Vadászat
Az apróvad és a vaddisznó kapcsolata Tiszagyendán
Tapasztalatok Tiszagyendáról:
Mihály Pál tapasztalatai Tiszagyendáról:
Pusztán egy, a területet 2010. óta aktívan járó, vadászó vadász gondolatai. Egy pár adat, gondolat a tegnapi disznóhajtásról. A disznóhajtás a Tisza árterén került megrendezésre. ami azért nem éppen szálerdő. Vízi akác, vadszőlő, vagyis nehéz terep a hajtóknak. A nyiladékok sem szélesek, a természetvédelem miatt nem lehetséges a bővítésük. Végül 15 db vaddisznó feküdt a terítéken (ma még után keresések vannak) és 40+ lövés ment el 22 puskától. Az eredményhez kellett a hajtók, különösképpen “hazánk elszakadt része” kutyás hajtóinak a munkája.
Az eredményhez kellettek a hajtók, különösképpen az erdélyi kutyások munkája.
Nem láttam még ilyet, hogy ebbe a sűrűbe mosolyogva mentek be és a végén még mindig mosolyogva jöttek ki. A közöttük levő hölgy is! Azt hiszem, itt is illik megköszönni a munkájukat. Igy mindenki nevében: köszönöm a hajtók és a hivatásos állomány munkáját.
Fotó: Mihály Pál – Kunsági Dózsa Vadásztársaság
És akkor a területről pár szó. A Kunsági Dózsa vt. 18.083 hektáron gazdálkodik, apróvadas terület. Kunhegyes, Tiszagyenda és Tiszabő települések körüli földterületeken folyik a vadgazdálkodás. Megtalálható itt a Tisza ártér, elvadult, gazos rizsföldek és kisebb nagyobb erdőfoltok. Kelet felé inkább mezőgazdasági kultúra, lineárral öntözött, nagy kiterjedésű szántókkal. Rendelkezünk fácánnevelő teleppel, ahol régebben 12000 madarat neveltünk, nem volt ritka az 1000-es teríték sem. Ezek, a főleg külföldi vadászok, viszont kiöregedtek, elmaradtak, így jelenleg minimális 1500 madarat nevelünk.
Apróvadas terület lévén a fő nagyvad (és bevételi forrás) az őz, ami viszont csökken, pedig próbáljuk felhozni. Egyenlőre én nem látom az eredményét. A vízivad is olyan hogy vagy van, vagy pedig nincs. Ide csak táplálkozni járnak, így a vadásztatásuk kétséges. Hogy, hogy nem, vannak dámjaink, amik viszont még nem vadásztatható szintet képviselnek, bár kerül pár jó bika is.
Fotó: Mihály Pál – Kunsági Dózsa Vadásztársaság
Gím, az mindig csak megjelent és el is tűnt, de most van, amelyik lassan egy éve itt lakik, és nyomok alapján nem is egyedül van. Tájidegen, de jó vagy nem, kíméljük. Marad három bevételi forrás, ami igazából csak kettő.
Fotó: Mihály Pál – Kunsági Dózsa Vadásztársaság
A vaddisznó.
Amióta én vadászom, mindig is jelen volt. Hol több, hol pedig kevesebb számban. Ez évek, de akár időszakok vonatkozásában is megfigyelhető volt. Az ártér tart disznót egész évben, míg a többi terület rapszodikusabb. Ez köszönhető a nagy kiterjedésű öntözött mezőgazdasági kultúrának, amiben bizony, jól érzi magát. Ki sem nagyon akar jönni. Betakarítás után viszont megjelenik a kisebb-nagyobb erdőkben, így ott jobban látható, észrevehető a jelenléte. Átlagosan 50-100 darab az éves teríték, úgy, hogy igazából maximum tízen vadászunk rájuk a területen. Logikus, hogy ez lehet egy esetleges bevételi forrás.
A mezei nyúl.
