Természetvédelem
Norvég gyűrűs pajzsoscankó Magyarországon
MME: Egy Norvégiában jelölt pajzsoscankót figyeltek meg április végén, a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban, a Borsodi dűlőben (Hadarics Tibor).

Norvég gyűrűs pajzsoscankó (Fotó: Hadarics Tibor – MME)
A megfigyelt madarat teleszkóppal leolvasható, egyedi kódos zászlós gyűrűvel is megjelölték, ez alapján történt az azonosítás. Ezt a pajzsoscankót elsőéves korában, 2019. augusztus végén gyűrűzték DNy-Norvégiában egy part menti szigeten (Giske). Nem először került szem elé ez a madár, 2019 szeptemberében Skóciában, az Orkney-szigeteken, majd 2020. áprilisban ÉNy-Wales partvidékén is látták.

A megfigyelt norvég gyűrűs pajzsoscankó megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)
Ez a második norvég gyűrűs pajzsoscankó, ami megkerült Magyarországon. 2006-an egy botulizmus miatt röpképtelen példányt találtak Pusztaszer környékén, amit 2001-ben gyűrűztek ugyanazon a helyen, ahol a most megfigyelt madarat is.

Norvég gyűrűs pajzsoscankó (Fotó: Hadarics Tibor – MME)

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a magyarországi ornitológia és madárvédelem legnagyobb társadalmi szervezete, amely 1974. január 6-án alakult meg (Ábra: MME)
Korábban 41 külföldi gyűrűs pajzsoscankó adatai kerültek be a magyar madárgyűrűzési adatbankba. Ezek közül a legtöbbet Hollandiában (Frízföld, 12 példány), Fehéroroszországban (Turov határában, 10 példány), valamint Finnország több területén (6 példány) gyűrűzték. Ezeken kívül Csehországban, Németországban, Norvégiában, Olaszországban, Svédországban, Ukrajnában és Afrikában, Maliban és Szenegálban jelölt példányok kerültek meg itthon.
Magyarországon eddig 1816 pajzsoscankót gyűrűztek a tavaszi és az őszi vonulási időszakban. Ezek közül 38 példány került meg külföldön, Európa számos országában. A legtávolabbiakat Észak-Oroszországból, valamint Afrikából, Maliból, Szenegálból és Tunéziából jelentették vissza.

Pajzsoscankó megkerülések a Magyar Madárgyűrűzési Adatbankban (Madárgyűrűzési Központ)
A pajzsoscankó Eurázsia északi részének nedves, mocsaras területein fészkel. Hosszútávú távú vonuló, a Kárpát-medencén átvonuló állomány a telet Afrika Szaharán túli területein tölti. Ősszel és tavasszal nagy számban lehet megfigyelni árasztásokon, vizenyős gyepeken, halastavakon.
Forrás: Magyar Madártani Egyesület
***
A Magyar Madártani Egyesület hazánkban kiemelt természetvédelmi munkát végez. Az MME szakembereinek munkájához mi is hozzájárulhatunk. A Madárbarátok boltja itt érhető el.
Természetvédelem
Borzot mentettek a KEFAG-os kollégák
A napokban egy fiatal borz került bajba a KEFAG Zrt. területén, az állatot a társaság szakemberei mentették meg.
A napokban egy fiatal borz került bajba, miután egy használaton kívüli épület közel két méter mély aknájába esett, ahonnan önerőből nem tudott kijutni. Az állatra egy kolléganőnk fia figyelt fel vasárnap egy séta során. Felismerve a helyzetet egy deszkát helyeztek az aknába, bízva abban, hogy az állat azon fel tud kapaszkodni, de ez nem sikerült. Ezután többen is figyelemmel kísérték az állat sorsát, és vizet juttattak számára.

