Keressen minket

Mezőgazdaság

Villáminterjú Prof. Dr. Nagy Jánossal a kukoricavetés előtt

Print Friendly, PDF & Email

Prof. Dr. Nagy János, a Debreceni Egyetemi prorektora, nemzetközi viszonylatban jegyzett kutató. A professzort a kukoricavetés előtt kérdeztük, hogy miként látja ennek a meghatározó növénynek a helyzetét.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Az Agro Jager News-nak villáminterjút adott Prof. Dr. Nagy János prorektor, a magyar kukoricatermesztés elismert kutatója, aki a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar nemzetközi szinten elismert oktatója. A professzort az idei kukoricatermesztés kilátásairól, az aszályos hetekről kérdeztük s mivel az ország agrárszakképzésének történelmi helyszínén jártunk, ahol 153 éve zajlik agrároktatás, megkérdeztük azt is, mit csinálnak most az agrármérnök kiválóságok?

Prof. Dr. Nagy János,a Debreceni Egyetem prorektora (Kép: Dr. Szilágyi Péter – Agro Jager News)

Hogyan értékeli a kukorica világpiaci árának változásait?

A kukorica meghatározó szántóföldi növény Magyarországon. A klimatikus viszonyok, a talajadottságaink nem csak hazai, de világviszonylatban is kiemelkedőek. A magyar kukoricavetőmag-előállítást jellemezhetjük úgy is, hogy nem csak Magyarországon világhírű. Örvendetes, hogy szélesedtek a felhasználási lehetőségek, de nem szabad elfelejteni, hogy a magyar termőföld elsősorban a kukoricavetőmag előállításban meghatározó.

A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A világpiaci árak jelentős emelkedése és az input árak megugrása, abszolút fókuszba helyezi a kukoricát! Az agrotechnikai kutatásoktól egészen a genetikai kutatásokig, hiszen 1-1,1 millió hektár termőterülettel, ezek a kutatások, nemzetgazdasági jelentőségűek. Ilyen magas felvásárlási árak mellett már 0,5-1 tonna terméstöbblet jelentős mértékben növelheti az árbevételt. Ezért nagyon fontos, hogy a széles választék alapján, jó hibridet választva, precíz agrotechnikával, termesztéstechnológiával a lehető legtöbbet hozzuk ki növényeinkből.

2021 milyen tapasztalatokat hozott a kukoricatermesztésben?

Az agrártudományi eredmények precíz, tervezett, számokra alapozott megvalósítása, a mérnöki munka, komoly megtakarításokat, jelentős profitot eredményez. Mint minden más növénynek, a kukoricának is különféle optimumai vannak. Ez az újvilági növény, azonban semmilyen formában, de még őshazájában sem bír fagytűrőképességgel és bátran állíthatjuk azt is, hogy a hidegtűrése is rossz. 2021. az elmúlt száz év negyedik leghidegebb tavaszát hozta, mind a mellett rendkívül száraz heteket éltünk meg. A növénytermesztés egy soktényezős rendszer, amely kitett az időjárási körülményeknek. Ezért nagyon fontos, hogy a vetéseket a hőmérsékleti adatokhoz igazítsuk, a talajok nedvességmegőrzését korszerű technikákkal fokozzuk. Nyilván a népi megfigyelések is értékesek, hiszen a meleg, a melegedő talajok egy-egy növény, a paraszti gazdálkodás emblematikus növényei mindig jelezték, hogy mikor megfelelő a talaj és a léghőmérséklet a kukorica vetésére. Ahogy ma is, régen is megfigyelték a környezetet. Mi is ezt tesszük Debrecenben, de mérnöki szinten, ami egzakt, számokra, adatokra alapozott, pontos, tervezett munkát jelent. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar zászlós hajójának számító általános agrármérnök képzésben, munkatársaimmal és a kari vezetéssel arra törekszünk, hogy ezeket az ismereteket szélesítve, a legjobb szakembereket képezzük az agrárszektor számára.

Prof. Dr. Nagy János: “Precíz agrotechnikával, termesztéstechnológiával a lehető legtöbbet hozhatjuk ki növényeinkből.” (Kép: Dr. Szilágyi Péter – Agro Jager News)

Mikor kezdődik a Látóképi Kísérleti Telepen a munka?

Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Látóképi Kísérleti Állomásán valójában az év minden napján, állandó kísérleti megfigyelés történik, túl azon, hogy a műszerek folyamatosan szondázzák a meteorológiai és a talaj adatokat. Úgy fogalmaznék, hogy a tavaszi munkacsúcsok hamarosan elérik mind a kutatók, mind pedig a kutatásba bekapcsolódott hallgatók és a kísérleti szakszemélyzet teherbírását. Ez azt jelenti, hogy a tél folyamán az egész országból megérkeztek a tavaszi vetésű növények vetőmagjai, kísérleti anyagai, továbbá a növényvédő-szerek, a talajjavító anyagok, a műtrágyák és még megannyi eszköz. A kísérletek tervezése már az ősszel elindult, kivitelezésük augusztusban a repcével, majd a kalászosokkal folytatódott. A tél folyamán az összes eszközt szervizelték és felkészítették a tavaszi munkákra.

A kapásnövények, a kisparcellák vetőmagjait már előkészítették a kutatók. Jelenleg az utolsó vetőmagtételeket várják a munkatársak. Pontos vetéstérképek, tőszámok beállítása után Látóképen április 5. után kezdjük el a kukorica vetését először a vetésidő kísérletekben, amelyet április második dekádjában, a terveink szerint be fogunk fejezni. Jelenleg a kapacitásunk teljes kihasználása mellett, a magágyak előkészítése zajlik és hamarosan elindul a kukorica 2022. évi kísérleti éve.

Kép: Dr. Szilágyi Péter – Agro Jager News

Elindult a 2021/2022-es tanév II. féléve és a szorgalmi időszak derekán járunk. Két elit klub, két szakkollégium tömöríti a kar legkiválóbb hallgatóit. Mint a Kerpely Kálmán Szakkollégium igazgatója, mondana néhány szót az egyetemi diákéletről?

A kutatói életpálya, a kutatói szemlélet kialakítására nem csak az ötéves egyetemi képzés, amely egy alap- és egy mesterképzésből épül fel. Megvizsgálva a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar vezető kutatóinak életpályáját a legsikeresebbek már egyetemi éveik alatt, sőt, már a középiskolai tanulmányaik során bekapcsolódhattak, ahogy Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet vezetője, Dr. Széles Adrienn munkáját megismertük.

Ebben a munkában a szakkollégiumoknak kiemelten fontos szerep jut. A Kerpely Kálmán Szakkollégium mellett a karunkon, a Tormay Béla Szakkollégium is működik. A két, ha úgy vesszük, „elit klub” az egyetemi képzéseken túl a diákok önszerveződő csoportja, akik szakmai utakat, előadásokat szerveznek, mellyel alapjait fektetik le a későbbiekben kutatók, ágazati vezetők önálló döntéshozatali készségek kialakításában. Ismert tény, hogy ebben Debrecen mindig is kimagasló eredményeket ért el, amit a szakma, az agrárszektor napjainkban is visszaigazol. A hallgatók Debrecenben nemcsak kutatni tanulnak meg, hanem a döntéshozatali rendszereket megismerik. Terveznek, szervezik a programokat, amelyek később fontosak lesznek egy-egy kutatás során. A kommunikációra, az együttműködésre, a tudásra alapozott kérdésfelvetés már fél siker egy-egy probléma megoldása, egy-egy kutatás megtervezése során. Egységes vélemény alakult ki a kar vezetésében, hogy a szakkollégiumokban együtt töltött idő megalapozza a kutatói együttműködéseket kari, hazai és persze nemzetközi viszonylatban is. Különösen fontos ez az interdiszciplináris kutatások, a különféle tudományterületek együttműködése és a programok kialakításában. Dr. Stündl László dékán és a kar vezetése látja ennek a jelentőségét és a szakmai támogatáson túl anyagi támogatásban is részesíti a szakkollégiumokat. A hallgatók most a korlátozások után szabad programokat is szervezhetnek, a múlt héten már újra, személyesen is összeülhettek és áprilistól kezdődnek a szakmai látogatások. Legutóbb négy fiatal munkatársunk Katmanduban járt, szakmai útjukról, tapasztalataikról számoltak be, amelyen több, mint 40 hallgató vett részt és jelzés értékűnek tartom, azt is, hogy a fórumba bekapcsolódott Prof. Dr. Veress Szilvia, a kar tudományos-dékánhelyettese is.

