Természetvédelem
Fehér árnyak: nagy kócsagok vadásznak a nagylaki gyepeken
Szép számban figyeltek meg nagy kócsagokat a Körös-Maros Nemzeti Parkban.
A Körös-Maros Nemzeti Park Maros-ártér részterületén elterülő nagylaki gyepeken, január közepén szép számban láttunk nagy kócsagokat. A kecses madarak türelmesen várták, hogy a zsákmányul szolgáló rágcsálók a közelükbe jöjjenek.

Fotó: Fotó: Balla Tihamér – KMNP
A nagy kócsag a magyar természetvédelem címermadara. Alapvetően vízimadár, a vizes élőhelyekhez kötődik és nemzeti parkunk területén is több helyen költ, kisebb csoportokban. Általában bányatavak, kubikgödrök nádasaiban fészkel. A régió legjelentősebb állománya azonban az országhatár túloldalán, de közvetlen közelünkben, a Nagylaki-halastavak területén fészkel.
Megbízható, jó minőségű, szervizelt autót keres? Keresse Csúcs Gábort a +36 30 323 38 52 – es telefonszámon! Kattintson!
Bár a nagy kócsagok vízimadarak és alapvetően halakat, egyéb vízben élő állatokat zsákmányolnak, mégis viszonylag gyakran láthatjuk őket a szántóföldeken, vagy a gyepeken álldogálni. Ez azonban csak látszólag álldogálás, valójában így vadásznak. Akár órákig egyhelyben, szinte mozdulatlanul állnak és várják, hogy a potenciális zsákmány nagyon közel kerüljön hozzájuk. Ilyenkor aztán egy villámgyors mozdulattal, hegyes csőrükkel lecsapnak rá. A száraz területeken alapvetően rágcsálókra lesnek, ugyanis a halak mellett a mezei pockok és egyéb apró rágcsálók is kiváló táplálékot nyújtanak számukra.
Általában olyankor használják zsákmányszerzésre ezeket a vizektől távol eső területeket, ha ott nagyon jelentős táplálékforrás (rágcsáló) áll rendelkezésére, illetve ha az egyébként megszokott vizes élőhelyük nem nyújt elegendő élelmet. Jelenleg is ez a helyzet áll fenn, mert az elmúlt néhány napban még a nappali órákban is kitartóan nulla Celsius-fok alatt volt a hőmérséklet, ezért a nagy kiterjedésű sekély vizek többnyire befagytak, így ott nem tudnak halászni a kócsagok. Ezért jönnek át tehát a határ innenső oldalán elterülő, nagy kiterjedésű gyepterületekre vadászni. Mostanában itt könnyűszerrel megfigyelhetünk akár 15-20 nagy kócsagot is viszonylag kis területen. Reggelente 2-3 példányos, kis csapatokban érkeznek, éjszakára azonban visszahúzódnak a nagylaki tavak nádasaiba.
Forrás: KMNP
Természetvédelem
Borzot mentettek a KEFAG-os kollégák
A napokban egy fiatal borz került bajba a KEFAG Zrt. területén, az állatot a társaság szakemberei mentették meg.
A napokban egy fiatal borz került bajba, miután egy használaton kívüli épület közel két méter mély aknájába esett, ahonnan önerőből nem tudott kijutni. Az állatra egy kolléganőnk fia figyelt fel vasárnap egy séta során. Felismerve a helyzetet egy deszkát helyeztek az aknába, bízva abban, hogy az állat azon fel tud kapaszkodni, de ez nem sikerült. Ezután többen is figyelemmel kísérték az állat sorsát, és vizet juttattak számára.

