Természetvédelem
Lezárult a EuroLargeCarnivores LIFE projekt
Budapest, 2022. március 16. – Lezárult a 2017 végén indult, ember-vadvilág konfliktusokkal foglalkozó EuroLargeCarnivores LIFE projekt. A projekt elsődleges célja a nagyragadozókkal foglalkozó különböző érdekcsoportok – többek között állattartók, vadászok, természetvédelmi szakemberek, természetjárók és döntéshozók – közti párbeszéd elősegítése volt, valamint az, hogy jó gyakorlatok bemutatásával támogassa a nagyragadozókkal való együttélést 16 európai országban, köztük Magyarországon. A projekt főbb eredményei közé tartozik, hogy a megszólított érdekcsoportok képviselőinek véleménye szerint a projektnek köszönhetően javult a kommunikáció az ellenérdekelt csoportok között és jóval többen érzik felkészültnek magukat a nagyragadozókkal kapcsolatos problémák megoldására, mint a projekt kezdetekor – közölte a WWF.

A projekt keretében mintegy 3000 szakértő bevonásával több mint 300 szakmai eseményt tartottak a projektben résztvevő szervezetek. (Kép: Pixabay)
A projekt szakmai workshopokkal, terepi kirándulásokkal, határokon átnyúló tudáscsere programokkal teremtett lehetőséget a párbeszédre állattartók, vadászok, nemzeti parki szakemberek és természetvédők között. A projekt során 2018-ban és 2021-ben is felmérték az érintettek véleményét és ismereteit a nagyragadozókról és a velük való együttélésről. A Magyarországon gyűjtött adatok alapján:
- A 2018-ban a megkérdezettek 16%-a állította, hogy felkészültnek tartja magát a nagyragadozókkal kapcsolatos problémák megoldásában. 2021-ben ez a szám 25%-ra növekedett azok esetében, akik nem vettek részt a projektben szervezett eseményeken, míg 38%-ra azok esetén, akik részt vettek.
- Akik nem vettek részt a projekt eseményeken, azoknak a 10%-a tartja felkészületlennek magát, míg a résztvevők mindössze 1%-a gondolja, hogy felkészületlen.
- A megkérdezettek 39%-a szerint a projektnek köszönhetően jobban megértik egymást az ellenérdekelt csoportok, és 38%-uk szerint javult a kommunikáció köztük.
- A rendezvényeken résztvevők 90%-a ismert meg új kollégákat, 84%-a szeretne a jövőben is részt venni hasonló rendezvényeken, és 71%-a válaszolta azt, hogy legalább egy szakemberrel javult a kapcsolata az elmúlt években a közös munkának hála.
“Az ember-vadvilág konfliktusok valójában ember és ember között jönnek létre. A konfliktushoz általában negatív jelentést társítunk, pedig valójában lehetőség a változtatásra, fejlődésre. Sok szakemberrel dolgoztunk együtt, részvételi módon kiadványok készítettünk és találkozókat rendeztünk. Mindnek az volt a célja, hogy lehetőséget biztosítsunk az érdekelt feleknek a véleménynyilvánításra és a közös munkára. Sok feladat van még előttünk, de hála a hazai partnereiknek jó alapokkal láthatunk neki az elvégzésüknek. Jelenleg egy együttműködési megállapodáson dolgozunk, ami biztosíthatja a további részvételi munkát azok számára, akik szívesen dolgoznak velünk” – mondta Patkó László, a WWF Magyarország Nagyragadozók programvezetője.
