Keressen minket

Mezőgazdaság

Leáll a régió egyik legnagyobb műtrágyagyártója, Magyarországon is különös helyzet alakul

A marosvásárhelyi Azomures, a román mezőgazdaság és ipar által használt műtrágyák legnagyobb helyi gyártója bejelentette, hogy az energia, a földgáz és a villamos energia nagyon magas ára miatt megkezdte a termelés leállításának előkészületét. Magyar szempontból is érdekes: a kormány a gyártókat vádolja a magas árak miatt, valamint a cég az egyik fő magyarországi beszállító – közölte a Napi.hu

Közzétéve:

A marosvásárhelyi Azomures, a román mezőgazdaság és ipar által használt műtrágyák legnagyobb helyi gyártója bejelentette, hogy az energia, a földgáz és a villamos energia nagyon magas ára miatt megkezdte a termelés leállításának előkészületét. Magyar szempontból is érdekes: a kormány a gyártókat vádolja a magas árak miatt, valamint a cég az egyik fő magyarországi beszállító – közölte a Napi.hu

A marosvásárhelyi Azomures, az energia, a földgáz és a villamos energia nagyon magas ára miatt megkezdte a termelés leállításának előkészületét (Kép: Napi.hu)

Az Azomures igazgatótanácsa által jóváhagyott vezetői döntésnek nincs azonnali hatása a munkavállalókra. A normál munkaidő megmarad, a hideg időszakban elvégezhető karbantartási munkákra összpontosítanak, a kritikus berendezéseket tovább üzemeltetik és üzemben tartják, folytatják a fejlesztési projekteket, amelyekben részt vesznek. Arra számítanak, hogy január és február lesz a kritikus időszak, amelyet le kell küzdeniük, bár a gázpiac bizonytalan helyzete miatt 2022 első negyedévében is rugalmasak maradnak.

Már európai szinten is sok gyártó teljesen leállította vagy súlyosan korlátozta termelési tevékenységét. Most pedig Románia legnagyobb gyártóját is elérte a profitabilitási határ, vagyis már egyszerűen nem éri meg számára a termelés.

Összességében úgy látják, hogy a jelenlegi energiapiaci válság hatással van a műtrágyaiparra Európában és világszerte. Olyan országok, mint Oroszország, Kína, Törökország és Egyiptom korlátozták az exportot. Az alacsony helyi termeléssel együtt Európa most válsággal néz szembe a mezőgazdaságban és az iparban. Az Európai Bizottság elismerte a műtrágyaipar szerepét a kontinens élelmezésbiztonságának biztosításában, de a szükséges intézkedések meghozatalát az egyes tagállamokra bízta.

Az Azomures az egyik legnagyobb gyártó, fő beszállítója a Csányi Sándor birtokolta KITE Zrt.-nek is, de termékeit más csatornákon át is nagy mennyiségben exportálja Magyarországra.

A helyzet azért is izgalmas magyar szempontból, mert már november közepén a fideszes képviselők által vezetett Magyar Gazdaszervezetek és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) és Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is az egyik legnagyobb hazai szereplőre, a helyben gyártó, Bige László tulajdonában lévő Nitrogénművek Zrt.-re támadt. Győrffy Balázs, kormánypárti politikus és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke többször is kritizálta a Nitrogénművek Zrt.-t és annak tulajdonosát, november végi parlamenti beszédében pedig azt mondta, “eddig a gáz drágulásával indokolta a műtrágya árának emelését. Ehhez képest bár az elmúlt hetekben ingadozott a gáz ára, de alacsonyabb volt, mint az októberi csúcson, múlt héten mégis újabb áremelést akart letolni a gazdálkodók torkán.”

A múlt héten pedig arról beszélt a NAK elnöke, hogy a jövőben is biztosítani fogják Magyarországon a műtrágyaellátást; importból fedezhető a gazdálkodók igénye és a Nitrogénművek Zrt. kapacitása közötti különbség, de a szállítás és más piaci tényezők miatt az import se lesz olcsó. Az Azomures leállás ezt most még nehezebbé teheti.

