Természetvédelem
Állatgyógyászatban használt rovarölőszerek a madárfészekben? Kutatók meglepő felfedezése cinegeodúkban
Többféle rovarölő (peszticid) hatóanyagot mutattak ki a széncinege-fészkekben
A széncinege gyakran használ állati szőrt a fészekbéleléshez, mivel az állati szőr, amelyhez a madarak még a városi környezetben is könnyen hozzáférnek, jó hőszigetelő. A HUN-REN–PE Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport kutatói frissen megjelent tanulmányukban bemutatják, hogy az ember által erősen módosított környezetben, a cinegefészkekbe az állati szőrrel együtt szintetikus rovarirtószer hatóanyagok is bekerülhetnek.
Fotó: HUN-REN
A kutatók városi és védett erdei élőhelyekről gyűjtött fészekanyagot vizsgáltak. A fészkekből származó állati szőrben több, bolhák, kullancsok és egyéb élősködők ellen használt rovarölőszert mutattak ki, köztük a fipronilt, az imidaklopridot és a permetrint. Az ezeket a hatóanyagokat tartalmazó állatgyógyászati készítményeket a házi kedvencek és a gazdasági haszonállatok parazitáinak távoltartására (valamint az azok által terjesztett betegségek megelőzésére) fejlesztettek ki, a vadon élő madarakra gyakorolt hatásukról azonban jóval kevesebbet tudunk.
A rovarölő hatóanyagok jelenléte a fészekanyagban azért különösen érdekes, mert a szennyezett állati szőr által a fészekbe jutó rovarölőszer hatóanyagok a madarak számára akár előnyöket is jelenthet. Korábbi kutatások alapján a fészeképítés során a madarak által felhasznált egyes aromás növények hatóanyagai, de akár még a fészekanyagba beépített cigarettacsikkekből származó nikotin is segíthet csökkenteni a fészekparaziták számát. Így felmerül a kérdés, hogy a háziállatok szőrével a fészkekbe kerülő rovarirtószerek vajon védelmet nyújtanak-e a fészekparaziták és egyéb élősködők ellen, vagy inkább kockázatot jelentenek a szülőmadarakra és a fészeklakó fiókákra.
A válasz egyelőre nem ismert. A vizsgálatot vezető Varga-Szilay Zsófia hangsúlyozza:
“Kutatásunk többféle rovarölő (peszticid) hatóanyag jelenlétét igazolta a széncinege-fészkekben, és meglepő módon nemcsak városi, hanem településektől távolabbi, természetvédelmi oltalom alatt álló erdei helyszínen is. Ez az eredmény rávilágít arra, hogy az ember által használt szintetikus rovarölő szerek és egyéb peszticidek olyan ökológiai útvonalakon keresztül is eljuthatnak a természetbe, amelyekre korábban kevesen gondoltak. A háziállatok kertben hagyott szőrcsomója például értékes fészekanyag lehet számos madárfaj számára, azonban érdemes tisztában lennünk azzal, hogy ezzel együtt a kedvencünk védelme céljából használt készítmények hatóanyagai, mint a madarak számára potenciális kockázatot jelentő szennyezőanyagok, is megjelenhetnek az odúkban.”
A kutatás azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy további vizsgálatok szükségesek annak a kérdésnek a megválaszolására, hogy ezek a rovarölőszer hatóanyagok képesek-e befolyásolni (és ha igen, milyen módon) a madarak egészségét, szaporodását és a fiókáik fejlődését.
Mit tehetünk a madarak védelméért?
Természetvédelem
Cristiano Ronaldo becenevét, a CR7-et viseli már egy parlagi sas fióka is
Hazánkban minden év június 10. és 30. között ellenőrzik a parlagi sasok fészkeit, hogy felmérjék az adott évi szaporulatot.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakemberei, a nemzeti park igazgatóságok természetvédelmi őrszolgálatával együttműködésben minden év június 10. és 30. között ellenőrzik végig a parlagi sas-fészkeket, hogy megállapítsák az adott évi szaporulatot. A legjobb élőhelyeken kijelölt mintaterületeken, mintegy 100 sasfészekben, a fiókák is egyedi gyűrűket kapnak, így később a mozgásuk és a túlélésük is monitorozhatová válik.