Fotó: KEFAG Zrt.
Nem sokkal később másik kolléganőnk is értesült a történtekről. Amikor meglátta a mély aknában rekedt, kimerült fiatal borzot, egy szélesebb pallót engedett le, majd táplálékot is vitt az állatnak, amely ekkorra már nem tudni mióta fogságban volt.
Mivel a borz továbbra sem tudott kijutni, Judit egy élve fogó csapdát helyezett az akna aljára. A terv bevált, hiszen másnap reggelre a borz biztonságban a csapdában volt, így sikerült kiemelni az aknából.
A mentés után nem vitték messzire, a közeli erdőben, természetes élőhelyén engedték szabadon, ahol remélhetőleg hamarosan visszatalálhatott családjához és megszokott életteréhez. Az elengedés pillanata a következő bejegyzésben látható majd. Büszkék vagyunk kollégáinkra, akik újra és újra tanúbizonyságot tesznek emberségükről, felelősségtudatukról és a természet iránti elkötelezettségükről.
Forrás: KEFAG Zrt.
Természetvédelem
Eltűnhet az eurázsiai hiúz Magyarországról
A szlovák–magyar határvidéken drámai mértékben csökkent az eurázsiai hiúz állománya.
Budapest, 2026. június 9. – Az Európa legnagyobb vadon élő macskaféléjének egykor természetes élőhelyéül szolgáló szlovák–magyar határvidéken mára drámai mértékben csökkent az eurázsiai hiúz állománya, és a faj gyakorlatilag eltűnőben van Magyarországról. A WWF Szlovákia, a WWF Magyarország és partnerszervezeteik 2023 és 2026 között figyelték meg a fajt a Szlovák-karszt Nemzeti Parkban – a faj egyik történelmi élőhelyén –, és mindössze két kifejlett hiúz jelenlétét sikerült igazolni, míg a hazai oldalon Aggtelek és a Bükk térségében nem találták nyomát, csak a Börzsönyben bukkan fel időről időre egy idős példány. Június 11-én, a hiúzok világnapján a WWF arra hívja fel a figyelmet, hogy a monitoringeredmények szerint az eurázsiai hiúz jövője a Kárpátokban a határokon átívelő együttműködésen múlik.

Fotó: WWF

Fotó: WWF
Természetvédelem
Az „Ezres tűz” után újraindul a vegetáció Csönge határában
Vöröstölgyet telepítettek az erdészek a csöngei erdőtűz által elpusztított területen
Gyönyörűen sorolnak a kis vöröstölgy csemeték, és az elegyfafajok is szépen hajtanak. A csöngei erdőtűz által elpusztított 9.64 hektáros állami erdei fenyves helyére megfelelő talajelőkészítés után 2025 őszén 2 ezer 400 kilogramm vöröstölgy makkot vetettünk el, és 3 ezer 600 vöröstölgy csemetét ültettünk, azután, hogy az úgynevezett „ezres tűzre” emlékezve szemléletformáló nap keretében diákok a katasztrófavédőkkel és az erdészeinkkel közösen jelképesen ezer csemetét ültettek el itt.

A téli csapadék az elmúlt években kimaradt, ennek és a forró, száraz nyaraknak következtében jelentősen csökkent országszerte, így Vas vármegyében is a talajvíz szintje, és nőtt meg jelentősen a szabadtéri tüzek veszélye. A klímaváltozás várható hatásai és a termőhelyi viszonyok miatt döntöttek úgy szakembereink, hogy ezen a területen vöröstölgy kerül az elpusztult erdei fenyő állomány helyére. Dr. Nagy László, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Sárvári Erdészeti Igazgatóságának erdőművelési műszaki vezetője rendszeresen figyeli a természeti katasztrófa sújtotta területen a kis csemeték fejlődését. A silány, úgynevezett rozsdabarna cseri erdőtalajon szépen növekednek a vöröstölgyek és a beültetett vadkörte, vadalma, madárcseresznye, mezei juhar elegyfafajok is. A tűz pusztítása után a természet élni akarását mutatja, hogy a kökény, a galagonya, a vadrózsa, és a lágyszárúak is megindultak. A sekély termőréteg alatt vörös kavics van, így fontos szerepe van kipárolgás megakadályozásában, a vízvisszatartásban a talajt fedő növényzetnek. A vöröstölgy árnyéktűrő fafaj, és hamarosan túlnövi a többi itt élő cserjét, lágyszárút. De ha túlságosan megerősödnének, akkor a sorokból kiszedjük ezeket, hogy biztosítsuk a fő- és elegyfafajok fejlődését. – mondja szakemberünk. A vadkártól óvott, bekerített területen még hosszú évekig ápoljuk majd a kis csemetéket, hogy újra erdő lehessen a területen
Forrás: Szombathelyi Erdészeti Zrt.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131









