Keressen minket

Mezőgazdaság

Gyökereink megtartása nélkül nincs jövőnk – Körösnagyharsányiak találkoztak – GALÉRIÁVAL – VIDEÓVAL

Közzétéve:

Feltöltő:

Print Friendly, PDF & Email

A Református Tiszántúlon járunk, Körösnagyharsányban, a történelmi Bihar vármegyében, amely valaha a harmadik legnagyobb megyénk volt. Nagysága miatt, úgy is emlegették, hogy Biharország. A falu a Sebes-Körös bal partján, Nagyváradtól bakugrásnyira fekszik. Történelmi falu, amelyet szabad hajdúk laktak és laknak ma is. Itt szervezte meg Bobákné Muzsai Anikó, a Körösnagyharsányból elszármazottak első találkozóját, amelyre közel 300 fő regisztrált.

A Körösnagyharsányból elszármazottak első találkozója (Kép: Agro Jager News)

Megtelt a Körösnagyharsányi Református Egyház temploma, amelyben háladó istentiszteletre gyűltek össze a körösnagyharsányi és a Körösnagyharsányból elszármazott emberek. A templomtorony csúcsán szélkakas, amely a magyar református templomok sorában is ritkaság számba megy, inkább Erdélyre jellemző. Hófehérre meszelt falai, vakítóan ragyognak és bizony Ugráról, Körösszakálból, Körösszegapátiból is igen jól látszik, meg persze Körösszegről, „odaátról” – teszi hozzá mellettem valaki.

A háladó istentisztelet után, Bobákné Muzsai Anikó szervező mutatkozott be, aki ügyesen használta ki a közösségi média lehetőségeit és felhívására közel 300 fő regisztrált a találkozóra. Gyermekkori emlékeit megörökítő könyvéből idézett, amelynek részesei voltak a jelenlevők is. A megjelenteket köszöntötte Győri Zoltán, a község polgármestere, majd Dr. Köteles Lajos helytörténésztől hallottak a jelenlevők érdekfeszítő adatokat, történeteket a falu múltjából. Sokak számára újdonság volt, hogy a falu a Sebes-Körös ölelésében, két élő folyóág által közrefogott szigeten épült, amelyet jól lehetett védeni.

Háladó istentisztelettel kezdődött a Körösnagyharsányból elszármazottak első találkozója (Kép: Agro Jager News)

A falu történelme egészen a magyarok bejöveteléig nyúlik vissza. Úgy tartják, hogy a fekete magyarok, a kabarok alapították, akik a magyar hadviselés legharciasabb népei voltak. Harcmodorukra jellemző volt, hogy leghamarabb ők ütköztek meg az ellenséggel és visszavonuláskor ők indultak el legutoljára.

Bocskai szabad hajdúi sem adtak lejjebb bátorságukból, becsületükből és hűségükből és emiatt mindig is szabad emberek lakták a falut. A falu körkörös utcaszerkezete, amelyet igazán levegőből lehet a legjobban észrevenni, mutatja, hogy ez igazi szabad hajdúváros, éppen olyan, mint például Hajdúböszörmény utcahálózata. Az előadó utalt arra, hogy az ősök példájából kell ma is okulni. Körösnagyharsány akkor fejlődött a múltban is a legjobban, amikor tisztességes, becsületes vezetői voltak, akik a közösség boldogulását tartották szem előtt.

220 éves Körösnagyharsányi Református Egyház temploma (Kép: Agro Jager News)

A trianoni veszteséget a határ melletti település ma is a bőrén viseli, hiszen a határ, ami néhány éve nyílt meg, mindössze egyetlen egy napot tart nyitva egy hét alatt. A mai szóhasználattal élve, a nagyváradi agglomerációhoz tartozó település jövőjének kulcsa, falu határában húzódó határátkelő teljes megnyitásában rejlik.

Az alapvetően mezőgazdaságból élő település régen jelentős kereskedelmet folytatott, hiszen Nagyvárad legfontosabb és a térség ismert káposztatermelői voltak a harsányiak. A híres laposfejű káposztát itt termelték.