A projekt keretében mintegy 3000 szakértő bevonásával több mint 300 szakmai eseményt tartottak a projektben résztvevő szervezetek. Magyarországon is számos szakmai műhelybeszélgetést, terepi látogatásokat és szakmai konferenciát is szerveztek. Több kiadvány, kézikönyv is készült, hogy segítséget nyújtson a gazdálkodóknak, vadgazdálkodási és természetvédelmi szakembereknek a nagyragadozók megismerésében és a megfelelő kármegelőzési megoldások kiválasztásában.
A projektben 38 rövidfilmből álló videósorozat is készült, amely a legjobb európai gyakorlatokat és példákat mutatja be. A videókban megszólalók között vannak állattartók, akik hatékony módszereket alkalmaznak állataik védelmére, ökoturisztikával foglalkozó szakemberek, vadászok és olyan vidéken élő személyek, akik elfogadják a lakóhelyük közelében élő nagyragadozók jelenlétét. A videókat Európa 12 országában forgatták, köztük Magyarországon.
A nagyragadozókkal való együttélésről a WWF Magyarország animációs filmet is készített, amely bemutatja a nagyragadozók szerepét a természetben és felhívja a figyelmet az érintettek közötti kommunikáció és a megfelelő haszonállat-védelmi eszközök használatára.
A projektben elkészült, magyar nyelven is elérhető kiadványok a következők:
- Az együttélés lehetséges – kérdések és válaszok a farkasokról: https://wwf.hu/letoltes/egyeb-wwf-kiadvanyok/ISSUU144/
- Gyakorlati kézikönyvek nagyragadozókhoz:
- Nagyragadozók Magyarországon I. Terepi életjelek és monitoring rendszerek
- Nagyragadozók Magyarországon II. Molekuláris biológiai módszerek a vadbiológiában
- Nagyragadozók Magyarországon III. Haszonállatokban okozott károk megelőzése
- Nagyragadozók Magyarországon IV. Haszonállatokban okozott károk felismerése
- Nyomhatározó infografika: https://wwf.hu/letoltes/szakmai-anyagok/ISSUU210/
- Kaszkádhatások – a nagyragadozók hatásai a természetes rendszerekre infografika: https://wwf.hu/hireink/nagyragadozok/kaszkadhatasok-a-nagyragadozok-hatasai-a-termeszetes-rendszerekre/
- Medvédelmi rendszer – infografika sorozat: https://wwf.hu/public/uploads/toltsdle/1542016853_WWF_medve_infografika_sorozat.zip
- A Magyarországon forgatott videóban megszólalnak:
- Erdős Tamás vadász, Répáshuta polgármestere
- Haluska István erdész, vadász, juhtenyésztő (Komlóska)
- Horváth László, az Istenmezejei Vadásztársaság elnöke
- Szép Ábrahám vadgazda mérnök, a Kuvasz-Őr Program vezetője
További jó gyakorlatok találhatók a https://www.eurolargecarnivores.eu/hu/map/ oldalon.
A 2017 és 2022 között lezajlott EuroLargeCarnivores LIFE projekt az Európai Unió támogatásával valósult meg. A projektben 15 partner vett részt Európából: 12 WWF iroda, köztük a WWF Magyarország, a baden-württembergi Erdészeti Kutatóintézet, az olaszországi Eliante Intézet és az Elmauer Intézet.
További információ a projektről: https://www.eurolargecarnivores.eu/hu/
Forrás: WWF
Természetvédelem
Békászó sasok vadásznak a sárréti kaszálókon
Május végén is több békászó sas jelent meg a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén.
A korábbi évekhez hasonlóan idén május végén is több békászó sas jelent meg a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén. A fiatal ragadozók a Geszt és Zsadány környéki kaszálókon vadásznak.

