Keressen minket

Mezőgazdaság

Lencse genomszerkezetét vizsgálják a Debreceni Egyetemen

A lencse teljes genomszerkezetét feltárják a szuperszámítógéppel a Debreceni Egyetem Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ kutatói. Az új fajták előállítását célzó kutatás bekerült a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség és a HPC Kompetencia Központ tíz legérdekesebb projektje közé.

Közzétéve:

A lencse teljes genomszerkezetét feltárják a szuperszámítógéppel a Debreceni Egyetem Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ kutatói. Az új fajták előállítását célzó kutatás bekerült a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség és a HPC Kompetencia Központ tíz legérdekesebb projektje közé.

A Debreceni Egyetem Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ kutatói a lencse teljes genomszerkezetét kutatják  szuperszámítógép segítségével (Kép: Debreceni Egyetem)

A Debreceni Egyetem agrárkarának címere (Ábra: DE)

Hazánkban 26 intézmény több mint 70 tudomány területen, 400 projekt során alkalmazták eddig a szuperszámítógépeket. A több mint 100, jelenleg aktív szuperszámítógépes projektből a Debreceni Egyetem két kutatása került be a HPC Kompetencia Központ a HPC ECHO első éves kiadványába, köztük az Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ kutatóinak projektje, a DENOLEN projekt.

– A szuperszámítógépet a XXI. század laboratóriumának is szokás nevezni, nélkülözhetetlen eszköze lett a modern biotechnológiai és genomikai tudományos tevékenységnek. Kutatásunkban egy télálló lencsefajta örökítőanyagát (DNS) szekvenáltuk meg. A projekt eredményeképpen a lencse genetikai információja birtokában lehetővé válik a molekuláris genetikai szelekcióval segített növénynemesítési munka végzése – mondta el Dobránszki Judit, az Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ (AGBK) vezetője a hirek.unideb.hu-nak.

A szakember kifejtette, hogy a lencse kitűnő étkezési értékű, főként magjáért termesztett kultúrnövényünk. Napjainkban, az egészséges táplálkozás előtérbe kerülésével jelentősége felértékelődik. Mivel étkezési értéke mellett kiváló takarmány is, így a teljes növény hasznosítható.

– A lencse könnyedén beilleszthető a környezetkímélő, fenntartható gazdálkodásba. Ezért is fontos a növény genomjának megismerése. Kutatásunk során 14 különböző fenofázisból, azaz fejlődési stádiumból gyűjtöttünk növénymintákat. Mindegyik növekedési stádiumban mRNS-szekvenálást végeztünk, hogy meghatározzuk a lencsegéneket és azok működését. Ezen információk alapján képesek leszünk pontosan meghatározni és leírni a lencse teljes DNS-bázisszekvenciáját és annak működését – fejtette ki Dobránszki Judit.

Hidvégi Norbert, az AGBK tudományos kutatója hozzátette: az evolúció, valamint a kultúrnövényként történő nemesítés során a lencse számos ismétlődő (repetitiv) szekvenciát halmozott fel a genomjában, ami megnehezítik a kutatók munkáját.

– A teljes genomszekvenálás során többféle módszert kombinálunk, hogy hatékonyabb és pontosabb képet kaphassunk a lencse tulajdonságait kódoló örökítőanyagról. A 14 darab fenofázisból származó mRNS-szekvenálással 118 197 darab gént tudtunk azonosítani – ismertette a kutatás eddigi eredményeit Hidvégi Norbert.

A lencse teljes genomszekvenálásának adatelemzéseit a DE Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar AGBK kutatói a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) és a HPC Kompetencia Központ által üzemeltetett szegedi és miskolci szuperszámítógépeken (HPC) végzik.

– A bioinformatikai és molekuláris genetikai elemzéseket a jövőben a DE Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság (AKIT) Nyíregyházi Kutatóintézet nemesítő munkatársainak szántóföldi vizsgálatai egészítik ki. Az eredményeknek köszönhetően lehetőség nyílik új, a klimatikus változásokhoz jobban alkalmazkodó, abiotikus és biotikus stresszekkel szemben ellenálló, illetve javított aminosavgarnitúrával rendelkező fajták előállítására – hangsúlyozta Gulyás Andrea, az AGBK tudományos kutatója.

A lencse teljes genomszekvenálási kutatásait az Innovációs és Technológiai Minisztérium által meghirdetett Tématerületi Kiválósági Program (TKP2020-IKA-04) támogatta.

Forrás: Debreceni Egyetem

Az Agro Jager News korábbi cikkei a kanadai lencsekutatásról ITT és ITT olvasható, valamint az indiai lencsekutatás eredményei ITT érhetőek el.

Mezőgazdaság

Szegedi erdésztechnikusok újabb tanulmányútja a SEFAG Zrt.-nél – GALÉRIA

Published

on

Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!

Az Alföldi ASZC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum minden évben arra törekszik, hogy hallgatóinak ne csak könyvből legyen ismerős az erdő, hanem testközelből, tő mellett is megtapasztalhassák az erdész hivatás igazi arcát. Ez idén sem volt másként.

A SEFAG Zrt. Zselici Erdészete fogadta a szegedieket. Forrás: SEFAG

A két éves levelező képzésben részt vevő, 1/13. E levelezős erdésztechnikus hallgatók idén nyáron többek között a SEFAG Zrt. vendégszeretetét élvezhették, ahol három napon át mélyedhettek el az erdőgazdálkodás gyakorlati világában.

A faanyag mozgatása, a rakodók kialakítása fontos lépcső a fakitermelések során. Forrás: SEFAG

A szerdai nap a Zselici Erdészetnél telt, ahol ifj. Pintér Ottó igazgató kalauzolta a csapatot az erdők klímaváltozással összefüggő kihívásai és a lehetséges válaszok között. A szakmai tudás mellé Balogh Erik és Freller Mónika ágazatvevetők jóvoltából a fakitermelés, valamint az erdőfelújítások fortélyaiba is betekintést nyerhettek. A nap végén pedig a Zselici Csillagpark látta öket vendégül, ahol dr. Mosoni László segítségével a Nap és az Univerzum titkai is feltárultak.

Kattints a képre és csatlakozz a WILD Hungary csoporthoz!

Csütörtökön a Csurgói Faipari Gyárban folytatódott a program, ahol a szárítástól az impregnáláson át egészen a ceruzalapkák gyártásáig kísérhették végig a fa útját Méhes Vid és Fadgyas János részletes bemutatóján keresztül.


Pénteken a Szántódi Erdészet fogadta a hallgatókat, ahol Iberpaker Gábor igazgató vezetésével betekintést nyerhettek a csergazdálkodás, az újulatápolás és a vadgazdálkodás szakmai hátterébe is. A terepi program méltó zárásaként ifj. Jakus László egy igazi vadászati gyorstalpalót tartott a gímbikák korának és trófeáinak meghatározásáról – olyan tudásról, amit se könyv, se prezentáció nem adhat át igazán.

Az erdsézszakma csúcsa, amikor az erdőgazdálkodással párhuzamosan a vadgazdálkodás és a természetvédelem sem szenved csorbát. Forrás: SEFAG

Élmény és tudás – ezekkel tértek haza a hallgatók, akik remélhetőleg épp ilyen lelkesedéssel viszik majd tovább az erdő szeretetének és gondozásának üzenetét.
Köszönet illeti a SEFAG Zrt. munkatársait a szívélyes fogadtatásért és a tartalmas napokért!

Forrás: SEFAG Zrt.

Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!

 

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Kitekintő: Afrikai sertéspestis ütötte fel a fejét Gyergyóremetén 

Gyergyóremete községben is megjelent az afrikai sertéspestis

Published

on

Gyergyóremete községben is megjelent az afrikai sertéspestis, ezért több sürgős és szigorú intézkedést vezettek be a betegség terjedésének megelőzése érdekében – tájékoztatott a helyi polgármesteri hivatal.

Fotó: Veres Nándor – Székelyhon

Bár az afrikai sertéspestis az emberekre nem veszélyes, a vírus rendkívül fertőző a házi- és vaddisznók között, és komoly gazdasági károkat okozhat. A Hargita Megyei Prefektus 26/2025. számú rendelete értelmében a helyi önkormányzat felhívja a lakosság figyelmét, hogy: Visszavonásig, de legalább hét napig tilos bármilyen állatot a község területére be- vagy onnan kivinni. Senkinek sem szabad más gazdaságába átmennie. Ha ez elkerülhetetlen, a látogatás előtt és után kötelező a ruházat, az eszközök fertőtlenítése és a személyes higiénia. A Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság szakemberei ellenőrzik a helyi disznótartó gazdaságokat. A lakosokat arra kérik, hogy azonnal értesítsék az állatorvost, ha betegséget észlelnek sertéseiken vagy más állataikon. A Polgármesteri Hivatal továbbá arra is kéri a lakosságot, hogy felelősségteljesen viselkedjenek, és tartsák be az előírásokat, hogy elkerülhető legyen a járvány további terjedése.

Forrás: Székelyhon

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Ne felejtsük el a parlagfű elleni védekezést!

A NAK közleményt adott ki a parlagfű elleni védekezésről

Published

on

Az ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) talán az egyik legismertebb gyomnövényünk. A legtöbb növényi kultúrában jelentős kárt okozhat, de a humán egészségre is negatív hatást gyakorol.

Fotó: Pixabay

A kedvezőtlenebb időjárás miatt az ország döntő többségében a növények még a hajtásnövekedés időszakában vannak, de már kis arányban elkezdtek megjelenni virágbimbós egyedek is. Békés, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyékben már a virágzás kezdete fejlettségű növények is egyre nagyobb számban fordulnak elő. A nyári melegben várhatóan gyorsan fejlődésnek indulnak a növények, azonban a virágzási csúcs augusztus végére tehető. A kalászosok és a repce betakarításával a tarlókon nagy számban jelenhet meg a parlagfű, de nem szabad elfelejtenünk, hogy házikertekben is gyakori gyomnövény.

2008. évi XLVI. törvény 17. § 4. bekezdés alapján: „A földhasználó köteles az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.” Amennyiben a területen virágzó parlagfű található, a hatóság közérdekű védekezést rendelhet el. „A helyszíni ellenőrzésről a földhasználó előzetes értesítése mellőzhető. Ha a parlagfű elleni közérdekű védekezést a kultúrnövény károsodása nélkül nem lehet elvégezni, a parlagfű elleni közérdekű védekezés abban az esetben rendelhető el, ha a parlagfűvel való felületi borítottság a 30%-ot meghaladja. A parlagfű elleni közérdekű védekezés során az érintett kultúrában okozott károkért a földhasználó kártalanításra nem tarthat igényt.” A parlagfüves területek felderítését a lakossági bejelentések is megkönnyítik.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nebih) honlapján további információt talál a parlagfűről, a hatóság munkájáról és a bejelentésről is.

Forrás: NAK

Tovább olvasom