Természetvédelem
Európában a védett fajok ellen elkövetett bűncselekmények többsége felderítetlen és szankcionálatlan marad
A WWF elkészítette a védett fajok ellen elkövetett bűncselekmények eddigi legátfogóbb összefoglalóját.
Megjelent a LIFE SWiPE projektkonzorcium Európára vonatkozó jelentése. Európában a védett fajok ellen elkövetett bűncselekmények eddigi legátfogóbb összefoglalója a mai napon publikált jelentés, amely a LIFE SWiPE projekt keretében készült el. A jelentés a védett fajok ellen elkövetett bűncselekmények elleni fellépés hatékonyabbá tételét egyrészt az ilyen esetek hatékonyabb felderítésében és nyomon követésében látja, ezek ugyanis sokszor rejtve maradnak, másrészt abban, hogy a területnek szenteljenek nagyobb figyelmet a döntéshozók is.
Fotó: Patkó László – WWF
A projekt keretében gyűjtött adatok alapján a projektben részt vevő 11 európai országban a leggyakoribb bűncselekménytípus az illegális elejtés, amit a mérgezett csalétkek alkalmazása, a vadászat során tiltott eszközök (pl. hurkok, lábfogó csapóvasak, széleskörű vagy nem szelektív csapdák) használata, valamint az illegális kereskedelem követ.
A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
Az Európai Unió környezeti bűncselekményekkel foglalkozó irányelvének most zajló felülvizsgálata kiváló lehetőséget teremt arra, hogy megvédjük Európa ikonikus és veszélyeztett fajait az ellenük elkövetett bűncselekményektől.
A védett fajok ellen elkövetett bűncselekmények veszélyeztetik Európa növény- és állatfajait, negatív hatással vannak az európai országok gazdasági fejlődésére és biztonságára, miközben ezen bűncselekmények nagy része felderítetlen marad, az elkövetők pedig megússzák a büntetést. Így foglalható össze a LIFE SWiPE projekt konzorcium által a mai napon publikált A láthatatlan felfedése: Sikerek és kihívások a védett fajok ellen elkövetett bűncselekmények üldözésében Európában című jelentés. A 87 szervezettől 11 európai országban összegyűjtött információk alapján a megfelelő odafigyelés hiánya teszi láthatatlanná ezeket a bűncselekményeket.
Fotó: Deák Gábor MME, WWF
A jelentés a 2015 és 2020 közötti időszak rendelkezésre álló adatait elemezve megállapítja, hogy a védett fajok ellen elkövetett bűncselekmények közül a 11 országban leggyakoribb (27%) a vadon élő fajok illegális elejtése, ezt követi a mérgezett csalétkek alkalmazása (16%), tiltott eszközök használata vadászat során (14%), valamint az illegális kereskedelem (13%).
A védett fajok ellen elkövetett bűncselekmények gyakori áldozatai a mérgezett csalétekkel elpusztított, veszélyeztetett ragadozó madarak, valamint a nagyragadozók. A jelentés szerint a medvék, farkasok és hiúzok illegális elejtésének elsődleges oka e fajok vélt vagy valós konfliktusa az állattartókkal és a vadászokkal.
Sok bűncselekmény bár a hatóságok látókörébe kerül, vádemelésre gyakran nem kerül sor. Átlagosan az ügyészségekhez eljutott bűncselekmények 60%-ában nem volt vádemelés. Ha a bíróság mégis hoz ítéletet, akkor az esetek nagy többségében nem kerül sor letöltendő szabadságvesztés kiszabására.
A tanulmány bemutatja az európai jó gyakorlatokat is. Ezek közé tartoznak a védett fajok elleni bűncselekmények felderítésére szakosodott rendőri egységek (mint például Magyarországon a Nemzeti Nyomozó Iroda környezeti bűnözés elleni alosztálya), a korszerű technológia – pl. drónok, GPS – alkalmazása a védett fajok monitoringja során, valamint keresőkutyák kiképzése mérgezéses esetek és más hasonló bűncselekmények felderítésére. Ezen módszerek alkalmazásával javulhat a bűncselekmények felderítési hatékonysága.
