Keressen minket

Kiemelt cikk

220 éves a körösnagyharsányi református templom – exkluzív interjú Dr. Fekete Károly református püspökkel – GALÉRIA

Print Friendly, PDF & Email

A Körösnagyharsányi Református Egyházközség temploma felszentelésének 220-ik alkalmából tartott hálaadó Istentiszteletet, amelyen Dr. Fekete Károly református püspök szolgált. Az ünnepségen Dr. Fekete Károly interjút adott az Agro Jager Newsnak.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Lélekemelő pillanatot élhetett meg az, aki május 21-én, délután három órakor ellátogatott a Sebes-Körös bal partjára, a Trianoni határra, a Nagyvárad alatt álló körösnagyharsányi református templomba, ahol a templom felszentelésének 220. évfordulójára oly sokan összegyűltek. „Adjatok hálát az Istennek..” szólalt meg a 105. zsoltár, s bizony meglett embereknek is megpárásodott a szeme, amikor a színültig megtelt templomban az egész gyülekezet együtt énekelt. Az ünnepi istentiszteletet a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, dr. Fekete Károly nyitotta meg, aki mellett Demeter Ottó, a Békési Református Egyházmegye esperese foglalt helyet. Velük szemközt, a presbitériummal és a környék lelkipásztoraival Markó István, a Békési Református Egyházmegye főgondoka és a falu elöljárói ültek le. A község invitálását a térség országgyűlési képviselője, dr. Kovács József is elfogadta.

A hálaadó istentisztelet vendégei. Fotó: Agro Jager News

Dr. Fekete Károly kiemelte, hogy amikor átlépte Körösszakálnál a Sebes-Köröst, már messziről látta a vakítóan fehér református templomot. Hófehér tornya világít, vezeti az erre járó tekintetét, ezért is fontos, hogy a templom felszentelésének a 220. évfordulóra felújították ezt a maga nemében egyedülálló templomot. Tornyának tetején büszke és bátor kakas, amely a körösnagyharsányi embereket is jellemzi. Megújulhatott a templom és a külső azt mutatja az idelátogatóknak, hogy az itt élő embereknek bizony fontos a templom, fontos a hitük, a községük, a közösségük.

A körösnagyharsányi református templom. Fotó: Agro Jager News

A Tiszántúli Református Egyházkerület 1557-ben született meg a debrecen-nagyváradvidéki és a szatmárvidéki szuperintendentiák egyesülésével, amellyel napjainkra a magyar reformátusság legnépesebb egyházkerületévé nőtte ki magát. Ma 9 egyházmegyét ölel fel és mintegy 418 gyülekezetet tömörít – közöttük a körösnagyharsányiakat is.

Igét hirdet dr. Fekete Károly püspök. Fotó: Agro Jager News

Egy ünnepi istentisztelet, minden gyülekezet életében meghatározó. A közel 400 főt befogadó templom a mai ember szemével is monumentális, de 220 éve, amikor megvetették az alapját az itt élők, nemcsak maguknak, hanem az utánuk következőknek is építették, s ebbéli elhatározásukból nem is tértek ki – mutatott rá dr. Fekete Károly püspök. Úgy fogalmazott, hogy maguknak is, az utókornak is útbaigazítást adtak, s ez a templom tanúbizonyságot ad arra is, hogy a régi embereknek mekkora hite lehetett. Láthatjuk, hogy itt áll a templom és mi 220 év után is itt vagyunk benne, itt imádkozunk. Mécsest gyújtottak és ezek a mécsesek mára ösvényeket világítanak be, amelyek a ma élő embert is vezetik.

