Farkas Sándor a településen tartott faültetésen elmondta, a 2020-ban meghirdetett Településfásítási programban közel 1500, tízezernél kisebb lakosú település élt a pályázat adta lehetőséggel, és mintegy 46 ezer sorfát ültettek el. Ismertette, idén a kormány kétmilliárd forintot biztosít a programban, és év végéig 56 ezer darabra nő az elültetett fák száma.

Az államtitkár úgy fogalmazott, hogy a megváltozott meteorológiai viszonyok, a csapadék nélküli időszakok még inkább szükségessé teszik a fatelepítéseket. Hozzáfűzte: a településfásítások a sorfákról szólnak, amelyek árnyékot, jó levegőt, a település lakóinak kellemes környezetet biztosítanak.

Farkas Sándor kiemelte: a településfásítás mellett sikeresen működik az erdőtelepítés is, az elmúlt két és fél évben 46 ezer hektár erdőt telepítettek az országban.

Magyarország kormánya azon dolgozik, hogy minél nagyobb területet erdősítsen, valamint a közparkokban, a közterületeken, az óvodák, az iskolák környezetében minél több olyan díszfa és haszonfa legyen ültetve, mindez a helyi lakosság életminőségét is javítja – hangsúlyozta az államtitkár.

Turda Gábor, Dóc polgármestere (független) elmondta: a fásítási programban huszonkét hárs- és kőrisfát kapott a település, amelyekkel Dóc további zöldítését el tudják érni, valamint pótolni tudnak kivágott fákat is.

Forrás: AM

Feldman Zsolt ismertette, hogy az időjárás kedvezőtlenül hatott a francia és a német szántóföldekre, ahonnan a gazdák az őszi kalászosokból jóval kevesebbet takaríthatnak majd be. Ennek hatása már észlelhető az európai határidős piacokon, ahol is a gabonaárak érdemi emelkedést jeleznek.

Mindeközben, kedden az Európai Parlament nagy többséggel megszavazta az ukrán mezőgazdasági termékek vámmentes importjának további egy évvel történő meghosszabbítását – tájékoztatott az államtitkár, rávilágítva, hogy az európai és a magyar gazdálkodók nem tudnak versenyezni a nemzetközi nagytőkés oligarchák tulajdonában álló több százezer hektáron termelő ukrán gazdaságokkal, amelyek jóval enyhébb termelési feltételek mellett termelnek. Brüsszel a háborút pénzeli az európai gazdák támogatása helyett, ezzel továbbra is agrárválságot okoz.

Emlékeztetett, hogy a gazdasági nehézségek – a háború, a csökkenő terményárak és a kiszámíthatatlan időjárás – ellenére 2023-ban az agrárkifizetések értéke 1400 milliárd forinttal új rekordot ért el, amely közel háromszorosa a 2010-es 533 milliárd forintnak.

Mintegy 157 ezer gazdálkodó több mint 527 milliárd forint támogatáshoz jutott április 21-ig az uniós és a nemzeti források által – tette hozzá.

Feldman Zsolt felhívta a figyelmet a kormány intézkedésére, amely szerint a Magyar Államkincstár május 31-ig gondoskodik a terület- és állatalapú támogatások kifizetéséről. Ezen túlmenően 2026-ig további, legfeljebb 45 milliárd forintot biztosít az Agrár Széchenyi Kártya programhoz.

Kitért arra is, hogy az Agrárminisztérium a tavasszal elinduló új vidékfejlesztési pályázatok esetében több olyan pályázati felhívást is előkészített, amely a takarmányipar, az élelmiszeripar, az állattartás és a kertészetek fejlesztésére ad lehetőséget. A feldolgozóipari pályázati felhívásokat 200 milliárd forintos keretösszeggel hirdetik meg, szintén 200 milliárd forintos keretösszeggel jelennek meg az állattartó telepek megújítására irányuló pályázatok, a kertészetek fejlesztéseit pedig közel 100 milliárd forint keretösszegű forrás segíti.

Forrás: AM