Mezőgazdaság
Megkezdődtek a téli lehalászások – interjú Mészáros János halkereskedővel – GALÉRIA
Éjjelente már fagy s ha még nem is bőröznek meg a tócsák, odakint a Agropoint Kft. halgazdaságában, az átereszeknél, a barátzsilipeknél, Papp Lajos, vagy ahogy a faluban és a környéken ismerik, Lajkó, őrzi éjjel halágyat. Lesi, figyeli a vizet, amelyre a nád felől köd kúszik be és hallgatja a különös éji hangokat. Aki fél, az ide ne jöjjön! Néha csobban a víz, megmozdul a hal – talán vidra, talán nem és jobban az ember a fülével lát ilyenkor, mint a szemével. Közben meg csak csobog, csak beszél a víz, ahogy átbukik a deszkák fölött. Menjünk csak arrébb, ott jobban hallunk! S egyszer csak Várad felől derengeni kezd a köd. Éjjel másképpen jár az ember s ha valaki tudja, akkor ő bizonyosan. Talán, ezért is bízták rá, nemcsak ezt a vizet, hanem az egész gazdaságot.
Hat órára már Geszten leszünk, hozzuk az embereket, érkezik a kamion. Ám nem tudunk kijutni úgy a faluból, hogy Csaba Szilárd, az Agropoint Kft. főmérnöke, a halászati ágazat vezetője, ne villantana ránk: csak egy köszönésig állunk meg és már léptetjük is a lovakat. Egyetlen egy kérdése volt:
- Jó reggelt! Minden rendben volt az éjjel?
Operatív vezető és most csak a tények érdeklik. Sok ember érkezik reggel, a hal kényes, a kamion nem várhat. Itt mindennek rendben kell menni. Hiba nem lehet és két kisfia, akik az őszi szünetüket töltik, csak figyelik, hogy indul a reggel! Lustálkodás helyett itt vannak az apjukkal!
- Korán keltetek, igaz? – kérdezi Lajcsi és a két gyerek csak bólogat! – Csizmát remélem hoztatok, mert sár lesz!
- Ha meg nem hoztak, akkor majd megtanulják, meg elszámolnak az anyjukkal otthon – mondja a főmérnök, aki látszik, nagyon örül, hogy ma együtt jöttek.
- Úgy, úgy! Akkor mindjárt jövünk!
Míg az emberek, a halászok, a környező falvakból, Gesztről, Mezőgyánból, Zsadányból már hamarosan itt vannak, addig az Emlék tó 40 hektáros vizére kifutott a csónak és kerítik már a halágyat. Művészet a halászás. Összehozni annyi halat, hogy meg is teljenek a kamion ciszternái, meg ne is maradjon sok a hálóban, hogy ne törjön a hal, az már bizony művészet. Egy koppanás, egy ütődés annyi sincs és szemmel beszélnek a halászok, kinek mi a dolga s mondani egyiknek sem kell a másiknak semmit. Amott már lejjebb, a Zöldhalmi felé már gyülekeznek többen, de nem jönnek közelebb, nehogy megriadjon a hal és kiszökjön, mielőtt körbe keríthetnék.
Csendesen vagyunk Csaba Szilárddal. A két gyerek a traktorokat nézi, a régi magyar pótkocsikat és úgy ismernek minden alkatrészt, hogy az csoda. Egy év van közöttük s mikor megkérdezem, hogy aludtak-e az éjjel, akkor nevet, mert a két gyerek alig akart lefeküdni, mert jöhettek halászni a tóra! Mikor az ágyba kerültek, ott is csak beszélgettek!
Milyen volt az év – érdeklődöm és a főmérnök arca a családi mókázás, az esti történetek felemlegetése után megkeményedik és annyit mond: figyelni kellett, nagyon figyelni kellett.