A nagyon régi időkről nem tudok, nem kívánok írni. Amit tudok, hogy 2010-től nem vadásztuk a nyulat, mert alig volt. 2020-ban viszont megugrott az állomány. Valami oknál fogva felszaporodott, azt gondoltam, hogy az aktív ragadozó vadászatnak köszönhetően. /itt megjegyzem hogy a kunhegyesi részen eléggé vissza lett szorítva a ragadozó, amiben rendesen kivettem a részem./
Ennek ellenére a többi területrészen is felszaporodott a nyúl, így a teóriám itt megbukott.
2021-től vadásszuk, vadásztatjuk óvatosan és az állomány stabil. Nem nő, de nem is csökken. Persze, nem a sok évvel ezelőtti az állapot.
Vad fácán.
2010-ben és még pár évig jó volt az állomány. Nem ritkán 3-4 darabot osztottunk egy -egy vadászat alkalmával. Ezután csökkent, volt amikor nem is jutott mindenkinek. Most megint olyan, hogy van-van, de nem kimagasló. Inkább elégséges. A fejenként egy vadmadár azért legtöbbször megvan, de ha az időjárás olyan, akkor több is.
Ami pedig a poszt lényege: az apróvad és a disznó kapcsolata.
A területen két csoportra osztva vadászunk , társas vadászati formában.
A mi (én) csoportom a keleti részen ahol igazából mezőgazdasági kultúrsivatag van. Itt árkokat, fasorokat és kisebb erdőket hajtunk. Nagyon kevés élettér van itt apróvadnak, főleg a fácánnak. Ha hideg az időjárás, esetleg van némi hó is ,akkor összehúzódnak, ilyenkor van nagyobb teríték.
A másik csoport egy teljesen más jellegű részen vadászik. Sokkal kisebb parcellák vannak, azok széle is gazos, nádas. Régi rizsföldek, amik vagy elhanyagoltak, vagy sűrű,bokros erdőkkel ültetett. Néhol pedig mezőgazdasági kultúrával vetett. Jelentősen több apróvad található ezeken a területeken, mint nálunk, de ugyanakkor disznó is van. Sőt! Ragadozó is ezen a részen van a legtöbb. Tavasszal, amikor a keleti részen szinte nincs disznó vagy csak alig, itt akkor is jelen van jelentős számban, sokkal több malacos koca is. Pedig ez a fészkelési idővel egybeesik és mégis több fácán kerül terítékre ősszel. Ami még érdekes, hogy egy volt vadásztársam helyezett ki fácántojást szóróra, vadkamera elé. Nem záptojást, hanem egészséges tojást. Volt is a szórón disznó, azonban nem nyúltak hozzá, nem érdekelte őket. Még akkor sem, ha véletlenül összetaposták vagy a dámok léptek rá.
Fotó: Mihály Pál – Kunsági Dózsa Vadásztársaság
Ezen tapasztalatok alapján én azt mondom, hogy a disznó jelentősen nem befolyásolja az apróvadat, legalábbis a nálunk jelen lévő mennyiségben, a területen nem. Sokkal inkább az adott év időjárása, de leginkább a megfelelő élettér, ami nagyon szükséges. A legnagyobb ellenségnek a mezőgazdaságot gondolom, hiszen egy pár, csapadékmentesebb év alatt, a digókat, kisebb árkokat beszántják, ezzel a maradék élőhelyet is kiiktatva.Persze ez a megállapítás a jelenlegi állapotokra érvényes, mert ha nagyon-nagyon felszaporodik a disznó, ez változhat. Ez saját meglátás, tapasztalat és vélemény. Nem állítom hogy helyes és azt sem, hogy máshol is ez a helyzet. Mint említettem, szakmabeli sem vagyok így ezen írás egy nem hozzáértő, de a vadászat és a saját területe iránt elkötelezett “mezei” vadász tapasztalata, véleménye.
Ui: pár kép és videó pusztán érdekességként.
Írta és fényképezte: Mihály Pál
Vadászni szeretne Tiszagyendán, a Kunsági Dózsa Vadásztársaság területén?
A vadásztársaságról további részletek itt érhetőek el
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ (NÉMETORSZÁG): Azonosították az első aranysakál territóriumot
Aranysakálokat figyeltek meg Észak-Németországban.
