Természetvédelem
Védett fajokat is elpusztít a rosszul használt ragasztós egércsapda
Nem csak az egeret, patkányt, hanem védett és fokozottan védett madarakat, hüllőket, emlősöket is csapdába ejthet a nem megfelelő módon kihelyezett ragasztós rágcsálócsapda – hívta fel a figyelmet a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság.
A még élő kuvikkal együtt dobták az utcára a ragasztós csapdát, a kuvik mellett egy széncinege teteme is látszik. (Fotó: Albert András – KNP)
Az 1975. január 1-jén alapított Kiskunsági Nemzeti Park hazánk második nemzeti parkja. (Ábra: KNP)
A ragasztóban foglyul esett állatok napokig is szenvedhetnek, mielőtt kimúlnak, de ha időben rájuk is találnak, megmentésük sok esetben már nem lehetséges.
A ragacsos felületre szórt csali nem csak az irtani kívánt rágcsálókat, de más, élelmet kereső állatokat is vonz. A csapdába esett, vergődő rágcsálókra és énekesmadarakra a ragadozómadarak is felfigyelnek, lecsapnak rájuk, így ők is áldozatul esnek.
A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság azt javasolja, hogy alaposan gondolja át, aki a rágcsálóirtásnak ezt a módját választja! Ilyen csapdát nagyon körültekintően, a használati utasítást betartva kell kihelyezni, olyan zárt térben, ahol a nemkívánatos kártevőkön kívül más állat biztosan nem tud hozzáférni. Kültéren nem szabad használni, mivel a ráhelyezett csali nemcsak az egereknek és patkányoknak, hanem védett és fokozottan védett madaraknak, hüllőknek, emlősöknek, valamint macskáknak, kutyáknak is vonzó lehet és csapdába ejtheti őket.
A problémára egy újabb eset világított rá: 2022. január 2-án Szegedről érkezett lakossági bejelentés a Természetvédelmi Őrszolgálathoz, hogy egy ragasztós egércsapdába ragadt kuvikot találtak az utcán. A fokozottan védett baglyot a területileg illetékes természetvédelmi őr a Szegedi Vadasparkba szállította, amely azóta már sajnos elpusztult.
Nem a kuvik volt ennek a csapdának az egyetlen áldozata, két másik védett madár, egy széncinege teteme és egy, már fel nem ismerhető, kistestű énekesmadár (hazánkban minden énekesmadár védett) maradványai is a ragasztóanyagban voltak. A csapdát vélhetően nem a használati utasításnak megfelelően használták, majd ráadásul a még élő bagollyal együtt egyszerűen az út mellett hagyták. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 43. § (1) bekezdése kimondja, hogy „tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása”, márpedig ez a cselekedet kimerítheti a károsítás és a kínzás fogalmát is.
(Fotó: Albert András – MME)
Amennyiben a gondatlan csapdahasználat miatt védett vagy fokozottan védett fajok egyedei is megsérülnek vagy elpusztulnak, az már a természetkárosítás és/vagy állatkínzás bűntettét is jelenti (Btk. 2012. évi C. törvény 242. §. és 244. §.).
Az ilyen típusú termék nem éppen humánus módja az egerek és patkányok gyérítésének. Ha a felhasználó nem ellenőrzi gyakran a csapdát, majd nem gyorsan, szakszerűen, a lehető legkisebb fájdalommal járva öli meg a beleragadt rágcsálókat, ők is napokig tartó szenvedésnek néznek elébe, mielőtt elpusztulnak.
Forrás: KNP
A bakonyi alpesi gőte (Ichtyosaura alpestris bakonyiensis) jelenlegi ismeretink alapján kizárólag a Bakonyban és az Őrségben fordul elő, így a Kárpát-medence egyik bennszülött gerinces állata! Megőrzése – mint valódi hungaricum – ezért a mi feladatunk!
A Bakonyban az alpesi gőték többsége a hegység magasabban fekvő északi illetve középső részén él, de van egy elszigetelt populáció a Keleti-Bakonyban is, a Burok-völgy környékén. Ezt az állományt tavaly kezdtük el felmérni (korábbi írásunk itt érhető el).
Szaporodóhelyeinek többsége itt a rendszeresen járt erdészei utak pocsolyáiban található, mely komoly veszélyeztető tényező az elszigetelt populáció fennmaradása szempontjából. A taposás és a víz állandó felkavarása mellett ezek a pocsolyák ráadásul tavaly nyáron ki is száradtak, még mielőtt a lárvák kifejlődhettek volna, így ennek az egyébként is ritka állatnak nem volt szaporulata!