Balról Máté Áron főgondnok, középen Bittó Imre presbiter, jobbról Dr. Fekete Károly püspök társaságban. Fotó: Agro Jager News

Érezzük, hogy ezt a templomot nemcsak maguknak, hanem nekünk is építették – ajándékba kaptuk. Azoktól, akik számára ismeretlenek voltunk, de hittek benne, hogy lesznek itt emberek, lesznek maradékaik, akik istentiszteletre összegyűlnek. Semmit nem tudtak rólunk, de hittek benne, hogy állni fog a templom, hogy állni fognak a falak. Vannak pillanatok, amikor eljön az ideje a számadásnak. Elcsendesedünk és visszatekintünk arra az útra, amerről jöttünk, azokra, akik előttünk jártak, de nekünk már előre is kell tekintenünk, arra, amerre mi is tartunk. A jövő ismeretlen. Senki nem tudja, hogy mi vár ránk holnap, ahogyan a régi, az előttünk járók sem tudták, de hittek benne. Nekünk most az a feladatunk, hogy megerősítsük ezeket a régi falakat, ahogy a Körösnagyharsányban élők itt megtették. Ez az erő tartotta meg ezt a községet is, úgy az egyházmegyéket, az egyházkerületeket száz és száz éveken keresztül. Az ünnepi istentisztelet alkalmával erre a hosszú útra kívánt hitet a körösnagyharsányiaknak főtiszteletű dr. Fekete Károly református püspök.

A körösnagyharsányi református templom. Fotó: Agro Jager News

Az ünnepi istentiszteleten a Biharugrai Református Kórus mellett Pörneki Anikó énekművész előadását is meghallgathattuk. Győri Zoltán presbiter és polgármester köszöntőjéből azt is megtudhattuk, hogy a körösnagyharsányi orgona Nagyváradról került a faluba. Az orgona a váradi Szent László templomban szolgált, majd szétszerelték és átszállították Körösnagyharsányba. Ma nemcsak ez a ritka orgona, hanem a református templomok sorában egyedüliként, egy katolikus szégyenkő is különleges élő emléke a templomnak, amelyet a török pusztítása során lerombolt katolikus kisharsányi templomból hozattak be. Ma ez és a ráhelyezett szenteltvíz tartó is párját ritkító katolikus öröksége ennek a református közösségnek. Mindkettő féltve őrzött kincs és egyben egyháztörténeti bizonyíték is.

Tóth Zsuzsanna karvezető és a Biharugrai Énekkar. Fotó: Agro Jager News

Dr. Kovács József, a térség országgyűlési képviselője hangsúlyozta, hogy személyes sikerének is tekinti, hogy a templom homlokzata megújulhatott s örömét fejezte ki, hogy a kormányzati támogatás mellett a község is összefogott. Egészen más úgy építeni, építkezni, hogy akik ott élnek, akiket támogatnak, azok is beleállnak, melléállnak egy ügynek. Ez az összefogás lendíti át az itt élő embereket a nehézségeken. Országgyűlési képviselőként továbbra is azon dolgozik, hogy minél több beruházás valósuljon meg s arra kérte a harsányi embereket, hogy használják és szeressék a templomukat, az egyházukat.

Balról Dr. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, Demeter Ottó, a Békés vármegyei esperes, Győri Zolán, Körösnagyharsány polgármestere és Dr. Kovács József, országgyűlési képviselő. Fotó: Agro Jager News

Nagy Viktor lelkipásztor hirdetése után Máté Áron, a református egyházközség főgondnoka szólalt fel, aki kiemelte, hogy a sok időt megélt templom felújítása meghatározó az itt élő emberek életében. Az egyház, a falu közepén álló templom az itt élő emberek jelképe. Akkor is újjáépítették, amikor a török lerombolta s azután pedig még nagyobbat építettek. A kis fatemplom után szilárd kőtemplomot húztak fel. Lapunk érdeklődésére elmondta, hogy valaha a parókia lakott volt és az itt élő lelkipásztorok gazdálkodtak is: földet műveltek. Az egyházközségnek a háború előtt 40 hold földje volt, amellyel ma is tudna gazdálkodni. Az ünnepi istentisztelet után az egyházmegye mindenkit, minden látogatót megvendégelt, amelyért a falu mellett, köszönet illeti, a magyarhomorogi szakácsokat is.