Kattintson a FROMMER feliratra és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Schleswig-Holstein tartományban először sikerült aranysakál-territóriumot azonosítani. A Plön járás területén két egyed jelenlétét is egyértelműen igazolták. A tartományi vadászszövetség szakmailag jelentősnek minősítette az észlelést.
A Landesjagdverband Schleswig-Holstein ügyvezetője, Marcus Böhmer így nyilatkozott:
„Az aranysakál kisebb, mint a farkas, félénkebb, mint sokan gondolják, és Schleswig-Holstein számára ez az aranysakálpár figyelemre méltó faunisztikai bizonyíték. Most az a feladat, hogy terjedését szakszerűen dokumentáljuk, és fejlődését folyamatosan nyomon kövessük.”
A fénykép illusztráció. Fotó: Kurfis Ilona amatőr természetfotós – Agro Jager News
Hangfelvételek igazolják a jelenlétet
A jelenlétet beszámolók szerint a fajra jellemző vonyítás alapján sikerült igazolni. Mintegy két hét alatt összesen kilenc hangfelvételt rögzítettek, amelyeken egyértelműen két egyed hallható. Ezek a felvételek a C1 kategóriába sorolt, megbízható bizonyítéknak számítanak.
A pontos helyszínt nem hozzák nyilvánosságra
Az aranysakálok viszonylag kis, körülbelül 2–10 négyzetkilométeres territóriumokat foglalnak el. Ugyanakkor az állatok az Landesamt für Umwelt szerint érzékenyen reagálnak a zavarásra, ezért a hatóság egyelőre nem hozza nyilvánosságra a pontos lelőhelyet.
Új ragadozó faj Németországban
Az aranysakál megjelenésében és méretében a farkas és a róka között helyezkedik el. Jellegzetes a sárgásszürke bundája, amely helyenként vöröses árnyalatú. Az állat rendkívül alkalmazkodóképes: táplálékát többek között madarak, hüllők és kétéltűek alkotják – ezek közül számos faj Németországban veszélyeztetett. Ugyanakkor vadon élő és haszonállatokat is elejthet. Többnyire kisebb családi csoportokban vagy párban él.
Jelentős megfigyelés a vadgazdálkodás számára
A vadászszövetség szerint az eset kiemelt jelentőséggel bír a vadgazdálkodás, a természetvédelem és a monitoring szempontjából. Az újonnan megjelenő fajokat – mint most az aranysakált – időben fel kell mérni és szakszerűen értékelni, hogy a változások megbízhatóan követhetők legyenek.
A szervezet úgy látja, hogy ez az eset fontos jelzés a vadállomány-megfigyelés további erősítésére. Csak megfelelő adatok birtokában lehet az élővilágban zajló új folyamatokat objektíven értékelni.
Korábban Schleswig-Holsteinben már történt egy figyelemfelkeltő eset: egy aranysakál Sylt szigetén több tucat haszonállatot ejtett el, azonban az az egyed azóta sem került elő.
Forrás: Jäger
Kattintson a FROMMER feliratra és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ (Németország): Lezárult a módosítás: a farkas is szerepel a vadászati törvényben
A farkas bekerült Szász-Anhalt tartományi vadászati törvényébe
Kattintson a FROMMER feliratra és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Befejeződött a vadászati törvény módosítása Szász-Anhalt tartományban. A tartományi vadászszövetség ezt mérföldkőnek nevezi. De mik a legfontosabb eredmények?
A Szász-Anhalt Tartományi Vadászszövetség beszámolt a vadászati törvény módosításáról. A szövetség Instagram-oldala szerint a folyamat lezárult – és valódi mérföldkőnek számít. A módosítás azért különleges, mert „minden fontos kérdés megoldódott a tárgyalóasztalnál, konstruktív párbeszéd során”.
Fotó: Pixabay
A vadászszövetség kifejezetten pozitívan értékeli a változtatásokat, és hangsúlyozza, hogy ezek az eredmények „egyáltalán nem magától értetődők”.
Szász-Anhalt vadászati törvénye: farkas, jogbiztonság és további változások
Melyek a legfontosabb eredmények, és milyen változások várnak a vadászokra?