A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) és a VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. együttműködésének köszönhetően idén komoly munkálatok zajlottak e bennszülött állatunk megmentése érdekében. A tél folyamán munkagép segítségével árkok készültek, melyekben a gőtelárvák kifejlődésére jóval nagyobb az esély. Egy részük a meglévő, kikerülhető, de sekély szaporodóhelyek mélyítésével, többségük viszont a közlekedést is nehezítő keréknyom pocsolyák mellett lett kialakítva. Utóbbiak vizét az újonnan kialakított árkokba vezettük be. Az új árkok többségéből sajnos elszivárogna a víz, ezért még kora tavasszal, a gőték szaporodása előtt elkészült ezek vízzáró bélelése is.
Forrás: Dr. Riezing Norbert – DINPI
A mezőgazdasági élőhelyek – szántók, gyepek és a köztük fennmaradt természetes élőhelyfoltok – kivételes jelentőségűek madárfajaink megőrzésében. Régóta ismert, hogy az itt élő madárfajok állományai jelentősen csökkentek, korábban gyakori fajok – például a fogoly – mára az eltűnés határára kerültek. Nagy jelentősége van tehát annak, hogy a mezőgazdasági ágazat szereplői hogyan alakítják a földhasználatukat, hiszen ezzel a tájat és a benne élő állat- és növényfajok fennmaradását is befolyásolják.
Fotó: Orbán Zoltán – MME
Miért fontos a vízmegőrzés a mezőgazdasági területeken?
Az elmúlt évek szélsőséges időjárási jelenségei – aszályok, porviharok, nagy intenzitású csapadékesemények, kései fagyok – válaszút elé állítják a hazai gazdálkodókat. A korábban megszokott termelési módszerek nemcsak környezeti, de gazdasági szempontok miatt is egyre kockázatosabbak, hiszen a hozamok gyakran elmaradnak a várttól és a termelőknek eddig ismeretlen piaci és növényegészségügyi kihívásokkal is kell szembe nézniük.
Meggyőződésünk, hogy ebben a kiélezett helyzetben a környezeti adottságokhoz rugalmasan alkalmazkodó mezőgazdasági földhasználat hozhatja el azt a fenntartható jövőt, melyben helye van a termelésnek, a táji értékek védelmének és a természeti sokféleség megőrzésének. A mezőgazdasági földhasználat megváltoztatásának potenciális célterületeire vonatkozóan az MME GRASSLAND LIFE IP (LIFE17 IPE/HU/000018) projekt keretében korábban már élt javaslattal.
Az alkalmazkodó földhasználat kiemelt jelentősége az éghajlatváltozással összeköthető egyik legfontosabb hatás, a vízhiány hosszú távú kezelése. A mezőgazdasági területeken gyülekező időszakos felszíni vizek megőrzése egyszerre szolgálja az élelmiszertermelés körülményeinek fenntartását, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást és az élővilág megőrzését is. Ezt felismerve a mezőgazdasági támogatási rendszer – mint az ágazat egyik legfőbb irányítója és bevételi forrása – is alkalmazkodik új körülményeket és lehetőségeket tárva a vízmegőrző gazdálkodók felé.
Új támogatási szabályok a víz megőrzésére
Az idei évtől a támogatások alapfeltétlei közé kerül beépítése a vizes élőhelyek és tőzeglápok védelmét szolgáló előírás. A teljes hazai mezőgazdasági területen életbe lépő szabályozás garantálja a kijelölt vizes élőhelyek (kb. 100 ezer hektár) zavartalanságát és azok művelés alól történő mentesítését, oly módon, hogy az érintett területek továbbra is megőrzik támogatási jogosultságukat.
A 2024. év végén lezáruló agrár-környezetgazdálkodási pályázati felhívásra jelentkező – és az idei évtől támogatásban részesülő – területeken a támogatási rendszer egyik jelentős környezeti előre lépéseként kötelezővé válik a gyülekező és vízpótlásból származó vízborítás megőrzése. Ezzel akár a hazai mezőgazdasági területek 20 %-án válhat biztosítottá és támogatottá az, hogy az értékes vízborítás nem került levezetésre a termelési célok, vagy a kedvezőtlen támogatási részletszabályok miatt.
2025-ben új támogatási lehetőségek – az ún. nem termelő beruházások – is elérhetővé válnak, melyek a földhasználat megváltoztatásával (pl. gyepesítéssel) vagy kifejezetten vizes élőhelyek létrehozásával segítik az agrártáj átalakítását és vízmegőrzés céljait.
Lényegi előrelépést jelenthetne a jövőben az is, ha a gazdálkodók olyan speciális támogatásban részesülhetnének, amely a területükön ténylegesen megjelenő víz térbeli kiterjedése és időtartama alapján – tehát a vízmegőrzés eredményei alapján – részesülhetnének többlettámogatásban.
Mindezen intézkedések együttes alkalmazása kiutat mutathat a gazdálkodóknak az előttük álló környezeti választúton, segíthet az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban és hozzájárulhat az időszakos vízállásokhoz kötődő féltve őrzött madárfajaink – a böjti réce és a nagy goda – védelméhez.
