Budapest, 2021. augusztus 10. – Hirtelen lezúduló csapadék, villámárvizek, hosszú aszályok és emberemlékezet óta nem látott forróság jellemzi az idei nyarat – közölte a WWF.

1901 óta ez volt a legforróbb nyár. Az aszály főleg a Tiszántúlt sújtotta (Kép: Dr. Szilágyi Gergely – Agro Jager News

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) tudományos bizonyítékokkal alátámasztott legfrissebb jelentésében bemutatta, hogy nem csupán érzéki csalódásról vagy a véletlenek összjátékáról van szó: az éghajlatváltozás itt van velünk, a saját bőrünkön érezhetjük, és csakis rajtunk múlik, hogy mekkora veszteségekkel vészeljük át a küszöbön álló klímaválságot.

A több ezer szakértő bevonásával működő – 2007-ben Béke Nobel-díjjal is kitüntetett – Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change – IPCC) rendszeresen vizsgálja és értékeli az éghajlatváltozással kapcsolatos legfrissebb tudományos, társadalmi és gazdasági ismereteket. Az IPCC célja, hogy az egész világon születő kutatások elemzése alapján objektív képet adjon a klímaváltozásra gyakorolt emberi hatásokról. A testület augusztus 9-én bemutatott jelentésében egyértelművé tette, hogy az emberiség tevékenységének hatása gyorsította fel a légkör, valamint az óceánok és a szárazföldek felmelegedését, és nagy a valószínűsége annak, hogy tevékenységünk következménye a szélsőséges időjárás is. A jelentés azt is megállapítja, hogy a 2020-as szibériai hőhullám és a 2016-os ázsiai szélsőséges hőség soha nem következett volna be a fosszilis tüzelőanyagok égetése nélkül. A dokumentum egyben figyelmeztet is: ha nem gyorsítjuk fel a klímavédelmi intézkedéseket, a felmelegedés átlépheti a Párizsi Megállapodásban vállalt 1,5 °C-os limitet, ami visszafordíthatatlan globális folyamatokat és súlyos katasztrófákat fog előidézni.

Az IPCC szerint nincs idő a halogatásra

“Az éghajlat változása a szemünk előtt zajlik, amelynek hatására a földi ökoszisztéma egyes részei – mint például az óceánok vagy a korábban jéggel borított területek, a krioszféra – már mostanra visszafordíthatatlanul megváltoztak. Habár már nagyon csekély az esély, a 1,5 Celsius-fokos felmelegedési limit még mindig tartható lenne, de ehhez példátlan mértékben kellene csökkentenünk a kibocsátásunkat már ma” – értékelte az IPCC jelentés legfontosabb megállapítását Harmat Ádám, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetője, amelyről a WWF blogja részletesebben is beszámol. “Szembe kell néznünk azzal, hogy minden egyes elhalasztott év, minden tizednyi Celsius-fok számít, és minden döntésünk befolyással van a természet és az emberiség jövőjére. Figyelembe kell venni ugyanakkor, hogy a felmelegedést kísérő természeti jelenségekhez is muszáj lesz alkalmazkodnunk, ha csökkenteni akarjuk a melegedés miatt bekövetkező természeti, társadalmi és gazdasági veszteségeket” – hívta fel a figyelmet a szakértő.

Csodafegyver a természeti katasztrófák ellen

Még ha sikerül is elérni, hogy 1,5 °C-nál nagyobb mértékben ne emelkedjen a globális átlaghőmérséklet, a Kárpát-medence földrajzi adottságai miatt Magyarországon nagyobb felmelegedéssel kell számolni, ezért a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás kulcsfontosságú hazánk jövője szempontjából.

“A felmelegedés jelenlegi üteme és az egyre gyakoribb természeti katasztrófák arra figyelmeztetnek, hogy nem szabad késlekedni az alkalmazkodási intézkedésekkel. Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás mérséklése globális feladat, de emellett Magyarország önmaga is rengeteget tudna tenni a területén tapasztalható időjárási szélsőségek csillapításáért, ugyanis van egy csodafegyverünk: a víz. A természetes módszerekre alapozott vízmegtartással kiegyenlíthetők a szélsőséges időjárási jelenségek, vizesélőhelyek jönnek létre, melyek kedvezően befolyásolják a mikroklímát és segítik az éghajlatváltozásnak leginkább kitett ágazatot, a mezőgazdaságot” – hívta fel a figyelmet Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője a hazai lehetőségekre. Hazánkban számos vízmegtartásra alkalmas terület van folyóink mentén és azoktól távolabb eső, egykori mocsaras, vizenyős vidékeken, melyeket bár régen lecsapoltak, máig kedvezőtlen mezőgazdasági adottságúak maradtak: belvizes és aszályos időszakok váltakozása figyelhető meg az ilyen földeken. “Sajnos Magyarország hiába rendelkezik kiváló adottságokkal a természetes megoldásokra alapozott vízgazdálkodáshoz, jelenleg még mindig prioritást élvez a többletvizek minél gyorsabb elvezetése a vízmegtartással szemben” – tette hozzá a szakértő.

Meg kell állítani a termőföldek és vizesélőhelyek kiszáradását

Hazánkban 42 400 km – az Egyenlítőnél is hosszabb – belvízcsatorna-rendszer vezeti el a vizet a földekről. Így van ez még az olyan kedvezőtlen adottságú területeken is, mint a Homokhátság, ahol az elmúlt évtizedekben a talajvízszint helyenként 5-6 métert süllyedt. A folyamatos lecsapolás eredményeképpen a hirtelen lezúduló csapadéknak nincs ideje beszivárogni, ezért az aszályos időszakokban nem marad a talajban víztartalék. Emellett a felszín alatti vizek kitermelése, a folyók árterének szűkítése és a kavicsbányatavak létesítése is erősíti a klímaváltozás kiszárító hatását. Mindez a vizesélőhelyek kiszáradásához és az élelmiszerek drágulásával járó jelentős mezőgazdasági terméskieséshez vezet. A Homokhátságon olyan kritikus a helyzet, hogy a gazdálkodók már demonstrációval próbálják felhívni a figyelmet a sivatagosodásra.

“Egyre többször szembesülünk azzal, hogy a homokhátsági gazdáknak el kell adniuk állataikat, mert a kiszáradó legelők és a dráguló takarmány ellehetetleníti őket. Mindez az éghajlatváltozás és a túlzott vízelvezetési gyakorlat számlájára is írható. Be kell fejezni a kiszáradó területek lecsapolását és meg kell őrizni a vizesélőhelyeinket, mert ezek segítenek minket a klímaváltozás kihívásaihoz való alkalmazkodásában. Az aszályok és villámárvizek kezelésére, a többletvizek hasznosítására kell a hangsúlyt helyezni. A felmelegedés miatt a földeken természetes módon megjelenő vízre többé nem szabad károkozóként tekinteni, értékes erőforrásként kell vele gazdálkodni, mivel a víz lehet Magyarország klímaváltozást mérséklő csodafegyvere” – zárta gondolatait Dedák Dalma.

Forrás: WWF