A hálaadó istentisztelet végén. Fotó: Agro Jager News

Az istentiszteletet követően főtiszteletű Dr. Fekete Károly püspök úrral beszélgettem:

 

1. Hogyan fogadta a Körösnagyharsányi Református Egyházközség invitálását, hiszen ez egy, ma már nagyon apró, kicsiny falu. Sőt, ma még, zsákfalu is, de ígéretet kaptak az itt élők, hogy tartósan megnyílik a határ Nagyvárad felé, ami alig 15 kilométer.

Nincs olyan egyházközség, amely méret szerint fontosabb lehetne. A Tiszántúli Református Egyházkerült 418 egyházközséget számlál. Minden egyes apró kő, minden egyes apró tégla szükséges ahhoz, hogy az egyházunk megmaradjon. Itt, a Tiszántúlon pedig különösen fontos, hogy a határszéleken megerősítsük a szolgálatunkat. Sok feladatot felvállal a Református Egyház és a hitélet gyakorlása prioritás. Vannak bizonyos dolgok, amiről nem tehetünk, de mi abban hiszünk, hogy tettekkel és ami még fontosabb, hittel, sok mindent megváltoztathatunk. Ami egy volt, az mindig is összetartozik. Ebben vállalunk mi szerepet, ebben vállal a református egyház szerepet. Örömmel jöttem Körösnagyharsányba s az igehirdetésemben is rámutattam, hogy ez a templom messziről világít és aki erre jár, annak a tekintetét vonzza ez a vakítóan fehér templomtorony.

Jobbról Dr. Ferkete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke és az Agro Jager lapigazgatója Dr. Szilágyi Péter LL.M. Fotó: Agro Jager News

2. A vidék megtartásában, véleménye szerint milyen szerepe van az egyháznak? A templomoknak?

Az egyházközségek önkormányzatisága, a presbiteri testület vezetése a református gyülekezet fundamentumát adja. A helyiek problémáját, az ott élők ismerik, tudják. Ők tudják kialakítani maguknak azokat a megoldásokat, amelyek egyrészt megvalósíthatóak, ott helyben, önerőből, másrészt azt is képesek felmérni, hogy fenntartható lesz-e? Hogy egyáltalán működik-e? Mikor ezeket az elhatározásokat eldöntik és meg szeretnék valósítani, akkor tudunk segíteni. A református ember igénnyel él, hogy tudását szélesítse, közvetítse. Nyilván a templomok feladata generációról-generációra változhat, de nem tér el attól, amiért megépült. Láthatjuk, ha nem lett volna itt Körösnagyharsányban ez az összefogás, akkor nem tudtuk volna megújítani Isten itteni házát. Sok faluban, ma is, a legnagyobb tereket a templomok adják. Itt tud leülni a legtöbb ember s láthatjuk, hogy a hitélet mellett számos más társadalmi kérésnek is eleget tesznek: például koncertek helyszínéül szolgálnak vagy éppen ünnepi istentisztelet keretében tanévnyitók, települési ünnepek helyszínei is lehetnek. Aki átlépi a templomok küszöbét, tanúbizonyságot tesz és felvállalja mások előtt azt, ahova tartozik. Látják, hogy belép a templomba és látják, hogy onnan az utcára lép.

A körösnagyharsányi református templom. Fotó: Agro Jager News

3. Említette, hogy a reformátusok igénylik az ismeretek szélesítését. Ez mennyiben fontos az egyháznak? A vidéknek?

A vidék megtartásában az oktatásnak fontos szerep jut. Egyrészről a falvakban az általános iskolások tanítása, oktatása kiemelt cél és miattuk a tanító- és tanárképzés fontossága emelkedik ki. Másrészről a lelkészek képzése, felkészítése jelent prioritást, miközben a református egyház az intézményein keresztül, az óvodapedagógusi, a tanári pályákon át egészen az elit képzésig, a bölcsész- és jogász képzésig lehetőséget biztosít arra, hogy bármelyik gyermek tanulhasson. Hitvallásunk, hogy minden diáknak, aki tanulni szeretne, lehetőséget biztosítsunk. A tehetséggondozás mindig is feladata volt a református iskolaügynek. 2023-ban ez azt jelenti, bekapcsolódtunk a szakképzésekbe is, amelyek további bázisai lehetnek a vidéknek, a vidéken élő emberek számára.