Mezőgazdaság
Felhívás! A ragadós száj- és körömfájás járvány megelőzésére
Az elrendelt hatósági intézkedések köre folyamatosan bővül
Tisztelt Erdőlátogatók!
A Ragadós száj- és körömfájás (RSzKF) járvány kapcsán elrendelt hatósági intézkedések köre, amely területi érvényét tekintve a védő- és megfigyelési körzetekre is érvényes, egyelőre folyamatosan bővül. Naprakész információ a portal.nebih.gov.hu oldalon érhető el. Győr-Moson-Sopron Vármegye egész területe a “korlátozás alatt álló körzet” területi kategóriába esik, ahol az erdészeti és vadgazdálkodási szakszemélyzet tevékenyen hozzájárul a monitorozási és megelőzési munkához. A ragadós száj- és körömfájás (RSzKF) rendkívül fertőző vírusos betegség, amely főként a hasított körmű állatokat érinti, beleértve a szarvasmarhát, sertést, juhot, kecskét. A vadon élő párosujjú patások (szarvasfélék és vaddisznó) is fogékonyak a vírusra, ezért járványügyi szempontból fontos a vadállomány megfigyelése.
Fotó: NÉBIH
A vírus képes tartósan fennmaradni a környezetben, és átkerül ragályfogó tárgyakra, például járművekre, az emberek ruhájára, cipőjére. A kirándulók is tehetnek a betegség megállítása érdekében, azzal, hogy elkerülik az állattartó telepeket és a legelő állatokat, illetve túrázás előtt és után fertőtlenítik a ruházatukat és cipőjüket.
A fentiek alapján az erdőgazdaság határozatlan időre – a korlátozások feloldásáig – a következő intézkedéseket hozza a vadállomány védelmében és az RSzKF terjedésének megakadályozása miatt:
– Az Erdő Háza Ökoturisztikai Látogatóközpont és vadaspark zárva tart.
– A TAEG Zrt. a Soproni Parkerdő területére meghirdetett programjait felfüggeszti.
Ne adjunk lehetőséget se az RSzKF védő-, és megfigyelési körzet területéről származó esetleges további fertőzésnek! Ezért a következő felhívással fordulunk az erdőlátogatók felé:
– Minimalizáljuk az autós közlekedést! Ne hajtsunk földes erdei útra! Ne parkoljunk erdőterületen személygépkocsival, csak szilárd burkolatú utat, illetve parkolóhelyet használjunk!
– Kerékpárral csak a közlekedésre kijelölt szilárd burkolatú utakat használjuk!
– Ne szervezzünk nagy létszámú rendezvényeket az erdőterületre!
– Kérjük az erdei területre érkezés előtt vagy fertőtlenítsük, vagy használjunk külön lábbelit, öltözetet és egyéb felszerelést, amelyet nem használunk máshol!
– Kutyát csak pórázon sétáltassunk! Ne térjünk le a kijelölt utakról!
– Ne helyezzünk el semmi nemű biológiai hulladékot erdőterületen, se kiskertből származó talajt!
Mindannyiunk közös érdeke, hogy ennek az erősen fertőző, nagy gazdasági kárt okozó betegségnek a terjedését megelőzzük, ezért kiemelt jelenőséggel bír az elrendelt szigorú hatósági intézkedések és a vadállományért felelős gazdálkodó kéréseinek betartása.
Érdemes folyamatosan figyelemmel kísérni a hatósági tájékoztatást és betartani az előírásokat annak érdekében, hogy minimalizáljuk a vírus terjedésének kockázatát, védve ezzel a vadállományt és a háziállatokat. A bevezetett tiltások enyhítése fokozatosan történik majd, a járványügyi helyzet kedvező alakulásának függvényében.
Kérjük az erdőlátogatók türelmét, amint a korlátozások fokozatosan enyhülnek, saját csatornáinkon is értesítést fogunk adni!
Forrás: TAEG
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Újabb megbetegedés továbbra sincs, zajlik a mentesítés a fertőzés kapcsán
Nagy György nyerte a NYÍRERDŐ erdészversenyét
Gőtementés
A furgonos barát mérge és füstje
Tavaszi szél…. vizet áraszt???
Útmutató a Nemzeti Talajtani Adatbázis gazdálkodói lekérdező felületéről
Felhívás! A ragadós száj- és körömfájás járvány megelőzésére
KITEKINTŐ: Orvvadászok kerültek a rendőrök hálójába
AM: Továbbra sincs új kitörés, a kormányülésen is napirenden volt a védekezés
Hungarian
English
French
German
Italian
Polish
Chinese (Simplified)
Russian
Hebrew
Romanian
Czech
Bulgarian
Croatian
Serbian
Slovak
Slovenian