Közel 300-as regisztráltak a rendezvényre (Kép: Agro Jager News)

A módos, gazdag falu öreg házai, régi széles utcái és a templom, amely ebben az esztendőben 220 esztendős, egy gazdag település képét mutatja ma is. Jövője a határ megnyitásában rejlik, hiszen Nagyváradról szívesen költöznének az alig pár kilométerre fekvő faluba. Már mutatkozik ez az érdeklődés, hiszen több házat is megvásároltak, felújítottak új tulajdonosaik, akik az ártándi határátkelőnek kerülve, 50 kilométert is autóznak a nagyvárosig.

Fiatalok, akik sok aprósággal látogattak el Körösnagyharsányba (Kép: Agro Jager News)

Nagyvárad kulturális hatása, magyar gimnáziuma, színháza napjainkban is képes lehet régi szerepének a betöltésére, ehhez azonban olyan támogatásra van szüksége a keleti határon fekvő falvaknak, mint amelyet az ausztriai határszakaszon megkapnak a települések.

A spontán civil kezdeményezésre induló találkozó szervezését aztán támogatta a falu vezetése is, no meg sok elszármazott vagy éppen helyi lakos, akik közül ki szürke marhát, ki birkát, a vadászok pedig szarvast ajánlottak fel a vendéglátáshoz. Egy vésztői pékség pedig a pogácsát biztosította az ebédig… Tulajdonosa elmondta, hogy felesége harsányi lány és úgy érezte, hogy tartozik ennyivel a falunak, miközben két kicsi lányuk előttünk játszott a lezárt utcán.

De számos magánszemély is hozzájárult a szervezéshez, hiszen az egyre bővülő jelentkezők számbavétele, regisztrációja sem egyszerű feladat volt.

A faluban csak a templom tudott egyszerre ennyi embert befogadni.

A hivatalos program után a Harsány Táncegyüttes szórakoztatta a vendégeket és fellépett Csiszár Lajos a faluból elszármazott magyar nóta énekes is.

A körösnagyharsányi néptáncosok (Kép: Agro Jager News)

A néptánc összefogja a falu fiataljait, nemcsak itt, hanem a szomszédos településeken, ezért az egyház mellett a vidék megtartó erejében fontos elem a tanár életpályák megtartása, lehetőségeinek szélesítése. Ezt Klebersberg Kuno után ma is életre lehet hívni…

A templomi köszöntők, koszorúzás után emlékfa ültetés következett, amelyet hagyományteremtésként indítottak el. Ugyanis már a regisztráció alatt is jól látszott, hogy a falura, Körösnagyharsányra, szülőfalujára mindenki szívesen gondol és akik helyben maradtak önzetlenül segítettek – emelte ki Bobákné Muzsai Anikó. A harsányi ember mindig segítőkész volt, úgy látszik, hogy ez az összefogás ma, 2022-ben is aktivizálható.

Faültetéssel zárult az ünnepi program (Kép: Agro Jager News)

A jóízű beszélgetések, a programok alatt bográcsok rotyogtak az udvarban és Rácz Zsolt és barátai, Molnár Pál, valamint a vadász, Huszár Sándor hajnal óta forgatták a bográcsokat. A lényeg, hogy „nem szabad vélle sietni”, meg jó legyen az alapanyag – tették hozzá lapunk érdeklődésére.

Rácz Zsolt birkapörköltjének receptjét külön, az Agrogasztro rovatunkban lehet elérni. Ide kattintson!