Dr. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke és Nagy Viktor lelkipássztor érkezik. Fotó: Agro Jager News

 4. Szakképzések kapcsán pontosítana? Mit jelent ez a szakmákat illetően?

Ahhoz, hogy a vidéki ember megtalálja a számítását, olyan szakmákat kell a fiataloknak lehetőségként felkínálni, amelyekkel lakóhelyükön boldogulni tudnak és tisztes megélhetés mellett, a jövőjüket is vidéken képzeljék el. Ezért fenntartásunkba vettünk Törökszentmiklóson, Karcagon és Mezőtúron egy-egy mezőgazdasági szakképzőiskolát, amelyekkel nem túlzok, de az alföldi szántóföldi növénytermesztést, az állattenyésztést, kertészeti ismereteket is közvetíteni tudjuk. A mezőgazdaság jó lehetőséget teremt arra, hogy azok a gyerekek, akik szülőföldjükön képzelik el a jövőjüket, stabil megélhetést szerezhessenek ezekkel a képesítésekkel. Az agrárágazat már most több szakembert képes foglalkoztatni, mint amennyit az oktatás biztosít. Nekünk most az a feladatunk, hogy a lehető legjobb, legversenyképesebb tudással készítsük fel a diákjainkat. Ebben, az oktatásban, a tudás közvetítésében vannak olyan mobilizálható tapasztalataink, amellyel egyrészt hozzá tudunk járulni a vidék erősítéséhez, másrészt a mezőgazdasági szektor fejlesztéséhez.

A Körösnagyharsányi templom tornyán a kakas és a csillag. Fotó: Agro Jager News

5. Hogyan éli meg a vidék változásait?

Ha arra gondol, hogy a lakosság arányai megváltoznak és a főváros felé fordulnak a falvakban élők, abban mi, reformátusok, az egyház nem tehetünk semmit, de le kell szögezni, hogy az egyházkerület lélekszáma nem változik! Látni kell, hogy egy-egy régió fejlődése, mint a fővárosé, olyan bázisokból merít, mint a Tiszántúli Református Egyházkerület. Románia Schengeni csatlakozása után a határok, a 100 éves határok, könnyebben átléphetőkké válnak s azok a kis, zárt települések, amelyek valaha olyan nagy központokhoz tartoztak, mint pl. Nagyvárad, minden bizonnyal növekedés előtt állnak. Ezért is örülök annak, hogy ebben a templomban otthonra lelhet az, aki itt képzeli majd el a jövőjét.

A körösnagyharsányi református templom. Fotó: Agro Jager News

 6. Az Erdélyben lévő egyházkerületekkel tartják a kapcsolatokat?

2009. május 22-én megalakult a körülöttünk lévő öt országban élő, 10 református egyházkerület területén élő reformátusságból az egyesült Magyar Református Egyház. Ez a magyar református egység tömöríti a Kárpát-medence református egyházközségeit. A magyar református missziói stratégiát a Generális Konvent is elfogadta s most, 2023-ban, egy közös zsinat alkalmával várhatóan előterjesztjük. Negyedévente ülésezünk a püspöktársaimmal s olyan missziós feladatokat vállalunk fel, mint például az orosz-ukrán válság kapcsán a kárpátaljai református egyházközségeink megerősítése. A lelkipásztorokat helyben támogatjuk, hogy elhivatottságukban, hitükben megerősítsük őket, hogy minden körülmények között tartsanak ki. Tudjuk jól, hogy az erkölcsi támogatás mellett szükség van anyagi támogatásra is. Ez a misszió ma már 65 egyházmegyét ölel fel az egész Kárpát-medence területén s ezzel az elsők között fogtuk össze a reformátusokat, a magyarságot, szerte a határainkon túl is.

Jobbról Dr. Ferkete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke és az Agro Jager News lapigazgatója, Dr. Szilágyi Péter LL.M. Fotó: Agro Jager News

7. Milyen a határainkon túl élő magyarsággal, reformátusokkal találkozni? Milyen érzés, amikor anyaországi, református intézményeket választanak és érkeznek Magyarországra tanulni?