Az egyik legfontosabb pont, hogy a farkas mostantól hivatalosan is bekerült a tartományi vadászati törvénybe. Ez a kérdés különösen nagy figyelmet kapott, miután a farkas védettségi szintjét csökkentették.
Emellett több más fontos változás is történt:
- Javulhat a mezőgazdasági vadkárok megelőzése.
- Újraszabályozták a határon átnyúló sebzett vad keresését (utánkeresést), és elismerik más tartományokból érkező vérebvezetőket is.
- Egyértelműbb jogi kereteket kaptak a hajtóvadászatok (különösen a „stöberjagd”), így nagyobb jogbiztonság jön létre.
Egy korábban sok vitát kiváltó kérdést is rendeztek: különböző szervezetek közbelépésének köszönhetően a macskákra vonatkozó vadászati védelem továbbra is gyakorlatban alkalmazható marad.
Emellett az utolsó pillanatban bekerült a törvénybe az etetőautomaták (vadcsalogató berendezések) használatának szabályozása is.
A vadászszövetség dicséri a módosítást
A Szász-Anhalt Tartományi Vadászszövetség szerint „minden kulcskérdésben aktívan részt vettek a tárgyalásokban, közvetítettek, és olyan megoldásokat értek el, amelyek jelentősen javítják a vadászat gyakorlati feltételeit és növelik a jogbiztonságot”.
A szövetség ezért köszönetet mondott a kormányzó pártoknak, a minisztériumoknak, valamint a tartományban működő szakmai szervezeteknek is az együttműködésért.
Forrás: Jäger
Kattintson a FROMMER feliratra és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Tavaszi színkavalkád az erdőszéleken – a fácánok dürgése
A közönséges fácán dürgéséről közölt cikket az Ipolyerdő Zrt.
Kattintson a FROMMER feliratra és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Ahogy a tavasz határozottabban bontakozik ki az Ipoly menti erdők és mezők világában, egy különösen látványos madárfaj kerül a figyelem középpontjába: a közönséges fácán.
Bár ezt az Ázsiából származó madarat elsősorban vadászatos szempontból ismerik, az április inkább a természet egyik legszínesebb jelenségéről szól: a dürgésről, azaz a párzásukról.
Udvarlás – Fotó: Ipolyerdő Zrt. – Vadfajok.hu
A fácánok dürgése a madárvilág egyik leglátványosabb udvarlási viselkedése, amely nálunk az áprilisi időszakban figyelhető meg.
A legismertebb fajuk a közönséges fácán (Phasianus colchicus).
A fácán őshazája a Kaukázustól az Amurig húzódik. Európába az ókorban telepítették be, és azóta a kontinens nagy részén elterjedt. Először a görögök hozták hazájukba a Kaukázus vidékéről, tőlük a rómaiak vették át udvaraik díszeként, majd telepítették a megszállt területekre tovább, Nyugat- és Északnyugat-Európába, valamint Angliába is.
A modern korban a fácán az egyik legfontosabb apróvad, tenyésztése az apróvad-gazdálkodás önálló szakterülete. Vadon élő populációi a vidék üde színfoltjai.
Mifelénk, nagyvadas vadászterületeken jellemzően nem vadászunk rájuk, csak gyönyörködünk bennük és az általuk produkált különleges jelenségekben.
A dürgésről
A kakasok ilyenkor territóriumot foglalnak, és igyekeznek minél több tojót maguk köré gyűjteni. A domináns egyedek előnyben vannak: erőteljesebb megjelenésük és kitartóbb viselkedésük növeli esélyeiket a szaporodásra. A tojók ezzel szemben jóval rejtettebb életmódot folytatnak – barnás, mintázott tollazatuk kiváló álcát biztosít számukra a fűben és cserjésekben.
A dürgő kakasok szinte folyamatos „szolgálatban” állnak.
Feltűnő, fémesen csillogó tollazatuk – zöldes fej, vörös arcbőr, rézbarna és arany árnyalatok – nem csupán esztétikai élményt nyújt, hanem fontos szerepet játszik a tojók figyelmének felkeltésében.