Hideg tavasszal indultunk, a hal nehezen kezdett, nehezebben mozdult meg, mint szokott, de a vízzel nem volt gond és folyamatosan kaptuk az ellátást a Sebes-Körösről. A Táplálót pár éve kitakarították és engedték a vizet, tudtuk frissíteni, öblíteni a tavakat. Ez nagyon kellett, mert nyárára berobbant a meleg és észnél kellett lenni minden tógazdának, hogy nehogy baj legyen a hallal. Sok munka volt, annyi bizonyos, de a takarmányárak csökkenése az állattenyésztés számára mindig előnyös, ami a vásárlók szempontjából is érezhető, látható.
Nekünk, az ágazat többi halgazdaságával szemben, óriási előnyünk, hogy a Sebes-Körös mindig kellő mennyiségű vizet tud adni. Ráadásul egy tiszta s viszonylag, arányaiban, hidegebb víz is érkezik, ami még oxigénben gazdag is. Ez, a Natura 2000-es gazdálkodással, egy természetközeli, egy extenzív haltenyésztéssel, meg egy olyan minőségi halat eredményez, amely a vadvízi hal minőségét adja. Ez a hal, amit itt, az Agropoint Kft. vizeiben termelünk extenzív tenyésztéssel, egy izmos, kövérnek egyáltalán nem mondható piacos halat jelent.
A nyár, a 2024-es nyár, azonban egyáltalán nem volt könnyű számunkra. A forró és aszályos napokon volt olyan 24 óra, hogy akár 5 centiméteres csökkenést is mértünk. A legrosszabb eset, amikor a nagy meleg, a hőség, széllel érkezik, mert akkor a legintenzívebb a párolgás. Rendkívül figyelni kell, nehogy megmelegedjen a víz és figyelni kell a szervesanyag-tartalomra, mert ezek súlyos halpusztulást is eredményezhetnek. Sok összetevős a haltenyésztés és mire idekerül a halágyra, rengeteget alszik idekint.
Az Agropoint Kft-től vásárolt halra egyébként nagyon büszkék. Ezzel a hallal, a Tiszántúlon élők nagy eséllyel találkozhatnak Nyíregyházától, Debrecenen át Békéscsabáig, de szállítanak a fővárosba és jut belőle Nagyváradra is. Végeredményben kijelenthetjük, hogy az Agropoint Kft. áruja, egy ruganyos, izmos, ha „úgy vesszük” sportos hal. Az itteni, a Sebes-Körös vizein nevelt hal, azonban nemcsak hazánkban, hanem Angliában is hódít s a mai kor miatt már Londonban is kapható. Minden bizonnyal a Chorhus testvérek, amikor annak idején kialakították az első tavakat, meg sem gondolták, hogy ilyen messzire is eljuthat a magyar hal.
Míg beszélgettünk, eközben megérkezett a kamion is. Az emberek elindították az oxigént a tartályokba, kirakták a fellépőket s a fülkéből nem más, mint a tiszafüredi halkereskedő, Mészáros János, a cég vezetője üdvözölte Csaba Szilárdot és a csapatot.
- Az embereimnek szabadnapot rendeltem el és gondoltam meglátogatlak benneteket!
- Jól tetted!
A halászok felsorakoznak eközben, halas kosarakat már a hálósoknak hordják és párban megkezdődik a hálóból a halak kiemelése!
- Tarsoly Karcsi! – szól oda Csaba Szilárd – A busával kezdjetek!
Elindul a mérlegelés, a szállítás és eközben Mészáros Jánossal beszélgetek!
Hallom, hogy szabadnaposak az emberei. Kamiont is tud vezetni?
A mai kor azt hozza, hogy egy cégvezetőnek „mindent is” meg kell tudni oldania. A hivatásos gépkocsivezetők vezetési ideje, pihenő ideje, jogszabályban rögzített és ahhoz, hogy feltölthessem a boltot, fogtam magam és beültem én a kamionba. Sok más dolgom is lenne, de most itt vagyok. Szeretek kint lenni, kamiont vezetni és közben összeszedem, rendezem a gondolataimat: mit végeztünk el? Miket kell végrehajtani? Mit kell még az idén befejezni? Mibe kezdjük jövőre?
