Keressen minket

Mezőgazdaság

Izraeli-magyar konferencia kezdődött a Negev-sivatagban

Print Friendly, PDF & Email

Dr. Nagy Andor, Magyarország izraeli nagykövete kiemelte, hogy a két ország kapcsolata különösen jó, hiszen nagyon sok szállal kötődik Izrael Magyarországhoz.

Közzétéve:

Feltöltő:

Print Friendly, PDF & Email

Dr. Nagy Andor, Magyarország izraeli nagykövete kiemelte, hogy a két ország kapcsolata különösen jó, hiszen nagyon sok szállal kötődik Izrael Magyarországhoz. Ez a kapcsolat lehet az alapja annak, hogy a kutatók közösen gondolkozzanak és a külön-külön elért eredményeket közösen felhasználva új, és a jövőben a termelésbe adaptálható, az eredményeket a gyakorlat számára felhasználható tudássá alakítsák. Ám nagyon fontos cél az is, hogy az élkutatással párhuzamosan a gyakorlati felhasználásra is energiákat fordítsanak és azonnal, gyorsan felhasználható tudást adjon a kutatás a gyakorlat számára. Erre Izraelben igen nagy energiákat fordítanak. Több témában  több problémával már találkoztak az izraeli kutatók, amelyekkel még most szembesül a magyar termelés. Magyarország elkötelezett abban, hogy a szélsőséges időjárás miatt jelentkező termelési nehézségekre választ találjon. Izrael élen jár a víz hatékony technológiák felhasználásában, hazánkban óriási lehetőségek rejlenek ennek a területnek a fejlesztésében. Magyarországon ma már ingyen lehet a vízhez nyúlni, így szükség van fejlett, de víztakarékos és hatékony öntözésre. Ez amellett, hogy stabilizálja a termésszintet, fokozza a hozamokat is.

A Ben Gurion Egyetem rektora, prof Dr. Zvi HaCohen leszögezte, hogy nagyon bízik benne, hogy ennek a munkaértekezletnek hamarosan folytatása lesz és Magyarországon találkoznak következő alkalommal az izraeli kutatók és magyarországi vendégek. A jövő az öntözésé, a szárazságtűrés és más területek kutatásáé. Meg kell érteni, hogy mi alapján működnek a növényeink, hogyan és milyen folyamatok zajlanak sejtszinten. Természetesen a labormunka mellett szükség van szántóföldre is. Ebben a munkában megkezdtük most az első lépést. A két ország tudományos mezőgazdasági kutatói találkoztak és most itt személyesen is megismerkedhetnek. Ez egy jó kezdett s nem felejtette el a nagyváradi és szamosújvári kötődésű rektor megemlíteni Reviczki Imre ezredes nevét, akiről Haifában utcát is neveztek el, s aki megmentette édesapja életét a második világháborúban. Jó tanácskozást kívánt a résztvevőknek.

Balázs Ervin, a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézet akadémikusa kiemelte, hogy a víz felhasználása és a növények nemesítése két út. Kutatási területén belül több egyetemet látogatott már meg. A Ben Gurion Egyetemmel még eddig nem volt kapcsolata. Kiemelte, hogy egy-egy országgal való közös kutatási munkák kialakításában óriási szerepe van a külképviseleteknek, hiszen az év minden napján kint tartózkodnak és alaposan meg tudják ismerni az egyes tudományterületeken dolgozó kutatókat. Az izraeli-magyar kapcsolat kialakítása új mederbe került és felfrissült ez a munka. Mind a két országnak vannak erősségei. Bizonyos területeken, bizonyos problémákkal egyik, vagy másik ország már hamarabb találkozott. Magyarország az elkövetkező európai uniós pénzügyi ciklusban jelentős forrásokhoz juthat. Nemzeti kérdés, hogy ezeket az összegeket a lehető legjobban tudjuk felhasználni. Magyarországon több specializált kutatóintézet működik s ezért is örül, hogy jelentős magyar szakember csoport érkezett a Ben Gurion Egyetemre. Az öntözés mellett, nagyon érdekes terület a haltenyésztés és az algatenyésztés, amely nagyon új és nagyon nagy lehetőségei lehetnek hazánknak.

A munka értekezletre megérkezett Dr. Cseuz László, Magyarország legnagyobb mezőgazdasági kutatóintézetének nemesítője, aki Szegeden a Búza Igazgatóságot vezeti. A kutató kiemelte, hogy Szegeden óriási hagyományai vannak a búzanemesítésének. Több olyan programban dolgoznak, amelyek kapcsolódnak a szárazságtűréshez. Két részre oszlik a szegedi munka, amelyek egyik része az üvegházban, míg a másik része a szántóföldre tagozódik. Izrael élen jár ebben a munkában s Szegeden most a tavaszi vetésű gabonanövényekkel is elindítottak egy programot.

