Dr. Nagy Andor, Magyarország izraeli nagykövete kiemelte, hogy a két ország kapcsolata különösen jó, hiszen nagyon sok szállal kötődik Izrael Magyarországhoz. Ez a kapcsolat lehet az alapja annak, hogy a kutatók közösen gondolkozzanak és a külön-külön elért eredményeket közösen felhasználva új, és a jövőben a termelésbe adaptálható, az eredményeket a gyakorlat számára felhasználható tudássá alakítsák. Ám nagyon fontos cél az is, hogy az élkutatással párhuzamosan a gyakorlati felhasználásra is energiákat fordítsanak és azonnal, gyorsan felhasználható tudást adjon a kutatás a gyakorlat számára. Erre Izraelben igen nagy energiákat fordítanak. Több témában  több problémával már találkoztak az izraeli kutatók, amelyekkel még most szembesül a magyar termelés. Magyarország elkötelezett abban, hogy a szélsőséges időjárás miatt jelentkező termelési nehézségekre választ találjon. Izrael élen jár a víz hatékony technológiák felhasználásában, hazánkban óriási lehetőségek rejlenek ennek a területnek a fejlesztésében. Magyarországon ma már ingyen lehet a vízhez nyúlni, így szükség van fejlett, de víztakarékos és hatékony öntözésre. Ez amellett, hogy stabilizálja a termésszintet, fokozza a hozamokat is.

A Ben Gurion Egyetem rektora, prof Dr. Zvi HaCohen leszögezte, hogy nagyon bízik benne, hogy ennek a munkaértekezletnek hamarosan folytatása lesz és Magyarországon találkoznak következő alkalommal az izraeli kutatók és magyarországi vendégek. A jövő az öntözésé, a szárazságtűrés és más területek kutatásáé. Meg kell érteni, hogy mi alapján működnek a növényeink, hogyan és milyen folyamatok zajlanak sejtszinten. Természetesen a labormunka mellett szükség van szántóföldre is. Ebben a munkában megkezdtük most az első lépést. A két ország tudományos mezőgazdasági kutatói találkoztak és most itt személyesen is megismerkedhetnek. Ez egy jó kezdett s nem felejtette el a nagyváradi és szamosújvári kötődésű rektor megemlíteni Reviczki Imre ezredes nevét, akiről Haifában utcát is neveztek el, s aki megmentette édesapja életét a második világháborúban. Jó tanácskozást kívánt a résztvevőknek.

Balázs Ervin, a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézet akadémikusa kiemelte, hogy a víz felhasználása és a növények nemesítése két út. Kutatási területén belül több egyetemet látogatott már meg. A Ben Gurion Egyetemmel még eddig nem volt kapcsolata. Kiemelte, hogy egy-egy országgal való közös kutatási munkák kialakításában óriási szerepe van a külképviseleteknek, hiszen az év minden napján kint tartózkodnak és alaposan meg tudják ismerni az egyes tudományterületeken dolgozó kutatókat. Az izraeli-magyar kapcsolat kialakítása új mederbe került és felfrissült ez a munka. Mind a két országnak vannak erősségei. Bizonyos területeken, bizonyos problémákkal egyik, vagy másik ország már hamarabb találkozott. Magyarország az elkövetkező európai uniós pénzügyi ciklusban jelentős forrásokhoz juthat. Nemzeti kérdés, hogy ezeket az összegeket a lehető legjobban tudjuk felhasználni. Magyarországon több specializált kutatóintézet működik s ezért is örül, hogy jelentős magyar szakember csoport érkezett a Ben Gurion Egyetemre. Az öntözés mellett, nagyon érdekes terület a haltenyésztés és az algatenyésztés, amely nagyon új és nagyon nagy lehetőségei lehetnek hazánknak.