„A hazai jelentés is azt állapította meg, hogy Magyarországon is több figyelmet kell szentelni a természet elleni bűncselekmények felderítésére és a szankciórendszer hatékonyabbá tételére, hiszen az élővilág védelme egészséges környezetünk védelmét szolgálja” – mondta Kecse-Nagy Katalin, a TRAFFIC európai programigazgatója.
A LIFE SWiPE projektben részt vevő WWF Magyarország és TRAFFIC által 2022 októberében publikált Természeti bűncselekmények – Nemzeti jelentés Magyarországról című kiadvány megállapításait is felhasználja a most megjelent európai jelentés. Eszerint Magyarországon is több figyelmet kell szentelni a természet elleni bűncselekmények felderítésének és a hatékonyabb szankciórendszer kialakításának – a jelenség egyértelműen kihívást jelent hazánkban, és egy-egy védett faj egyedének elpusztulása esetén a hatások tovagyűrűznek. A hatékony fellépés lehetőségei alapvetően biztosítottak, mégis egyrészt magas a fel nem derített esetek száma, másrészt sok felderített ügy végül sosem kerül bíróság elé.
A jelentés azt is megállapítja ugyanakkor, hogy az elmúlt időszakban hazánkban jelentős előrelépések történtek a természet elleni bűncselekményekkel szembeni küzdelemben. Megalakult például a Nemzeti Környezeti Biztonsági Munkacsoport (NEST), mely kulcsfontosságú szerepet tölt be a hatóságok együttműködésében és a természet elleni bűncselekmények felderítésén dolgozó munkatársak képzésében.
Fotó: Deák Gábor MME, WWF
Sok esetben eredményes a civil szervezetekkel történő együttműködés. Ide tartozik az olyan innovatív vizsgálati módszerek használata is, mint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a rendőrség által közösen kiképzett méreg- és tetemkereső kutyák alkalmazása, mely igen jelentős mértékben képes javítani a mérgezéses bűncselekmények felderítését. A keresőkutyás egység fontos szerepet játszik az illegális nagyragadozó-elejtések felderítésében is, legutóbb például az M237 néven ismert farkas elejtésével kapcsolatos nyomozásban is részt vett.
„A nagyragadozók ügye még mindig erősen konfliktusokkal terhelt, mely a védett ragadozófajok illegális elejtéséhez vezethet. A probléma viszont ezekkel az esetekkel, hogy legtöbbször rejtve maradnak, a tettenérés pedig szinte lehetetlen. A különféle ragadozófajok illegális elejtésével szembeni fellépés viszont különösen fontos a fajok és a körülöttünk lévő ökoszisztémák egészségének megőrzése szempontjából” – tette hozzá Sütő Dávid, a WWF Magyarország Nagyragadozók programjának vezetője.
Az Európai Unió a környezeti bűncselekményeket a 10 legjelentősebb, szervezett bűncselekménytípus közé sorolja. A környezeti bűnözés visszaszorítására irányuló európai irányelv felülvizsgálata jelenleg is zajlik, amely fontos lehetőség a biológiai sokféleséget fenyegető bűncselekmények elleni fellépésre.
„Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak azzal, hogy biztosítja, hogy a módosított irányelv erős és előremutató legyen, azt kell kommunikálnia, hogy ezeket a bűncselekményeket Európában nem tűrik. Minden jelentősebb bűncselekménytípusnak bele kellene kerülnie az irányelvbe, valamint a kiszabható maximális büntetési tételnek elrettentő erejűnek kellene lennie” – mondta Audrey Chambaudet, a WWF Európai Szakpolitikai Hivatalának (European Policy Office) védett fajok kereskedelmével és a védett fajok ellen elkövetett bűncselekményekkel foglalkozó munkatársa.
A LIFE SWiPE projekt eddigi főbb eredményei magyarországi relevanciával:
Természeti bűncselekmények – Nemzeti jelentés Magyarországról. A kiadvány a 2015 és 2020 közötti időszakban Magyarországon elkövetett természet elleni bűncselekményeket vizsgálja. A jelentés letölthető magyar és angol nyelven a LIFE SWiPE projekt honlapjáról.