Bige László, a műtrágyagyártó Nitrogénművek tulajdonosa levélben reagált Nagy István agrárminiszter, a NAK-elnök és a Magosz kijelentéseire, állítva, hogy a pétisó ára tíz évig csökkent, nem nőtt.

“Az Ön és társai megtévesztő kommunikációjára alapozva kijelenthetem, hogy a termelők, akik nem vették, vagy veszik meg a műtrágyájukat belföldről vagy importból, legkésőbb december elején nagyon rosszul fognak járni. Elsősorban azért, mert lényegesen drágábban fognak hozzájutni. Másodsorban: nem biztos, hogy lesz elegendő” – jósolt Bige, aki azt közölte, a politika megtévesztő kommunikációja a gazdákat hátráltatja a döntésben, valamint a világpiaci árakkal szemben a Nitrogénművek tehetetlen.

Bige az ellene irányuló össztüzet annak is tulajdonította – és erre a kormánypárti politikusok is kitértek reakcióikban -, hogy anyagilag támogatta Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt kampányát.

Forrás: Napi.hu

Mezőgazdaság

A 2024. évi kárenyhítő juttatás iránti kérelmek benyújtása

Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén 2024. december 2. napjáig nyújthatnak be a gazdálkodók

Published

on

Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén 2024. december 2. napjáig nyújthatnak be a gazdálkodók (tekintettel arra, hogy 2024. november 30. munkaszüneti napra esik), kizárólag a Magyar Államkincstár (Kincstár) MKR (Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer) elektronikus kérelembenyújtó felületén.

Fontos, hogy az említett benyújtási határidő jogvesztő. A benyújtási határidőt követően kizárólag a kárenyhítő juttatás összegének a csökkentésére irányuló módosítási kérelem nyújtható be. Felhívjuk a gazdálkodók figyelmét, hogy a Kincstár és az agrárkár-megállapító szerv eljárásában hiánypótlásra és utólagos iratpótlásra nincs lehetőség!

A 2024. évre vonatkozó kárenyhítő juttatás iránti kérelmek az alábbi útvonalon érhetőek el: Elektronikus kérelemkezelés → Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer → MKR Mezőgazdasági termelők bizonylatai 2025 → MKR2420 Kárenyhítő juttatás iránti kérelem 2024. A kérelem benyújtásáról ide kattintva érhető el részletesebb tájékoztatás. Szükség esetén a falugazdászok segítségét is kérhetik a benyújtáshoz.

A kárenyhítő juttatás iránti kérelem kitöltéséhez ide kattintva érhetőek el a 2019-2024. kárenyhítési években alkalmazandó referenciaárak és átlaghozam-adatok, valamint fajlagos költségmegtakarítási összegek. A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben a növénykultúra tárgyévi- és referencia hozamértéke a megadott referenciaárak felhasználásával állapítható meg. Azon növénykultúrák esetén, amelyeknél a referenciaár mellett ársáv is megadásra került, a számításhoz a referenciaártól eltérő, az ársávba eső és számlával, illetve termeltetési szerződéssel igazolt ár is használható.

Ha egy növénykultúrára vonatkozóan a termelőnek nem áll rendelkezésre a referencia-időszak valamelyik évére vonatkozóan saját hozamadat, akkor a referenciahozam meghatározásához a most közzétett 2019-2023. évi átlaghozam-adatok használhatóak fel.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 2019-2023. évi átlaghozam-adatok mellett a 2024. évi átlaghozam-adatok is elérhetőek, amelyeket kizárólag akkor kell alkalmazni a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben, ha a termelőnek azért nem áll rendelkezésre az idei évi saját hozamadata, mert a növénykultúra betakarítási szintje nem haladja még meg az 50 %-ot. Amennyiben a betakarítás szintje meghaladja az 50 %-ot, abban az esetben a betakarított összes termésmennyiséget tonnában kell megadni.

A biztosítással rendelkező gazdálkodók esetében idei évtől új előírások léptek hatályba.

A mezőgazdasági termelő a neki járó kárenyhítő juttatás (amely legfeljebb a hozamérték-csökkenés 80 százalékáig terjedhet) felére jogosult, amennyiben

  • a kárenyhítési évben a hozamcsökkenést kiváltó káresemény bekövetkezte előtt nem köt az üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően az adott növénykultúrára jellemző – aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar miatt bekövetkező – káreseményre kiterjedő mezőgazdasági biztosítást (fontos, hogy kizárólag a díjrendezett biztosítás fogadható el), vagy
  • nem rendelkezik a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerben tárgyévi tagsággal (fontos, hogy kizárólag azon évek tekintetében fogadható el a tagsági jogviszony, ahol a krízisbiztosítási hozzájárulási kötelezettségének határidőben eleget tett a termelő).

Amennyiben a biztosítást olyan konstrukcióban kötötték meg, amelynek díjához támogatás is igénybe vehető, akkor a szerződés adatait a biztosító már megküldte a Kincstár részére, így a szerződés adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelem elektronikus bizonylata automatikusan megjeleníti, és ilyen esetben a biztosítás kapcsán semmilyen dokumentumot nem kell csatolni a kérelemhez.

Amennyiben a mezőgazdasági termelő „hagyományos” (azaz nem díjtámogatott) mezőgazdasági biztosítási szerződéssel rendelkezik, akkor annak adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben fel kell tüntetni. Továbbá hagyományos biztosítás esetén az alábbi dokumentumokat kell csatolni a kérelemhez:
a) nem integrátori biztosítás esetén a szerződés ajánlati nyomtatványát és a kötvényt;
b) integrátori biztosítás esetén a szerződő fél (integrátor) vagy a biztosító által kiállított igazolást (amely kiváltható ajánlati nyomtatvány és kötvény csatolásával), továbbá az integrátor által kiállított díjrendezettséget igazoló dokumentumot.

Kárenyhítő juttatás kizárólag az elfogadott kárbejelentéssel rendelkező növénykultúrákra adható. Azok a növénykultúrák, amelyekre a 2024. kárenyhítési évben nem volt elfogadott kárbejelentése a termelőnek, nem lesznek láthatóak a kérelemben.

Abban az esetben, ha az ügyfél rendelkezik kárbejelentéssel, de arra még nem érkezett döntés az agrárkár-megállapító szerv részéről, a növénykultúra megjelenik a felületen, azonban a káros sor 0 ha területtel lesz látható. A kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásával javasolt megvárni az agrárkár-megállapító szerv döntését, azonban a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtását ennek hiányában is (pl. jogorvoslati eljárás van folyamatban) meg kell tenni legkésőbb az előírt határidőig!

A Kincstár a kárenyhítő juttatás iránti kérelmekről legkésőbb 2025. március végéig dönt, valamint teljesíti a kifizetéseket.

Forrás: NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A kérelembenyújtásban segíthet az AKG kézikönyv

2025. január 1.-től indul az új 5 éves kötelezettségvállalási időszak

Published

on

Az Agrár-környezetgazdálkodási program (AKG) felhívása alapján 2025. január 1.-től indul az új 5 éves kötelezettségvállalási időszak a feltételeknek megfelelő gazdálkodók számára. A részvétel érdekében a támogatási kérelmeket november 25-étől december 23-ig nyújthatják be a termelők a MÁK felületén elektronikus úton.

Fotó: NAK

Annak érdekében, hogy a gazdálkodók felelősségteljes döntést hozva, a számukra a legmegfelelőbb csomagokat válogathassák össze a NAK segítségül elkészítette az AKG kiadványát, amely online formában bárki számára elérhető és összefoglalja mindazon tudnivalókat, amelyek az AKG programhoz való csatlakozáshoz szükségesek.

Az Agrár környezetgazdálkodás kézikönyv a támogatási kérelem benyújtáshoz 2024  kiadvány a linkre kattintva letölthető.

Forrás: Sztahura Erzsébet – NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat

Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták

Published

on

Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.

Fotó: AM

Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.

Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.

Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.

Tovább olvasom