Pörköltfőző-mesterek Körösnagyharsányból (Kép: Agro Jager News)

A program mellé minden bizonnyal a Jóisten is ideállt, mondta Máté Áron az egyházközség gondnoka, aki, ha nem is dicsekszik vele, de alapító család leszármazottja, aki ma is helyben lakó körösnagyharsányi lakos és kora ellenére sikeres gazdálkodó is. A család, az 1680-as években visszatért Bittók leszármazottjai, ma is ott élnek. Büszke is erre az ember, de hozzá kell tenni, hogy a mindennapi munkát ugyanúgy el kell végezni, most is, mint régen. Persze ilyenkor visszagondol arra az ember, hogy ebbe a templomba édesapámmal jöttem először, aki ugyanúgy az ő apjával, nagyapámmal jött. Templom a mostani előtt is állt itt, az még egy fatemplom volt, de tudjuk, hogy valaha katolikus temploma is volt falunak. A reformáció végigsöpört itt a Tiszántúlon és bennünket a Jóisten így tartott meg. Kegyelemből és hit által –  mondta falu, a Körösnagyharsányi Református Egyház gondnoka.

Kép: Agro Jager News

Az asztaloknál a falu atyái, a családok legidősebb tagjai latolgatták a település esélyeit, amely csak a fiatalokkal maradhat meg – állapodtak meg. Ahhoz azonban, mondta egy, mind közül a legidősebb, de ma is igen módos gazda, lassan kimért, mély hangon, hogy a határt most már meg kell rendesen nyittatni! Meg utat kell hozni, hogy a városokból gyorsan hazaérjenek a fiatalok. Utat kell hozni, mert sok helyütt már a traktor se megy el!

2023-ban újra megszervezik a Körösnagyharsányból elszármazottak találkozóját (Kép: Agro Jager News)

Az igen jó hangulatú, összetartó körösnagyharsányi találkozón sok fiatal is feltűnt. Barátságok köttettek és erősödtek meg és arra is jó lehetőség nyílott, hogy rendesen beszélgetni tudjanak az emberek.

Egyet biztosan már most kijelenthetek, – mondta az Agro Jager Newsnak Bobákné Muzsai Anikó ötletgazda és főszervező – hogy 2023-ban újra megszervezzük a találkozót és újra eljövünk Körösnagyharsányba!

Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter
Fotó: Az Agro Jager News támogatásával, Dr. Szilágyi Gergely PhD, főszerkesztő és Dr. Szilágyi Bay Péter szakújságíró, jogász

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

***
Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

 

Címkék:

Mezőgazdaság

Új eszközök és szankciók segítik a termelőket a felvásárlókkal szemben

Print Friendly, PDF & Email

Az Országgyűlés elfogadta a termelővédelmi törvénycsomagot

Published

21 óra

on

2024.05.04.

By

Print Friendly, PDF & Email

Szankcionálhatóvá válnak a felvásárlók általi, 30 napon túli késedelmes fizetések a gazdálkodók felé az Országgyűlés által elfogadott termelővédelmi törvénycsomagnak köszönhetően – közölte Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár. A szabályozás új lehetőségek megteremtésével javítja a termelők felvásárlókkal szembeni kiszolgáltatott helyzetét és jogi eszközökkel biztosít erősebb védelmet számukra. A legtöbb új szabály a szükséges felkészülési idő biztosítása érdekében 2025. január 1-jétől lép életbe.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Feldman Zsolt kiemelte, világszerte jellemző az, hogy az élelmiszer előállítási láncban a termelők arányaiban nagyobb kockázatokat viselnek, az eredményekből pedig kisebb mértékben részesülnek. Ennek oka, hogy a termelők legtöbbször kisebb alkuerővel és érdekérvényesítő képességgel rendelkeznek, mint a láncban felettük álló feldolgozók vagy a kereskedők. A kockázatok és az eredmények arányosabb megosztása érdekében szükség van a termelők szabályokkal történő támogatásra, azért, hogy a felvásárlók, feldolgozók ne háríthassanak minden kockázatot a termelőkre. A termelők számára emellett átláthatóbbá és tervezhetőbbé kell válnia a felvásárlási folyamatoknak – tette hozzá.