Vadvilág ellen elkövetett bűncselekmények – Ragadozómadár-mérgezések című kiadvány, amely az MME elmúlt 10 évben összegyűlt terepi tapasztalatai alapján foglalja össze a ragadozómadár-mérgezések ismert és jogerős ítélettel zárult eseteit, bemutatja a mérgezések jogi hátterét, a potenciális elkövetők körét, a leginkább érintett fajokat és a leggyakrabban használt méreganyagokat.
A WWF Magyarország, az MME méreg- és tetemkereső kutyás egységének, valamint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakembereinek szereplésével forgatott kisfilmek, melyek bemutatják a keresőkutyák munkáját kiképzés és terepi munka közben.
A hazai hatóságok, nemzeti park igazgatóságok és más érintett szervek, valamint a természetvédelmi civil szervezetek munkatársai számára rendezett kétnapos képzés, valamint a projekt záróeseménye 2023. május 30-31-én, melynek keretében bővíthették ismereteiket és megoszthatták tapasztalataikat a védett fajok ellen elkövetett bűncselekményekkel szembeni hatékony fellépésről.
Nemzetközi konferencia Madridban, ahol több mint 11 európai országból – köztük hazánkból – érkező természet elleni bűncselekményekkel foglalkozó rendőrök, ügyészek, bírák, természetvédelmi civil szervezetek és hatóságok munkatársai, valamint a tudományos élet képviselői megvitatták az e bűncselekménytípus elleni fellépés időszerű kérdéseit.
A LIFE SWiPE projektről:
A SWiPE (Successful Wildlife Crime Prosecution in Europe) LIFE projekt célja, hogy a védett fajokat érintő jogsértéseknél már a bűncselekmények felderítése és vizsgálata is legyen szakszerű, igazodjon a bűncselekmény valódi súlyához. A sikeresen felderített ügyek és a vádemelések számának növelésével a potenciális bűnelkövetők elrettentése is cél, hogy ezáltal hosszú távon csökkenjenek a védett fajok ellen elkövetett bűncselekmények. A projekt abban is segíteni kívánja a hatóságok munkáját, hogy az igazságszolgáltatás előtt eddig ismeretlen ügyek is sikeresen eljussanak a bíróságokhoz, és az ügyekben a potenciális elkövetők elrettentésére megfelelő szankciókat szabjanak ki. A LIFE SWiPE projekt (LIFE19 GIE/BG/000846) az Európai Unió LIFE programjának támogatásával valósul meg 11 európai országban, köztük Magyarországon. A projektben a WWF-en kívül a Fauna & Flora International, a TRAFFIC, a Horvát Köztársaság Főügyészsége és a Horvát Igazságügyi Akadémia vesz részt. A 11 résztvevő ország: Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Lengyelország, Olaszország, Románia, Spanyolország, Szerbia, Szlovákia, Ukrajna és Magyarország, ahol a projekt partnere a WWF Magyarország.
A projekt honlapja: https://stopwildlifecrime.eu/
Forrás: WWF
Természetvédelem
Különleges találkozás a Hortobágyon: Kövesi Péter darvakat fényképezett
Kövesi Péter pünkösdvasárnap Nádudvar közelében indult fotózni, majd Püspökladány határában, az Ágota-pusztán darvakkal találkozott.
Pünkösdvasárnap különleges természetfotós élményben volt része Kövesi Péternek a Hortobágy déli részén. Eredetileg egy virágzó pipacs- és facéliamezőt szeretett volna lefotózni Nádudvar közelében, hazafelé azonban Püspökladány határában darvakkal találkozott.
A nyarat Magyarországon tölti néhány daru. Fotó: Kövesi Péter / Agro Jager
Kövesi Péter Püspökladányban él. Ha csak hobbi szinten is, de 2019 óta fotózik. Elmondása szerint kezdetben még a látványosabb égi jelenségek és viharok keltették fel az érdeklődését, de a határt járva hamar felfigyelt a körülöttünk lévő gazdag élővilágra: az itt élő madárfajokra, az őzekre, valamint a változatos táji környezetre.