Írta és fényképezte: Dr. Szilágyi Bay Péter

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Mezőgazdaság

Új eszközök és szankciók segítik a termelőket a felvásárlókkal szemben

Print Friendly, PDF & Email

Az Országgyűlés elfogadta a termelővédelmi törvénycsomagot

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Szankcionálhatóvá válnak a felvásárlók általi, 30 napon túli késedelmes fizetések a gazdálkodók felé az Országgyűlés által elfogadott termelővédelmi törvénycsomagnak köszönhetően – közölte Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár. A szabályozás új lehetőségek megteremtésével javítja a termelők felvásárlókkal szembeni kiszolgáltatott helyzetét és jogi eszközökkel biztosít erősebb védelmet számukra. A legtöbb új szabály a szükséges felkészülési idő biztosítása érdekében 2025. január 1-jétől lép életbe.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Feldman Zsolt kiemelte, világszerte jellemző az, hogy az élelmiszer előállítási láncban a termelők arányaiban nagyobb kockázatokat viselnek, az eredményekből pedig kisebb mértékben részesülnek. Ennek oka, hogy a termelők legtöbbször kisebb alkuerővel és érdekérvényesítő képességgel rendelkeznek, mint a láncban felettük álló feldolgozók vagy a kereskedők. A kockázatok és az eredmények arányosabb megosztása érdekében szükség van a termelők szabályokkal történő támogatásra, azért, hogy a felvásárlók, feldolgozók ne háríthassanak minden kockázatot a termelőkre. A termelők számára emellett átláthatóbbá és tervezhetőbbé kell válnia a felvásárlási folyamatoknak – tette hozzá.

Az államtitkár szerint a magyar kormány az agrárium vonatkozásában arra törekszik, hogy ne csak a támogatáspolitikában, hanem a hazai termékpályák működésében is előrelépés történjen. Ezért folyamatosan fejleszti a hazai szabályozási rendszert, mely megalapozza a hazai termelők felvásárlókkal szembeni védelmét, helyzetük jogi eszközökkel történő javítását és integrációjuk erősítését. Ezt szolgálja a most elfogadott termékpiacokról szóló törvény módosítása is, mely számos, a termelők védelmét erősítő, kézzelfogható szabályozási elemet tartalmaz. Ezek közé tartozik a kockázatmegosztási rendelkezések kötelező alkalmazása a zöldség-gyümölcs, valamint sertés- és baromfi ágazati szerződésekben, a 30 napnál későbbi késedelmes fizetések hatékonyabb szankcionálása 2025. január 1-jétől, valamint bizonyos esetekben a felvásárló tevékenységtől történő eltiltásának bevezetése. A cél mindezzel az, hogy ne egyedül a termelő viselje a termékpálya működésének teljes kockázatát. Fontos cél, hogy a szerződések a jövőben egyértelműen tartalmazzák ezeket a kockázatokat és a teherviselés arányait. A termelők védelmének javítását szolgálja az is, hogy az ágazati érdekképviseleti szervezetek mintaszerződéseket vezethetnek be a jó gyakorlatok széleskörű elterjesztése érdekében – hangsúlyozta.

Kifejtette, ez a törvénymódosítás kiterjed a vertikális együttműködésekre vonatkozó, önkéntesen alkalmazható termeltetői szerződés kategóriájának és szabályainak megteremtésére is. Ez az új szerződéstípus keretet ad a termeltetői együttműködéseknek, ami nemcsak a termelők helyzetét teszi kiszámíthatóbbá, hanem a feldolgozók alapanyag ellátottságának biztonságához is hozzájárul, valamint csökkenti a piaci túltermelés kockázatát is. A termeltetői együttműködésekre vonatkozó előírások alapján az árat olyan módon kell meghatározni, hogy az a szerződés egész időtartamára vonatkozóan biztosítsa az átláthatóságot és kiszámíthatóságot – ismertette Feldman Zsolt.

Az agrártárca azt kívánja elérni, hogy ezek a szabályok gyorsan és sikeresen beépüljenek a magyar mezőgazdasági gyakorlatba és átláthatóbb, tervezhetőbb viszonyokat teremtsenek országszerte.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Aszály információk: 2024. május 2.

Print Friendly, PDF & Email

Az aszály alakulása május elején

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A mögöttünk álló egy hétben nagyrészt száraz, többnyire napos időjárás volt a jellemző hazánkban. A múlt csütörtökön, pénteken és szombaton kevés helyen előfordultak még gyenge záporok, majd országszerte száraz napok következtek, és csak szerda estétől eredt el néhol ismét az eső.