Az államtitkár szerint a magyar kormány az agrárium vonatkozásában arra törekszik, hogy ne csak a támogatáspolitikában, hanem a hazai termékpályák működésében is előrelépés történjen. Ezért folyamatosan fejleszti a hazai szabályozási rendszert, mely megalapozza a hazai termelők felvásárlókkal szembeni védelmét, helyzetük jogi eszközökkel történő javítását és integrációjuk erősítését. Ezt szolgálja a most elfogadott termékpiacokról szóló törvény módosítása is, mely számos, a termelők védelmét erősítő, kézzelfogható szabályozási elemet tartalmaz. Ezek közé tartozik a kockázatmegosztási rendelkezések kötelező alkalmazása a zöldség-gyümölcs, valamint sertés- és baromfi ágazati szerződésekben, a 30 napnál későbbi késedelmes fizetések hatékonyabb szankcionálása 2025. január 1-jétől, valamint bizonyos esetekben a felvásárló tevékenységtől történő eltiltásának bevezetése. A cél mindezzel az, hogy ne egyedül a termelő viselje a termékpálya működésének teljes kockázatát. Fontos cél, hogy a szerződések a jövőben egyértelműen tartalmazzák ezeket a kockázatokat és a teherviselés arányait. A termelők védelmének javítását szolgálja az is, hogy az ágazati érdekképviseleti szervezetek mintaszerződéseket vezethetnek be a jó gyakorlatok széleskörű elterjesztése érdekében – hangsúlyozta.

Kifejtette, ez a törvénymódosítás kiterjed a vertikális együttműködésekre vonatkozó, önkéntesen alkalmazható termeltetői szerződés kategóriájának és szabályainak megteremtésére is. Ez az új szerződéstípus keretet ad a termeltetői együttműködéseknek, ami nemcsak a termelők helyzetét teszi kiszámíthatóbbá, hanem a feldolgozók alapanyag ellátottságának biztonságához is hozzájárul, valamint csökkenti a piaci túltermelés kockázatát is. A termeltetői együttműködésekre vonatkozó előírások alapján az árat olyan módon kell meghatározni, hogy az a szerződés egész időtartamára vonatkozóan biztosítsa az átláthatóságot és kiszámíthatóságot – ismertette Feldman Zsolt.

Az agrártárca azt kívánja elérni, hogy ezek a szabályok gyorsan és sikeresen beépüljenek a magyar mezőgazdasági gyakorlatba és átláthatóbb, tervezhetőbb viszonyokat teremtsenek országszerte.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Aszály információk: 2024. május 2.

Print Friendly, PDF & Email

Az aszály alakulása május elején

Published

21 óra

on

2024.05.04.

By

Print Friendly, PDF & Email

A mögöttünk álló egy hétben nagyrészt száraz, többnyire napos időjárás volt a jellemző hazánkban. A múlt csütörtökön, pénteken és szombaton kevés helyen előfordultak még gyenge záporok, majd országszerte száraz napok következtek, és csak szerda estétől eredt el néhol ismét az eső.

Ábra: MME

A talaj felső fél méteres rétege sokat száradt az elmúlt egy hét során, a felszínközeli néhány centiméter ismét teljesen kiszáradt. Kritikusan száraz felső 20 cm-es talajréteg a déli országrész középső tájain található, míg máshol egyelőre kielégítő a talaj felső 20 illetve 50 cm-es rétegének nedvességtartalma.
Az említett területen tapasztalhatók aszály jelei a tavaszi vetésű növényeknél.
A folytatásban változékonyabbra fordul az idő, növekszik a csapadékhajlam, elsősorban záporos jellegű csapadékra van kilátás. Csütörtökön és pénteken főként az ország délnyugati felén kell ismétlődő záporokra, zivatarokra számítani, így a déli országrészben is enyhül az aszály, majd vasárnap az északi országrészben várhatók nagyobb számban záporok, zivatarok. A záporos időjárás a jövő hét első felében is folytatódik.