Messziről virít a pipacs. Fotó: Kövesi Péter / Agro Jager
2023-ban sikerült beszereznie egy teleobjektívet, amelynek segítségével a környék élővilágát közelebbről is megörökíthette. Pünkösdvasárnap azonban váratlan élmény érte, hiszen a nyarat nálunk töltő darucsapattal találkozott, amelyről az Agro Jager érdeklődésére be is számolt.
Lehet a gidája is a közelben fekszik. Fotó: Kövesi Péter / Agro Jager
Pünkösdi túra Nádudvar és Püspökladány között
Pünkösdvasárnap eredetileg egészen más céllal indultam útnak: egy Nádudvar közelében virágzó pipacs- és facéliamezőt szerettem volna megnézni és lefotózni. Innen aztán a Hortobágyi Nemzeti Park déli részén át vezetett az utam vissza Püspökladányba, és bár már maga a táj is bőven tartogatott látnivalót, a nap végül egy egészen váratlan élmény miatt maradt emlékezetes.
Valaha nagy tömegben költött a daru hazánkban. Fotó: Kövesi Péter / Agro Jager
A Szent Ágota-hídon áthaladva, a Püspökladány északnyugati határában elterülő Ágota-pusztára érve először nagy kócsagokat vettem észre kisebb-nagyobb csapatokban, miközben a távolban egy-két őz is feltűnt. A puszta ilyenkor különösen élőnek tűnik, mindenhol akad valami mozgás, amit érdemes figyelni.
Hirdessen Ön is az Agro Jageren
Darvak az Ágota-pusztán
A legnagyobb meglepetés azonban csak ezután következett. A Rév-halomhoz közeledve egyszer csak darvakat pillantottam meg. Elsőre szinte nem akartam hinni a szememnek, hiszen a darvak látványa legtöbbünknek inkább az őszi hortobágyi vonulás emlékeivel forrt össze.
Ilyen időben ma már ritkán lehet daruval találkozni a Hortobágyon. Fotó: Kövesi Péter / Agro Jager
Bár ismert, hogy tavasszal és nyáron is lehet velük találkozni a hortobágyi tájakon, mégis egészen különleges érzés volt ilyen váratlanul szembetalálkozni velük.
A pusztán sétáló, majd később felröppenő csapat látványa igazi ajándék volt egy olyan túrán, amely eredetileg egészen másról szólt.
A daru a magyarság mindig kedves madarának számított. Fotó: Kövesi Péter / Agro Jager
A Hortobágy már csak ilyen: az ember elindul egy pipacsmező miatt, aztán végül darvak teszik igazán emlékezetessé a napot.
Írta és fényképezte:
Kövesi Péter
Kövesi Péter további fényképei itt érhetőek el
Van egy jó története, egy szép élménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Természetvédelem
Az esőzések megtöltötték a Mecsekerdő vízmegtartó erdei „tókáit”
Partos Kálmán, a Mecsekerdő Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese nyilatkozott:
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A közelmúlt jelentős csapadéka nemcsak az erdők talaját frissítette fel, hanem ismét igazolta a természetes vízmegtartást szolgáló erdei infrastruktúrák fontosságát. A Mecsekerdő Zrt. által kialakított tókák több helyszínen is megteltek, újra vízhez juttatva a környező erdei élőhelyeket.
Fotó: Mecsekerdő Zrt.
Az elmúlt időszakban számottevő csapadék érkezett a Mecsekerdő Zrt. működési területére. A társaság mérőpontjai alapján Sellye térségében 67,2 mm, Miklós-várnál 123,8 mm, Bakonyán 77,6 mm, Kisvaszaron pedig 91,6 mm eső hullott. A jelentős mennyiségű csapadék különösen fontos volt az erdők számára, hiszen az elmúlt években egyre gyakoribbá váló aszályos időszakok komoly terhelést jelentenek az erdei ökoszisztémákra.