Fotó: KEFAG Zrt.
Nem sokkal később másik kolléganőnk is értesült a történtekről. Amikor meglátta a mély aknában rekedt, kimerült fiatal borzot, egy szélesebb pallót engedett le, majd táplálékot is vitt az állatnak, amely ekkorra már nem tudni mióta fogságban volt.
Mivel a borz továbbra sem tudott kijutni, Judit egy élve fogó csapdát helyezett az akna aljára. A terv bevált, hiszen másnap reggelre a borz biztonságban a csapdában volt, így sikerült kiemelni az aknából.
A mentés után nem vitték messzire, a közeli erdőben, természetes élőhelyén engedték szabadon, ahol remélhetőleg hamarosan visszatalálhatott családjához és megszokott életteréhez. Az elengedés pillanata a következő bejegyzésben látható majd. Büszkék vagyunk kollégáinkra, akik újra és újra tanúbizonyságot tesznek emberségükről, felelősségtudatukról és a természet iránti elkötelezettségükről.
Forrás: KEFAG Zrt.
Természetvédelem
Eltűnhet az eurázsiai hiúz Magyarországról
A szlovák–magyar határvidéken drámai mértékben csökkent az eurázsiai hiúz állománya.
Budapest, 2026. június 9. – Az Európa legnagyobb vadon élő macskaféléjének egykor természetes élőhelyéül szolgáló szlovák–magyar határvidéken mára drámai mértékben csökkent az eurázsiai hiúz állománya, és a faj gyakorlatilag eltűnőben van Magyarországról. A WWF Szlovákia, a WWF Magyarország és partnerszervezeteik 2023 és 2026 között figyelték meg a fajt a Szlovák-karszt Nemzeti Parkban – a faj egyik történelmi élőhelyén –, és mindössze két kifejlett hiúz jelenlétét sikerült igazolni, míg a hazai oldalon Aggtelek és a Bükk térségében nem találták nyomát, csak a Börzsönyben bukkan fel időről időre egy idős példány. Június 11-én, a hiúzok világnapján a WWF arra hívja fel a figyelmet, hogy a monitoringeredmények szerint az eurázsiai hiúz jövője a Kárpátokban a határokon átívelő együttműködésen múlik.

Fotó: WWF

Fotó: WWF
Természetvédelem
Az „Ezres tűz” után újraindul a vegetáció Csönge határában
Vöröstölgyet telepítettek az erdészek a csöngei erdőtűz által elpusztított területen
Gyönyörűen sorolnak a kis vöröstölgy csemeték, és az elegyfafajok is szépen hajtanak. A csöngei erdőtűz által elpusztított 9.64 hektáros állami erdei fenyves helyére megfelelő talajelőkészítés után 2025 őszén 2 ezer 400 kilogramm vöröstölgy makkot vetettünk el, és 3 ezer 600 vöröstölgy csemetét ültettünk, azután, hogy az úgynevezett „ezres tűzre” emlékezve szemléletformáló nap keretében diákok a katasztrófavédőkkel és az erdészeinkkel közösen jelképesen ezer csemetét ültettek el itt.

A téli csapadék az elmúlt években kimaradt, ennek és a forró, száraz nyaraknak következtében jelentősen csökkent országszerte, így Vas vármegyében is a talajvíz szintje, és nőtt meg jelentősen a szabadtéri tüzek veszélye. A klímaváltozás várható hatásai és a termőhelyi viszonyok miatt döntöttek úgy szakembereink, hogy ezen a területen vöröstölgy kerül az elpusztult erdei fenyő állomány helyére. Dr. Nagy László, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Sárvári Erdészeti Igazgatóságának erdőművelési műszaki vezetője rendszeresen figyeli a természeti katasztrófa sújtotta területen a kis csemeték fejlődését. A silány, úgynevezett rozsdabarna cseri erdőtalajon szépen növekednek a vöröstölgyek és a beültetett vadkörte, vadalma, madárcseresznye, mezei juhar elegyfafajok is. A tűz pusztítása után a természet élni akarását mutatja, hogy a kökény, a galagonya, a vadrózsa, és a lágyszárúak is megindultak. A sekély termőréteg alatt vörös kavics van, így fontos szerepe van kipárolgás megakadályozásában, a vízvisszatartásban a talajt fedő növényzetnek. A vöröstölgy árnyéktűrő fafaj, és hamarosan túlnövi a többi itt élő cserjét, lágyszárút. De ha túlságosan megerősödnének, akkor a sorokból kiszedjük ezeket, hogy biztosítsuk a fő- és elegyfafajok fejlődését. – mondja szakemberünk. A vadkártól óvott, bekerített területen még hosszú évekig ápoljuk majd a kis csemetéket, hogy újra erdő lehessen a területen
Forrás: Szombathelyi Erdészeti Zrt.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131