Ábra: MME

A talaj felső fél méteres rétege sokat száradt az elmúlt egy hét során, a felszínközeli néhány centiméter ismét teljesen kiszáradt. Kritikusan száraz felső 20 cm-es talajréteg a déli országrész középső tájain található, míg máshol egyelőre kielégítő a talaj felső 20 illetve 50 cm-es rétegének nedvességtartalma.
Az említett területen tapasztalhatók aszály jelei a tavaszi vetésű növényeknél.
A folytatásban változékonyabbra fordul az idő, növekszik a csapadékhajlam, elsősorban záporos jellegű csapadékra van kilátás. Csütörtökön és pénteken főként az ország délnyugati felén kell ismétlődő záporokra, zivatarokra számítani, így a déli országrészben is enyhül az aszály, majd vasárnap az északi országrészben várhatók nagyobb számban záporok, zivatarok. A záporos időjárás a jövő hét első felében is folytatódik.

Forrás: MME

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Mérsékelt emelkedés a FAO élelmiszerár-indexben

Print Friendly, PDF & Email

A hús- és gabonafélék és növényi olajok magasabb jegyzése túlszárnyalta a cukor és tejtermékek árcsökkenését

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Róma, 2024. május 3. – Feljebb kúszott áprilisban az élelmiszer-alapanyagok nemzetközi piaci árainak mutatója, miután a hús jelentős és a növényi olajok és gabonafélék mérsékelt drágulása érvényesült a cukor és tejtermékek alacsonyabb árával szemben az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) ma frissített indexében.

©FAO/Rijasolo

FAO élelmiszerár-index, ami a nemzetközi kereskedelem legjelentősebb élelmiszer-alapanyagainak havi árváltozását követi le, március óta 0,3%-kal erősödött, de még így is 9,6%-kal múlja alul az egy évvel korábbi értékét.

A gabonafélék árindexe szintén 0,3%-kal emelkedett márciushoz képest, megszakítva a három hónapja tartó árcsökkenését. A búza exportpiaci ára stabilizálódott áprilisban miután a főbb exportőrök közötti verseny ellensúlyozta az Európai Unióban, Oroszországban és az Amerikai Egyesült Államokban tapasztalt kedvezőtlen időjárási körülményeket. A kukorica külpiaci ára nőtt a nagy kereslet hatására és az ukrán infrastruktúrában bekövetkezett károk  okozta logisztikai fennakadások és a betakarítás előtt a brazil termés körüli aggályok miatt. A rizsfélék almutatója 1,8%-kal csökkent főleg az Indica alacsonyabb jegyzésének köszönhetően az aratás jelentette nyomás közepette.

A növényi olajok árindexe is 0,3%-kal erősödött áprilisban 13 hónapja nem látott szintre érve, ahogy a napraforgó- és repceolaj drágulása ellentételezte a pálma- és szójaolaj árcsökkenését.

A FAO húsárindexe 1,6%-kal nőtt az elmúlt hónapban, mivel mind a szárnyas-, a szarvasmarha és a birkahús is megdrágult a nemzetközi piacokon. A sertéshús ára globálisan valamelyest csökkent, tükrözve a lanyha keresletet Nyugat-Európában és a főbb importpiacokon, például Kínában.

A cukor indexe 4,4 %-kal esett, így 14,7%-kal múlva alul a tavaly áprilisi értékét. A csökkenés főként a javuló ellátási helyzetnek köszönhető, kiemelten a vártnál nagyobb indiai és thai termésnek és a kedvező brazil időjárásnak.

A FAO tejtermék árindex 0,3%-kal csökkent, pontot téve egy féléves drágulási ciklusra. A fő okok között találjuk a sovány tejpor gyengélkedő importkeresletét és az amerikai dollár erősödése miatti alacsonyabb nemzetközi sajtárakat. A stabil importkereslet által fűtve a vaj nemzetközi ára ezzel szemben nőtt.

További részletek itt.

Megnyirbált búza-előrejelzés

Megjelent a FAO új Gabonakínálati- és keresleti gyorsjelentése is, amelyben 2846 millió tonnára növelte a szezon globális gabonatermelésre vonatkozó előrejelzését, ami 1,2%-os bővülést jelentene éves szinten. A frissített számok a Mianmarból és Pakisztánból érkező adatokra reflektálnak.

A FAO szakértői valamelyest csökkentették a 2024-es globlis búzakibocsátásra vonatkozó előrejelzést, ami a várható 791 millió tonnával még így is félszázalékos éves bővülést jelentene.

A szemestermények esetében a fő betakarítási szezon a déli félteke országaiban hamarosan kezdődik, ám a nem megfelelő időjárás lehűtötte a hozammal kapcsolatos várakozásokat a főbb termelő országokban, mint Brazília és Dél-Afrika.

További részletek itt.

Forrás: FAO

Tovább olvasom