Fotó: Tóth Imre – KMNP
A békászó sas egy zömök, közepes méretű, az egerészölyvnél kissé nagyobb ragadozó madár. Színében a sötét- és a világosbarna dominál, jellemző a kézevező tollak apró fehéres foltja. Elterjedése viszonylag kis területre koncentrálódik, Németországtól Oroszország nyugati feléig terjed, de költ Kis-Ázsiában és Iránban is, innen kelet felé közeli rokona, a fekete sas váltja.
Hazánkban ritka fészkelő, mindössze 35-40 pár költ, elsősorban az Északi-középhegységben. Hozzánk legközelebb Romániában van jelentősebb állománya. Vonuló, a telet Dél- és Közép-Afrikában tölti. Fészkét kizárólag idősebb erdőkbe rakja. Jellemzően két tojást rak, a kotlási idő 38-40 nap. A fajra jellemző a káinizmus, amikor is az idősebb, erősebb fióka elnyomja és megöli a gyengébbet.
Nevével ellentétben legfontosabb tápláléka a mezei pocok, és ahol még van, ott a hörcsög. Emellett természetesen békákat, valamint madarakat és rovarokat is eszik. A Dél-Tiszántúlon nagyobb számban a májusban kezdődő kaszálások során jelenik meg, amikor a felnyílt területen könnyebben hozzáfér a különböző rágcsálókhoz, főként mezei pockokhoz. Zsákmányát leggyakrabban a földön sétálva szerzi meg, máskor boglyákról, fákról kémlelve, vagy alacsonyan repülve vadászik.
A Kis-Sárréten, ahogyan az elmúlt években, úgy idén is megjelentek a békászó sasok. Május végétől folyamatosan 6-7 példány tartózkodik nálunk, elsősorban a Geszt és Zsadány térségében lévő kaszálókon. Ezek a példányok jellemzően egy-hároméves madarak, melyek még nem költenek, és kóborlásuk során keresik fel az alkalmas táplálkozó területeket, de alkalmanként öreg madarak is előfordulhatnak. Megkapó látvány, amikor egy ilyen méretű madár, kissé ügyetlennek tűnő futkározással kapja el a zsákmányát. A békászó sasok mellett sikerült megfigyelni barna kányákat, nagyszámú egerészölyvet és vörös vércsét is ezeken a kaszálókon.
Forrás: KMNP
Természetvédelem
Kurfis Ilona: Bütykös ásóludakat fotóztam
A bütykös ásólúd hazánkban még kis létszámú, de rendszeres költőfaj. A Dél-Alföldön násztánca, fiókanevelése és táplálkozása is megfigyelhető.
A bütykös ásólúd Európában, valamint Nyugat- és Közép-Ázsiában költ. A lúdalakúak rendjébe tartozó faj. Költöző madár, hazai állománya azonban részben állandó, illetve rövidebb távon vonuló, de alpavetően alkalmi fészkelő Magyarországon. Most Kurfis Ilona kapott lencsevégre egy párt, amely fiókáival került a természetfotós elé. Találkozásukról beszámolt az Agro Jagernek.

Egy gulipán társaságában kapta lencsevégre Kurfis Ilona a bütykös ásóludakat. Fotó Kurfis Ilona / Agro Jager
Hazánkban az első költőpárok húsz évvel ezelőtt jelentek meg. A Dél-Alföldön rendszeres, bár még kis létszámú költőfajnak számít. Nálunk évről évre 30–40 pár fészkel. Szerencsére elég sokszor találkozom velük – írja az Agro Jager érdeklődésére beszámolójában a természetfotós.

A bütykös ásólúd gúnára. Fotó Kurfis Ilona / Agro Jager
Pár éve láthattam csodás násztáncukat. Igaz, viharos szél volt, de őket ez nem zavarta. Körbe-körbe jártak, föl-fölugrottak a levegőbe, nyakukat hajlítgatták föl-le. Kergetőztek, civakodtak, főleg azok, amelyek életük első párját választották ki. Ugyanis életük végéig együtt maradnak.

Egy életre választ pár a bütykös ásólúd. Fotó Kurfis Ilona / Agro Jager
Később láttam, amint a nyolc kicsivel úsztak a tavon, védve őket a veszélyektől, a ragadozó madaraktól. Bármennyire is felügyelték a kicsiket, pár nappal később már csak hét egyeddel úsztak a tavon. Két héttel később a felnőttkort már csak négy példány érte meg.

A magyar lúdfajok, a bütykös ásóludat könnyen határozhatjuk. Fotó Kurfis Ilona / Agro Jager
Táplálékuk rákokból, kagylókból, csigákból és más gerinctelenekből áll. A sekély vízben, a puha iszapból szűrik ki a moszatokat. Csőrükkel átszűrik a vizet, miközben fejüket ingatva haladnak előre. Lábukkal taposva hozzák a felszínre az iszapba rejtőzött kagylókat és csigákat.

