Keressen minket

Mezőgazdaság

„Minden fejlesztés erősíti a cég stabilitását”

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

OTP Agrár: Sok vihart megélt szövetkezetet húzott ki a bajból a Hajdúböszörményi Béke Mezőgazdasági Kft. 2007-ben kinevezett vezetése. A növénytermesztési tevékenységéért nemrég Agráriumért OTP Díjjal is elismert vállalkozás azóta is komoly fejlesztéseket hajt végre és a környékbeli termelőket is integrálja.

A társaság jogelődjét, a Béke Mezőgazdasági Szövetkezetet még 1955-ben alapította 39 szegény ember, akik 127 hektáron kezdtek gazdálkodni. Ma a társaság már 3584 hektáron gazdálkodik, amiből több mint 3 ezer hektár a szántóterület. Emellett van 2 ezer tejelő szarvasmarhája, évente 30 ezer hízósertést bocsát ki, valamint rendelkezik egy biogázüzemmel is, és a környékbeli földtulajdonosok igényeit integrátorként igyekszik kielégíteni – vázolta fel több évtized fejlődéstörténetét a Hajdúböszörményi Béke Mezőgazdasági Kft. ügyvezetője, Bodnár Lajos.

A Hajdúböszörményi Béke Mezőgazdasági Kft. ügyvezetője, Bodnár Lajos (Kép: OTP Agrár)

Nehéz idők után konszolidáció

A szövetkezet sok nehéz helyzetet élt meg, mielőtt 2007-ben kinevezték a jelenlegi vezetést. A mostani állapot eléréséhez nehéz döntéseket kellett meghozni: felhagytak a juh-tenyésztéssel, a halászattal és a baromfineveléssel, emellett bezárták a korábban üzemelő vágóhidat is, de szarvasmarha- és sertésállományuk megmaradt. „Úgy gondolom, az idő bennünket igazolt és a megmaradt tevékenységeket a kollégák is szívügyüknek tekintik” – fogalmazott Bodnár Lajos. A konszolidáció eredményeként erősödött a cég pénzügyi helyzete.

Személyes kötődését a mezőgazdasághoz édesapjának köszönheti, aki az ágazatban dolgozott, és sokszor kivitte őt a földekre. „Így szerettem meg a természetet és nem is volt kérdés, hogy mivel fogok foglalkozni” – emlékezett vissza arra, honnan ered a szakma iránti vonzalma. A legfőbb motiváció is innen eredeztethető, hiszen számára – és kollégáinak is – az volt az elsődleges feladat, hogy szakmailag bizonyítsák be, képesek egy, akkor a mélyponton lévő céget sikeressé tenni. „A partnerek által megismert mentalitásunk segítette elő, hogy ezt a gazdaságot olyan állapotba tudtuk hozni, hogy most már büszkék lehetünk a cég működésére” – tette hozzá Bodnár Lajos.

A 2014-ben kft.-vé alakult Béke tavaly már 225 fős átlaglétszámmal dolgozott. Az idei évre 6 milliárd forintos árbevételt terveznek. Három érdekeltségük van: az anyacég a Béke Mezőgazdasági Kft., egy tejtermelő kft. és egy termelőicsoport kft.

Látszik a fejlődés iránya

Bár akkoriban még nem volt olyan sokat forgó téma, mint manapság, Bodnár Lajost már gyermekkorában foglalkoztatta a környezetvédelem. Később már tudatosan is utánajárt a témának: „nagyon sokat olvastam, kollégáimmal pedig nagyon sok külföldi tapasztalatot szereztünk, és ezek alapján indítottuk el a biogázüzemet” – mondta. Ahogyan haladt az építés, úgy jöttek egyre újabb és újabb gondolatok, amelyekből aztán fejlesztések lettek, ezek pedig sok hasznot hoztak a cégnek. Példaként hozza fel, hogy annak idején, mikor a növénytermesztésnek át kellett venni az állattenyésztési ágazat által előállított trágyát, akkor arra úgy tekintettek, hogy ezt el kell végezni, ezt a költséget pedig el kell viselnie a növénytermesztésnek. Most pedig, a biogázüzemmel a trágya is hasznot termel – néha többet is, mint a tejtermelés. A trágyakezelésből, illetve a biogázüzem termékeiből 10–12 olyan termékük van, amelyekből bevételük van vagy nincs azokkal kapcsolatos kiadásuk. De azt is eredménynek tekinti, ha valamit nem kell megvásárolni, mint például az energiát vagy a műtrágyát, amiből kevesebbre van szükség.