Forrás: MME

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Mérsékelt emelkedés a FAO élelmiszerár-indexben

Print Friendly, PDF & Email

A hús- és gabonafélék és növényi olajok magasabb jegyzése túlszárnyalta a cukor és tejtermékek árcsökkenését

Published

22 óra

on

2024.05.04.

By

Print Friendly, PDF & Email

Róma, 2024. május 3. – Feljebb kúszott áprilisban az élelmiszer-alapanyagok nemzetközi piaci árainak mutatója, miután a hús jelentős és a növényi olajok és gabonafélék mérsékelt drágulása érvényesült a cukor és tejtermékek alacsonyabb árával szemben az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) ma frissített indexében.

©FAO/Rijasolo

A FAO élelmiszerár-index, ami a nemzetközi kereskedelem legjelentősebb élelmiszer-alapanyagainak havi árváltozását követi le, március óta 0,3%-kal erősödött, de még így is 9,6%-kal múlja alul az egy évvel korábbi értékét.

A gabonafélék árindexe szintén 0,3%-kal emelkedett márciushoz képest, megszakítva a három hónapja tartó árcsökkenését. A búza exportpiaci ára stabilizálódott áprilisban miután a főbb exportőrök közötti verseny ellensúlyozta az Európai Unióban, Oroszországban és az Amerikai Egyesült Államokban tapasztalt kedvezőtlen időjárási körülményeket. A kukorica külpiaci ára nőtt a nagy kereslet hatására és az ukrán infrastruktúrában bekövetkezett károk  okozta logisztikai fennakadások és a betakarítás előtt a brazil termés körüli aggályok miatt. A rizsfélék almutatója 1,8%-kal csökkent főleg az Indica alacsonyabb jegyzésének köszönhetően az aratás jelentette nyomás közepette.

A növényi olajok árindexe is 0,3%-kal erősödött áprilisban 13 hónapja nem látott szintre érve, ahogy a napraforgó- és repceolaj drágulása ellentételezte a pálma- és szójaolaj árcsökkenését.

A FAO húsárindexe 1,6%-kal nőtt az elmúlt hónapban, mivel mind a szárnyas-, a szarvasmarha és a birkahús is megdrágult a nemzetközi piacokon. A sertéshús ára globálisan valamelyest csökkent, tükrözve a lanyha keresletet Nyugat-Európában és a főbb importpiacokon, például Kínában.

A cukor indexe 4,4 %-kal esett, így 14,7%-kal múlva alul a tavaly áprilisi értékét. A csökkenés főként a javuló ellátási helyzetnek köszönhető, kiemelten a vártnál nagyobb indiai és thai termésnek és a kedvező brazil időjárásnak.

A FAO tejtermék árindex 0,3%-kal csökkent, pontot téve egy féléves drágulási ciklusra. A fő okok között találjuk a sovány tejpor gyengélkedő importkeresletét és az amerikai dollár erősödése miatti alacsonyabb nemzetközi sajtárakat. A stabil importkereslet által fűtve a vaj nemzetközi ára ezzel szemben nőtt.

További részletek itt.

Megnyirbált búza-előrejelzés

Megjelent a FAO új Gabonakínálati- és keresleti gyorsjelentése is, amelyben 2846 millió tonnára növelte a szezon globális gabonatermelésre vonatkozó előrejelzését, ami 1,2%-os bővülést jelentene éves szinten. A frissített számok a Mianmarból és Pakisztánból érkező adatokra reflektálnak.

A FAO szakértői valamelyest csökkentették a 2024-es globlis búzakibocsátásra vonatkozó előrejelzést, ami a várható 791 millió tonnával még így is félszázalékos éves bővülést jelentene.

A szemestermények esetében a fő betakarítási szezon a déli félteke országaiban hamarosan kezdődik, ám a nem megfelelő időjárás lehűtötte a hozammal kapcsolatos várakozásokat a főbb termelő országokban, mint Brazília és Dél-Afrika.

További részletek itt.

Forrás: FAO

Tovább olvasom
Cart
Pénztár - 0 Ft
  • 0
  • 1