Hazánkban alkalmi fészkelő a bütykös ásólúd. Fotó Kurfis Ilona / Agro Jager
Tavasszal, a nagy ködben is több példány táplálkozott a lecsapolt halastavakon. Elég hangosan kommunikálnak. Rendkívül óvatos madarak, a legkisebb mozgásra is tovarepülnek. Legtöbbször csapatokban lehet látni ezeket a csodaszép madarakat. Védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.
Írta és fényképezte:
Kurfis Ilona
Van egy jó története, egy szép élménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Természetvédelem
A kerecsensólymok nyomában – lezárult a 2026. évi gyűrűzési és jeladózási szezon
A LIFE SakerRoads projekt keretében a szakemberek február elejétől intenzíven monitorozzák a kerecsensólymok revírfoglalását és költését.
A fokozottan védett kerecsensólymok Magyarországon február elejétől kezdik meg a revír foglalást. A LIFE SakerRoads projekt keretében ettől az időszaktól kezdve a szakemberek intenzív monitorozást végeznek.

Fotó: MME
A kerecsensólyom-fiókák gyűrűzésére és biometriai adatainak felvételére minden évben május és június közepe között kerül sor, a fiókák fejlettségéhez igazodva. A gyűrűzések mellett, a projekt keretében az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei 2024-ben kezdték meg a kerecsensólyom-fiókák GPS-jeladóval történő jelölését.
2026-ban a Dévaványai-sík és a Jászság Különleges Madárvédelmi Területeken, összesen 5 fészekben 17 fiatal kerecsensólyom kapott műholdas nyomkövető eszközt, idén kizárólag fán költő párok fiókái. A LIFE SakerRoads projekt keretében ezzel összesen 86 fióka jelölése valósult meg 2024 óta. A korszerű, mindössze 11 grammos eszközök a korábbiakhoz képest lényegesen kisebb terhelést jelentenek a madarak számára, miközben értékes információkat szolgáltatnak mozgásukról, területhasználatukról és túlélésükről. Az így gyűjtött adatok nemzetközi szinten is jelentős értéket képviselnek, hozzájárulva a faj természetvédelmi célú kutatásához és védelméhez.
A jeladók felszerelésével egy időben állatorvosi mintavételezésre is sor került, melynek elsődleges célja a fiókák általános egészségi állapotának felmérése. Emellett a genetikai mintavételezésnek köszönhetően DNS-ujjlenyomat-vizsgálatokat is végzünk, amivel a fiókák genetikai állománya alapján a szülők kiléte is meghatározható.

Fotó: MME
A jeladózási akciónak ez a szakasza a projektben ezzel le is zárult, a továbbiakban a beérkező adatok elemzése és folyamatos monitorozása következik. Célunk, hogy a kerecsensólymok pusztulási okait a korábbinál pontosabban, adatalapú módon tárjuk fel, és ezzel hatékonyabb védelmi intézkedéseket alapozzunk meg. A jeladók lehetővé teszik a madarak mozgásának napi szintű nyomon követését, így szükség esetén gyors terepi beavatkozás is biztosítható.
Ezúton is köszönet a résztvevő nemzeti park igazgatóságoknak – a Bükki, a Hortobágyi és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságnak –, külön kiemelve a természetvédelmi őrszolgálatok munkáját, valamint a MAVIR Zrt. szakembereinek támogatását, amely nélkül ez az összetett munka nem valósulhatott volna meg.
Köszönet illeti továbbá a közreműködő állatorvosokat: Dr. Sós-Koroknai Viktóriát, Dr. Erdélyi Károlyt és Dr. Sós Endrét.
A projektről további információt a kerecsensolyom.hu weboldalon illetve a LIFESakerRoads Facebook oldalán találnak.

Ábra: MME
A LIFE SakerRoads – A kerecsensólyom védelme az Észak-alföldi régióban (LIFE21-NAT-HU-101074704) projektet az Európai Unió LIFE programja támogatja.
Forrás: MME