Az MTA Szegedi Biológia Központ kutatói munkájukban a növények gyökérnövekedését és stressz hatásra annak molekuláris, azaz sejtszintű reakcióit figyelik, elemzik. A központban ma megközelítőleg 500 fő dolgozik, amelynek fele kutató. Dr. Szabados László és Dr. Magyar Zoltán a lúdfűvel, míg Dr. Györgyey János a szálka perjét vizsgálja. A kutatók elmondták, hogy az, hogy egy-egy növény hogyan viselkedik csapadék hiányra nagyon változó. Komplex és igen nehéz feladat arra rájönni, mi, miért felel. A szegedi kutatók elmondták, hogy ez a munkaértekezlet azért nagyon jó, mert a tudományos területen meg tudnak ismerkedni olyan kollégákkal, akik ugyan ezen a témán dolgoznak, de más géncsoportot figyelnek. Simon Barak izraeli kutató előadásának éppen ezért nagyon örülnek.

Dr. Pauk János, a Szegedi Gabonakutató nemesítője, biotechnológus összefoglalta, hogy itt Izraelben éves szinten 90 mm csapadék hullik. A szárazság igen jelentős s vannak olyan génforrások, amelyek igen értékesek lehetnek a későbbi nemesítés, keresztezés szempontjából. A kutató örömmel mesélte, hogy a génbankok és fajták és azok vetőmagjainak megőrzése jó helyzetben van Magyarországon s az alapkutatások közeledése fontos lesz a közeljövőben. Dr. Pauk János Dr. Yehoshua Sarangával akar találkozni, aki elismert szakember a kutatásban.

Dr. Nagy Andor, Magyarország izraeli nagykövete a megnyitó után kiemelte, hogy Magyarország nagyon jó helyzetben van, hiszen rendkívül jó termőföldekkel rendelkezik. Ezen felül olyan mennyiségű vízzel gazdálkodhat, amely páratlan kincse az országnak. Izrael annak ellenére, hogy csak területeinek 20% tudja mezőgazdasági művelés alávonni, mégis teljesen önellátó, sőt ezen felül Európa nyugatabbra fekvő tagállamaiba és Oroszországba is jelentős mennyiségű zöldséget és gyümölcsöt exportál. A Magyar Kormány azon dolgozik, hogy a magyar mezőgazdaság adottságai mellé, felhasználva a szellemi potenciált, olyan finanszírozási lehetőségeket dolgozzon ki, amelyek rövid időn belül elérhetőek. A cél az, hogy olyan azonnal felhasználható tudás kerüljön hazánkba, amelyet megvásárolva növelhetjük a hozamokat. Izraelben működik egy olyan információs lánc, amely az egyetemek-fejlesztő cégek-termelők között működik. Ebben nagyon erősek Izraelben, itt mindenképpen gyors fejlődésre lehet számítani.

Az izraeli befektetők a technológia, az öntözés eszközein túl hosszú távon gondolkoznak Magyarországgal kapcsolatban, hiszen a két ország kapcsolata kiváló. Piacaik bővítésében Magyarországot látják partnerként. A termelés mellett azonban nagyon fontos az, hogy ne csak technológiát importáljunk, ezért a kutatásfejlesztésnek folyamatosan meg kell előznie a termelésben elért eredményeket. A fejlődést ekkor tudjuk fenntarthatóvá tenni – mondta Dr. Nagy Andor Magyarország izraeli nagykövete.

Mezőgazdaság

Indul a hazai szamóca szezon!

Print Friendly, PDF & Email

Megkezdődött a hazai szamóca szezon

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A szamóca (Fragaria x ananassa) nemesített fajtái több szempontból is a „legek” gyümölcstermő növénye. Mert, hogy ez a hivatalos neve igen kedvelt gyümölcsünknek az eper, tudományos nevén (Morus alba) elnevezéssel ellentétben. Ezek után joggal kérdezhetik a botanikában képzett fogyasztók, hogy akkor a valódi eperfa termését, hogy kell nevezni?