A mostani esőzések hatása a terepen is látványosan érzékelhető: több, erdészek által kialakított erdei tóka megtelt vízzel. Ezek a kisebb, természetközeli vízmegtartó létesítmények nem horgászati vagy turisztikai célokat szolgálnak, hanem az erdei vízháztartás javítását, a vizes élőhelyek megőrzését és a helyben lehulló csapadék minél hosszabb ideig történő megtartását. A tókák szerepe azért kiemelkedő, mert a hirtelen lezúduló esővíz egy része így nem folyik el azonnal a területről, hanem helyben marad. Ez javítja a környező talaj nedvességi állapotát, kedvezőbb mikroklímát teremt, és vízhez juttat számos erdei élőlényt. A kisebb vízfelületek különösen fontosak a kétéltűek, rovarok, madarak és más vadon élő állatok számára, miközben hozzájárulnak az erdők klímaváltozással szembeni ellenálló képességéhez is.
A Mecsekerdő Zrt. az elmúlt időszakban több helyszínen alakított ki ilyen vízmegtartó erdei infrastruktúrát. Az Almamellék–Sasrét térségében kialakított tóka maximális víztérfogata 2 470 m³, a fekedi tókáé 752 m³, a mecseknádasdié 1 331 m³, az erdősmecskei tókáé pedig 804 m³. Ezek a létesítmények együttesen több ezer köbméter víz időszakos megtartására képesek az erdei környezetben.
Fotó: Mecsekerdő Zrt.
„A klímaváltozás miatt egyre gyakoribbak a hosszú, száraz időszakok és a hirtelen érkező, nagyobb csapadékesemények. A tókák feladata, hogy ezekből a vizekből minél többet helyben tartsanak: csökkentsék az elfolyást, javítsák a mikroklímát, és biztosítsák az erdei élővilág számára nélkülözhetetlen időszakos vizes élőhelyeket. A most feltöltődött tókák kézzelfoghatóan bizonyítják, hogy ezeknek a kis léptékű, természetközeli beavatkozásoknak komoly ökológiai jelentőségük van” – foglalta össze Partos Kálmán a Mecsekerdő Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese.
A Mecsekerdő Zrt. célja, hogy az erdők természetes folyamataira építve, a táji adottságokhoz illeszkedő megoldásokkal segítse az erdei élőhelyek megőrzését.
Forrás: Mecsekerdő Zrt.
Természetvédelem
Sasszem – világelső sikeres szemműtét parlagi sason
Két műtéttel adták vissza egy parlagi sas látását – a világon először
A „Vak sas” harmadéve érkezett a hortobágyi Madárkórházba. Akkor első éves, frissen kirepült hím parlagi sas fióka Hajdúböszörmény határában országúti baleseti sérülés miatt mindkét szárnyának felkarcsontja nyílt törést szenvedett, a véres csontégek mindkét könyök közelében szabadon lógtak ki a bőr alól, szennyeződve, fertőződve, de nem kiszáradva, még éppen műthető állapotban. A szemek is sérültek, de akkor még csak a szaruhártya felületi sérülése volt látható, az egyik szemen alig, a másikon határozottabban.
Fotó: Hortobágyi Madárpark
A szárny mentése és a repülésre való alkalmassága miatt azonnali műtétre került sor. Mindkét szárny felkarcsontját a szabadon kiálló csontvégek tisztítása, fertőtlenítése után a csontok velőüregébe vezetett rozsdamentes orvosi acélrudakkal, kötegelő velőűrszegzéses technikával belülről csapoltam össze, minkét csontba 3-3 fém beültetésével. A seb zárása és rögzítő kötés felhelyezése után a szemek híg, szalmasárga betadinos öblítése és antibiotikumos kezelése is megtörtént, melyet az utókezelés során két héten át folytattunk. De a sas nem volt együttműködő. Karmával belevakart mindkét szemébe, és a szaruhártyaseb elfertőződött, és minden szemcseppes és a kötőhártya zsákba adott injekciós kezelés ellenére elhomályosodott.
