Természetvédelem
Védett fajokat is elpusztít a rosszul használt ragasztós egércsapda
Nem csak az egeret, patkányt, hanem védett és fokozottan védett madarakat, hüllőket, emlősöket is csapdába ejthet a nem megfelelő módon kihelyezett ragasztós rágcsálócsapda – hívta fel a figyelmet a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság.
A még élő kuvikkal együtt dobták az utcára a ragasztós csapdát, a kuvik mellett egy széncinege teteme is látszik. (Fotó: Albert András – KNP)
Az 1975. január 1-jén alapított Kiskunsági Nemzeti Park hazánk második nemzeti parkja. (Ábra: KNP)
A ragasztóban foglyul esett állatok napokig is szenvedhetnek, mielőtt kimúlnak, de ha időben rájuk is találnak, megmentésük sok esetben már nem lehetséges.
A ragacsos felületre szórt csali nem csak az irtani kívánt rágcsálókat, de más, élelmet kereső állatokat is vonz. A csapdába esett, vergődő rágcsálókra és énekesmadarakra a ragadozómadarak is felfigyelnek, lecsapnak rájuk, így ők is áldozatul esnek.
A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság azt javasolja, hogy alaposan gondolja át, aki a rágcsálóirtásnak ezt a módját választja! Ilyen csapdát nagyon körültekintően, a használati utasítást betartva kell kihelyezni, olyan zárt térben, ahol a nemkívánatos kártevőkön kívül más állat biztosan nem tud hozzáférni. Kültéren nem szabad használni, mivel a ráhelyezett csali nemcsak az egereknek és patkányoknak, hanem védett és fokozottan védett madaraknak, hüllőknek, emlősöknek, valamint macskáknak, kutyáknak is vonzó lehet és csapdába ejtheti őket.
A problémára egy újabb eset világított rá: 2022. január 2-án Szegedről érkezett lakossági bejelentés a Természetvédelmi Őrszolgálathoz, hogy egy ragasztós egércsapdába ragadt kuvikot találtak az utcán. A fokozottan védett baglyot a területileg illetékes természetvédelmi őr a Szegedi Vadasparkba szállította, amely azóta már sajnos elpusztult.
Nem a kuvik volt ennek a csapdának az egyetlen áldozata, két másik védett madár, egy széncinege teteme és egy, már fel nem ismerhető, kistestű énekesmadár (hazánkban minden énekesmadár védett) maradványai is a ragasztóanyagban voltak. A csapdát vélhetően nem a használati utasításnak megfelelően használták, majd ráadásul a még élő bagollyal együtt egyszerűen az út mellett hagyták. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 43. § (1) bekezdése kimondja, hogy „tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása”, márpedig ez a cselekedet kimerítheti a károsítás és a kínzás fogalmát is.
(Fotó: Albert András – MME)
Amennyiben a gondatlan csapdahasználat miatt védett vagy fokozottan védett fajok egyedei is megsérülnek vagy elpusztulnak, az már a természetkárosítás és/vagy állatkínzás bűntettét is jelenti (Btk. 2012. évi C. törvény 242. §. és 244. §.).
Az ilyen típusú termék nem éppen humánus módja az egerek és patkányok gyérítésének. Ha a felhasználó nem ellenőrzi gyakran a csapdát, majd nem gyorsan, szakszerűen, a lehető legkisebb fájdalommal járva öli meg a beleragadt rágcsálókat, ők is napokig tartó szenvedésnek néznek elébe, mielőtt elpusztulnak.
Forrás: KNP
Természetvédelem
Sárgyűjtőhelyek
Az MME a fecskék sárgyűjtőhelyeinek fontosságára hívja fel a figyelmet
A füsti és molnárfecskék fészekanyaga szó szerint az út pora – amennyiben az kellő mennyiségű vizet kapva sárrá válik. A jelentős részben aszfalttal, betonnal, térburkoló kővel fedett talajú lakott területek fecskéinek, különösen a városközpontokba is bemerészkedő molnárfecskéknek, a mind gyakoribb aszályos tavaszokon, nyárelőkön szinte lehetetlen sarat találniuk.