Fotó: Pixabay

A tájékozatlanság sajnos sokszor szül ehhez hasonló helyzeteket. Nézzük, hogy mit is értünk a „legek” alatt. Érésben a legelső gyümölcstermő növény, mely hazánkban megterem így óriási az érdeklődés a gyümölcs iránt, mert a hosszú téli és tavaszi időszak után minden gyümölcskedvelő ember a friss gyümölcs zamatát szeretné a szájában érezni. Egyetlen évelő, lágyszárú gyümölcsünk, szinte zöldségként termesztjük gyümölcstermő növényként, ebben is a „legekhez” tartozik. A sor tovább folytatódik azzal, hogy a legrövidebb ideig tarjuk termesztésben, csupán 1-3 évig, mert rendkívül gyorsan elöregszik, elaprósodnak a termései, ez genetikailag kódolt tulajdonsága.

legkisebb termetű gyümölcstermő növényünk, mely minden alkalommal tiszteletet követel, hiszen jellemzően leguggolva, vagy lehajolva tudjuk ápolni és terméseit leszedni.  Egy több hektáros tábla szinte gyümölcsmezőt mutat, a lépésnyi sor és arasznyi távolságra ültetett szamóca ültetvény képében. Szinte önmagától képes szaporodni, indanövényei legyökeresedésével, így akár házikertben is minden további nehézség nélkül, könnyen utántermesztehető. Az egyetlen gyümölcstermő növényünk abban is, hogy akár egy balkon ládában is termeszthető, így a legkisebb kertben, vagy teraszon, erkélyen is lehetőséget teremt friss gyümölcs termesztésére. Sőt, – ötletet adva – kis területen házikertben, korszerűen egy regálon a család ellátását bőven fedezheti.

Fogyasztása rendkívül egészséges, a bogyósokra jellemző magas antioxidáns tartalommal rendelkezik. Talán kevesen tudják, de C-vitamin tartalma (100gr frissen szedett gyümölcs kb. 60 mg C-vitamint tartalmaz), a legmagasabb a termesztett gyümölcseink közül és ebbe beletartoznak a citrusfélék is! A C-vitamin bizonyítottan az egyik legfontosabb egészségmegőrző hatással rendelkezik.

Beszerzése házikertünkből is megoldható, azonban, ha befőzési, konzerválási terveink is vannak, akkor érdemes az erre szakosodott, jellemzően „Szedd magad” értékesítési formában működő gazdaságokat felkeresni, ahol magunk és a család tagjai szüretelhetik le a friss gyümölcsöt, nem mellesleg pedig kellemes szabadtéri, élményben gazdag tevékenység is.

Valamennyi vármegyénkben termesztik, kisebb – nagyobb volumenben, de a legnagyobb termőfelületek sorrendben, Baranya, Bács- Kiskun és Pest vármegyékre koncentrálónak. E három vármegye adja a hazai összes termésmennyiség felét. Az előző években jellemzően 600-650 ha felületen termesztettek szamócát a TERA adatok szerint. Ennél lényegesen nagyobb mennyiség is piacra találna hazánkban. Azonban az évenkénti telepítési költségek, a leszedett termések azonnali értékesítése, vagy hűtőtároló biztosítása komoly kiadásokat jelent. Az érési 4 – 6 hetes időszakban szükséges napi szintű, megbízható szedő munkaerő szükséglet, mely fáradtságos munkát jelent, kevésbé vonzó a munkavállalók körében. Döntően ez a fő probléma a hazai termesztés felfutása kapcsán. A gépesítés előrehaladása és alkalmazása, várhatóan ebben is megoldást jelenthet.

A hazai szamócatermesztés néhány fajtára szorítkozik. A legfontosabb fajták a Clery és a Asia fajták, melyek tetszetős külsejűek, megfelelő termesztés mellet jó ízűek. Nem teljes érettségben szedve és elégtelen kálium ellátás esetében a gyümölcsök savas ízűek lesznek, mellyel az újbóli visszatérő vásárlókat elveszíthetjük. Így a termesztési időszakban erre fokozottan figyeljünk. Sajnos, itt is jellemző a fokozódó importnyomás a mediterráneum és harmadik országokból, ahonnan speciális igényeknek megfelelő fajták érkeznek, melyek jellemzően kényszerérettek és kemény húsállományúak, hogy a több napos szállítást kibírják.  Alacsony zamatanyagokkal és beltartalmi értékekkel rendelkeznek, a kereskedelmi pulton tarthatóságot szolgálják és kevésbé a fogyasztók igényeit.

Azt is tudnunk kell, hogy a szamóca, vagy helytelenül „eper” (talán remélhetőleg a köznyelv előbb – utóbb majd helyesen használja) nem utóérő gyümölcs, így csak a növényen teljes érettségben szüretelt gyümölcsök biztosítják a megfelelő zamatanyagokat és beltartalmi értékeket.

Ezért fontos a hazai ellátás fokozása, és hogy vásárláskor keressük a hazai termelők szamócáit, melyek a gyümölcsön található csészelevéllel szedettek és friss zöld állapotúak.

Az érési időszak a fűtetlen fóliás termesztésben megkezdődött, a szabadföldi ültetvényekről pedig két hét múlva, időjárástól függően április végétől- május elejétől indul. A virágzás, kötődés megfelelő, remélhetőleg a késő tavaszi fagyok is elkerülik, szükség szerint fátyolfóliával takarva védekezhetünk, így szép termésre számíthatunk.