Különleges felismerések ezek és bizony sokan vagyunk úgy, hogy a gyermekeken keresztül látjuk, hogy nekünk, az anyaországban élőknek, ha vannak is problémáink, sokszor mások, mint azoknak, akik a határainkon kívül ragadtak. 100 év telt el és a hitükben nem változtak az ott élők. Sőt. Nyugodt szívvel mondom, hogy ahogy a harsányi templomot is lerombolták, majd mindig újraépítették, az újabb és újabb generációk megerősödtek abban, hogy magyarok, abban, hogy reformátusok. Fontosak vagyunk nekik és nekünk is fontosak ők. Az egyház küldetése tiszta, világos, egyértelmű. Tudásra és hitre alapoz. Ebben a munkában vállalunk feladatokat és jó látni, hogy a testvérgyülekezetek után testvériskolák, mi több, ma már testvéróvodák is barátságokat kötnek. Ezek az emberi kapcsolatok erősítik meg a református egyházat, a közös gondolkozást, Istentől kapott világossággal és az emberért, az életért viselt felelősséggel.

Írta:  Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Fényképezte: Dr. Szilágyi Gergely PhD

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

Kiemelt cikk

Hivatásos vadászt keresnek Komádiba

Print Friendly, PDF & Email

Hivatásos vadászt keresnek a Hajdú-Bihar vármegyei Komádiba. A Sebes-Körös jobb partján, az ország keleti felében, a Kis-Sárrétben, a Bihar Népe Vadásztársaság, mintegy 16 000 hektáron gazdálkodik. A Bihari-síkon, a Berettyó-folyó és a Sebes-Körös között gazdálkodó társaság éves szinten 1000-1200 mezei nyulat hasznosít, fácánt tenyészt és a vízivad vadászok terítéke mellett évről évre erős őzbakokat hoznak be a vadőrök.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Hivatásos vadászt keresnek a Hajdú-Bihar vármegyei Komádiba. A Sebes-Körös jobb partján, az ország keleti felében, a Kis-Sárrétben, a Bihar Népe Vadásztársaság, mintegy 16 000 hektáron gazdálkodik. A Bihari-síkon, a Berettyó-folyó és a Sebes-Körös között gazdálkodó társaság éves szinten 1000-1200 mezei nyulat hasznosít, fácánt tenyészt és a vízivad vadászok terítéke mellett évről évre erős őzbakokat hoznak be a vadőrök. Ebbe a csapatba keresnek most egy új munkatársat – tájékoztatta az Agro Jager Newst, Puskás Sándor, a Bihar Népe Vadásztársaság elnöke.

Balról: Varga Balázs vadászmester és Puskás Sándor, a Bihar Népe Vadásztársaság elnöke Komádi alatt barátai társaságában. Fotó: Agro Jager archív

Az elmúlt években több cikk is megjelent az Agro Jager hasábjain a Bihar Népe Vadásztársaságról. A cikkeket itt és idekattintva érheti el!

Ma az apróvadállomány gondozása, az őzbak vadásztatása mellett újabban a nagyvadra is figyelni kell, mert megjelent a területen a gímszarvas is. Az elmúlt évben kívánatos vaddisznók (korábbi beszámolónkat itt érheti el) estek és persze a vízivadvadászat idején bőven van feladat – tájékoztat Puskás Sándor elnök.

A társaság gazdálkodása stabil – folytatta. A tagság egységes és az intéző bizottság, a felügyelő bizottság is nyugodt, higgadt, alapos, átgondolt döntésekkel az elmúlt évben úgy határozott, hogy felújítja a társaság a vadászházát, amely ma már megújult köntösben, dísze a társaságnak.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A vadászház Komádi és Magyarhomorog között fekszik. Itt találhatóak a röpdék, a volierek, amelyekben évről évre fácánt tenyésztenek. A társaság szerencsésnek mondható, mert vadföldekkel is gazdálkodhat, így a takarmány egy részét megtermelik, amelyet a vadászház melletti épületekben készleteznek be – általában a tagság aktív részvételével.