Halat is árul?
Persze. Az élő hal nagyon fontos ma is a vásárlónak és sokan meg is tudják pucolni, tisztítani. Sokan nyúzzák, vannak, akik a pikkelyes halat keresik, a „pízest” – kiállt közbe valaki és vannak akik a tükrös pontyot. Mindenkinek van favoritja, kedvence. Persze, ha kell, akkor segítünk is, de a tiszántúli ember vagy mondhatom, hogy a Tisza körüli ember, ma is érti a csíziót, a fogásokat. No, meg hal nélkül szegényebb a konyha is. Halászlé, sült hal, de ebből a halból érdemes akár halkocsonyát is főzni, mert a bőrös halból lehet, meg annyi mindent tudnak az emberek belőle készíteni..
Hogy megy a hal ára és mitől magas?
Azt nem mondanám, hogy magas. Legalábbis itt, a tó mellett, nem az és nálunk, a nagykerben sem. Az ár a kiskereskedelmi forgalom bekapcsolódásával ugrik meg. Nálunk, Tiszafüreden, az üzletben, az élő pontyot oda tudjuk adni 1790.- forintért. Ezzel mi verhetetlenek vagyunk, de mi is megtaláljuk rajta a számításunkat. Jöjjön a vevő, vigye a friss élő, magyar halat. Ilyen áron adjuk, mert stabil beszállítónk, termelőnk, az Agropoint Kft. és a kiszámítható, hosszú távon gondolkodó menedzsment mellett, mi is tervezhetően tudjuk a vásárlóinknak értékesíteni.
Kiszámíthatóság, stabilitás. Mi a jövője a magyar halnak?
Úgy gondolom, hogy ketté kell választani. Az egyik az, hogy a fogyasztó megtalálja a számítását és ne csak jóízűen fogyassza ezt a halat, hanem jó szájízzel is. Nem szabad az egekbe vinni az árakat, mert az hosszú távon a halfogyasztás csökkenéséhez vezet. A hal egyébként is szakértelmet, tudást és viszonylag több munkát követel meg a háziasszonyoktól, a családoktól. Ez ma még nem idegen az itteni embernek, de nem is szabad hagyni, hogy a fogyasztás csökkenéssel eltűnjön a konyhákból. Nem szabad hagyni, hogy a fiatalok ne tanulják meg a halkészítés ősi fortélyait. Át kell adni ezt a tudást is, meg kell tanítani, amit csak úgy lehet, hogy hal kerül a kosarakba, hal kerül az asztalokra.
No és mi a másik?
A másik az, hogy az akvakultúrát támogatni kell az uniónak.
Ennyi? Bővebben kifejtené?
Magyarország már két esztendeje, a magyar kormány, már két éve előkészítette az ágazat fejlesztését. Ezt több éves munka előzte meg, amibe minden halas szereplő bekapcsolódott és most az Európai Unió nem biztosítja a forrásokat. A tengeri halászat csökkentése miatt az édesvízi haltenyésztést kívánják preferálni. Mi, magyarok ebben felkészültünk s ha van valamelyik nemzetnek ebben tapasztalata és lehetősége, akkor mi dobogós helyen állunk. De ahhoz, hogy az ágazat új lökést kapjon, forrásokra, még pedig fejlesztési forrásokra van szüksége. Az ágazat számára teljesen érthetetlen, hogy két év alatt miért nem nyitották meg a forrásokat. Ezzel jelentős hátrányt szenved a magyar halászati ágazatunk és versenyhátrányba kerülünk a lengyel, a cseh és a holland hallal szemben. Ez lenne a cél? Nem tudjuk, de bízunk benne, hogy az áttörés sikerül és megérkeznek a halászati szektorba is a pénzek!
