A klímaváltozással, az aszály valamint belvíz egyre gyakoribb megjelenésével a hazai gazdasági szektorban megnőtt a korszerű, vízgyűjtő szintű integrált vízgazdálkodási tudás iránti érdeklődés.

– A harminc év után újra induló kurzus tartalmilag teljesen átalakult – mondta a hirek.unideb.hu-nak Tamás János. A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) Víz és Környezetgazdálkodási Intézetének igazgatója kifejtette: a távérzékelés, az automatizálás, a precíziós mezőgazdaság és az agrárdigitalizáció más dimenzióba helyezte a vízgazdálkodást. Csúcsminőségű eszközökkel, szoftverekkel, hidrológiai, aquapónia, talajtani laborokban a hidraulikától, a talajfizikáig találkozhatnak és sajátíthatnak el speciális tudást a hallgatók.
– A hatékony öntözéses gazdálkodás technológiailag az agrárium legbonyolultabb és legdrágább területe, ezért nagyon fontos, hogy a hallgatók egyedülállóan a Tiszántúl valamennyi agrohidrológiailag meghatározó (Nyírség, Hajdúság, Kunság) régióiban és változó növényi kultúrák öntözéstechnológiájának területén a Debreceni Egyetem saját kutatóhelyein szerezhetnek gyakorlati ismereteket – hangsúlyozta a professzor.

Az agrárfelsőoktatás átalakításának egyik meghatározó eleme a nemzetközi mezőgazdasági képzés kiszélesítése. A kezdetektől ezt a trendet követve a mezőgazdasági vízgazdálkodási mérnök MSc szak angol nyelven is végezhető.

– A Debreceni Egyetem a komplex és multidiszciplináris kurzusa révén stratégiai szerepet tölt be a Tisza vízgyűjtő területén a vízgazdálkodás egyre sürgető szakember-utánpótlásában. A cél olyan vízügyi szakemberek képzése, akik a legkorszerűbb laborokban és egyetemi öntözési kísérleti helyeken megszerzett tudásukkal képesek a területi vízgazdálkodás tervezési, irányítási feladatait ellátni, és megoldani a fenntartható vízgazdálkodás komplex feladatait a legmagasabb színvonalon  – ismertette Tamás János.

Ezt segíti az Európai Unió kiválósági kutatási infrastruktúra programja (European Strategy Forum on Research Infrastructures, ESFRI) által regisztrált Nemzetközi területi vízgazdálkodási és klíma adaptációs Műszerközpont létrehozása is, melynek kiépítése idén fejeződik be a karon. Ez évben indult a nemzetközi H2020 WATERAGRI projekt is az intézeti részvétellel, amely 2024-ig európai szinten integrálja a mezőgazdasági vízgazdálkodás legújabb eredményeit.
A globális vízproblémák fokozódását és egyben a releváns hazai víztudomány elismerését jelzi a nemzetközi hallgatóság jelentős részvétele a DE mesterszintű mérnök képzésében. Különösen a harmadik világ országaiból érkeznek hallgatók, de vannak egyebek mellett jordániai és brazil diákjai is a szaknak.

– Elemi fontosságú a világ nagy vízgyűjtő területeinek, a nagy öntözéses gazdaságokat ellátó Nílus, Amazonas vagy Mekong hidrológiai, agrár és ökológiai ismerete számukra. Az itt végzet szakemberek konvertálható tudást kapnak. A Kárpát-medence hidrológiai viszonyai lehetőséget biztosítanak, hogy egyszerre megismerjék a vízrendezés és az aszálykezelés problémáját. Itt mindkettővel meg kell birkózniuk a szakembernek, nem ritkán egy éven belül – mutatott rá Tamás János.

A mezőgazdasági vízgazdálkodást hazánkban gyakran az öntözéssel azonosítják. Ez azonban a terület egy nagyon kis szegmense.

– Magyarország területének 90% aszályérzékeny. A szántóföldi talajok mindössze 2%-át öntözik. A hazánkba érkező vizek kétharmada a Duna vízgyűjtőjén vonul le, azonban a felhasználási igény döntően az Alföldön, a Tisza vízgyűjtőjén van. A klímaváltozás mezőgazdaságra gyakorolt hatásainak csökkentésére megindított, új átfogó öntözési program célja az öntözött területek növelése. A meglevő és a fejlesztésben érintett vidékek 70% a Tiszántúlon van. Elég csak a már elkezdett derecskei vagy a várhatóan induló CIVAQVA öntözési programra gondolni – emlékeztetett a szakember.

A képzés meghatározó része a vízgazdálkodáshoz köthető gazdálkodási problémák megoldása, ilyen többek között mezőgazdasági területeket érintő hígtrágya kezelés, a felszíni vizeket érintő eróziós üledékek, vagy az intenzív halgazdálkodás vízminőségre gyakorolt hatása.

– A víz felhasználhatóságát jelentősen befolyásolja a víz minősége. Rendkívül fontos, hogy a hallgatók olyan szemléletet kapjanak, amely a fenntarthatóság irányába mutat. Ne használják túl a vízkészleteket, sem mennyiségi, sem minőségi szempontból. A felszíni vizek vízminősége az elmúlt években sokat javult, ugyanakkor újabb problémák is megjelentek, mint a mikroműanyagok, valamint biokémiailag aktív anyagok jelenléte a vizekben. A modern kor vízgazdálkodási szakembereinek olyan problémákat kell megoldaniuk, mint a nagyobb városokban lehulló és elvezetett csapadékvizek hasznosítása, egyéb alternatív vízkészletek felhasználása. Az DE agrár és élelmiszeripari kutatás – gazdasági stratégiai területén, azaz a Tisza vízgyűjtőjén, a klímaproblémák 80 százaléka a sok, a kevés, vagy gyenge minőségű vizekre vezethető vissza így vízgazdálkodási eredetű – véli a nemzetközi tapasztalatok alapján is a Víz és Környezetgazdálkodási Intézet igazgatója.

Forrás: Debreceni Egyetem
Borítóképet fényképezte: Debreceni Egyetem