A munka értekezletre megérkezett Dr. Cseuz László, Magyarország legnagyobb mezőgazdasági kutatóintézetének nemesítője, aki Szegeden a Búza Igazgatóságot vezeti. A kutató kiemelte, hogy Szegeden óriási hagyományai vannak a búzanemesítésének. Több olyan programban dolgoznak, amelyek kapcsolódnak a szárazságtűréshez. Két részre oszlik a szegedi munka, amelyek egyik része az üvegházban, míg a másik része a szántóföldre tagozódik. Izrael élen jár ebben a munkában s Szegeden most a tavaszi vetésű gabonanövényekkel is elindítottak egy programot.

Az MTA Szegedi Biológia Központ kutatói munkájukban a növények gyökérnövekedését és stressz hatásra annak molekuláris, azaz sejtszintű reakcióit figyelik, elemzik. A központban ma megközelítőleg 500 fő dolgozik, amelynek fele kutató. Dr. Szabados László és Dr. Magyar Zoltán a lúdfűvel, míg Dr. Györgyey János a szálka perjét vizsgálja. A kutatók elmondták, hogy az, hogy egy-egy növény hogyan viselkedik csapadék hiányra nagyon változó. Komplex és igen nehéz feladat arra rájönni, mi, miért felel. A szegedi kutatók elmondták, hogy ez a munkaértekezlet azért nagyon jó, mert a tudományos területen meg tudnak ismerkedni olyan kollégákkal, akik ugyan ezen a témán dolgoznak, de más géncsoportot figyelnek. Simon Barak izraeli kutató előadásának éppen ezért nagyon örülnek.

Dr. Pauk János, a Szegedi Gabonakutató nemesítője, biotechnológus összefoglalta, hogy itt Izraelben éves szinten 90 mm csapadék hullik. A szárazság igen jelentős s vannak olyan génforrások, amelyek igen értékesek lehetnek a későbbi nemesítés, keresztezés szempontjából. A kutató örömmel mesélte, hogy a génbankok és fajták és azok vetőmagjainak megőrzése jó helyzetben van Magyarországon s az alapkutatások közeledése fontos lesz a közeljövőben. Dr. Pauk János Dr. Yehoshua Sarangával akar találkozni, aki elismert szakember a kutatásban.

Dr. Nagy Andor, Magyarország izraeli nagykövete a megnyitó után kiemelte, hogy Magyarország nagyon jó helyzetben van, hiszen rendkívül jó termőföldekkel rendelkezik. Ezen felül olyan mennyiségű vízzel gazdálkodhat, amely páratlan kincse az országnak. Izrael annak ellenére, hogy csak területeinek 20% tudja mezőgazdasági művelés alávonni, mégis teljesen önellátó, sőt ezen felül Európa nyugatabbra fekvő tagállamaiba és Oroszországba is jelentős mennyiségű zöldséget és gyümölcsöt exportál. A Magyar Kormány azon dolgozik, hogy a magyar mezőgazdaság adottságai mellé, felhasználva a szellemi potenciált, olyan finanszírozási lehetőségeket dolgozzon ki, amelyek rövid időn belül elérhetőek. A cél az, hogy olyan azonnal felhasználható tudás kerüljön hazánkba, amelyet megvásárolva növelhetjük a hozamokat. Izraelben működik egy olyan információs lánc, amely az egyetemek-fejlesztő cégek-termelők között működik. Ebben nagyon erősek Izraelben, itt mindenképpen gyors fejlődésre lehet számítani.

Az izraeli befektetők a technológia, az öntözés eszközein túl hosszú távon gondolkoznak Magyarországgal kapcsolatban, hiszen a két ország kapcsolata kiváló. Piacaik bővítésében Magyarországot látják partnerként. A termelés mellett azonban nagyon fontos az, hogy ne csak technológiát importáljunk, ezért a kutatásfejlesztésnek folyamatosan meg kell előznie a termelésben elért eredményeket. A fejlődést ekkor tudjuk fenntarthatóvá tenni – mondta Dr. Nagy Andor Magyarország izraeli nagykövete.