Szinte csak a halak uszonyainak a csapkodását hallani. Hangos szó nem esik, még a kosarak is csendben járnak kézről kézre. Fontos dolgok ezek és a vidék jövője az, hogy tud-e halat termelni, halat adni, tud-e gabonát aratni, kenyeret adni a magyar emberek asztalára a falu. Vagy más hoz ennivalót, vagy más ad majd munkát nekünk? A vidék, a falu még képes megújulni.
Messzire néznek. Szemközt, a nádfal sűrűjét kutatják a tekintetek, hogy más nemzet kap és mi, magyarok meg nem. Pedig itt is olyan hideg a víz, itt sem kerül a hal a kocsira könnyebben, mint máshol s a mindennapokért az itt élőknek is meg kell küzdeni, nap, mint nap…
Nagy a csönd. Nem is szólal meg senki, mert nemcsak a kosarak, a háló nehéz, hanem az itt dolgozó emberek mindennapi gondjai is csak súlyosbodnak, hogy mi lesz holnap, mi lesz velünk jövőre?!De aztán Lajkóra mindig lehet számítani, mikor közbe kiált!
- Hé! Hát, olyan csöndben vagytok, mintha lopnátok a halat!
Na, erre aztán kipukkad a nevetés és egy geszti gyerek, az ott, ni, a Subás unokaöccse, visszaszól:
- Te azt meg honnan tudod? – most aztán lesi a sok halász, mit felel erre Lajkó. Még a szájuk is nyitva van, hogy jobban hallják a szót!
- Onnan komám, hogy hallottam!
Kész. Visszatért a jókedv és a vízből repkedve száll a hal, hol az egyik, hol a másik kosárba. Az utolsó kosarak is megtelnek, egy-két harcsát még elengednek. Süllő nem volt most a húzásban és ahogy kijönnek az emberek a vízből, lassan a vízi madarak visszaveszik maguknak azt, ami az övék. A sirályok jajongva mind közelebb, közelebb húzódnak, nyomukban a gémekkel. Elindul a kamion és az emberek is a faluba igyekeznek. Békesség száll a régi tavakra, az öreg nádasokra. Csak a csend beszél…
Írta és fényképezte:
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M., lapigazgató
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Itt az ideje az őszi gyümölcsfaültetésnek
Elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése
A hazai gyümölcsfaiskolákban elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja a figyelmet arra, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Ahhoz azonban, hogy az elültetett növény életképes maradjon, érdemes betartani a szakszerű faültetés szabályait is.
A kertészet, vagyis a kertészeti termesztés legspeciálisabb, a legtöbb felkészültséget és főleg a legnagyobb előre gondolkodást igénylő ágazata a faiskolai termesztés. A faiskolai ültetési anyagok előállítása két, három, de akár 4 évet is igénybe vehet fajtól, illetve technológiától függően. Az üzemi gyümölcsültetvények, de döntően a házikertek ültetési anyaga is gyümölcsfaiskolából származik. A gyümölcsfaiskolák jelentős szerepet játszanak abban, hogy milyen gyümölcskínálattal találkozhatnak a fogyasztók idehaza. Feladatuk sokrétű: nemesítőkkel állandó, naprakész kapcsolatot kell tartani, keresni kell az újdonságokat, a betegségeknek részben ellenálló, és a hazai klímában megbízhatóan termő fajtákat. A megfelelő fajtákból érési sorra van szükség. Szükséges a szaporított fajták termesztési tulajdonságainak ismerete, ami alapján az adott fajta egyáltalán ajánlható telepítésre.
A kitermelés előtt a leveles gyümölcs oltványokat minden esetben lelevelezni szükséges, ami jelentős kézi munkaerőt igényel még napjainkban is. Erre elsősorban növényélettani okok miatt van szükség, ugyanis a szabadgyökérrel kitermelt leveles oltványok, egyszerűen kiszáradnának a levelek általi párologtatásuk miatt. A lelevelezést követően a kitermelésre előkészített oltványokat, a kötegelésnek megfelelően jeltáblával látják el, így elkerülhető a fajtakeveredés. A kitermelés az ültetési növényanyag vermelésével fejeződik be.
Ahhoz azonban, hogy a faiskolában szakszerűen kitermelt, több évig nevelt növény a telepítőnél, vagy a ház körül elültetve életképes maradjon, tavasszal kihajtson és leveles hajtást hozzon, néhány dologra figyelni kell. Fontos, hogy az ültetéssel ne várjunk sokáig. Az őszi ültetés ideje a lombhullástól a fagyokig terjedő időszakra korlátozódik, fagyos időben és talajban mindenképpen kerüljük az ültetést. Ha nem szabadgyökerű, hanem konténeres gyümölcsfát vásároltunk, burkolt gyökérzetének köszönhetően elvileg bármikor elültethetjük, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy ez esetben is biztosítsunk a növény számára elegendő időt, hogy még a fagyokig megindulhasson a begyökeresedés a talajban.
Azt, hogy tavasszal, vagy ősszel eredményesebb az ültetés, a gyümölcsfafaj alapján kell eldönteni. A mandula, az őszibarack, a kajszi, a dió és a gesztenye nagyon érzékeny a téli kiszáradásra, ezért ezen fajokat ajánlott tavasszal ültetni. Az almatermésűeknél, bogyósoknál, (kivétel a szamóca, melyet tavasszal, vagy nyár végén ültetünk) az őszi telepítés a kedvezőbb. A berkenyét és a bodzát a gyakorlati megfigyelések alapján érdemesebb ősszel telepíteni.
Fontos, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Az ültetni kívánt gyümölcsfajta termékenyülési viszonyairól mindig tájékozódjunk, és amennyiben nem öntermékeny a fajta, úgy megfelelő pollenadó fajtát is kell ültetnünk, ami a kiválasztott fajtánkkal egyidőben virágzik. Ebben a faiskolák készséggel segítenek.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra buzdít minden gazdálkodót és házikert tulajdonost, hogy bátran ültessen gyümölcstermő növényeket, amelyek a hazai klímánkon különleges beltartalmi értékű gyümölccsel örvendeztetnek meg. Az üzemi gyümölcstelepítést a KAP ST keretében nemrég megjelent Ültetvénytelepítési pályázat is támogatja. De legyen szó kiskertről, vagy több hektáros ültetvényről, ne feledjük, hogy minden egyes fa szakszerű elültetésével és gondozásával hozzájárulunk az élhető környezetünk fenntartásához.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára
Emelkedett a kakaó, kávé és a tea ára
Róma, 2024. november 15. – A globális élelmiszerimport-számla az előző évhez képest várhatóan 2,2%-kal, több mint 2 billió dollárra fog nőni 2024-ben, amit a kakaó, kávé és a tea áremelkedése, valamint a gyümölcsök és zöldségek magasabb importköltségei eredményeznek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) csütörtökön tette közzé Élelmezési kilátások jelentését.
A kakaó, kávé és tea importkiadásai várhatóan 22,9%-kal fognak emelkedni, amely a teljes import-értéknövekedés több mint felét teszi ki. Ez elsősorban az időjárási viszonyok és a logisztikai problémák miatt megugrott nemzetközi árakat tükrözi ezen áruk esetében. A kakaó ára a tízéves átlag közel négyszeresét érte el az év elején; a kávéé közel a duplájára, a teáé pedig 15%-kal emelkedett a hosszú távon megszokott szintjük fölé.
Ezen áruknak az exportja számos ország gazdaságában fontos szerepet játszik, jegyzik meg a FAO közgazdászai. Burundiban és Etiópiában a kávéexportból származó bevételek általában e két ország élelmiszerimport számláinak közel 40%-át fedezik; a tea exportja hasonló módon Srí Lanka számlájának több mint felét teszi ki, Elefántcsontpart kakaóexportja pedig könnyedén ellensúlyozza az ország élelmiszerimport-költségeit.
Ezzel párhuzamosan a gabonafélék és olajos magvak importszámláinak csökkenése könnyebbséget jelent az alacsonyabb jövedelmű országok számára. A magas jövedelmű országok felelnek a globális élelmiszerimport-kiadások kétharmadáért, mely esetében ezen országoknak 4,4%-os növekedéssel kell szembenézniük 2024-ben, míg a felső-közepes jövedelmű, alsó-közepes jövedelmű és az alacsony jövedelmű országok költései valószínűleg csökkenni fognak.
A FAO Élelmezési kilátások jelentése, mely egy kétévente megjelenő kiadvány, frissített előrejelzéseket közöl a főbb élelmiszerek előállítására, kereskedelmére, felhasználására és készleteire vonatkozóan, valamint számos aktuális témát dolgoz fel. A legújabb számban különösen az olívaolaj és a műtrágyák kerülnek górcső alá.
Mezőgazdaság
Hamarosan benyújthatók az ökológiai gazdálkodás támogatási kérelmei
Az érintettek 2024. november 25-től nyújthatják be kérelmeiket
Minden korábbinál nagyobb előnyöket kapnak azon termelők, akik az ökológiai gazdálkodást választják. A Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretében ugyanis új program indul támogatásukra, amelyre az érintettek 2024. november 25-től nyújthatják be kérelmeiket – mondta Feldman Zsolt a XXXIV. Biokultúra Napján.
Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára közölte, hogy a Vidékfejlesztési Program által meghirdetetett ökológiai gazdálkodást támogató felhívások keretei között évente mintegy 5500 gazdálkodó nyújthatott be kifizetési kérelmet, és csaknem 275 ezer hektár után igényelhettek támogatást a kedvezményezettek. Magyarországon 2023-ban az ökológiai gazdálkodásba vont területek nagysága – az átállási területekkel együttesen – elérte a 320 ezer hektárt.
A jövőt tekintve, Feldman Zsolt szerint a nemrég meghirdetett „Ökológiai gazdálkodás támogatása” című felhívás jelentős segítséget nyújthat a továbblépésben. A felhívás a még konvencionális művelésű területek ökológiai művelés alá vonását és átállását, illetve a már ökológiai művelésbe vont területeken a gazdálkodási mód fenntartását ösztönzi vissza nem térítendő átalánytámogatás formájában.
Ismertette, hogy a támogatási program öt évig tart, 2025. január 1-jén kezdődik, és 2029. december 31-én zárul. A kedvezményezetteknek vállalniuk kell, hogy ezen idő alatt a támogatásba vont területeiken – legyen az szántó, gyep, ültetvény – az ökológiai gazdálkodás előírásainak megfelelő gazdálkodást folytatnak.
A támogatás éves mértéke földhasználati kategóriánként változó, például átállás alatti intenzív gyümölcsültetvény esetében 1801, míg gyep esetében 225 euró/hektár – tette hozzá az államtitkár.
Előadásában megjegyezte, hogy a KAP Stratégiai Terv alapján az idei évben meghirdetett számos pályázati felhívásban – így az állattartási és a kertészeti beruházásokat segítő kiírásokban – jelentős előnyhöz jutnak az ökológiai gazdálkodást folytatók. Az érintettek egyrészt 10 százalékkal megemelt támogatási intenzitást kapnak az alaptámogatáshoz képest, másrészt a tartalmi értékelési rendszerben is jelentős többletpontot szereznek.
A felhívás minden kapcsolódó dokumentummal és információval a kap.gov.hu weboldalon érhető el.
Forrás: AM