Keressen minket

Mezőgazdaság

A növények leendő orvosai

Print Friendly, PDF & Email

A Nemzetközi Növényorvos Napra közel százötven, a DE agrárkarán tanuló és itt végzett növényorvos és növényvédelmi szakmérnök érkezett. A klímaváltozás miatt az inváziós károsítók megjelenése, akár 25-30 százalékkal is nőhet más térségekhez képest (Kép: DE)

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email
Minden eddiginél nagyobb kihívások és egyben generációváltás előtt áll a hazai növényorvosszakma – hangzott el a Debreceni Egyetem Növényvédelmi Intézete által szervezett Nemzetközi Növényorvos Napon. A szakemberek idén is a DE Növényvédelmi Intézet bemutatókertjében gyűltek össze – közölte a Debreceni Egyetem.

A Nemzetközi Növényorvos Napra közel százötven, a DE agrárkarán tanuló és itt végzett növényorvos és növényvédelmi szakmérnök érkezett. A klímaváltozás miatt az inváziós károsítók megjelenése, akár 25-30 százalékkal is nőhet más térségekhez képest (Kép: DE)

A Debreceni Egyetem címere (Ábra: DE)

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Növényvédelmi Intézete 15. alkalommal rendezte meg a Nemzetközi Növényorvos Napot. Az esemény központi témái a legújabb növényvédelmi eljárások, módszerek és anyagok megismerése mellett a végzősök munkaerő-piaci elhelyezkedési lehetőségei voltak.

A szakma jövőjét a „European Green Deal” határozza meg a következő években. A növényvédő szerek (peszticidek) visszaszorítását célzó programok, az elavult hatóanyagok kivonása a forgalomból, egyre inkább a biológiai, ökológiai módszerek felé fordítja az ágazatot és kiemelten az oktatást. A hagyományos technológiákban még nagyobb teret kapnak az úgynevezett egyszerű anyagok (például ásványi származékok). Ez a változás a legfrissebb ismereteket követeli meg a szakemberektől – hangsúlyozta a DE MÉK Növényvédelmi Intézet vezetője.

Radócz László kiemelte: az európai trendek meghatározzák a kutatások irányát is. A Debreceni Egyetem Növényvédelmi Intézetének kutatói egyebek mellett a fák, fászárú növények biológiai növényvédelmét, a rovarferomonok felhasználását csapdázásra, illetve gyérítéstre, valamint a gyomirtásra alkalmas növényi kivonatokat (allelo-kemikáliákat) vizsgálják.

Elemzések és modellek azt prognosztizálják, hogy a mérsékelt égövi térség termelési zónái a leginkább érintettek a klímaváltozás hatásait tekintve. Itt az inváziós károsítók megjelenése, akár 25-30 százalékkal is nőhet más térségekhez képest. Például a kukoricamoly új feromon-típusa jelenhet meg, vagy például már megérkezett hozzánk a nyugati dióburok fúrólégy is. Jelentősen lecsökkent a pattanóbogarak, illetve csemetebogarak egyedfejlődésének ideje is. A kórokozók közül pedig a xylella baktérium, amely eddig a déli olajfákat támadta, most már bizonyos biotípusaival a szőlőtőkéket, a kajszi-, illetve őszbarackfákat betegíti meg. Jónéhány új inváziós gyomfaj hazai megjelenésének és térhódításának is tanúi lehetünk. Ezekre a folyamatra kell felkészítenünk a hallgatóinkat – fejtette ki az intézetvezető.

A Nemzetközi Növényorvos Napra közel százötven, a DE agrárkarán tanuló és itt végzett növényorvos és növényvédelmi szakmérnök érkezett. A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karon jelenleg több mint ötven növényorvos-hallgató tanul, az idei tanévre is többszörös volt a túljelentkezés.

Szerencsére az elmúlt években drasztikusan emelkedett a növényorvos-hallgatók száma. Diákjaink húsz százaléka ma már külföldről érkezik hozzánk. A képzés sikerét mutatja, hogy közülük többen önköltséges formában is vállalják a képzést. Az ösztöndíj támogatási rendszerben maximálisan kitöltöttük a keretet, ennek bővítésén is dolgozunk most – mondta Radócz László, a DE MÉK Növényvédelmi Intézetének vezetője.

Forrás: Debreceni Egyetem

Mezőgazdaság

21 százalékkal alacsonyabb a termelői ára a búzának, mint egy éve

Print Friendly, PDF & Email

Az Agrárközdazdasági Intézet adatokat közölt a búza piacáról:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Tallage áprilisi tájékoztatása szerint Németországban a 12,5 százalék fehérjetartalmú malmi búza spot piaci ára (FOB Hamburg) 23 dollárral 264 dollár/tonnáig emelkedett március 6. és április 5. között.