Mezei nyúl terítéken készítenek Komádiban, a Bihar Népe Vadásztársaságnál. Fotó: Agro Jager archív

A környékben gazdálkodó földtulajdonosokkal hagyományosan jókapcsolatot ápolnak. Ez kiemelten fontos a társaságnak és erre továbbra is nagy hangsúlyt fektetnek, ahogyan a természetvédelemmel is interaktív a kapcsolat és a lehetőségekhez mérten, de kölcsönösen segítik a külterületeken dolgozók egymás munkáját.

A terület igazi kincse persze a mezei nyúl és az őz. Akadt olyan esztendő, amikor három 600 grammos őzbak terítéke felett is tisztelegtek – emlékezett vissza Puskás Sándor.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Az elnök nem titkolta, hogy rengeteg feladat van, nagyon sok munka várja a Komádit, a Bihar Népe Vadásztársaságot választó hivatásos vadászokat, de hozzátette, hogy nagyon jó óvoda, iskola is található a ma már városi rangban álló Komádiban. Berettyóújfalu közelsége miatt sokan bejárnak dolgozni oda is, de Nagyvárad is bakugrásnyira van, ahová szintén sokat járnak vásárolni a környékben élők. Nevetett és hozzátette még, hogy nem baj, ha alig száradt meg a tinta a bizonyítványon – gyakorlatot majd szerez Komádiban!

Teríték a Bihar Népe Vadásztársaság vadászházánál. Fotó: Agro Jager archív

Jelentkezni telefonon Puskás Sándornál lehet, aki minden fontos és apró részletről is felvilágosítja a jelentkezőket – tájékoztatta lapunkat a Bihar Népe Vadásztársaság elnöke.
Puskás Sándor elnök
Telefon: + 36 30 935 38 06

Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter
Fotó: Agro Jager archív

Agro Jager News

Tovább olvasom

Kiemelt cikk

Balatonbogláron fotózták az idei első őzgidákat – NE NYÚLJ HOZZÁ!

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Somogy vármegyében, Balatonbogláron, Molnár Balázs, a Magyar Mezőgép és a Dutra Múzeum tulajdonosa talált rá, a képen látható iker őzgidákra, amikor egy szőlészet számára tisztították az útszegélyt – tájékoztatta a magyar mezőgazdasági gépek gyűjtője és szerelmese az Agro Jager Newst.

Elkezdődött az őzek ellése. Fotó: Molnár Balázs / Agro Jager

A gépkezelőnek mindig nyitott szemmel kell lennie, hiszen ilyen tájt már ott fekhetnek a gidák a magas fűben, ott lapulhat a fácántyúk a fészkén és arról nem is beszélve, ha réteken, legelőkön vagy egyáltalán kint dolgozunk a határban. Fél szemmel a gép műszereit és fél szemmel a mezőt lessük. Ezt a két gidát is már csak éppen a gép mellett láttam meg – emlékezett vissza lapunknak a mezőgazdaságért és az állatokért rajongó mezőgazdász.

Árvának látszanak a rejtett, fektetett őzgidák, de ny nyúljunk hozzájuk! Fotó: Molnár Balázs / Agro Jager

Kiemelte, hogy rögtön felhívta a figyelmét a gazdatársaknak, a gépkezelőknek, gépészeknek, hogy eljött az ellés időszaka. Fontos tudni, hogy az ellés időszaka elnyúlhat. Először az idősebb suták, majd a fiatalabb suták ellenek, de ezt követően sokáig fektetik a gidákat az őzek, míg végleg anyjuk mellett tűnnek fel. Fontos tudni, ha ilyen apró, árvának látszó gidát, netán szarvasborjút találunk sohase nyúljunk hozzá és ne szállítsuk be vadmentőállomásokra.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Ha aggódunk miatta, akkor távolodjunk el több száz méterre és biztonságos távolságból távcsövezzünk. Ha olyan, pusztai helyen vagyunk, előbb utóbb feltűnik a gidáját féltő suta és abban is biztosak lehetünk, hogy a környékben árgus szemmel várakozik az őzbak is, aki a gida vészsirámjára, a legharciasabban lép fel. Bátorsága megsüvegelendő, ennek a legjobb esetben is 30 kilogrammos állatnak.

