Mezőgazdaság
Sivatagosodás és pusztító árvizek várnak ránk, ha nem cselekszünk
Budapest, 2021. augusztus 10. – Hirtelen lezúduló csapadék, villámárvizek, hosszú aszályok és emberemlékezet óta nem látott forróság jellemzi az idei nyarat – közölte a WWF.
Budapest, 2021. augusztus 10. – Hirtelen lezúduló csapadék, villámárvizek, hosszú aszályok és emberemlékezet óta nem látott forróság jellemzi az idei nyarat – közölte a WWF.

1901 óta ez volt a legforróbb nyár. Az aszály főleg a Tiszántúlt sújtotta (Kép: Dr. Szilágyi Gergely – Agro Jager News
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) tudományos bizonyítékokkal alátámasztott legfrissebb jelentésében bemutatta, hogy nem csupán érzéki csalódásról vagy a véletlenek összjátékáról van szó: az éghajlatváltozás itt van velünk, a saját bőrünkön érezhetjük, és csakis rajtunk múlik, hogy mekkora veszteségekkel vészeljük át a küszöbön álló klímaválságot.
A több ezer szakértő bevonásával működő – 2007-ben Béke Nobel-díjjal is kitüntetett – Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change – IPCC) rendszeresen vizsgálja és értékeli az éghajlatváltozással kapcsolatos legfrissebb tudományos, társadalmi és gazdasági ismereteket. Az IPCC célja, hogy az egész világon születő kutatások elemzése alapján objektív képet adjon a klímaváltozásra gyakorolt emberi hatásokról. A testület augusztus 9-én bemutatott jelentésében egyértelművé tette, hogy az emberiség tevékenységének hatása gyorsította fel a légkör, valamint az óceánok és a szárazföldek felmelegedését, és nagy a valószínűsége annak, hogy tevékenységünk következménye a szélsőséges időjárás is. A jelentés azt is megállapítja, hogy a 2020-as szibériai hőhullám és a 2016-os ázsiai szélsőséges hőség soha nem következett volna be a fosszilis tüzelőanyagok égetése nélkül. A dokumentum egyben figyelmeztet is: ha nem gyorsítjuk fel a klímavédelmi intézkedéseket, a felmelegedés átlépheti a Párizsi Megállapodásban vállalt 1,5 °C-os limitet, ami visszafordíthatatlan globális folyamatokat és súlyos katasztrófákat fog előidézni.
Az IPCC szerint nincs idő a halogatásra
“Az éghajlat változása a szemünk előtt zajlik, amelynek hatására a földi ökoszisztéma egyes részei – mint például az óceánok vagy a korábban jéggel borított területek, a krioszféra – már mostanra visszafordíthatatlanul megváltoztak. Habár már nagyon csekély az esély, a 1,5 Celsius-fokos felmelegedési limit még mindig tartható lenne, de ehhez példátlan mértékben kellene csökkentenünk a kibocsátásunkat már ma” – értékelte az IPCC jelentés legfontosabb megállapítását Harmat Ádám, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetője, amelyről a WWF blogja részletesebben is beszámol. “Szembe kell néznünk azzal, hogy minden egyes elhalasztott év, minden tizednyi Celsius-fok számít, és minden döntésünk befolyással van a természet és az emberiség jövőjére. Figyelembe kell venni ugyanakkor, hogy a felmelegedést kísérő természeti jelenségekhez is muszáj lesz alkalmazkodnunk, ha csökkenteni akarjuk a melegedés miatt bekövetkező természeti, társadalmi és gazdasági veszteségeket” – hívta fel a figyelmet a szakértő.
Csodafegyver a természeti katasztrófák ellen
Még ha sikerül is elérni, hogy 1,5 °C-nál nagyobb mértékben ne emelkedjen a globális átlaghőmérséklet, a Kárpát-medence földrajzi adottságai miatt Magyarországon nagyobb felmelegedéssel kell számolni, ezért a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás kulcsfontosságú hazánk jövője szempontjából.
“A felmelegedés jelenlegi üteme és az egyre gyakoribb természeti katasztrófák arra figyelmeztetnek, hogy nem szabad késlekedni az alkalmazkodási intézkedésekkel. Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás mérséklése globális feladat, de emellett Magyarország önmaga is rengeteget tudna tenni a területén tapasztalható időjárási szélsőségek csillapításáért, ugyanis van egy csodafegyverünk: a víz. A természetes módszerekre alapozott vízmegtartással kiegyenlíthetők a szélsőséges időjárási jelenségek, vizesélőhelyek jönnek létre, melyek kedvezően befolyásolják a mikroklímát és segítik az éghajlatváltozásnak leginkább kitett ágazatot, a mezőgazdaságot” – hívta fel a figyelmet Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője a hazai lehetőségekre. Hazánkban számos vízmegtartásra alkalmas terület van folyóink mentén és azoktól távolabb eső, egykori mocsaras, vizenyős vidékeken, melyeket bár régen lecsapoltak, máig kedvezőtlen mezőgazdasági adottságúak maradtak: belvizes és aszályos időszakok váltakozása figyelhető meg az ilyen földeken. “Sajnos Magyarország hiába rendelkezik kiváló adottságokkal a természetes megoldásokra alapozott vízgazdálkodáshoz, jelenleg még mindig prioritást élvez a többletvizek minél gyorsabb elvezetése a vízmegtartással szemben” – tette hozzá a szakértő.
Meg kell állítani a termőföldek és vizesélőhelyek kiszáradását
Hazánkban 42 400 km – az Egyenlítőnél is hosszabb – belvízcsatorna-rendszer vezeti el a vizet a földekről. Így van ez még az olyan kedvezőtlen adottságú területeken is, mint a Homokhátság, ahol az elmúlt évtizedekben a talajvízszint helyenként 5-6 métert süllyedt. A folyamatos lecsapolás eredményeképpen a hirtelen lezúduló csapadéknak nincs ideje beszivárogni, ezért az aszályos időszakokban nem marad a talajban víztartalék. Emellett a felszín alatti vizek kitermelése, a folyók árterének szűkítése és a kavicsbányatavak létesítése is erősíti a klímaváltozás kiszárító hatását. Mindez a vizesélőhelyek kiszáradásához és az élelmiszerek drágulásával járó jelentős mezőgazdasági terméskieséshez vezet. A Homokhátságon olyan kritikus a helyzet, hogy a gazdálkodók már demonstrációval próbálják felhívni a figyelmet a sivatagosodásra.
“Egyre többször szembesülünk azzal, hogy a homokhátsági gazdáknak el kell adniuk állataikat, mert a kiszáradó legelők és a dráguló takarmány ellehetetleníti őket. Mindez az éghajlatváltozás és a túlzott vízelvezetési gyakorlat számlájára is írható. Be kell fejezni a kiszáradó területek lecsapolását és meg kell őrizni a vizesélőhelyeinket, mert ezek segítenek minket a klímaváltozás kihívásaihoz való alkalmazkodásában. Az aszályok és villámárvizek kezelésére, a többletvizek hasznosítására kell a hangsúlyt helyezni. A felmelegedés miatt a földeken természetes módon megjelenő vízre többé nem szabad károkozóként tekinteni, értékes erőforrásként kell vele gazdálkodni, mivel a víz lehet Magyarország klímaváltozást mérséklő csodafegyvere” – zárta gondolatait Dedák Dalma.
Forrás: WWF
Mezőgazdaság
Újra megjelent a madárinfluenza Bács-Kiskun vármegyében
Madárinfluenza vírus jelenlétét mutatták ki Kiskunfélegyházán
Madárinfluenza vírus jelenlétét mutatta ki Bács-Kiskun vármegyében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. Az érintett állomány felszámolása befejeződött, a járványügyi nyomozás folyamatban van. A Nébih felhívja a figyelmet, hogy az országban továbbra is jelen van a madárinfluenza vírusa, így nem lazulhat a járványügyi fegyelem.

Fotó: NÉBIH
A Bács-Kiskun vármegyei Kiskunfélegyháza településen található, 499 példányt számláló tömőlúd telepen a megemelkedett elhullás és az állatok bágyadtsága hívta fel az állattartó figyelmét a betegség gyanújára. A Nébih laboratóriuma a vírus H5N1 altípusát igazolta az elhullott állatokból.
Az érintett állomány gyanú alapján megkezdett felszámolása mostanra befejeződött. A járványügyi szakemberek a gazdaság körül kijelölték a 3 km sugarú védőkörzetet, és megállapították a 10 km sugarú felügyeleti (megfigyelési) körzetet.
A Nébih ismételten felhívja az állattartók figyelmét, hogy a madárinfluenza továbbra is jelen van az országban, így azokon a területeken is újra megjelenhet, ahol korábban már sikerült felszámolni a betegséget. A járványügyi fegyelem éppen emiatt sehol sem lazulhat, a madárinfluenza baromfitelepre történő bejutásának kockázatát ugyanis kizárólag a biológiai biztonsági intézkedések szigorú és következetes betartásával lehet minimálisra csökkenteni.
A madárinfluenzával kapcsolatban minden további információ elérhető a Nébih portál tematikus aloldalán: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza
Forrás: NÉBIH
A Nemzetközi Gabonatanács (IGC) januári előrevetítésében az előző szezonét 1 millió tonnával meghaladó, 796 millió tonna globális búzatermést jelez a 2024/2025. gazdasági évre vonatkozóan. A várható felhasználás 805 millió tonnára tehető. A termény zárókészlete 265 millió tonna (–3 százalék) lehet a 2024/2025. gazdasági év végén. A Tallage francia piacelemző vállalat januári tájékoztatása szerint 21,6 millió hektárról (+6 százalék) arathatnak őszi búzát az EU-ban a 2025/2026. évi szezonban. Helyenként a sok csapadék hátráltatta a búza vetését, így a nyugat-európai tagországokban egyes táblákon későn került a földbe a vetőmag. Ennek ellenére a növények jó állapotban voltak január elején, bár Franciaországban, Németországban és a Benelux államokban túl magas volt a talajok nedvességtartalma.
Ezzel szemben Romániában és Bulgáriában az esők újbóli megjelenése javított a vetések állapotán. Az EU legészakibb részein jelentősen lecsökkent a hőmérséklet, de nem hatott kedvezőtlenül a növényekre. A többi tagországban, különösen Kelet-Európában, az év eleji időjárás enyhe volt. Franciaországban a növények által elfoglalt terület 4,7 millió hektárra (+11 százalék), Németországban pedig 2,8 millió hektárra (+10 százalék) bővülhet az idén. Lengyelországban 2,4 millió hektáron (+1 százalék) került a földbe a vetőmag 2024 őszén. Romániában 2,3 millió hektárra (+3 százalék) emelkedett a búzaterület.
Az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 90,4 ezer forint/tonna áfa és szállítási költség nélküli termelői áron kereskedtek az étkezési búzával január utolsó hetében. Ez az árszint az egy évvel korábbit 38 százalékkal haladta meg. A chicagói árutőzsdén (CME/CBOT) a búza márciusi jegyzése 197–216 dollár/tonna tartományban mozgott január 27. és február 7. között. Ezzel egy időben a párizsi árutőzsdén
(Euronext/MATIF) a termény márciusi jegyzése 225–235 euró/tonna között alakult.
Forrás: AKI
Mezőgazdaság
Mezei pocok: milyen lehetőségeink vannak a védekezésre?
Ismét problémát okoz a mezei pocok kártétele
A mezei pocok (Microtus arvalis) mind a szántóföldi-, mind a kertészeti kultúrák esetében jelentős kárt okozhat (1. kép).
A betakarítás után gyakran betelepülnek a tarlókra, majd a növénymaradványok elfogyasztása után az őszi vetésű kultúrákban is megjelennek. Kártétele foltszerűen a kultúra sárgulását, elszáradását okozza. A rágcsáló gyors szaporodásra képes, évente akár 5-10 nemzedéke is kifejlődhet. Az idei enyhe, csapadékban szegény tél helyenként kedvezett a kártevő szaporodásának, így akár jelentős kárra is számíthatunk.

1. kép: Mezei pocok. Fotó: NAK
A védekezés során az integrált szemléletet kell követnünk. A további betelepedés elkerülése érdekében a szomszédos táblákkal együttműködve célszerű a védekezés megszervezése, mivel a környező területekről a kártevő áttelepülése gyors. A pocok nem kedveli a rendszeres talajbolygatást, ezáltal talajműveléssel mérsékelni tudjuk a kártételt. Emellett más agrotechnikai beavatkozással, például megfelelő tarlókezeléssel is jelentősen csökkenthetjük az okozott kárt. A pocok természetes ellenségeinek védelmére és betelepedésük elősegítésére is figyelmet kell fordítani. A T-ülőfák elősegítik a ragadozómadarak megjelenését, melyek az alacsony pocok populációt kordában tudják tartani (2. kép).

2. kép: Mezei pocok természetes ellensége (sólyom) T-ülőfán. Fotó: NAK
Nagy rágcsáló nyomás esetében, ha 100 m2-ként 3-5 aktív járat található a területen elkerülhetetlen a kémiai védelem. Mezei pocok ellen csupán két hatóanyag engedélyezett: a cink-foszfid gyomorméreg, valamit a gázosodó kalcium-karbamid. Azonban 2025. január 23. és május 22. között szükséghelyzeti engedéllyel újra alkalmazható egy véralvadásgátló klórfacion tartalmú készítmény is.
A védekezés során kiemelten fontos a növényvédő szerek engedélyokiratainak betartása. A készítményeket kizárólag járatkezelésre lehet felhasználni, a talajfelszínre kiszórva nem alkalmazhatók! Egyes készítmények más melegvérű állatokra is veszélyt jelentenek, ezért a kezelés időtartamára a T-ülőfák eltávolítása szükséges. Emellett a védekezés során a helyi vadásztársaságokkal való együttműködés is kiemelten fontos. A kijuttatás előtt érdemes ellenőrizni a hatóság honlapján, hogy az adott készítmény rendelkezik-e érvényes engedélyokirattal. A munkafolyamatokba célszerű a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara szakembereinek bevonása is.
Forrás: NAK / Filler Zsófia, Fodor Attila