A dürgő fácánkakas rendkívül feltűnően viselkedik: tollazatát felborzolja, hogy nagyobbnak és erőteljesebbnek tűnjön. Szárnyait leereszti és kissé széttárja, farktollait legyezőszerűen kinyitja, közben jellegzetes, rekedt „kakaskukorékolás-szerű” hangot ad – amely a szárnycsapkodással együtt akár több száz méterről is hallható.
Köröz a tojó körül, gyakran féloldalasan mutatva magát Ez a vizuális bemutató a tojó figyelmének felkeltésére szolgál. Néha felugrik a levegőbe, majd visszaérkezve folytatja a bemutatót. Ezek a hangok egyszerre szolgálnak területjelzésre és a rivális hímek elriasztására.
Hajnalban, kora reggel a legaktívabbak – mezőkön, erdőszéleken, mezőgazdasági területeken.
A dürgésnek több fontos funkciója van:
- Párválasztás: a tojó a legerősebb, leglátványosabb hímet választja
- Rangharc: a kakasok egymással is versengenek, harcolnak
- Territóriumvédelem: a hím jelzi, hogy az adott terület foglalt
A sikeres dürgés után a tojó elfogadja a hímet, és megtörténik a párzás.
A dürgés nemcsak a szaporodás része, hanem egy komplex viselkedési forma, amelyben a látvány, a hang és az erőfitogtatás egyszerre játszik szerepet.
Élettani szempontból ez az időszak komoly igénybevételt jelent a kakasok számára.
A folyamatos aktivitás, a vetélytársakkal való összecsapások és az állandó készenlét jelentős energiát emészt fel. Ez az időszak egyben a természetes kiválasztódás fontos színtere is: csak a legerősebb és legegészségesebb egyedek képesek sikeresen részt venni a szaporodásban. A fácán jelenléte így nemcsak biológiai érdekesség, hanem „üdítő színfolt” is a tájban.
Az erdőszélek, mezőgazdasági területek és cserjések mozaikos élőhelyein élő madár jól alkalmazkodott az ember által alakított környezethez. Gyakran megfigyelhető utak mentén, réteken vagy akár települések közelében, ahol jellegzetes mozgása és rikoltása könnyen felismerhetővé teszi.
A tavaszi időszak kiváló alkalom arra, hogy egy séta során ne csak a rügyfakadást és a virágzó aljnövényzetet figyeljük meg, hanem meghalljuk és megpillantsuk ezt a különleges madarat is.
A fácánok dürgése a természet körforgásának fontos része: látványos és hangos emlékeztető arra, hogy az élővilág ilyenkor van igazán „életben”.
Forrás: Ipolyerdő Zrt.
Kattintson a FROMMER feliratra és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
KITEKINTŐ (NÉMETORSZÁG): Azonosították az első aranysakál territóriumot
KITEKINTŐ (Németország): Lezárult a módosítás: a farkas is szerepel a vadászati törvényben
Tavaszi színkavalkád az erdőszéleken – a fácánok dürgése
Országszerte megkezdődtek a tavaszi trágyázási munkák
KITEKINTŐ (Lengyelország): Medvetámadásban halt meg egy nő Płonna közelében
Rétihéja támadt a kislibákra
KITEKINTŐ (Németország): Új szakaszba lépett az ASP elleni védekezés Hessenben
Költőszigetet kaptak a küszvágó csérek
Ha Ön Vixerant kíván alkalmazni a 2026. évi AÖP keretében, akkor ez a változás érdekelheti
“Elhatárolódnak a solymászok – KÖZLEMÉNY”
Őzbaknyitány 2026: Terítéken az első őzbak Biharnagybajomban
Több mint egy tucat lőfegyvert foglaltak le a győri nyomozók – csak egyre volt engedély
FRANCHI: Őzbakcsomag a FROMMER Vadászboltban
Pergetve fogtak harcsát
Ragadozógyérítés J-N-Szolnokban
Dr. Majzinger István 65 éves
KITEKINTŐ (Románia): Engedély nélkül lelőttek egy medvét, őrizetbe vettek két vadászt
KITEKINTŐ (Románia): Drámai mértékben csökkent a mezei vadállomány az aranysakálok elszaporodása miatt
Lezajlott a hivatásos vadászok szakmai továbbképzése Baranyában