Hamarosan anyjuk után iramodnak, addig ne zavarjuk akkor sem, ha szinte rálépünk! Fotó: Molnár Balázs / Agro Jager

Ebben az időszakban kiemelten fontos, hogy lakott területen kívül, póráz nélkül egyébként sem sétáltatható kutyákat, tényleg kontroll alatt tartsuk és soha ne nyúljunk sem a gidákhoz, sem pedig a szarvas borjújához.

Iker gidák Somogy vármegyéből. Fotó: Molnár Balázs / Agro Jager

A gidák és a kis orjak szelídek. Hamar ragaszkodni kezdenek az emberhez és soha többet nem lehet visszavadítani a környezetbe. Sok esetben, az otthon felnevelt vad, később veszélyessé vált és balesetekhez vezetett a tartása. Ezért a vadásztársaságok kérik a kirándulókat és a túrázókat, hogy az egyébként az embertől félő vadat sohase simogassák, hiszen könnyen állatról emberre terjedő betegségeket is elkaphatunk.

Amennyiben pedig sérült, védett madarat találnak, akkor értesítsék a Hortobágyi Madárkórházat illetőleg, ha lehetősége van támogassa az alapítvány működését, adója 1%-ának felajánlásával.

Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Fényképezte: Molnár Balázs

Agro Jager News

Tovább olvasom

Kiemelt cikk

FEGYVERMESTER: Mire figyeljünk, ha menetet vágatunk a fegyverünkre

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A hangtompítók vadászat során való engedélyezése, hirtelen számos kérdést vetett fel a vadászok körében. Mi legyen a régi, kedves fegyverekkel? Nem változik-e meg a jól bevált puska működése? Vegyünk-e újat? Egy olyan fegyverre, ami jól bevált, amin nem található menet, arra csakis szakemberrel vágassunk menetet, hiszen hangtompítót csak így tudjuk megfelelően rögzíteni és biztonságosan használni. Ma már az új fegyvereket menettel hozzák forgalomba, de mit lehet kezdeni a régebbi típusokkal és egyáltalán milyen lehetőségeink vannak? Megannyi kérdés! Ezzel kapcsolatosan a FROMMER Fegyverbolt budapesti, Szenes Iván téri üzletében működő, állandó fegyverműhelyét kerestük fel, ahol Tibori Ádám fegyverműves készségesen válaszolt is a kérdéseinkre.

Menetvágás egy Mauser márkájú golyós fegyverre.

Mitől függ, hogy vágathatunk-e menetet egy fegyver csövére?

Elsőként függ a cső állapotától, mennyire használt a cső, mert, amennyiben a végét járja, nem érdemes ezt a műveletet elvégezni. Látni kell, hogy a csőnek mekkora a falvastagsága és meg kell mérni, hogy melyik menetet bírja el biztonságosan. Meg kell vizsgálni, milyen hangtompítót szeretne a vadász, ezért azt javaslom, hogy olyan szakemberhez forduljon, aki teljesen tisztában van azzal, milyen menetekkel hozzák forgalomba a hangtompítókat és a vágyott típust milyen menettel gyártják.

Fontos, hogy a mentet szakember tervezze meg és vágja rá a csőre.

Mit vizsgáltok?

Legelső az, hogy milyen kaliberű a fegyver, azután jöhet csak szóba a hangtompító. Itt a FROMMER-ben széles választékot tudnak a kollégák bemutatni. Ebben nagyon szerencsések is vagyunk, mert az értékesítőkkel szemben található a műhely, tehát csak át kell lépjek az üzletben a polcokig és máris be tudom mutatni a termékeinket. A menetválaszték egyébként széles, de a csőfal vastagsága mellett az anyagminőség is fontos. A fegyvergyártók az új fegyverek esetében a közkedvelt meneteket vágják a csövekre, de a kérdés a régi fegyverek esetében a legkényesebb, hiszen egy hibás menetmetszést a legritkább esetben tudunk javítani. Gyakorlatilag nem is lehet, mert sok esetben már annyira elvékonyodik az anyag, hogy le kell vágni.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Ilyen is előfordul?