Fotó: MME
A helyzetet tovább nehezíti az utcai „kék” csapok megszűnése, továbbá a hazai legelő- és háztájiállat-tartás európai uniós csatlakozásunkat követő összeomlása, melynek következtében eltűntek az aszályos tavaszon, nyárelőn is fészekanyaggyűjtő-helyként funkcionáló útszéli pocsolyák, jószágitatók.
A sárgyűjtőhelyek nemcsak a fecskék, de a környék más állatai számára is fontos ivó- és fürdőhelyek, ezért ezek eltűnése a települési állatvilág egésze számára kedvezőtlen.
Nincs azonban még egy olyan állatcsoportunk, mint a fecskéké, amit olyan negatívan érintene a sárgyűjtőhelyek felszámolódása, mivel számukra ez nem csak az új fészkek építését lehetetleníti el, de a sérült fészkek javítását és a telepek tatarozását is veszélyezteti.
Útszéli sárgyűjtőhelyek
A legkézenfekvőbb megoldás, ha április első felétől május végéig (aszály esetén június végétől a másodköltés kezdetekor néhány hétig ismételten) kis forgalmú utak földes padkáján (a homokos padka nem jó, mert a nedves homok nem tapad jól, az ebből készült fészek nem tartós, könnyen leszakad!), gyártelepek udvarán slag vagy vödör segítségével asztalnyi területet jól beiszapolunk, addig locsoljuk a vizet, amíg a talaj többet már nem tud beszívni. Ezt követően már csak annyi a dolgunk, hogy az időjárástól, a csapadékviszonyoktól függően néhány naponta újra locsoljuk a területet, folyamatosan lágy saras állagban tartva azt.
Fotó: MME
Sárgyűjtőhely a kertben
Amennyiben a kertben szeretnék sárgyűjtőhelyet létesíteni, első lépésben ásóval vagy kapával tisztítsuk meg a fűtől a talajt. Ezt követően ássunk egy sekély, mintegy fél ásónyomnyi mélységű gödröt, amit béleljünk ki műanyag fóliával. Ez megakadályozza a víz elszivárgását, segíti a sárgyűjtőhely kevesebb munkával való nedvesen tartását. Ha ezzel megvagyunk, a kiásott föld nagyobb göröngyeit ásóval vagy lapáttal aprítsuk fel, a gyökereket, ágakat, köveket szedegessük ki, majd a „finomított” talajt lapátoljuk vissza a fóliára. Belocsolás előtt simítsuk el a földet úgy, hogy kissé a gödör belseje felé lejtsen. Különösen füstifecskés területen érdemes a sárba száraz füvet keverni, a madarak a nedvességtől felpuhult szálakat kötőanyagként beépítik a sárgombócok közé. Ha lehetőségünk van rá, agyagos földet használjunk, mert ez még jobb tapadást biztosít.
Fotó: MME
Tálcás sárgyűjtő
Panel- és irodaházakban, lakótelepeken, betonos udvarokban, ahol még ennyi talaj sincs vagy nem szeretnénk a gyepet feltörni, megpróbálhatjuk a fecske sárgyűjtőhelyet 40-50 cm átmérőjű kerek, vagy 100×50 cm-es műanyag virágalátét tálcákba elkészítve felkínálni a fecskéknek.
A kellően finom földet egyszerűen szórjuk bele, simítsuk el, majd öntözzük mindaddig, amíg meg nem áll rajta a víz. A tálcás sárgyűjtőt hagyhatjuk a földön, de erkélyen, teraszon kis asztalra vagy párkányra téve kínálhatjuk fel a fecskéknek.
Fecskevédelmi eszközök beszerzése
Az MME boltjában fecske műfészkek is beszerezhetők itt >>
Turizmusfejlesztési alkalmazás
A molnár- és füsti fecske-telepek sár fészekanyagot gyűjtő madártömegei olyan látványt jelenthetnek, ami megfelelő szervezéssel látogatók tömegeit vonzhatják. Ennek a lehetőségnek a kidolgozásáról részletesen olvashat itt >>
Fotó: MME
Védjük együtt a fecskéket!
