Tudomány
A mezőgazdaság makroökonómiai környezete 2030-ig
Az Európai Bizottság a makrogazdasági előrejelzéseket a következő kombinációk alapján állította össze: figyelembe vette a 2019-2021 közötti időszak, az IHS Markit5 hosszú távú makrogazdasági előrejelzéseit, további információkat szolgáltatott az OECD is. 2019. októberében workshopot tartottak Brüsszelben, ahol a szakértők elfogadták az előrejelzéseket.
A kereskedelmi feszültségek az Egyesült Államok és partnerei között, leginkább az Egyesült Államok és Kína között, a világgazdaság legfontosabb problémáinak egyike. A globális gazdasági növekedés várhatóan 2,8% lesz 2030-ra, 4,3% Kínában, 2,1% az Egyesült Államokban és 1,4% az EU-ban. Az olajárak erőteljesen mozgatják a mezőgazdasági nyersanyagárak alakulását a termelési költségekkel (az energia költségeken keresztül, műtrágyák és egyéb anyagok révén), valamint a versenyképesség és a kereslet alakulását a bioüzemanyagoknál. Az EU alacsony gazdasági növekedése ellenére, a megújuló energia és a gáz felé történő elmozdulása következtében, az olaj iránti kereslet várhatóan mérsékelt marad, aminek az ára így csökkenhet.
A kínálati oldalon az olaj kitermelés várhatóan nem csökken 2040 előtt. A jelentés elkészítésekor a túlkínálat miatt az olaj ára az előrejelzések szerint 2020-ra 62 USD / hordóra esik. (Szerző: A koronavírus és a kitermelő országok olajháborúja miatt egy hordó nyersolaj ára 2020. márciusában 20,0 USD). Tekintettel az új információkra a termelő országok nehézségeiről, illetve hogy megegyezzenek a termelés korlátozásáról, a visszaesés még erősebb lehet. Hosszabb távon előrejelzik az olajárak emelkedését, ám ennek mértékében a szakértők nem értenek egyet. Ezért a jelentéshez egy olyan átlagot használtak, amelyet az OECD és az IHS Markit közölt. Az előrejelzések szerint 2030-ban 83 USD / hordó lenne a nyersolaj ára. Az árfolyamok befolyásolják az európai mezőgazdasági exportot, közvetlen hatással vannak a versenyképességre.
Mivel az olajárak gyorsan változnak, az árfolyamot nagyon nehéz megjósolni, a szakértők még az USD / EUR árfolyam ellentétes tendenciáit is előrevetítik. Ebben a kilátásban is egy átlagot használtak, amelyet az OECD és az IHS Markit előrejelzései között határoztak meg. Rövid távon a kedvező monetáris és fiskális politikák várhatóan támogatják az amerikai dollár árfolyamát. Hosszabb távon az euró előrejelzése szerint enyhén felértékelődik a 2019-es 1,12 USD / EUR-tól a 2030-ig 1,17 USD / EUR-ig. Az IHS Markit szerint ez a tendencia számolhat olyan scenárióval, mint például hogy az EU-ban nagyobb a kereskedelem nyitottsága, mint az Egyesült Államokban, az Európai Központi Banknál (EKB) nagyobb hangsúlyt kell fektetni az inflációra, mint az Egyesült Államok Szövetségi Tartalék Rendszere (FED). A válság után lassúbb volt a felépülés az EU-ban, mint az Egyesült Államokban.
Az előrejelzési időszakban világ népességének növekedése, mint a kereslet növekedésének egyik fő mozgatórugója, várhatóan évente 0,9% -ra lassul. A kilátások szerint a kínai népesség növekedése a 2010–2020 közötti 0,6% -ról 2020–2030-ban kevesebb, mint 0,2% -ra esik vissza, és az európai népesség 2030-ig stabilizálódik. Az afrikai népesség jelenleg a világ népességének 17% -át képviseli, 1,3 milliárd emberrel. Az előrejelzés szerint továbbra is viszonylag gyorsan, de lassuló ütemben növekszik: a 2010–2020 közötti időszakban átlagosan évi 2,5% -ról átlagosan 2,3% -ra 2020-2030 közötti években. 2025-ig felzárkózhat a kínai népességhez, és 2030-ban elérheti a 1,7 milliárd embert. Mivel az afrikai élelmiszertermelés valószínűleg nem tud lépést tartani a fellépő új igényekkel, a következő évtizedekben az afrikai élelmiszerek importja várhatóan továbbra is növekszik.
Cikket fordította: Dr. Szilágyi Gergely
Az angol nyelvű cikk elérhető az Európai Bizottság honlapján.
Borítókép: Kiöregedő lucerna a Homokhátságon Fotó: Agro Jager News
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.
Tudomány
KONFERENCIA: Ember-vadvilág konfliktusok Magyarországon – ITT regisztrálj
A Debreceni Egyetem MÉK Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék és az MTA Agrártudományi Szakbizottsága – A Magyar Tudomány Ünnepi sorozatához csatlakozva – szeretettel invitál minden kedves érdeklődőt az ‘Ember-vadvilág konfliktusok Magyarországon’ elnevezésű minikonferencia & kerekasztal-beszélgetésre 2024. november 30-án szombaton Debrecenben, a Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Területi Bizottságának székházában – tájékoztatta az Agro Jager Newst, Dr. Kövér László PhD, a Debreceni Egyetem MÉK Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék munkatársa.
A rendezvényen az ember-vadvilág konfliktus témakörben dolgozó hazai szakemberek közérthető előadások formájában ismertetnek sokakat érintő és érdeklő témákat. Az esemény nyitott minden érdeklődő számára, külön szeretettel várjuk a helyi lakosságot. A konferencia szervezőinek nem titkolt célja a hiteles ismeretterjesztés és szemléletformálás. Az előadásokat követően, kerekasztal-beszélgetés kereti között a közönségnek lehetősége lesz a kérdéseiket feltenni, tapasztalataikat megosztani.
PROGRAM:
Délelőtti szekció:
Stündl László és Kövér László, Debreceni Egyetem
09:10-09:35 Nemszeretem gerinctelenek
Váradi Zoltán, Természettár
09:35-10:00 Csípőszúnyogok és a bennük rejlő veszélyek
Klein Ágnes, HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont
10:00-10:25 A szőnyeg széléről – varjúszemmel a 3. háború küszöbén
Solt Szabolcs, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
10:25-10:50 Denevérekkel kapcsolatos konfliktushelyzetek és kezelésük
Boldogh Sándor András, Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság
10:50-11:05 Kávészünet
11:05-12:00 Kerekasztal-beszélgetés a délelőtti szekció előadóival
12:00-13:30 Ebédszünet
Délutáni szekció:
városban?
Heltai Miklós, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
13:55-14:20 A láthatatlan probléma – Egy különös rágcsáló
felbukkanása lakott területeken
Németh Attila, Debreceni Egyetem
14:20-14:45 Egy ökoszisztéma-mérnökkel való egymás mellett
élés lehetőségei és kihívásai
Juhász Erika, HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont
14:45-15:10 Nagyragadozókhoz kapcsolódó ember-vadvilág
konfliktusok Magyarországon
Sütő Dávid, WWF
15:10-15:25 Kávészünet
15:25-16:30 Kerekasztal-beszélgetés a délutáni szekció
előadóival
Kapcsolat: Dr. Kövér László (koverl@agr.unideb.hu)
További információért kattintson az alábbi képre és tekintse meg a konferencia weboldalát!
Támogatók
A rendezvény média megjelenését a 25 éves Agro Jager News,
Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálja támogatja!
Mezőgazdaság
Élményeim a második Tokaji Bor Kongresszusról
A budapesti Liszt Ferenc repülőtérről Sárospatakra tett utazásom, a 2. Tokaji Bor Kongresszusra, hosszabbra nyúlt a tervezettnél az útépítések miatt. Azonban a nagyjából négy órás út élvezetes volt feleségemmel, Daliával és tanítványommal, Spurthivel.
Ebédszünetet tartottunk az M3GÁLLÓ étteremben, amely az E71-es út mellett, körülbelül 150 kilométerre található a budapesti repülőtértől. Itt volt lehetőségünk megkóstolni néhány kiemelkedő fogást a magyar konyha remekeiből.
A kongresszus különösen érdekes volt számomra, mivel ez volt számomra az első olyan konferencia, amely kizárólag a bor különböző aspektusaira – szőlőtermesztés, borkészítés, a bor egészségügyi hatásai, borörökség és -turizmus, valamint a bor gazdasági és politikai vonatkozásai, továbbá borászat tudományos oktatása – összpontosított. A második napon öt szekció zajlott párhuzamosan, míg a harmadik napon három szekció került megrendezésre. Minden szekció külön helyszínen zajlott, ami lehetetlenné tette, hogy minden általam különösen érdekesnek tartott előadáson részt vehessek.
Rájöttem, hogy a bor minőségét nagymértékben befolyásolja a terroir, vagyis a helyi adottságok összessége. A terroir fogalma magában foglalja azokat a környezeti tényezőket – mint a klíma, a talaj összetétele, a domborzati adottságok és a szőlőtermesztési hagyományok –, amelyek együtt meghatározzák a bor karakterét és minőségét.
Ez volt az első alkalom, hogy megismerkedtem a Tokaji borral és megértettem, hogy ez a régió különösen híres édes borairól, amelyeket nemes rothadás által érintett, Botrytis cinerea gomba által fertőzött szőlőből készítenek. Ez a borstílus jelentős történelmi múltra tekint vissza a régióban, és „a borok királya, a királyok bora” néven is emlegetik.
Fontos megemlíteni a kiemelkedő magyar Nobel-díjas tudóst, Szent-Györgyi Albertet, aki 1937-ben kapta meg az élettani vagy orvostudományi Nobel-díjat a C-vitamin izolálásával és a citromsavciklus alkotóelemeinek és reakcióinak feltárásával kapcsolatos úttörő munkájáért. Felfedezései hatással vannak a borkészítési gyakorlatokra és a bor minőségére is. Neki tulajdonítanak egy mondást, amely összefoglalja az élet alapvető lényegét a Földön: „Az életet egy apró elektronugrás hajtja, amit a napfény indít el.”
Ezt a gondolatot szem előtt tartva szeretném összefoglalni élményeimet a 2. Tokaji Bor Kongresszusról, mondván, hogy az esemény értékes bepillantást nyújtott a bor világába, különösen a Tokaji borra összpontosítva. Számomra ez egy kellemes életpillanat volt, amit egy aranyló csepp Tokaji bor varázsolt teljessé.
A Sárospatakról Budapestre, a Liszt Ferenc repülőtérre vezető visszaúton elmerengtem Liszt Ferenc virtuóz zongoraművein és a Tokaji borvidék kiváló borain. Ez a kettő tökéletes elegyet alkot, amely egy kis örömöt csempész az ember napjába.
Írta: Prof. Dr. Gideon Grafi
Francia Társult Agrártudományi és Szárazföldi Biotechnológiai Intézet,
Jacob Blaustein Szárazföldi Kutatóintézetek,
Ben-Gurion Egyetem