Folytatódnak a fejlesztések – az OTP segítségével

„Nálunk egy kimondott szónak nagyobb súlya van, mint egy papírra letett bármilyen megállapodásnak” – érzékeltette Bodnár Lajos, hogy a személyes kapcsolatokban kialakuló bizalomnak milyen fontos szerepe van az üzleti életben. Így alakult a kapcsolatuk az OTP Agrárral, amelynek vezetőivel és munkatársaival már korábbról olyan volt a viszony, ami aztán segítette a közös munkát is. Amikor 2007-ben kinevezték a Béke új vezetését, az OTP Bank is bizalmat szavazott nekik és a hitelintézettel azóta is közösen dolgoznak.

Van is min, hiszen – ahogyan Bodnár Lajos elmondta – rengeteg elképzelésük van, gondolati szinten már a 2023-as teendőket is megtervezték. A fejlesztés kulcsfontosságú a cégben, amit az is jelez, hogy maga sem gondolta volna, hogy 2020-ban elérte az 1,8 milliárd forintot az általuk végrehajtott fejlesztések értéke, sőt egy évvel korábban is meghaladta az egymilliárd forintot. „Az az elvünk, hogy minden fejlesztés erősíti a cég stabilitását, így évről évre rendkívül magas forrást fordítunk erre” – mondta. Persze minden beruházásnál mérlegelik, mekkora a cég teherbíró-képessége, mennyire van szükségük az adott fejlesztésre, mi az, ami a leghamarabb megtérül, és milyen ütemben lehet az esetleges hitelt visszafizetni. Ha szükség van rá, akár önerőből is belevágnak a beruházásba, tavaly szeptemberben is átadtak egy olyan tehénistállót, amire egy fillér támogatás sem volt, de ugyanígy épült a hígtrágyatárolójuk és a szociális épületek felújítása is támogatás nélkül valósult meg.

A társaság vezetői büszkék arra, hogy 2012-ben elnyerték a Magyarország legszebb birtoka címet, a cégadatbázisokat kezelő Opten Kft. pedig tavaly a mezőgazdasági kategóriában országos második helyre sorolta a céget. Emellett a mezőgazdasági kiállításokon is szinte mindig a díjazottak között vannak.

Forrás: OTP Agrár

Mezőgazdaság

Új eszközök és szankciók segítik a termelőket a felvásárlókkal szemben

Print Friendly, PDF & Email

Az Országgyűlés elfogadta a termelővédelmi törvénycsomagot

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Szankcionálhatóvá válnak a felvásárlók általi, 30 napon túli késedelmes fizetések a gazdálkodók felé az Országgyűlés által elfogadott termelővédelmi törvénycsomagnak köszönhetően – közölte Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár. A szabályozás új lehetőségek megteremtésével javítja a termelők felvásárlókkal szembeni kiszolgáltatott helyzetét és jogi eszközökkel biztosít erősebb védelmet számukra. A legtöbb új szabály a szükséges felkészülési idő biztosítása érdekében 2025. január 1-jétől lép életbe.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Feldman Zsolt kiemelte, világszerte jellemző az, hogy az élelmiszer előállítási láncban a termelők arányaiban nagyobb kockázatokat viselnek, az eredményekből pedig kisebb mértékben részesülnek. Ennek oka, hogy a termelők legtöbbször kisebb alkuerővel és érdekérvényesítő képességgel rendelkeznek, mint a láncban felettük álló feldolgozók vagy a kereskedők. A kockázatok és az eredmények arányosabb megosztása érdekében szükség van a termelők szabályokkal történő támogatásra, azért, hogy a felvásárlók, feldolgozók ne háríthassanak minden kockázatot a termelőkre. A termelők számára emellett átláthatóbbá és tervezhetőbbé kell válnia a felvásárlási folyamatoknak – tette hozzá.