Ha veszélyeztetett fecskefészkekről vagy -telepekről szerzünk tudomást, védett élőlények (növények és állatok), illetve ezek élőhelyeinek pusztítását tapasztaljunk vagy fennáll ennek gyanúja, kockázata stb., eljáró hatóságként a megyei kormányhivatalhoz és a területileg illetékes nemzetipark-igazgatósághoz fordulhatunk az alábbiak szerint:
- Bizonyító fotók készítése a ma már szinte mindenkinél ott lévő okostelefonnal.
- Néhány soros tájékoztató e-mail küldése a helyszín, időpont, cselekmény leírásával a megyei kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának, ennek hiányában a hivatal központi címére.
LEGGYORSABBAN ÚGY TALÁLJUK MEG A MEGYEI ILLETÉKES FŐOSZTÁLYT, HA A GOOGLE KERESŐBEN KERESÜNK RÁ A VÁROS ÉS A FŐOSZTÁLY NEVE SZERINT. PÉLDÁUL: BUDAPEST+KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FŐOSZTÁLY.
A bejelentést másolatként érdemes a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóság címére is eljuttatni.
A bejelentés megérkezéséről, majd a vizsgálat eredményéről a hatóság válasz e-maileket küld. - Amennyiben ilyen megerősítő visszajelzést nem kapunk vagy bármilyen okból azt gyanítjuk, hogy a bejelentésünk nem jut, nem jutott célba, továbbá ha a bejelentésünkre érkezett elutasító határozattal nem értünk egyet, csúcsszervéként a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályához fordulhatunk a fent leírt módon.
- Ha gyors, szinte azonnali intézkedés szükséges, akkor az írásos bejelentés előtt vagy azzal párhuzamosan hívjuk telefonon a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóságot, és az őrszolgálatnak jelezve a problémát kérjük a segítségüket.
Ez a követendő eljárás bármely természetkárosítás észlelése, illetve ennek belátható veszélye, például költési időszakban végzett fa- és bokroskivágás, épületfelújítás, partifecske és gyurgyalag partfal megsemmisítés, fehérgólya-fészek leszakadása, madarak áramütése (különösen tömeges előfordulás), védett tőrösdarazsak elpusztítása stb. esetén is!
Ilyen esetekben a bejelentést azért nem tudja az MME megtenni, mert ha nem mi vagyunk a szemtanúk, akkor a hatóság munkáját sem tudjuk adatokkal, információkkal segíteni. Azaz, ha csak közvetítők lennénk, akkor ez a hivatalos vizsgálat lefolytatását, a szükséges intézkedések megtételét, az eredeti cél elérését is ellehetetlenítené. Ezért is hangsúlyozzuk annak fontosságát, hogy a hatósági bejelentést – a fentiekben részletezett módon – a problémát közvetlenül megtapasztaló szemtanú tegye meg. Köszönjük!
További fecskevédelmi megoldásokról is olvashat a honlapunkon itt >>
Forrás: MME
Természetvédelem
Bajnok fogás
Terepmotoros csapatot fogtak el a Tarnavidéki TK turistautaktól távoli területén
Védett természeti területen természetvédelmi hatósági engedély szükséges technikai jellegű sporttevékenység folytatásához, járművel történő közlekedéshez. Erdőterületen pedig quaddal, terep-motorkerékpárral, motorkerékpárral – erdőgazdálkodási célú járműforgalom kivételével – közlekedni tilos.
Fotó: BNPI
A hosszú évekkel ezelőtt életbe lépett törvényekkel a jogalkotó hazánk természeti kincseinek megóvását tartotta szem előtt, hiszen a fenti tevékenységek nemcsak a talajt, gyepszintet, az erdőket és az ivóvízbázist, hanem az ott élő fajokat, azok élőhelyeit is veszélyeztetheti. Az utóbbi évek időjárási szélsőségei, a klíma változása nyomán felerősödött kedvezőtlen folyamatok miatt a biológiai sokféleség, unikális növénytársulásaink, erdőállományaink sérülékenyebbé váltak, amit a talajfelszínt terhelő járműforgalom, az ott zajló illegális sporttevékenység csak súlyosbít. Ez egy olyan, az erózióra egyébként is hajlamos, homokkő alapkőzetű területen, mint a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet, különös odafigyelést igényel.
A védett és Natura 2000 területek a természeti értékek hosszú távú megőrzésén kívül az élővilág zavartalan nyugalmát is hivatottak biztosítani, amit az óriási zajhatással járó quadozás vagy terepmotorozás a legérzékenyebb, szaporodási időszakban különösen zavar vagy veszélyeztet.
Mindezeket évekkel ezelőtt felismerve, felvilágosító, szemléletformáló és hatósági eszközöket egyaránt alkalmazva próbálja meg a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság és Természetvédelmi Őrszolgálata a mind elterjedtebbé váló off-road sportok szabályozott keretek közé való terelését és visszaszorítását a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet térségében, de a közelmúltbeli események is azt mutatták, lesz még feladat.
Fotó: BNPI
Országos jelentőségű védett természeti területen számos alkalommal volt technikai jellegű sporttevékenység ellenőrzésére irányuló elrendelt akciószolgálat (https://www.bnpi.hu/hu/hir/quadozasbol-quadfogas), és egy újabbra a húsvéti nagyhéten is sor került. Ennek keretében a Tarnavidéki TK turistautaktól távoli, ember nem járta részén sikerült egy terepmotoros csapatot elfogni. Az intézkedés alá vont 4 fő természetvédelmi hatósági, tulajdonosi, erdőgazdálkodói engedély nélkül, rendszám nélküli enduro motorokkal folytatott a jogszabályokkal és a természetvédelmi célokkal össze nem egyeztethető technikai jellegű sporttevékenységet. Volt köztük több olyan személy, aki járművezetői engedéllyel sem rendelkezett és soraikban találkozhattunk egy motoros bajnokkal is! A motorosok aznapi útjuk közben erdőfelújítás alatt áll fiatalost, érzékeny sziklagyepet, szurdokerdőt is károsítottak, költő madarakat zavartak le fészkeikről és növényeket tapostak. Bár a természetvédelmi őrök, majd a kiérkező rendőrök is jog- és szakszerűen, határozottan, kulturáltan és körültekintően hajtották végre intézkedésüket, az elkövetők az interneten valótlanságokat állítva próbálták megvádolni a közérdeket védő, hatósági feladatokat ellátó személyeket.
Fotó: BNPI
A természetvédelmi őrök intézkedése a kiemelt ünnepi, kirándulási időszakra esett, s a pihenésre, feltöltődésre vágyó embereket joggal háborította fel a máskor sem tűrhető, de ilyenkor sem szűnő terepmotorozás. Most is nyilvánvalóvá vált, hogy az endurosok tevékenysége az erdőtulajdonosok, gazdálkodók, önkormányzatok és állampolgárok számára sem kívánatos, sőt komoly magán- és közérdek sérelemmel jár. Sajnos még mindig van egy olyan, a jogszabályokat, az egymás mellett élés normáit be nem tartó motoros réteg, amely nem hajlandó igényeit a közös céloknak alárendelni, az össztársadalmi érdekeket előnyben részesíteni.
Az engedély nélküli off-road tevékenység elleni fellépés jogszabályokból adódó kötelesség, aminek a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata a jövőben is eleget fog tenni. A természeti értékek védelme, a szelíd turizmus feltételeinek biztosítása érdekében ebben a társadalom széles rétegére és a sajtó támogatására is számítunk.
