalékkal növekedett.

Fotó: AKI

A KSH adatai alapján Magyarország élőmarha-exportja 15 százalékkal (20,7 ezer tonna), értéke 39,5 százalékkal emelkedett 2026 január–márciusában 2025 azonos időszakához képest. A főbb partnerek Izrael, Lengyelország, Olaszország, Horvátország, Koszovó és Egyiptom voltak. Magyarország élőmarha-importja 14,3 százalékkal (2,3 ezer tonna), értéke 14,9 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az élő szarvasmarha több mint fele Németországból, Szlovákiából és Litvániából származott. A marhahúsexport mennyisége 74,7 százalékkal (8,4 ezer tonna) nőtt. A marhahúsimport volumene 3,1 ezer tonna volt, nem változott számottevően, míg értéke 28,7 százalékkal emelkedett a megfigyelt periódusban.

Az AKI PÁIR adatai szerint a fiatal bika termelői ára 2272 forint/kilogramm hasított meleg súly volt 2026 1–17. hetében, 26 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A vágóüsző és a vágótehén ára egyaránt 27,2 százalékkal volt magasabb a vizsgált időszakban.

Ábra: AKI

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Élő állat és hús című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 9. szám.

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Fontos a hazai juhállomány védelme

A juh- és kecskehimlő továbbra is jelen van egyes európai országokban.

Published

on

A juh- és kecskehimlő továbbra is jelen van egyes európai országokban, azonban Magyarországra történő behurcolását eddig nem igazolták. Tavasszal Romániában ismét kimutatták a betegséget. A magyar juh- és kecskeállomány védelme érdekében dr. Nemes Imre országos főállatorvos elrendelte az élő kiskérődző szállítmányok fokozott ellenőrzését, együttműködve a Nemzeti Adó és Vámhivatallal, valamint az Országos Rendőrfőkapitánysággal. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kéri az állattartókat, hogy kizárólag legális forrásból és módon vásároljanak állatot. Betegséggyanú esetén, pedig haladéktalanul értesítsék a szolgáltató vagy hatósági állatorvost.

Fotó: NÉBIH

A juh- és kecskehimlő Európában széles körben előfordult, míg a 70-es évek végére sikerült megszabadulni a fertőzéstől. A mentesség elérése óta azonban a betegség rendszeresen megjelenik egyes európai országokban. Bulgáriában, a török határhoz közeli részen, 2023 szeptembere óta van jelen a betegség. Görögországban szintén 2023 őszén indult egy nagyobb járvány, melynek részeként a mai napig jelentenek kitöréseket.

Romániában az állategészségügyi hatóság 2025. június 17-én mutatta ki először a juh- és kecskehimlő vírusának jelenlétét a dél-romániai Teleorman megyében. Ezt követően a betegség további két szomszédos megyében is megjelent a kiskérődző állományokban, majd 2026. április 25-én a betegség ismételten megjelent, ezúttal Maros megyében, egy 398 egyedet számláló juhállományban.

A Nébih kéri az állattartókat, hogy a juh- és kecskehimlő megelőzése és korai felismerése érdekében gyanú esetén haladéktalanul értesítsék a szolgáltató vagy hatósági állatorvost! Emellett a hatóság kéri a magyar gazdákat, állatkereskedőket, hogy szigorúan tartsák be a járványvédelmi szabályokat és ismeretlen eredetű élőállatot ne vásároljanak! Az illegális juh- és kecskeszállítmányok esetében a lehető legszigorúbb fellépést alkalmazza a hatóság, a járványügyi kockázatot mérlegelve.

A juh- és kecskehimlőről röviden:
Az emberre nem veszélyes, azonban juhokban és kecskékben súlyos, akár halálos kimenetelű betegség lehet. Tünetei közé tartoznak a himlőre jellemző vörös kiütések mellett a láz, a nyirokcsomók megnagyobbodása, szemhéjduzzanat és savós-nyálkás orrváladék. A kiütések főként a gyapjúval nem fedett bőrterületeken (fej, hónalj, has, farok alatti terület) jelentkeznek, de súlyosabb esetben akár az egész testfelületre kiterjedhetnek.
A betegség 4-14 napos lappangás után lép fel, gyakran a tüdőt és a tőgyet is megtámadja nehézlégzést és csökkent tejtermelést okozva.
A juh-és kecskehimlő tüneteiről, gazdasági jelentőségéről és megelőzéséről hasznos információk olvashatóak a Nébih tematikus oldalán: https://portal.nebih.gov.hu/juh-es-kecskehimlo

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

2026-ban is elindultak a határszemle ellenőrzések

A kormányhivatalok megkezdték a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtását.

Published

on

A kormányhivatalok megkezdték a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtását. A törvény értelmében a földet a művelési ágnak megfelelő termeléssel kell hasznosítani, vagy termelés folytatása nélkül megakadályozni a gyomnövények megtelepedését.

Fotó: AM

Az Agrárminisztérium felhívja az ingatlantulajdonosok és a földhasználók figyelmét arra, hogy megkezdődött a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtása. Ezeket az ingatlanügyi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatalok hajtják végre, melynek során elsősorban a termőföld védelméről szóló törvényben előírt hasznosítási, ideiglenes hasznosítási és mellékhasznosítási kötelezettség teljesítését ellenőrzik.

A törvény hivatkozott rendelkezései arra kötelezik a földhasználót, hogy a termőföldet a művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítsa, vagy termelés folytatása nélkül – a talajvédelmi előírások betartása mellett – a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozza.

A határszemle ellenőrzések – a hasznosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése mellett – kiterjednek a termőföldek engedély nélküli igénybevételének feltárására, valamint a művelési ágak természetbeni és ingatlan-nyilvántartási egyezőségének vizsgálatára is.

A hasznosítási kötelezettség elmulasztása földvédelmi bírság kiszabását vonja maga után.

A felhvívás ide kattintva érhető el.

Forrás: AM Sajtóiroda

Tovább olvasom