Az államtitkár szerint a magyar kormány az agrárium vonatkozásában arra törekszik, hogy ne csak a támogatáspolitikában, hanem a hazai termékpályák működésében is előrelépés történjen. Ezért folyamatosan fejleszti a hazai szabályozási rendszert, mely megalapozza a hazai termelők felvásárlókkal szembeni védelmét, helyzetük jogi eszközökkel történő javítását és integrációjuk erősítését. Ezt szolgálja a most elfogadott termékpiacokról szóló törvény módosítása is, mely számos, a termelők védelmét erősítő, kézzelfogható szabályozási elemet tartalmaz. Ezek közé tartozik a kockázatmegosztási rendelkezések kötelező alkalmazása a zöldség-gyümölcs, valamint sertés- és baromfi ágazati szerződésekben, a 30 napnál későbbi késedelmes fizetések hatékonyabb szankcionálása 2025. január 1-jétől, valamint bizonyos esetekben a felvásárló tevékenységtől történő eltiltásának bevezetése. A cél mindezzel az, hogy ne egyedül a termelő viselje a termékpálya működésének teljes kockázatát. Fontos cél, hogy a szerződések a jövőben egyértelműen tartalmazzák ezeket a kockázatokat és a teherviselés arányait. A termelők védelmének javítását szolgálja az is, hogy az ágazati érdekképviseleti szervezetek mintaszerződéseket vezethetnek be a jó gyakorlatok széleskörű elterjesztése érdekében – hangsúlyozta.

Kifejtette, ez a törvénymódosítás kiterjed a vertikális együttműködésekre vonatkozó, önkéntesen alkalmazható termeltetői szerződés kategóriájának és szabályainak megteremtésére is. Ez az új szerződéstípus keretet ad a termeltetői együttműködéseknek, ami nemcsak a termelők helyzetét teszi kiszámíthatóbbá, hanem a feldolgozók alapanyag ellátottságának biztonságához is hozzájárul, valamint csökkenti a piaci túltermelés kockázatát is. A termeltetői együttműködésekre vonatkozó előírások alapján az árat olyan módon kell meghatározni, hogy az a szerződés egész időtartamára vonatkozóan biztosítsa az átláthatóságot és kiszámíthatóságot – ismertette Feldman Zsolt.

Az agrártárca azt kívánja elérni, hogy ezek a szabályok gyorsan és sikeresen beépüljenek a magyar mezőgazdasági gyakorlatba és átláthatóbb, tervezhetőbb viszonyokat teremtsenek országszerte.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Aszály információk: 2024. május 2.

Print Friendly, PDF & Email

Az aszály alakulása május elején

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A mögöttünk álló egy hétben nagyrészt száraz, többnyire napos időjárás volt a jellemző hazánkban. A múlt csütörtökön, pénteken és szombaton kevés helyen előfordultak még gyenge záporok, majd országszerte száraz napok következtek, és csak szerda estétől eredt el néhol ismét az eső.

Ábra: MME

A talaj felső fél méteres rétege sokat száradt az elmúlt egy hét során, a felszínközeli néhány centiméter ismét teljesen kiszáradt. Kritikusan száraz felső 20 cm-es talajréteg a déli országrész középső tájain található, míg máshol egyelőre kielégítő a talaj felső 20 illetve 50 cm-es rétegének nedvességtartalma.
Az említett területen tapasztalhatók aszály jelei a tavaszi vetésű növényeknél.
A folytatásban változékonyabbra fordul az idő, növekszik a csapadékhajlam, elsősorban záporos jellegű csapadékra van kilátás. Csütörtökön és pénteken főként az ország délnyugati felén kell ismétlődő záporokra, zivatarokra számítani, így a déli országrészben is enyhül az aszály, majd vasárnap az északi országrészben várhatók nagyobb számban záporok, zivatarok. A záporos időjárás a jövő hét első felében is folytatódik.