Egy fontos tényre és talán egyetlen negatív tulajdonságra fel kell hívnunk a figyelmet. Arra érzékenyeknél, akár pár szem szamóca fogyasztása is allergiás jellegű fulladásos rohamot idézhet elő, ellenszérum hiányában tragédiát okozva, aki erre érzékeny, mindenképpen tájékozódjon.

Forrás: Komma László – NAK 

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Aszályindex információk: 2024. április 27.

Print Friendly, PDF & Email

Az aszályindex alakulása április végén

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az elmúlt tíz napban gyakran csapadékos időben volt részünk. Minden nap esett valahol az országban, gyakran voltak kisebb-nagyobb záporok, a múlt kedden és e hét keddről szerdára virradó éjszaka pedig országos, áztató eső öntözte a földeket.

Ábra: MET

Országszerte több esett az ilyenkor szokásosnál, az északon és a Tiszántúlon nagy területen 30-50 mm közötti mennyiség hullott, de az ország többi részén is 10-25 mm-t mérhettünk.

A talajok nedvességellátottsága jelentősen javult a tíz nappal ezelőtti állapothoz képest. A felszín közeli talajréteg az északi, a nyugati és a keleti országrészekben helyenként telítődött, a déli országrész középső tájain tartalmaz csak kevés nedvességet. A középső talajrétegbe is jutott a nedvességből, a 20-50 cm-es réteg vízellátottsága országszerte megfelelő, 50-100 cm-en pedig továbbra is telítettek a talajok.

Az április első felét jellemző aszályos helyzet az Alföldön is megszűnt.

A folytatásban azonban ismét visszatér a száraz idő. Csütörtökön és pénteken még előfordulhatnak gyenge záporok, majd a jövő keddig országszerte száraz időre van kilátás, és csak a jövő hét közepétől várható ismét szórványos esők, záporok megjelenése. A talajok száradását a sok napsütés mellett napközben gyakran feltámadó élénk szél is elősegíti majd.

Forrás: MET

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

„Kukába az élelmiszerpazarlással”

Print Friendly, PDF & Email

Plakáttervező pályázatot indít a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Fenntarthatósági Témahét alkalmából „Kukába az élelmiszerpazarlással” címmel indít plakáttervező pályázatot a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programja. Az április 25-től június 21-ig tartó pályázat során olyan műveket várnak, amelyek figyelemfelkeltő módon szemléltetik az élelmiszerpazarlás problémakörét, hangsúlyozva a fogyasztók egyéni felelősségét.

Fotó: NÉBIH

A legérdekesebb alkotások készítőit értékes nyereményekkel díjazzák, valamint műveik a tervek szerint oktatási intézményekben jelennek majd meg országszerte a következő tanévtől.

A teljes globális üvegházhatású gáz kibocsátás körülbelül 8%-a az élelmiszerhulladékokból ered. Ebből adódóan az élelmiszerpazarlás az egyik legégetőbb, megoldásra váró fenntarthatósági probléma, amely többek közt környezeti és gazdasági károkat okoz. A Nébih legfrissebb kutatási eredményei szerint Magyarországon fejenként átlagosan 60 kg élelmiszerhulladékot termelnek a háztartásokban egy év leforgása alatt, amelynek 40%-a körültekintőbb hozzáállással elkerülhető lehetne.

A „Kukába az élelmiszerpazarlással” című plakáttervező pályázattal a Maradék nélkül program célja, hogy még több fiatal figyelmét felhívja az élelmiszerpazarlásra, mely társadalmi és fenntarthatósági kihívás is egyben. A felhívásra olyan plakátterveket várnak, amelyek közérthetően, látványosan vagy akár humorosan mutatják be az élelmiszerpazarlás jelenségét, annak következményeit, valamint hangsúlyozzák a fogyasztók megelőzésben betöltött szerepét. A pályázat lehetőséget ad arra, hogy a pályázók kreatív módon illusztrálják gondolataikat az élelmiszerpazarlásról, és üzeneteikkel másokat is inspiráljanak a tudatosabb fogyasztásra.

A verseny több korosztály számára is nyitott: általános iskolások, középiskolások és idén először a vállalkozó szellemű felnőttek pályaműveit is várják a Nébih munkatársai. Az alkotások készítéséhez bármilyen technika alkalmazható, grafikai szoftver használata is megengedett, kivétel a mesterséges intelligencia segítségével előállított kép.
A pályaművek beküldési határideje: 2024. június 21. A szakmai zsűri díjazottjai értékes jutalomban részesülnek, de a közönség kedvenceit és a legaktívabb iskolát is díjazzák, amit több vállalkozás is tárgynyereményekkel támogat.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom