Keressen minket

Mezőgazdaság

Sivatagosodás és pusztító árvizek várnak ránk, ha nem cselekszünk

Print Friendly, PDF & Email

Budapest, 2021. augusztus 10. – Hirtelen lezúduló csapadék, villámárvizek, hosszú aszályok és emberemlékezet óta nem látott forróság jellemzi az idei nyarat – közölte a WWF.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Budapest, 2021. augusztus 10. – Hirtelen lezúduló csapadék, villámárvizek, hosszú aszályok és emberemlékezet óta nem látott forróság jellemzi az idei nyarat – közölte a WWF.

1901 óta ez volt a legforróbb nyár. Az aszály főleg a Tiszántúlt sújtotta (Kép: Dr. Szilágyi Gergely – Agro Jager News

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) tudományos bizonyítékokkal alátámasztott legfrissebb jelentésében bemutatta, hogy nem csupán érzéki csalódásról vagy a véletlenek összjátékáról van szó: az éghajlatváltozás itt van velünk, a saját bőrünkön érezhetjük, és csakis rajtunk múlik, hogy mekkora veszteségekkel vészeljük át a küszöbön álló klímaválságot.

A több ezer szakértő bevonásával működő – 2007-ben Béke Nobel-díjjal is kitüntetett – Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change – IPCC) rendszeresen vizsgálja és értékeli az éghajlatváltozással kapcsolatos legfrissebb tudományos, társadalmi és gazdasági ismereteket. Az IPCC célja, hogy az egész világon születő kutatások elemzése alapján objektív képet adjon a klímaváltozásra gyakorolt emberi hatásokról. A testület augusztus 9-én bemutatott jelentésében egyértelművé tette, hogy az emberiség tevékenységének hatása gyorsította fel a légkör, valamint az óceánok és a szárazföldek felmelegedését, és nagy a valószínűsége annak, hogy tevékenységünk következménye a szélsőséges időjárás is. A jelentés azt is megállapítja, hogy a 2020-as szibériai hőhullám és a 2016-os ázsiai szélsőséges hőség soha nem következett volna be a fosszilis tüzelőanyagok égetése nélkül. A dokumentum egyben figyelmeztet is: ha nem gyorsítjuk fel a klímavédelmi intézkedéseket, a felmelegedés átlépheti a Párizsi Megállapodásban vállalt 1,5 °C-os limitet, ami visszafordíthatatlan globális folyamatokat és súlyos katasztrófákat fog előidézni.

Az IPCC szerint nincs idő a halogatásra

“Az éghajlat változása a szemünk előtt zajlik, amelynek hatására a földi ökoszisztéma egyes részei – mint például az óceánok vagy a korábban jéggel borított területek, a krioszféra – már mostanra visszafordíthatatlanul megváltoztak. Habár már nagyon csekély az esély, a 1,5 Celsius-fokos felmelegedési limit még mindig tartható lenne, de ehhez példátlan mértékben kellene csökkentenünk a kibocsátásunkat már ma” – értékelte az IPCC jelentés legfontosabb megállapítását Harmat Ádám, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetője, amelyről a WWF blogja részletesebben is beszámol. “Szembe kell néznünk azzal, hogy minden egyes elhalasztott év, minden tizednyi Celsius-fok számít, és minden döntésünk befolyással van a természet és az emberiség jövőjére. Figyelembe kell venni ugyanakkor, hogy a felmelegedést kísérő természeti jelenségekhez is muszáj lesz alkalmazkodnunk, ha csökkenteni akarjuk a melegedés miatt bekövetkező természeti, társadalmi és gazdasági veszteségeket” – hívta fel a figyelmet a szakértő.

Csodafegyver a természeti katasztrófák ellen

Még ha sikerül is elérni, hogy 1,5 °C-nál nagyobb mértékben ne emelkedjen a globális átlaghőmérséklet, a Kárpát-medence földrajzi adottságai miatt Magyarországon nagyobb felmelegedéssel kell számolni, ezért a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás kulcsfontosságú hazánk jövője szempontjából.