Forrás: MME

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Mérsékelt emelkedés a FAO élelmiszerár-indexben

Print Friendly, PDF & Email

A hús- és gabonafélék és növényi olajok magasabb jegyzése túlszárnyalta a cukor és tejtermékek árcsökkenését

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Róma, 2024. május 3. – Feljebb kúszott áprilisban az élelmiszer-alapanyagok nemzetközi piaci árainak mutatója, miután a hús jelentős és a növényi olajok és gabonafélék mérsékelt drágulása érvényesült a cukor és tejtermékek alacsonyabb árával szemben az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) ma frissített indexében.

©FAO/Rijasolo

FAO élelmiszerár-index, ami a nemzetközi kereskedelem legjelentősebb élelmiszer-alapanyagainak havi árváltozását követi le, március óta 0,3%-kal erősödött, de még így is 9,6%-kal múlja alul az egy évvel korábbi értékét.

A gabonafélék árindexe szintén 0,3%-kal emelkedett márciushoz képest, megszakítva a három hónapja tartó árcsökkenését. A búza exportpiaci ára stabilizálódott áprilisban miután a főbb exportőrök közötti verseny ellensúlyozta az Európai Unióban, Oroszországban és az Amerikai Egyesült Államokban tapasztalt kedvezőtlen időjárási körülményeket. A kukorica külpiaci ára nőtt a nagy kereslet hatására és az ukrán infrastruktúrában bekövetkezett károk  okozta logisztikai fennakadások és a betakarítás előtt a brazil termés körüli aggályok miatt. A rizsfélék almutatója 1,8%-kal csökkent főleg az Indica alacsonyabb jegyzésének köszönhetően az aratás jelentette nyomás közepette.

A növényi olajok árindexe is 0,3%-kal erősödött áprilisban 13 hónapja nem látott szintre érve, ahogy a napraforgó- és repceolaj drágulása ellentételezte a pálma- és szójaolaj árcsökkenését.

A FAO húsárindexe 1,6%-kal nőtt az elmúlt hónapban, mivel mind a szárnyas-, a szarvasmarha és a birkahús is megdrágult a nemzetközi piacokon. A sertéshús ára globálisan valamelyest csökkent, tükrözve a lanyha keresletet Nyugat-Európában és a főbb importpiacokon, például Kínában.

A cukor indexe 4,4 %-kal esett, így 14,7%-kal múlva alul a tavaly áprilisi értékét. A csökkenés főként a javuló ellátási helyzetnek köszönhető, kiemelten a vártnál nagyobb indiai és thai termésnek és a kedvező brazil időjárásnak.

A FAO tejtermék árindex 0,3%-kal csökkent, pontot téve egy féléves drágulási ciklusra. A fő okok között találjuk a sovány tejpor gyengélkedő importkeresletét és az amerikai dollár erősödése miatti alacsonyabb nemzetközi sajtárakat. A stabil importkereslet által fűtve a vaj nemzetközi ára ezzel szemben nőtt.

További részletek itt.

Megnyirbált búza-előrejelzés

Megjelent a FAO új Gabonakínálati- és keresleti gyorsjelentése is, amelyben 2846 millió tonnára növelte a szezon globális gabonatermelésre vonatkozó előrejelzését, ami 1,2%-os bővülést jelentene éves szinten. A frissített számok a Mianmarból és Pakisztánból érkező adatokra reflektálnak.

A FAO szakértői valamelyest csökkentették a 2024-es globlis búzakibocsátásra vonatkozó előrejelzést, ami a várható 791 millió tonnával még így is félszázalékos éves bővülést jelentene.

A szemestermények esetében a fő betakarítási szezon a déli félteke országaiban hamarosan kezdődik, ám a nem megfelelő időjárás lehűtötte a hozammal kapcsolatos várakozásokat a főbb termelő országokban, mint Brazília és Dél-Afrika.

További részletek itt.

Forrás: FAO

Tovább olvasom