A véletlen folytán az egyik sasfióka a CR7 számozást kapta, ami a világklasszis focista, Cristiano Ronaldo beceneve is egyben. Fotó: MME
A 2026. évben a parlagi sasok esetében átlag alatti költési sikerrel találkoztak a madarászok, de így is sikerült 122 fiókát meggyűrűzni az ország különböző élőhelyein. Külön érdekesség, hogy idén is előkerült egy négyfiókás parlagi sas-fészekalj a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság területén, amely a világon mindössze a negyedik ilyen dokumentált költése a fajnak.
Véletlen egybeesés a labdarúgó világbajnoksággal, hogy egy másik fészeknél az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság területén, pedig az egyik fióka pont a CR7-es* kóddal ellátott színes gyűrűt kapta.
A világviszonylatban veszélyeztetett parlagi sas európai uniós állományának közel kétharmada hazánkban él, ezért a magyar természetvédelem egyik kiemelt feladata a faj megőrzése. A parlagi sasok a 70-es években a kipusztulás szélére kerültek Közép-Európában, de a fél évszázados természetvédelmi munka eredményeképpen ma már a hazai populáció meghaladja az 500 költő párat, amely a világ legnagyobb egybefüggő ismert állományává vált.
* Annak aki nem jártas a labdarúgásban: A CR7 egy közismert becenév és márkajelzés, amely a világhírű portugál labdarúgó, Cristiano Ronaldo nevének kezdőbetűiből (CR) és a karrierje során szinte végig viselt, ikonikus mezszámából (7) áll össze.
Forrás: MME
Természetvédelem
Békászó sasok vadásznak a sárréti kaszálókon
Május végén is több békászó sas jelent meg a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén.
A korábbi évekhez hasonlóan idén május végén is több békászó sas jelent meg a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén. A fiatal ragadozók a Geszt és Zsadány környéki kaszálókon vadásznak.
Fotó: Tóth Imre – KMNP
A békászó sas egy zömök, közepes méretű, az egerészölyvnél kissé nagyobb ragadozó madár. Színében a sötét- és a világosbarna dominál, jellemző a kézevező tollak apró fehéres foltja. Elterjedése viszonylag kis területre koncentrálódik, Németországtól Oroszország nyugati feléig terjed, de költ Kis-Ázsiában és Iránban is, innen kelet felé közeli rokona, a fekete sas váltja.
Hazánkban ritka fészkelő, mindössze 35-40 pár költ, elsősorban az Északi-középhegységben. Hozzánk legközelebb Romániában van jelentősebb állománya. Vonuló, a telet Dél- és Közép-Afrikában tölti. Fészkét kizárólag idősebb erdőkbe rakja. Jellemzően két tojást rak, a kotlási idő 38-40 nap. A fajra jellemző a káinizmus, amikor is az idősebb, erősebb fióka elnyomja és megöli a gyengébbet.
Nevével ellentétben legfontosabb tápláléka a mezei pocok, és ahol még van, ott a hörcsög. Emellett természetesen békákat, valamint madarakat és rovarokat is eszik. A Dél-Tiszántúlon nagyobb számban a májusban kezdődő kaszálások során jelenik meg, amikor a felnyílt területen könnyebben hozzáfér a különböző rágcsálókhoz, főként mezei pockokhoz. Zsákmányát leggyakrabban a földön sétálva szerzi meg, máskor boglyákról, fákról kémlelve, vagy alacsonyan repülve vadászik.
A Kis-Sárréten, ahogyan az elmúlt években, úgy idén is megjelentek a békászó sasok. Május végétől folyamatosan 6-7 példány tartózkodik nálunk, elsősorban a Geszt és Zsadány térségében lévő kaszálókon. Ezek a példányok jellemzően egy-hároméves madarak, melyek még nem költenek, és kóborlásuk során keresik fel az alkalmas táplálkozó területeket, de alkalmanként öreg madarak is előfordulhatnak. Megkapó látvány, amikor egy ilyen méretű madár, kissé ügyetlennek tűnő futkározással kapja el a zsákmányát. A békászó sasok mellett sikerült megfigyelni barna kányákat, nagyszámú egerészölyvet és vörös vércsét is ezeken a kaszálókon.
Forrás: KMNP
Természetvédelem
Kurfis Ilona: Bütykös ásóludakat fotóztam
A bütykös ásólúd hazánkban még kis létszámú, de rendszeres költőfaj. A Dél-Alföldön násztánca, fiókanevelése és táplálkozása is megfigyelhető.