“A felmelegedés jelenlegi üteme és az egyre gyakoribb természeti katasztrófák arra figyelmeztetnek, hogy nem szabad késlekedni az alkalmazkodási intézkedésekkel. Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás mérséklése globális feladat, de emellett Magyarország önmaga is rengeteget tudna tenni a területén tapasztalható időjárási szélsőségek csillapításáért, ugyanis van egy csodafegyverünk: a víz. A természetes módszerekre alapozott vízmegtartással kiegyenlíthetők a szélsőséges időjárási jelenségek, vizesélőhelyek jönnek létre, melyek kedvezően befolyásolják a mikroklímát és segítik az éghajlatváltozásnak leginkább kitett ágazatot, a mezőgazdaságot” – hívta fel a figyelmet Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője a hazai lehetőségekre. Hazánkban számos vízmegtartásra alkalmas terület van folyóink mentén és azoktól távolabb eső, egykori mocsaras, vizenyős vidékeken, melyeket bár régen lecsapoltak, máig kedvezőtlen mezőgazdasági adottságúak maradtak: belvizes és aszályos időszakok váltakozása figyelhető meg az ilyen földeken. “Sajnos Magyarország hiába rendelkezik kiváló adottságokkal a természetes megoldásokra alapozott vízgazdálkodáshoz, jelenleg még mindig prioritást élvez a többletvizek minél gyorsabb elvezetése a vízmegtartással szemben” – tette hozzá a szakértő.

Meg kell állítani a termőföldek és vizesélőhelyek kiszáradását

Hazánkban 42 400 km – az Egyenlítőnél is hosszabb – belvízcsatorna-rendszer vezeti el a vizet a földekről. Így van ez még az olyan kedvezőtlen adottságú területeken is, mint a Homokhátság, ahol az elmúlt évtizedekben a talajvízszint helyenként 5-6 métert süllyedt. A folyamatos lecsapolás eredményeképpen a hirtelen lezúduló csapadéknak nincs ideje beszivárogni, ezért az aszályos időszakokban nem marad a talajban víztartalék. Emellett a felszín alatti vizek kitermelése, a folyók árterének szűkítése és a kavicsbányatavak létesítése is erősíti a klímaváltozás kiszárító hatását. Mindez a vizesélőhelyek kiszáradásához és az élelmiszerek drágulásával járó jelentős mezőgazdasági terméskieséshez vezet. A Homokhátságon olyan kritikus a helyzet, hogy a gazdálkodók már demonstrációval próbálják felhívni a figyelmet a sivatagosodásra.

“Egyre többször szembesülünk azzal, hogy a homokhátsági gazdáknak el kell adniuk állataikat, mert a kiszáradó legelők és a dráguló takarmány ellehetetleníti őket. Mindez az éghajlatváltozás és a túlzott vízelvezetési gyakorlat számlájára is írható. Be kell fejezni a kiszáradó területek lecsapolását és meg kell őrizni a vizesélőhelyeinket, mert ezek segítenek minket a klímaváltozás kihívásaihoz való alkalmazkodásában. Az aszályok és villámárvizek kezelésére, a többletvizek hasznosítására kell a hangsúlyt helyezni. A felmelegedés miatt a földeken természetes módon megjelenő vízre többé nem szabad károkozóként tekinteni, értékes erőforrásként kell vele gazdálkodni, mivel a víz lehet Magyarország klímaváltozást mérséklő csodafegyvere” – zárta gondolatait Dedák Dalma.

Forrás: WWF

Mezőgazdaság

Megkezdődik a 2023. évi kárenyhítő juttatások kifizetése!

Print Friendly, PDF & Email

A Kincstár megkezdte a kárenyhítő juttatások folyósítását

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer keretében 2024. március 26-án megkezdte a kárenyhítő juttatások folyósítását. Néhány napon belül valamennyi érintett gazdálkodó bankszámlájára megérkezik a jogosnak ítélt kárenyhítő juttatás összege.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A Kincstár által elkészített kifizetési terv jóváhagyását követően az Agrárminisztérium soron kívül intézkedett a forrás rendelkezésre bocsátásáról, ezáltal a kárenyhítő juttatások kifizetésére a vonatkozó jogszabályokban megállapított határidő előtt, március 31-éig sor kerül.

A kárenyhítő juttatásra vonatkozó jogosultság, továbbá a kárenyhítő juttatás összegének megállapítása során a Kincstár a 2022. november 1. napjától 2023. október 31. napjáig tartó kárenyhítési időszakban bekövetkezett, és a termőterület fekvése szerinti agrárkár-megállapító szerv által igazolt káreseményeket vette alapul, figyelembe véve a kárenyhítési hozzájárulás befizetésének teljesítését, továbbá a teljes értékű kárenyhítő juttatás feltételét jelentő piaci biztosítás meglétét. Szerencsés módon a 2023-as kárenyhítési évben az időjárási körülmények nem nehezítették olyan nagy mértékben a gazdálkodók életét, mint az azt megelőző években, különösen a 2022-es aszályos évhez hasonlítva.