Fontos kiemelni, hogy fegyverhez csak vadászpuskaműves vagy fegyvermester nyúlhat és megdöbbentő, de nagyon sok elkeseredett vadász érkezik hozzánk. A legnagyobb és leggyakoribb probléma a ferdén metszett menet, ezzel találkozunk a legtöbbet, majd jön az irányzék előkészítés. Egyszerűen arra vágják rá a menetet. Ezzel gyengül a menet is és mit ne mondjak, a műszaki hiányosságai mellett esztétikai kívánnivalókat is hagy maga után.

Mi történik, ha elvékonyodik a csőfal?

Nagyon egyszerű. Lövéskor expanzió lép fel, amely a elvékonyított cső esetében csőtágulást okoz. Az elvékonyított csőre tekert hangtompítót ilyenkor többet nem tudjuk letekerni, mert beledagad a menet. Magyarul kitágul a puskacső és le kell vágni. Mindezeken túl rendkívül balesetveszélyes is.

Az esztergálás alatt a cső.

Említetted, hogy megvizsgáljátok a fegyvert. Műszeresen is?

Korábbi, a FEGYVERMESTER rovatban foglalkoztunk már a csövek vizsgálatával. Ha jól emlékszem, a fegyvervásárlások kapcsán. Korábbi cikkünk itt érhető elFEGYVERMESTER: Majd a következő lövés kiviszi c. korábbi ckkünk idekattitnva érhető el! ) Megjegyeztük azt is, ha valaki fegyvert szeretne vásárolni, lehetőség van a fegyver átvizsgálására is. A metszés előtt ugyanilyen endoszkópos kamerát engedünk a csőbe és megvizsgáljuk a cső állapotát belülről is. Ha rossz a cső, nem javasoljuk, de amennyiben a fegyver jó állapotban van, akkor azért azt tanácsoljuk, hogy fődarab cserével szerelünk fel egy vadonatúj csövet. Vastag csővel érkeznek a csövek, 30-as átmérővel, amelyeket azután kontúrozunk és profilra esztergálunk. Akkor már úgy készül minden, hogy a hangtompítót is fel tudjuk szerelni.

 

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Alapesetben mennyi időt igényel egy esztergálás?

Beérkezik a fegyver, átnézzük, átvesszük, a megrendelő elmondja az igényeit és már keressük is a megoldást. A bontás, előkészítés nem szokott sok időt igényelni, alig egy óra alatt készen vagyunk. Mindent leszerelünk, csak a csupasz cső marad. Tehát, ha hétfőn leadják, akkor általában szerdán már a barnítást is elvégeztük. Visszaszereltünk mindent és nincs más dolga a vadászoknak, mint feltekerni a hangtompítót és elindulni a lőtérre.

Digitális programozású automata esztergagépekkel dolgoznak.

Tudsz adni néhány tippet a használatához?

Durván 5-6 lövésből be tudja lőni egy rutinos vadász. Régóta forgalmazzák már a ballisztikai tornyos céltávcsöveket. Mielőtt eltekernénk a távcsöveinket, jelöljük be milyen pozícióban állt, ilyen céltávcsövek például KONUS LZ30-as modelljei, amelyek közkedveltek a vadászok körében is. A Hikmicro termékei pedig már elektronikusan is mentik a beállított adatokat, ugyanis ballisztikai programozásúak, amik lehetővé teszik több beállítás elmentését. Ezek a korszerű céltávcsövek fejlett technológiával kerültek piacra. Már elérhető a hőkamerás céltávcsövünk is, szóval olyan kor előtt állunk, amely leginkább a dúvadvadászat reneszánszát vetíti előre. Hívjanak fel bennünket, álljanak meg itt a Szenes Iván téren. Nézzenek be hozzánk! Látogassanak el a honlapunkra. Címünk

Frommer Fegyverbolt

Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M., lapigazgató
Fényképezte: Tibori Ádám fegyverműves – FROMMER Fegyverbolt

Agro Jager News

Tovább olvasom