A felkarcsontok hat hét alatt összeforrtak, a jobb oldali tökéletesen, a bal, mely több részre tört, a könyök közvetlen közelében lévő fél centis ízületi törvég többszörös ismételt műtéti rögzítés ellenére sem forrt teljesen össze, ezen ma is dolgozunk. A fém most is benne van.
A sas viszont mindkét szemére megvakult. Nem véglegesen, mert csak a törőközegek homályosultak el, nevezetesen a legkülső átlátszó réteg, a szaruhártya, melyhez a bal szemen a szivárványhártya is letapadt, a jobb szemnél a szaruhártya homály mellett a szemlencsén is átlátszatlan szürkehályog keletkezett. Az üvegtest és az ideghártya (retina) ép maradt. A látást az ideghártyán megjelenő kép adja, mely információt a látóideg szállítja az agy nyakszirti lebenyében lévő látómező idegsejtjeihez, ahol a kép tudatosul. Amíg ez a folyamat működik, a látás visszaadható. A törőközegek javíthatóak, vagy ha nem, akkor pótólhatók. Ez történt két világelső műtéttel a parlagi sas szemén.
A műtéteket Dr. Dobos András címzetes egyetemi docens szentesi állatorvos végezte a Kiséri Lézerszemészeti rendelőben. Több, mint egy évtizedes tapasztalattal és egyedülálló szemészeti diagnosztikai gépparkkal rendelkezik. A Vak sas szemét három év alatt többször kezelte nagy energiájú lézerrel, a kezelések között szemcseppes és injekciós utókezelés mellett. A jobb szem szaruhártyája egy év után letisztult, és a szürkehályogos lencse látható és műthető volt. A sas tavaly szeptemberben az emberi szürkehályog műtéttel megegyező módon műanyag szemlencsét kapott, mely akkor a világon az első madár szemlencse beültetés volt. A műtét sikerült, a sas a jobb szemével lát.
Fotó: Hortobágyi Madárpark
A műtéteket Dr. Dobos András címzetes egyetemi docens szentesi állatorvos végezte a Kiséri Lézerszemészeti rendelőben. Több, mint egy évtizedes tapasztalattal és egyedülálló szemészeti diagnosztikai gépparkkal rendelkezik. A Vak sas szemét három év alatt többször kezelte nagy energiájú lézerrel, a kezelések között szemcseppes és injekciós utókezelés mellett. A jobb szem szaruhártyája egy év után letisztult, és a szürkehályogos lencse látható és műthető volt. A sas tavaly szeptemberben az emberi szürkehályog műtéttel megegyező módon műanyag szemlencsét kapott, mely akkor a világon az első madár szemlencse beültetés volt. A műtét sikerült, a sas a jobb szemével lát.
A bal szemén a vastag tejfehér homályos szaruhártyát sem többszörös lézeres kezeléssel, sem gyógyszers kezeléssel nem sikerült átlátszóvá tenni, viszont a hozzá nőtt szivárványhártya leválasztása lézerrel sikerült. A kezelések között több hónapnak kellett eltelni, hogy a lézer okozta gyulladás elmúljon. A szaruhártyát nem lehetett átlátszóvá tenni, ezért Dobos doktor az átültetés mellett döntött. Egy hasonló méretű madár szaruhártgyáját kellett levenni és átoperálni a sas szemére. Ehhez kellett egy donor. A madaraknál nincsenek vércsoportok, ezért sem a vérátömlesztésnek, sem a transzplantációnak nincs akadálya fajok között sem. A donor bármilyen madár lehet, de ne legyen fertőző beteg, és perceken belül legyen konzerválva a szeme, melyet 20 órán belül fel kell használni. Hortobágy és Szentes között útközben, Dunföldváron egy frissen elhullott balesetes pézsmakacsa azonnal kivett szemét betadinos szállítófolyadékban hűtve egy órán belül Szentesre vittük, ahol Dobos doktor a szaruhártyát lemetszette és tároló folyadékba tette. A sast azonnal bealtattam izoflurános inhalációs narkózisban előbb a fejére húzott maszkkal, majd intubálva, azaz a légcsövébe vezetett csövön át kapta az altatógázt. A műtéti terület előkészítése tisztítása, fertőtlenítése, izolálása után a sas mélyen ülő szemét kellett kiemelni arra szintre, ahol a szaruhártya széle a szemöldökcsont vonalában elérhető. Ehhez 5 ml infúziót kellett a szem mögé nyomni és be kellett metszeni a belő és külső szemzugot és az alsó és a felső szemhéjat is. A megvastagodott és átlátszatlan szaruhártya méretre való körbevágása és eltávolítása után az új, fél mm vékony új, ugyan olyan méretre vágott szaruhártya felhelyezése és varrása következett szabad szemmel nem, csak operáló mikroszkóppal látható 10.0-ás fonállal, 13 varrattal. A műszeres monitorozás során a vér oxigén koncentrációja többször csökkent 50 % alá, pont a legkritikusabb pillanatokban, mely feladta a leckét nekem, mint a műtétet biztosító aneszteziológusnak, de a sas nem mozdult meg a beavatkozás alatt, és túlélte a háromórás műtétet. A műtét sikerült, a szaruhártya átlátszó, varratszedés két hét múlva. Addig Dobos doktor bevarrta a szemhéjat, én pedig leukoplaszttal elburkoltam a karmokat, hogy a sas ne vakarja szét a szemét. A kötőhártya mögé antibiotikumot és gyulladás csökkentőt kapott.
Fotó: Hortobágyi Madárpark
A sas jól van, jelenleg a Hortobágyi Madárpark nagyröpdéjében elkülönítve gyógyul. Ha látni fog, és a könyöke is működőképes lesz, és tud majd termikelve, körözve is repülni, van esély a szabadon engedésre. De ha nem lesz minden szempontból tökéletes, akkor a Madárpark lakója marad a többi tartósan sérült sassal együtt, ahol párba állhat, fiókákat nevelhet, és elfogadható életkörülmények között élhet.
Hasonló műtét madáron már volt, ugyancsak Dobos doktor által évekkel korábban egy uhu kapott szaruhártya átültetést házilúd donortól, mely sikeres volt, az uhu szabadon bocsátásra került. Parlagi sason a világon ez volt az első ilyen műtét!
A sas bevart szemhéját 14 nap után Dobos doktor felnyitotta, a szaruhártya varratokat kiszedte, a sas most a nagyröpde elkülönített részében ismerkedik a látható világgal. Egyelőre homályosan, mert a műtét során beültetett kristálytiszta szaruhártya a varrás során enyhe gyulladással forrad vissza, mely erek hiányában diffúziós táplálással pár hét alatt tisztul le. A több éve nem alkalmazkodott szemlencsének és az agynak is gyakorolni kell. Jó esetben pár hét alatt tér vissza a tökéletes látás. Addig kapja a gyógyszeres támogató kezelést.
Forrás: Dr. Déri János – Madárpark
Ezekkel mindig történik valami Diósjenőn
Különleges találkozás a Hortobágyon: Kövesi Péter darvakat fényképezett
Megkezdték az idei őzgidamentést a vadászok
I. Szegedi Zsidótemető takarítás
A Körös-Maros Nemzeti Parkban bővítették szakmai ismereteiket a MATE hallgatói
KITEKINTŐ: Németország – Gyilkos bakok a revírben – mítosz vagy valódi veszély?
Közeleg a tavaszi fagykárok bejelentésének határideje!
Az esőzések megtöltötték a Mecsekerdő vízmegtartó erdei „tókáit”
A pünkösdi őzbak
Sasszem – világelső sikeres szemműtét parlagi sason
Nem volt elejtési jogosultsága
Lemondott dr. Semjén Zsolt, a Védegylet elnöke
Lőttek az elvárásnak
Életbak puskavégen
Rekord pontyok a Pilismaróti öbölből
Új kutyajóléti szabályok: ezt kell tudniuk a vadászoknak
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Min változtat a hangtompító?
Itt a Vadászkamara négyéves feladatterve!
