További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Élő állat és hús című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 9. szám.
Mezőgazdaság
Körösnagyharsánynál és Sarkadkeresztúrnál is zajlik a vízpótlás
Az aszályvédelmi akcióterv keretében megkezdték a Malomréti-csatorna (Sebes-Körös holtág), Holt-Bottyán és Bottyán-csatorna, úgynevezett harmadlagos művek szivattyús feltöltését Körösnagyharsány külterületén továbbá Sarkadkeresztúr külterületén, augusztus 5-én is elindították a „feltölthető 8”-asnak (harmadlagos mű) elkeresztelt csatorna vízpótlását is, mely hivatalos megnevezéssel tudomásunk szerint nem rendelkezik.
Kattints és csatlakozz a WILD Hungary csoporthoz!
Az aszályvédelmi akcióterv keretében megkezdték a Malomréti-csatorna (Sebes-Körös holtág), Holt-Bottyán és Bottyán-csatorna, úgynevezett harmadlagos művek szivattyús feltöltését Körösnagyharsány külterületén továbbá Sarkadkeresztúr külterületén, augusztus 5-én is elindították a „feltölthető 8”-asnak (harmadlagos mű) elkeresztelt csatorna vízpótlását is, mely hivatalos megnevezéssel tudomásunk szerint nem rendelkezik. Természetesen ez a csatornaszakasz is kiválóan alkalmas arra, hogy a kedvezőbb hidrológiai helyzet miatt, az aszályvédelmi akcióterv keretén belül vízzel töltsék fel – tájékoztatott a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság.

Körösnagyharsányál egy traktorral hajtott Veneroni szivattyú pótolja a vizet. Fotó: Bojti Tamás
Körösnagyharsánynál a szivattyús átemelést egy traktor által meghajtott Veneroni szivattyúval végezik, amellyel megközelítőleg 350 l/s vízhozammal (napi ~30 000 m3) emelik át a vizet a Sebes-Körös folyóból a Malomréti csatornába, onnan pedig gravitációs úton jut a Holt-Bottyán és Bottyán-csatornákba.
Ez is érdekelheti! A tudomány kizárja és Ön? Az aranysakál és a vörös róka hibridjéről itt egy tudományos összefoglaló!
Sarkadkeresztúrnál a Hosszúfok-Határér-Kölesér-főcsatornából két mobilszivattyú segítségével az elkövetkező időszakban, mintegy 7000 m3 vizet emelnek át, mellyel igyekszenek javítani a terület vízháztartását.

Sarkadkeresztúrnál a képen látható szivattyúkkal dolgoznak a vízpótláson. Fotó: Kárp Imre
Dolgoznak a vízügyi szakemberek a Sarkadkeresztúr belterületén lévő csatornaszakaszok vízpótlásának megoldásán is, melyről hamarosan beszámolnak.
Forrás:
Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Mobilgazda kézikönyv került megjelentetésre
Új kézikönyv segíti a mobilGAZDA alkalmazás használatát
Ugyan a mobilGAZDA alkalmazáshoz tartozik önálló, az alkalmazáson belül elérhető Súgó és támogatás, ahol az applikáció egyes funkció ismertetésre kerülnek, azonban több irányból is érkezett igény egy átfogó, minden funkciót részletesen ismertető felhasználói kézikönyv közzétételére is.

Ábra: Facebook
A kéréseket figyelembe véve, a mai naptól elérhető egy részletes, az összes menüpontot részleteiben is ismertető kézikönyv a mobilGAZDA alkalmazásról.
Emellett létrehozásra került egy önálló Gyakran Ismételt Kérdések (Gy.I.K.) dokumentum is, ahol a felhasználók által legtöbbször feltett kérdéseket publikáltuk.
A dokumentumokat folyamatosan fogja frissíteni a Kincstár, amennyiben új funkciók lesznek elérhetőek az alkalmazásban.
A kézikönyv és a GY.I.K. dokumentum itt érhető el.
Forrás: MVH
Mezőgazdaság
75 százalékkal nőtt a marhahús-export az év elején
Az AKI adatokat közölt a magyar élőmarha-exportról
Az AKI vágási statisztikai adatai szerint 2026 január–márciusában a szarvasmarhák vágása 16,4 százalékkal nőtt a 2025. január–márciusi mennyiséghez képest. Az összes vágás több mint felét adó tehenek vágása 26,3 százalékkal, az üszőké 13,6 százalékkal növekedett.