A bütykös ásólúd Európában, valamint Nyugat- és Közép-Ázsiában költ. A lúdalakúak rendjébe tartozó faj. Költöző madár, hazai állománya azonban részben állandó, illetve rövidebb távon vonuló, de alpavetően alkalmi fészkelő Magyarországon. Most Kurfis Ilona kapott lencsevégre egy párt, amely fiókáival került a természetfotós elé. Találkozásukról beszámolt az Agro Jagernek.
Egy gulipán társaságában kapta lencsevégre Kurfis Ilona a bütykös ásóludakat. Fotó Kurfis Ilona / Agro Jager
Hazánkban az első költőpárok húsz évvel ezelőtt jelentek meg. A Dél-Alföldön rendszeres, bár még kis létszámú költőfajnak számít. Nálunk évről évre 30–40 pár fészkel. Szerencsére elég sokszor találkozom velük – írja az Agro Jager érdeklődésére beszámolójában a természetfotós.
A bütykös ásólúd gúnára. Fotó Kurfis Ilona / Agro Jager
Pár éve láthattam csodás násztáncukat. Igaz, viharos szél volt, de őket ez nem zavarta. Körbe-körbe jártak, föl-fölugrottak a levegőbe, nyakukat hajlítgatták föl-le. Kergetőztek, civakodtak, főleg azok, amelyek életük első párját választották ki. Ugyanis életük végéig együtt maradnak.
Egy életre választ pár a bütykös ásólúd. Fotó Kurfis Ilona / Agro Jager
Később láttam, amint a nyolc kicsivel úsztak a tavon, védve őket a veszélyektől, a ragadozó madaraktól. Bármennyire is felügyelték a kicsiket, pár nappal később már csak hét egyeddel úsztak a tavon. Két héttel később a felnőttkort már csak négy példány érte meg.
A magyar lúdfajok, a bütykös ásóludat könnyen határozhatjuk. Fotó Kurfis Ilona / Agro Jager
Táplálékuk rákokból, kagylókból, csigákból és más gerinctelenekből áll. A sekély vízben, a puha iszapból szűrik ki a moszatokat. Csőrükkel átszűrik a vizet, miközben fejüket ingatva haladnak előre. Lábukkal taposva hozzák a felszínre az iszapba rejtőzött kagylókat és csigákat.
Hazánkban alkalmi fészkelő a bütykös ásólúd. Fotó Kurfis Ilona / Agro Jager
Tavasszal, a nagy ködben is több példány táplálkozott a lecsapolt halastavakon. Elég hangosan kommunikálnak. Rendkívül óvatos madarak, a legkisebb mozgásra is tovarepülnek. Legtöbbször csapatokban lehet látni ezeket a csodaszép madarakat. Védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.
Írta és fényképezte:
Kurfis Ilona
Van egy jó története, egy szép élménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Új tanulmány: a fenntartható vadgazdálkodás csökkentheti a földhasználatra nehezedő nyomást
Júniusban újra csökkentek a világpiaci élelmiszerárak – A húsárindex viszont rekordszinten áll
Döntött a minisztérium – visszaáll a megszokott működési rendre a NAK által üzemeltetett Országos Jégkármérséklő Rendszer
Megjelent Magyarországon a kőrisrontó karcsúdíszbogár
A jövő erdeinek szakembereit bocsátotta útjára a Soproni Egyetem
Amerikai aszály
Szarvasokat figyeltek, sakált fotóztak Sármelléknél
Cristiano Ronaldo becenevét, a CR7-et viseli már egy parlagi sas fióka is
VADÁSZAT: Rusz Bero – A gemenci aranyérmes kan
Elnöki válasz Pechtol Patrik felvetéseire
Az eddigieknél is intenzívebb vaddisznóállomány-csökkentés indul az ASP megfékezésére
Orvvadászok rendőrkézen
KITEKINTŐ: Izrael – Sakálok támadtak éjszaka a Kinneretnél: 11 embert vittek kórházba
Döntések a Nimród jövőjéről
Elnöki válasz Pechtol Patrik felvetéseire
Megjelent az M1 autópálya déli oldalán az afrikai sertéspestis
Egy vélemény a Vadászkamara munkájáról
Illegálisan agancsozott
Neszmélyi busázás Janonovics Tiborral