Természetvédelem
Összefoglaló a kerecsensólyom táplálékvizsgálatairól a LIFE SakerRoads projekt 2025. évi adatai alapján
Táplálékmaradvány-gyűjtést végeztek a kerecsensólymok fészkeinél
A kerecsensólyom hosszútávú megőrzésének egyik fontos eleme, hogy megfelelő ismeretünk legyen a sólyom táplálkozásáról és táplálékállatairól. A SakerRoads projekt keretében 2025-ben két módszerrel vizsgáltuk a zsákmányállatok mennyiségét és azok összetételét.
Fotó: MME
Táplálékmaradvány-gyűjtést végeztünk a fészkekből, valamint vadkamerák segítségével is megfigyeltük a költéseket. Ennek eredményeként több mint 800 zsákmányállatot azonosítottunk, amelyek jelentősen hozzájárulnak a hazai kerecsensólyom Észak-alföldi állományának táplálékvizsgálataihoz. Az adatok segítségével választ kaphatunk arra, hogy hogyan hat a táplálékspektrum a kerecsenek költési sikerére, és hosszútávon nyomon tudjuk követni az egyes zsákmányállatok változását is. A vizsgált területen főbb zsákmányállatok közé tartoztak a pocokfajok, a seregély, a kis termetű madarak és a galambfélék. Érdekesség, hogy az idei évben négy példány erdei fülesbagoly is előkerült a táplálékmintákban, ami ritka zsákmánya a kerecsennek. Az egykor gyakori zsákmányállatnak számító ürge a vizsgálatok során egyetlen esetben került elő.
A fészkek vadkamerával történő megfigyelése során nem csak a sólymok táplálkozását kísérjük figyelemmel, de lehetőségünk van a szülő madarak és a fiókák viselkedésének nyomon követésére is.
Fotó: MME
A kerecsenfiókák kirepülését követően számos más állat használja ideiglenesen a sólymok költőhelyét. A vendégek közül egy szlovák gyűrűs fiatal vörös vércsét és egy hazánkban gyűrűzött szalakótát is sikerült azonosítanunk a színes gyűrűik alapján. A gyűrűs madármegfigyelések mellett további 9 madárfaj fordult elő alkalmilag ennél a fészkelőhelynél. Mindemellett több alkalommal észleltük egy nyest jelenlétét is, ami volt, hogy alvóhelyül használta a sólymok részére kialakított költőhelyet.
Szeretnénk köszönetet mondani a MAVIR Zrt. projektpartnerünknek, hogy munkájukkal támogatják a fészkek kamerákkal történő megfigyelését és ezáltal a kerecsensólymok kutatását és védelmét. A vizsgálatok során használt vadkamerákat a LIFE SakerRoads projekt keretében a MAVIR Zrt. valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem biztosította számunkra. Ezúton is köszönjük!
-
- UOVISION CAMERA
Írta: Juhász Benedek – MME
Az otthon készített lőszereket árulta
Sárgyűjtőhelyek
Bajnok fogás
Összefoglaló a kerecsensólyom táplálékvizsgálatairól a LIFE SakerRoads projekt 2025. évi adatai alapján
Erdésztechnikus diákjaink az OSZTV soproni döntőjében
Vércsék és baglyok küzdelme Tiszavasváriban
Pásztorgémek Drávaszentesen
Tudósítás a Drón napról
Sikeres fellépés az illegális agancsozás ellen – nyugalom a vadnak, eredmény a szakmának
Aszályinformációk – 2026. április 16.
Őzbaknyitány 2026: Terítéken az első őzbak Biharnagybajomban
Több mint egy tucat lőfegyvert foglaltak le a győri nyomozók – csak egyre volt engedély
Pergetve fogtak harcsát
Ragadozógyérítés J-N-Szolnokban
FRANCHI: Őzbakcsomag a FROMMER Vadászboltban
Dr. Majzinger István 65 éves
Megújult az EDU felületén az ASP járványügyi képzés a vadászok számára
Kitüntetések a vadgazdálkodási ágazat szereplőinek
Lezajlott a hivatásos vadászok szakmai továbbképzése Baranyában