Az étkezési búza heti termelői ára Magyarországon (2022–2024)

Ábra: AKI

A Rouenba érkező malmi búza azonnali exportára (FOB) 6 dollárral magasabb, 216 dollár/tonna volt ugyanekkor. Márciusban a franciaországi búza ára három éve a legalacsonyabb szintre esett, majd csatlakozott a világpiacon tapasztalható emelkedő trendhez. Ennek ellenére továbbra sem versenyképes a fekete-tengeri terménnyel szemben. Az Oroszországban megtermelt 11,5 százalék fehérjetartalmú malmi búza (FOB) az azonnali szállítási határidőre vonatkozóan 201 dollár/tonnáért (+11 dollár), a 12,5 százalék fehérjetartalmú pedig 210 dollár/tonnáért (+8 dollár) volt elérhető április 5-én. A francia és az orosz árakban nem várható nagy változás a Tallage szakértői szerint, bár utóbbi az élénk export miatt emelkedhet. Romániában és Bulgáriában 212 dollár (–6 dollár) volt a malmi búza tonnánkénti spot piaci ára a jelzett időszakban. Az USA-ban a 12 százalék fehérjetartalmú, piros lágyszemű őszi búza (SRW) azonnali exportára 5 dollárral 229 dollár/tonnára nőtt, miközben a 11 százalék fehérjetartalmú piros keményszemű őszi búzáé (HRW) 2 dollárral 265 dollár/tonnára mérséklődött. Argentínában a termény azonnali exportára 14 dollárral 232 dollár/tonnáig emelkedett április elején (Tallage).

Magyarországon az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 65,2 ezer forint/tonna áfa és szállítási költség nélküli termelői áron kereskedtek az étkezési búzával április harmadik hetében. Ez az árszint az egy évvel korábbit 21 százalékkal múlta alul. A takarmánybúza 59,3 ezer forint/tonnáért (–34 százalék) forgott ugyanekkor.

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 8. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

71 százalékkal nőtt a friss tojás importja

Print Friendly, PDF & Email

Jelentősen nőtt a friss tojás importja

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az Európai Bizottság adatai alapján az unió (EU27) tojás- és tojástermékimportja 68 százalékkal 9 ezer tonnára nőtt 2024 januárjában az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Az import 82 százaléka Ukrajnából és az Egyesült Királyságból származott.

Fotó: Pixabay

A közösség tojás- és tojástermékexportja 30 százalékkal 29 ezer tonnára emelkedett 2024 első hónapjában 2023 januárjához képest. Az Európai Bizottság adatai szerint az unióban az étkezési tojás csomagolóhelyi ára 227 euró/100 kilogramm volt 2024 első tizennégy hetében, 11 százalékkal múlta alul az előző év azonos időszakának értékét.

A KSH adatai alapján Magyarország 2,6 ezer tonna héjas tojást (+14 százalék) vásárolt a nemzetközi piacról 2024 első hónapjában, ezen belül 71 százalékkal több, 1,6 ezer tonna friss tojást szállított be. A héjas tojás exportja 70 százalékkal 1,5 ezer tonnára emelkedett, míg ezen belül a friss tojás kivitele 30 százalékkal 117 tonnára csökkent 2024. januárban az előző év hasonló hónapjához viszonyítva. Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a ketreces tartásból származó étkezési tojás (M+L) csomagolóhelyi ára 55,13 forint/darab volt 2024 első tizenöt hetében, ami 16,8 százalékkal maradt el a 2023. év azonos időszakának átlagárától.

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Baromfi című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 8. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Agancstolvajt fogtak a veszprémi rendőrök

Print Friendly, PDF & Email

Lopás miatt indult büntetőeljárás egy 29 éves férfival szemben.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Lopás miatt indult büntetőeljárás egy 29 éves férfival szemben.

Fotó: Rendőrség

Egy ágyneműhuzatba tekert, furcsa alakú csomag keltett gyanút a járőröző körzeti megbízottakban, és igazoltatták a tulajdonosát 2024. április 26-án délelőtt. A Veszprémben gyalogló férfi kibontotta a csomagot, amelyben hét szarvasagancs volt.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Állítása szerint februárban a környékbeli erdőkben gyűjtötte azokat, több mint százezer forinttal megkárosítva a vadásztársaságot. Az egyenruhások lefoglalták az agancsokat, a 29 éves helyi férfit pedig előállították a Veszprémi Rendőrkapitányságra, ahol lopás miatt gyanúsítottként hallgatták ki.

Fotó: Rendőrség

Felhívjuk a figyelmet, hogy a hullajtott agancsok a területen vadászati jogú társaság tulajdonát képezik, azok gyűjtését kizárólag az erdészetek szakemberei, vadászok vagy az erdőgazdaságok írásos engedélyével rendelkező személyek végezhetik.

Forrás: Rendőrség

Tovább olvasom