Fotó: AKI
A KSH adatai alapján Magyarország élőmarha-exportja 15 százalékkal (20,7 ezer tonna), értéke 39,5 százalékkal emelkedett 2026 január–márciusában 2025 azonos időszakához képest. A főbb partnerek Izrael, Lengyelország, Olaszország, Horvátország, Koszovó és Egyiptom voltak. Magyarország élőmarha-importja 14,3 százalékkal (2,3 ezer tonna), értéke 14,9 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az élő szarvasmarha több mint fele Németországból, Szlovákiából és Litvániából származott. A marhahúsexport mennyisége 74,7 százalékkal (8,4 ezer tonna) nőtt. A marhahúsimport volumene 3,1 ezer tonna volt, nem változott számottevően, míg értéke 28,7 százalékkal emelkedett a megfigyelt periódusban.
Az AKI PÁIR adatai szerint a fiatal bika termelői ára 2272 forint/kilogramm hasított meleg súly volt 2026 1–17. hetében, 26 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A vágóüsző és a vágótehén ára egyaránt 27,2 százalékkal volt magasabb a vizsgált időszakban.

Ábra: AKI
Mezőgazdaság
Fontos a hazai juhállomány védelme
A juh- és kecskehimlő továbbra is jelen van egyes európai országokban.
A juh- és kecskehimlő továbbra is jelen van egyes európai országokban, azonban Magyarországra történő behurcolását eddig nem igazolták. Tavasszal Romániában ismét kimutatták a betegséget. A magyar juh- és kecskeállomány védelme érdekében dr. Nemes Imre országos főállatorvos elrendelte az élő kiskérődző szállítmányok fokozott ellenőrzését, együttműködve a Nemzeti Adó és Vámhivatallal, valamint az Országos Rendőrfőkapitánysággal. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kéri az állattartókat, hogy kizárólag legális forrásból és módon vásároljanak állatot. Betegséggyanú esetén, pedig haladéktalanul értesítsék a szolgáltató vagy hatósági állatorvost.

Fotó: NÉBIH
A juh- és kecskehimlő Európában széles körben előfordult, míg a 70-es évek végére sikerült megszabadulni a fertőzéstől. A mentesség elérése óta azonban a betegség rendszeresen megjelenik egyes európai országokban. Bulgáriában, a török határhoz közeli részen, 2023 szeptembere óta van jelen a betegség. Görögországban szintén 2023 őszén indult egy nagyobb járvány, melynek részeként a mai napig jelentenek kitöréseket.
Romániában az állategészségügyi hatóság 2025. június 17-én mutatta ki először a juh- és kecskehimlő vírusának jelenlétét a dél-romániai Teleorman megyében. Ezt követően a betegség további két szomszédos megyében is megjelent a kiskérődző állományokban, majd 2026. április 25-én a betegség ismételten megjelent, ezúttal Maros megyében, egy 398 egyedet számláló juhállományban.
A Nébih kéri az állattartókat, hogy a juh- és kecskehimlő megelőzése és korai felismerése érdekében gyanú esetén haladéktalanul értesítsék a szolgáltató vagy hatósági állatorvost! Emellett a hatóság kéri a magyar gazdákat, állatkereskedőket, hogy szigorúan tartsák be a járványvédelmi szabályokat és ismeretlen eredetű élőállatot ne vásároljanak! Az illegális juh- és kecskeszállítmányok esetében a lehető legszigorúbb fellépést alkalmazza a hatóság, a járványügyi kockázatot mérlegelve.
A juh- és kecskehimlőről röviden:
Az emberre nem veszélyes, azonban juhokban és kecskékben súlyos, akár halálos kimenetelű betegség lehet. Tünetei közé tartoznak a himlőre jellemző vörös kiütések mellett a láz, a nyirokcsomók megnagyobbodása, szemhéjduzzanat és savós-nyálkás orrváladék. A kiütések főként a gyapjúval nem fedett bőrterületeken (fej, hónalj, has, farok alatti terület) jelentkeznek, de súlyosabb esetben akár az egész testfelületre kiterjedhetnek.
A betegség 4-14 napos lappangás után lép fel, gyakran a tüdőt és a tőgyet is megtámadja nehézlégzést és csökkent tejtermelést okozva.
A juh-és kecskehimlő tüneteiről, gazdasági jelentőségéről és megelőzéséről hasznos információk olvashatóak a Nébih tematikus oldalán: https://portal.nebih.gov.hu/juh-es-kecskehimlo
Forrás: NÉBIH