Idén összesen 1680 gazdálkodó részére közel 2,85 milliárd forint összegű kárenyhítő juttatás kerül kifizetésre.

A mezőgazdasági kockázatkezelő rendszer működését meghatározó jogszabályok elérhetők a Kincstár honlapján.

Forrás: MÁK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Folytatódik az öntözésfejlesztés támogatása

Print Friendly, PDF & Email

110 milliárd forint összegű támogatást kaptak a gazdák

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A gazdálkodókat támogatni kell abban, hogy alkalmazkodni tudjanak a klímaváltozás jelentette kihívásokhoz és egyben növelni tudják a nagyobb hozzáadott értékű növényi kultúrák termesztését. A Vidékfejlesztési Program keretében éppen ezért újabb 40 vízgazdálkodási projekt részesült hozzávetőlegesen 19,5 milliárd forint támogatásban, így a konstrukcióban összesen mintegy 110 milliárd forint összegű támogatás odaítélése történt meg – fogalmazott Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár.

Fotó: AM

Az Agrárminisztérium kiemelt területként kezeli az öntözéses gazdálkodás fejlesztését, cél az öntözött területek nagyságának folyamatos és jelentős növelése a következő években is. A Vidékfejlesztési Program keretében hosszú éveken át volt elérhető „A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése” elnevezésű kiírás. A felhívás átfogóan biztosított fejlesztési forrást minden, az öntözéshez kapcsolódó tevékenységhez, így többek között új vízkivételi művek kialakításához, új öntözőgépek és csővezetékek telepítéséhez, valamint az elavult öntözőrendszerek elemeinek cseréjéhez is – emelte ki az Agrárminisztérium államtitkára.

A mind gyakoribbá és hosszabbá váló száraz időszakok miatt víz megtartását segítő gazdálkodási gyakorlatok ösztönzése mellett a kormány a most záruló Vidékfejlesztési Programban, illetve az új támogatási időszakban is prioritásként tekint az öntözésfejlesztésre.

Az államtitkár kiemelte, hogy az agártárca már dolgozik a KAP Stratégiai Terv keretei között meghirdetésre kerülő új vízgazdálkodási projektek megvalósítását segítő támogatási konstrukción, melyet az előzetesen meghirdetett menetrend szerint várhatóan még ez év tavaszán megismerhetnek az érdeklődők.

Az öntözésfejlesztés beruházási oldalának folyamatos támogatása mellett nagy segítséget jelent, hogy a tavalyi esztendőhöz hasonlóan idén is átvállalja a kormányzat a mezőgazdasági vízszolgáltatás anyagi terheit, azaz a gazdálkodók mentesülnek az állami tulajdonú vízilétesítményeken keresztül történő mezőgazdasági vízszolgáltatás díja alól – zárta gondolatait Feldman Zsolt.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Eredményesnek bizonyult az eGN adategyeztetés a termelőkkel

Print Friendly, PDF & Email

A NÉBIH cikket közölt az eGN adategyeztetés eredményeiről

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az elektronikus gazdálkodási napló benyújtásának egy hónappal ezelőtti határidejét követően a Nébih március 14-ig adategyeztetést kezdeményezett a termelőkkel. A hivatal a pontosítások érdekében felkereste azokat a gazdálkodókat, akiknél az eGN-be beadott adatok kapcsán eltérést tapasztalt. Mintegy 2000 termelő élt a lehetőséggel.

A Nébih elektronikus úton kereste meg azokat az érintetteket, akiknél bizonyos eltérések, hiányosságok alapján további adategyeztetésre volt szükség a 2023. évi gazdálkodási naplóval kapcsolatban. Az adatok eGN-ben történő ellenőrzésére, javítására, kiegészítésére a gazdálkodóknak március 14-ig volt lehetőségük. E határidőig megközelítőleg 2000 termelő pontosította az adatait a rendszerben. Mindezzel az alapvetően jó feltöltési arány további javulását sikerült elérni.

Az eGN folyamatos fejlesztésének köszönhetően az elkövetkezendő hetekben újabb fejlesztési csomagot élesít a hatóság, ami tovább könnyíti majd a rendszer használatát. A Nébih emellett javasolja a gazdálkodóknak, hogy év közben folyamatosan töltsék az adatokat az eGN-be, így még gördülékenyebbé válhatnak a benyújtási időszakok.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom