Kiemelt cikk
220 éves a körösnagyharsányi református templom – exkluzív interjú Dr. Fekete Károly református püspökkel – GALÉRIA
A Körösnagyharsányi Református Egyházközség temploma felszentelésének 220-ik alkalmából tartott hálaadó Istentiszteletet, amelyen Dr. Fekete Károly református püspök szolgált. Az ünnepségen Dr. Fekete Károly interjút adott az Agro Jager Newsnak.
Lélekemelő pillanatot élhetett meg az, aki május 21-én, délután három órakor ellátogatott a Sebes-Körös bal partjára, a Trianoni határra, a Nagyvárad alatt álló körösnagyharsányi református templomba, ahol a templom felszentelésének 220. évfordulójára oly sokan összegyűltek. „Adjatok hálát az Istennek..” szólalt meg a 105. zsoltár, s bizony meglett embereknek is megpárásodott a szeme, amikor a színültig megtelt templomban az egész gyülekezet együtt énekelt. Az ünnepi istentiszteletet a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, dr. Fekete Károly nyitotta meg, aki mellett Demeter Ottó, a Békési Református Egyházmegye esperese foglalt helyet. Velük szemközt, a presbitériummal és a környék lelkipásztoraival Markó István, a Békési Református Egyházmegye főgondoka és a falu elöljárói ültek le. A község invitálását a térség országgyűlési képviselője, dr. Kovács József is elfogadta.
A hálaadó istentisztelet vendégei. Fotó: Agro Jager News
Dr. Fekete Károly kiemelte, hogy amikor átlépte Körösszakálnál a Sebes-Köröst, már messziről látta a vakítóan fehér református templomot. Hófehér tornya világít, vezeti az erre járó tekintetét, ezért is fontos, hogy a templom felszentelésének a 220. évfordulóra felújították ezt a maga nemében egyedülálló templomot. Tornyának tetején büszke és bátor kakas, amely a körösnagyharsányi embereket is jellemzi. Megújulhatott a templom és a külső azt mutatja az idelátogatóknak, hogy az itt élő embereknek bizony fontos a templom, fontos a hitük, a községük, a közösségük.
A körösnagyharsányi református templom. Fotó: Agro Jager News
A Tiszántúli Református Egyházkerület 1557-ben született meg a debrecen-nagyváradvidéki és a szatmárvidéki szuperintendentiák egyesülésével, amellyel napjainkra a magyar reformátusság legnépesebb egyházkerületévé nőtte ki magát. Ma 9 egyházmegyét ölel fel és mintegy 418 gyülekezetet tömörít – közöttük a körösnagyharsányiakat is.
Igét hirdet dr. Fekete Károly püspök. Fotó: Agro Jager News
Egy ünnepi istentisztelet, minden gyülekezet életében meghatározó. A közel 400 főt befogadó templom a mai ember szemével is monumentális, de 220 éve, amikor megvetették az alapját az itt élők, nemcsak maguknak, hanem az utánuk következőknek is építették, s ebbéli elhatározásukból nem is tértek ki – mutatott rá dr. Fekete Károly püspök. Úgy fogalmazott, hogy maguknak is, az utókornak is útbaigazítást adtak, s ez a templom tanúbizonyságot ad arra is, hogy a régi embereknek mekkora hite lehetett. Láthatjuk, hogy itt áll a templom és mi 220 év után is itt vagyunk benne, itt imádkozunk. Mécsest gyújtottak és ezek a mécsesek mára ösvényeket világítanak be, amelyek a ma élő embert is vezetik.
Balról Máté Áron főgondnok, középen Bittó Imre presbiter, jobbról Dr. Fekete Károly püspök társaságban. Fotó: Agro Jager News
Érezzük, hogy ezt a templomot nemcsak maguknak, hanem nekünk is építették – ajándékba kaptuk. Azoktól, akik számára ismeretlenek voltunk, de hittek benne, hogy lesznek itt emberek, lesznek maradékaik, akik istentiszteletre összegyűlnek. Semmit nem tudtak rólunk, de hittek benne, hogy állni fog a templom, hogy állni fognak a falak. Vannak pillanatok, amikor eljön az ideje a számadásnak. Elcsendesedünk és visszatekintünk arra az útra, amerről jöttünk, azokra, akik előttünk jártak, de nekünk már előre is kell tekintenünk, arra, amerre mi is tartunk. A jövő ismeretlen. Senki nem tudja, hogy mi vár ránk holnap, ahogyan a régi, az előttünk járók sem tudták, de hittek benne. Nekünk most az a feladatunk, hogy megerősítsük ezeket a régi falakat, ahogy a Körösnagyharsányban élők itt megtették. Ez az erő tartotta meg ezt a községet is, úgy az egyházmegyéket, az egyházkerületeket száz és száz éveken keresztül. Az ünnepi istentisztelet alkalmával erre a hosszú útra kívánt hitet a körösnagyharsányiaknak főtiszteletű dr. Fekete Károly református püspök.
A körösnagyharsányi református templom. Fotó: Agro Jager News
Az ünnepi istentiszteleten a Biharugrai Református Kórus mellett Pörneki Anikó énekművész előadását is meghallgathattuk. Győri Zoltán presbiter és polgármester köszöntőjéből azt is megtudhattuk, hogy a körösnagyharsányi orgona Nagyváradról került a faluba. Az orgona a váradi Szent László templomban szolgált, majd szétszerelték és átszállították Körösnagyharsányba. Ma nemcsak ez a ritka orgona, hanem a református templomok sorában egyedüliként, egy katolikus szégyenkő is különleges élő emléke a templomnak, amelyet a török pusztítása során lerombolt katolikus kisharsányi templomból hozattak be. Ma ez és a ráhelyezett szenteltvíz tartó is párját ritkító katolikus öröksége ennek a református közösségnek. Mindkettő féltve őrzött kincs és egyben egyháztörténeti bizonyíték is.
Tóth Zsuzsanna karvezető és a Biharugrai Énekkar. Fotó: Agro Jager News
Dr. Kovács József, a térség országgyűlési képviselője hangsúlyozta, hogy személyes sikerének is tekinti, hogy a templom homlokzata megújulhatott s örömét fejezte ki, hogy a kormányzati támogatás mellett a község is összefogott. Egészen más úgy építeni, építkezni, hogy akik ott élnek, akiket támogatnak, azok is beleállnak, melléállnak egy ügynek. Ez az összefogás lendíti át az itt élő embereket a nehézségeken. Országgyűlési képviselőként továbbra is azon dolgozik, hogy minél több beruházás valósuljon meg s arra kérte a harsányi embereket, hogy használják és szeressék a templomukat, az egyházukat.
Balról Dr. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, Demeter Ottó, a Békés vármegyei esperes, Győri Zolán, Körösnagyharsány polgármestere és Dr. Kovács József, országgyűlési képviselő. Fotó: Agro Jager News
Nagy Viktor lelkipásztor hirdetése után Máté Áron, a református egyházközség főgondnoka szólalt fel, aki kiemelte, hogy a sok időt megélt templom felújítása meghatározó az itt élő emberek életében. Az egyház, a falu közepén álló templom az itt élő emberek jelképe. Akkor is újjáépítették, amikor a török lerombolta s azután pedig még nagyobbat építettek. A kis fatemplom után szilárd kőtemplomot húztak fel. Lapunk érdeklődésére elmondta, hogy valaha a parókia lakott volt és az itt élő lelkipásztorok gazdálkodtak is: földet műveltek. Az egyházközségnek a háború előtt 40 hold földje volt, amellyel ma is tudna gazdálkodni. Az ünnepi istentisztelet után az egyházmegye mindenkit, minden látogatót megvendégelt, amelyért a falu mellett, köszönet illeti, a magyarhomorogi szakácsokat is.
A hálaadó istentisztelet végén. Fotó: Agro Jager News
Az istentiszteletet követően főtiszteletű Dr. Fekete Károly püspök úrral beszélgettem:
1. Hogyan fogadta a Körösnagyharsányi Református Egyházközség invitálását, hiszen ez egy, ma már nagyon apró, kicsiny falu. Sőt, ma még, zsákfalu is, de ígéretet kaptak az itt élők, hogy tartósan megnyílik a határ Nagyvárad felé, ami alig 15 kilométer.
Nincs olyan egyházközség, amely méret szerint fontosabb lehetne. A Tiszántúli Református Egyházkerült 418 egyházközséget számlál. Minden egyes apró kő, minden egyes apró tégla szükséges ahhoz, hogy az egyházunk megmaradjon. Itt, a Tiszántúlon pedig különösen fontos, hogy a határszéleken megerősítsük a szolgálatunkat. Sok feladatot felvállal a Református Egyház és a hitélet gyakorlása prioritás. Vannak bizonyos dolgok, amiről nem tehetünk, de mi abban hiszünk, hogy tettekkel és ami még fontosabb, hittel, sok mindent megváltoztathatunk. Ami egy volt, az mindig is összetartozik. Ebben vállalunk mi szerepet, ebben vállal a református egyház szerepet. Örömmel jöttem Körösnagyharsányba s az igehirdetésemben is rámutattam, hogy ez a templom messziről világít és aki erre jár, annak a tekintetét vonzza ez a vakítóan fehér templomtorony.
Jobbról Dr. Ferkete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke és az Agro Jager lapigazgatója Dr. Szilágyi Péter LL.M. Fotó: Agro Jager News
2. A vidék megtartásában, véleménye szerint milyen szerepe van az egyháznak? A templomoknak?
Az egyházközségek önkormányzatisága, a presbiteri testület vezetése a református gyülekezet fundamentumát adja. A helyiek problémáját, az ott élők ismerik, tudják. Ők tudják kialakítani maguknak azokat a megoldásokat, amelyek egyrészt megvalósíthatóak, ott helyben, önerőből, másrészt azt is képesek felmérni, hogy fenntartható lesz-e? Hogy egyáltalán működik-e? Mikor ezeket az elhatározásokat eldöntik és meg szeretnék valósítani, akkor tudunk segíteni. A református ember igénnyel él, hogy tudását szélesítse, közvetítse. Nyilván a templomok feladata generációról-generációra változhat, de nem tér el attól, amiért megépült. Láthatjuk, ha nem lett volna itt Körösnagyharsányban ez az összefogás, akkor nem tudtuk volna megújítani Isten itteni házát. Sok faluban, ma is, a legnagyobb tereket a templomok adják. Itt tud leülni a legtöbb ember s láthatjuk, hogy a hitélet mellett számos más társadalmi kérésnek is eleget tesznek: például koncertek helyszínéül szolgálnak vagy éppen ünnepi istentisztelet keretében tanévnyitók, települési ünnepek helyszínei is lehetnek. Aki átlépi a templomok küszöbét, tanúbizonyságot tesz és felvállalja mások előtt azt, ahova tartozik. Látják, hogy belép a templomba és látják, hogy onnan az utcára lép.
A körösnagyharsányi református templom. Fotó: Agro Jager News
3. Említette, hogy a reformátusok igénylik az ismeretek szélesítését. Ez mennyiben fontos az egyháznak? A vidéknek?
A vidék megtartásában az oktatásnak fontos szerep jut. Egyrészről a falvakban az általános iskolások tanítása, oktatása kiemelt cél és miattuk a tanító- és tanárképzés fontossága emelkedik ki. Másrészről a lelkészek képzése, felkészítése jelent prioritást, miközben a református egyház az intézményein keresztül, az óvodapedagógusi, a tanári pályákon át egészen az elit képzésig, a bölcsész- és jogász képzésig lehetőséget biztosít arra, hogy bármelyik gyermek tanulhasson. Hitvallásunk, hogy minden diáknak, aki tanulni szeretne, lehetőséget biztosítsunk. A tehetséggondozás mindig is feladata volt a református iskolaügynek. 2023-ban ez azt jelenti, bekapcsolódtunk a szakképzésekbe is, amelyek további bázisai lehetnek a vidéknek, a vidéken élő emberek számára.
Dr. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke és Nagy Viktor lelkipássztor érkezik. Fotó: Agro Jager News
4. Szakképzések kapcsán pontosítana? Mit jelent ez a szakmákat illetően?
Ahhoz, hogy a vidéki ember megtalálja a számítását, olyan szakmákat kell a fiataloknak lehetőségként felkínálni, amelyekkel lakóhelyükön boldogulni tudnak és tisztes megélhetés mellett, a jövőjüket is vidéken képzeljék el. Ezért fenntartásunkba vettünk Törökszentmiklóson, Karcagon és Mezőtúron egy-egy mezőgazdasági szakképzőiskolát, amelyekkel nem túlzok, de az alföldi szántóföldi növénytermesztést, az állattenyésztést, kertészeti ismereteket is közvetíteni tudjuk. A mezőgazdaság jó lehetőséget teremt arra, hogy azok a gyerekek, akik szülőföldjükön képzelik el a jövőjüket, stabil megélhetést szerezhessenek ezekkel a képesítésekkel. Az agrárágazat már most több szakembert képes foglalkoztatni, mint amennyit az oktatás biztosít. Nekünk most az a feladatunk, hogy a lehető legjobb, legversenyképesebb tudással készítsük fel a diákjainkat. Ebben, az oktatásban, a tudás közvetítésében vannak olyan mobilizálható tapasztalataink, amellyel egyrészt hozzá tudunk járulni a vidék erősítéséhez, másrészt a mezőgazdasági szektor fejlesztéséhez.
A Körösnagyharsányi templom tornyán a kakas és a csillag. Fotó: Agro Jager News
5. Hogyan éli meg a vidék változásait?
Ha arra gondol, hogy a lakosság arányai megváltoznak és a főváros felé fordulnak a falvakban élők, abban mi, reformátusok, az egyház nem tehetünk semmit, de le kell szögezni, hogy az egyházkerület lélekszáma nem változik! Látni kell, hogy egy-egy régió fejlődése, mint a fővárosé, olyan bázisokból merít, mint a Tiszántúli Református Egyházkerület. Románia Schengeni csatlakozása után a határok, a 100 éves határok, könnyebben átléphetőkké válnak s azok a kis, zárt települések, amelyek valaha olyan nagy központokhoz tartoztak, mint pl. Nagyvárad, minden bizonnyal növekedés előtt állnak. Ezért is örülök annak, hogy ebben a templomban otthonra lelhet az, aki itt képzeli majd el a jövőjét.
A körösnagyharsányi református templom. Fotó: Agro Jager News
6. Az Erdélyben lévő egyházkerületekkel tartják a kapcsolatokat?
2009. május 22-én megalakult a körülöttünk lévő öt országban élő, 10 református egyházkerület területén élő reformátusságból az egyesült Magyar Református Egyház. Ez a magyar református egység tömöríti a Kárpát-medence református egyházközségeit. A magyar református missziói stratégiát a Generális Konvent is elfogadta s most, 2023-ban, egy közös zsinat alkalmával várhatóan előterjesztjük. Negyedévente ülésezünk a püspöktársaimmal s olyan missziós feladatokat vállalunk fel, mint például az orosz-ukrán válság kapcsán a kárpátaljai református egyházközségeink megerősítése. A lelkipásztorokat helyben támogatjuk, hogy elhivatottságukban, hitükben megerősítsük őket, hogy minden körülmények között tartsanak ki. Tudjuk jól, hogy az erkölcsi támogatás mellett szükség van anyagi támogatásra is. Ez a misszió ma már 65 egyházmegyét ölel fel az egész Kárpát-medence területén s ezzel az elsők között fogtuk össze a reformátusokat, a magyarságot, szerte a határainkon túl is.
Jobbról Dr. Ferkete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke és az Agro Jager News lapigazgatója, Dr. Szilágyi Péter LL.M. Fotó: Agro Jager News
7. Milyen a határainkon túl élő magyarsággal, reformátusokkal találkozni? Milyen érzés, amikor anyaországi, református intézményeket választanak és érkeznek Magyarországra tanulni?
Különleges felismerések ezek és bizony sokan vagyunk úgy, hogy a gyermekeken keresztül látjuk, hogy nekünk, az anyaországban élőknek, ha vannak is problémáink, sokszor mások, mint azoknak, akik a határainkon kívül ragadtak. 100 év telt el és a hitükben nem változtak az ott élők. Sőt. Nyugodt szívvel mondom, hogy ahogy a harsányi templomot is lerombolták, majd mindig újraépítették, az újabb és újabb generációk megerősödtek abban, hogy magyarok, abban, hogy reformátusok. Fontosak vagyunk nekik és nekünk is fontosak ők. Az egyház küldetése tiszta, világos, egyértelmű. Tudásra és hitre alapoz. Ebben a munkában vállalunk feladatokat és jó látni, hogy a testvérgyülekezetek után testvériskolák, mi több, ma már testvéróvodák is barátságokat kötnek. Ezek az emberi kapcsolatok erősítik meg a református egyházat, a közös gondolkozást, Istentől kapott világossággal és az emberért, az életért viselt felelősséggel.
Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Fényképezte: Dr. Szilágyi Gergely PhD
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu
Kiemelt cikk
AM: Továbbra sincs új kitörés, a kormányülésen is napirenden volt a védekezés
Továbbra sincs új kitörés, eredményes védekezés a ragadós száj- és körömfájás ellen – mondta Nagy István agrárminiszter. A miniszter jelezte, a szerdai kormányülésen beszámolt a kormánynak a ragadós száj- és körömfájás okozta helyzetről.
Nyugalomra int az agrárminiszter: nincs új kitörés, nincs új fertőzött telep, gazdaság. Fotó: Választási malacok a ruzsai vásárban – Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Az Állategészségügyi Operatív Törzs és az állategészségügyi hatóság intézkedései továbbra is zajlanak a fertőzött négy telepen, a védelmi körzetükben és országosan is célzott intézkedések vannak. Az egész országban vizsgálják, mintavételezik az állattartó telepeket, újabb fertőzést eddig nem találtak – közölte Nagy István. Jelenleg a Darnózselin és a Dunakilitin lévő, fertőzött szarvasmarhatelepek felszámolása zajlik. Erről a két telepről 3500 marhát kell leölni és elföldelni a hatóságok által megszabott szigorú protokoll szerint – ismertette.
Vadászati hírekért látogasson el a Vadászati rovatunkba. Kattintson a képre!
Hozzátette, erre rendkívüli munkavégzést rendelt el az operatív törzs, ez így is napokig tart. Az agrárminiszter hangsúlyozta, bíznak benne, hogy néhány napon belül ezt be tudják fejezni. Az állatok elföldelése szigorú hatósági felügyelet mellett zajlik a bábolnai dögkúton, és a területek őrzését is biztosítják. Nagy István a videóban megköszönte az állategészségügyi szakemberek, a rendőrök, a katonák, és mindenki munkáját, aki a védekezésben részt vesz.
A hatóságok teszik a dolgukat 0-24 órában, de fontos azt is tudni, hogy a védekezés nem csak a hatóságok dolga, az állattartók felelőssége is óriási – fejtette ki. A miniszter arra kérte az állattartókat, hogy figyeljék az állataikat, tartsák be a szabályokat és a protokollnak megfelelően azonnal jelentsék, ha gyanút észlelnek.
“Kérem mindenki együttműködését, mert csak a szabályok betartásával és együttműködéssel tudjuk megvédeni ettől a ragályos, borzalmas vírustól az egészséges állatainkat” – fogalmazott Nagy István.
Agrárminisztérium
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye, fogott egy szép halat, netán fényképezett valami érdekeset?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kiemelt cikk
Azonnali összefogásra van szükség, hogy megmentsük a nagy godát
A nagy goda (Limosa limosa), a szikes rétek, a nedves mocsárrétek, a szikes legelők egykori jól ismert fészkelője volt. A hazai fészkelőállomány az 1990-es években becsült 1000-1200 páros állományról napjainkra 100 pár körülire zsugorodott. Az állománycsökkenés fő okai az alacsony költési siker, a nem megfelelő élőhelykezelés és a klímaváltozás kedvezőtlen hatásai – közölte a Hortobágy Természetvédelmi Egyesület.
Veszélyben a nagy goda. A képen egy nagy goda fióka látható. Fotó: Szilágyi Attila
A negatív hatások olyan mértékűek, hogy a vizes élőhelyek védelmében elért eredmények már nem tudják kompenzálni az alacsony költési sikerből fakadó állománycsökkenést. Felismerve a problémát, miszerint a faj hazai állományának megmentéséhez – a további élőhelyvédelmi intézkedéseken túl – aktívfajmegőrzési beavatkozásokra is szükség van.
Természetvédelmi szakemberek kerítik el a nagy goda fészkelő helyeit. Fotó: Zalai Tamás
Ezért, az idei évtől a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont, a Hortobágy Természetvédelmi Egyesület és Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság közös kísérleti projektet valósít meg három mintaterületen, melyek célja a költési siker növelése a predációs nyomás csökkentésével.
Fokozottan védett nagy godák. Temrészetvédelmi értékük egyenként 500 000 Ft. Fotó: Szilágyi Attila
A védelem érdekében az idei évben több módszert is tesztelünk, melyek segítségével tudjuk meghatározni a legjobb eszközöket a vizes élőhelyekhez kötődő földön fészkelő madárfajok védelme érdekében. A védelem első lépése, hogy a tradicionális fészkelőterületeken nagyobb (1-4 hektár) területeket kerítünk le villanypásztorral, amely reményeink szerint segít a szőrmés ragadozók távoltartásában – tájékoztatott a közös szakmai programról a Hortobágy Természetvédelmi Egyesület.
Hortobágy Természetvédelmi Egyesület
Fotó: Szilágyi Attila
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kiemelt cikk
KITEKINTŐ: Belgrád – Megnyitotta kapuit a 45. Nemzetközi hajózási, vadász és horgászvásár – GALÉRIÁVAL
Belgrádba, avagy ahogy Szerbia és a Balkán szerte szokás mondani: Beogradba utazni, ma is fogalomszámba megy. Kétséget kizáróan dinamikusan fejlődik a szerb főváros. A Duna, ahogy elérjük a Beogradski Sajam, azaz a Belgrádi Vásár területét, méltóságteljesen hömpölyög s a hídról is jól látható, félelmetes víztömeggel „vonul” el a város alatt. Rajta megannyi uszály, teherhajók és megszámlálhatatlan csónak és más vízi jármű. Pezseg az élet a Dunán, de nemcsak a vízen, hanem a vásáron is. Április 15-én kezdődik az őzbaknyitány déli szomszédunknál is és fegyverért, lőszerért érdemes Belgrádba bemenni. Dejan Dzakulával, a Lov i jos ponesto főszerkesztőjével, a Poredak hetilap munkatársával indulunk el Újvidékről, mivel mással, mint a most átadott gyorsvasúttal, hogy kiélvezzük ezt a szép napot.
Pezsgő víziélettel találkozik az, aki Belgrádnál találkozik a Dunával. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Szerbiában jó szokása a vásároknak, hogy koncentráltan és igen sok fegyvert lehet megtekinteni és tényleg standról, standra lépve, annyi minden látnivaló van, hogy nehezen lehet haladni. A FOX standon Dejan jóbarátaival vált pár szót és kiderül, hogy ide megközelítőleg 100 terméket hoztak, csak ingből 34 félét.
Dejan Dzakula, a Lov i jos ponesto főszerkesztője Újvidéken, a Magyar Szó legfrisebb számával fogadott. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Ma is igaz, ami 30 éve Szerbiában igaz volt, hogy amire szüksége van a vadászoknak, horgászoknak, azt egy helyen be lehet szerezni. Bár úgy tűnhet, hogy számokat, a kiállítókat nézve kevesebben érkeztek, de roskadásig vannak a különféle lőszerek, töltények, kiegészítők a legkisebb késektől, a legdrágább elektronikai eszközökig.
Nyitás előtt a 45. Nemzetközi hajózási, vadászati és horgászati kiállítás Belgrádban. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Hangsúlyos, – meséli az Agro Jagernek a FOX munkatársa, hogy ma is nagyon népszerű fegyvermárka Szerbiában a Zastava, amely ma fénykorát éli és láthattuk az 55. LORIST-on, Újvidéken, hogy a legigényesebb vésésekkel is dobnak piacra fegyvereket.
A vendégek érkezése előtt még a Szerb Vadászszövetség újságát lapozgattam. Fotó: Dejan Dzakula / Lov i jos ponesto
A szerbiai fém-, és acélgyártás méltán magas minőséget adott mindig is és ebből a sorból a tradicionális lőszer, a Partizan sem maradhat el. Ahogyan Magyarországon, úgy déli szomszédaink, vadászbarátaink is, ha vaddisznóra indulnak, akkor legtöbben a .30-06-os kalibert tárazzák be, abból is a soft point heggyel szereltet. Vissza is kérdeznek és kíváncsian várják többen, hogy mi, Magyarországon mit használunk. Mikor kiderül, hogy ebben a kaliberben sokan hisznek, a bólogatásuk megerősít, ha vaddisznó, akkor a szerb és a magyar vadász egyként gondolkozik.
Milica Mateljevics, a Szerb Vadászhölgy Klub elnöke és Dejan Dzakula, a Lov i jos ponesto főszerkesztője, a Poredak munkatársa. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Tudni kell, hogy míg nálunk a kemping egy kissé háttérbe szorult, addig Szerbiában remélem sosem fog eltűnni, amihez manapság már olyan mennyiségű eszközt árulnak, amelyhez, véleményem szerint egy külön kisteherautó kell. Meg kell jegyezni azonban, ha lehetőség van arra, hogy pihenni menjenek a természetbe, akkor azt valóban, ahogy nálunk mondják: meg is ülik! S ha nekünk olyan szerencsénk van, hogy bennünket is meghívnak, akkor hálásak lehetünk, mert akit az asztalukhoz leültetnek, vadászni, horgászni magukkal visznek, az márpedig családtaggá válik.
A FOX vadászbolt csapata. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
A kiállításon láttunk zárt magaslest, amelynek a tetejére is fel lehetett mászni. Kézzel készített horgászcsalikat, horgászfelszereléseket. Ott voltak a szerbiai solymászok, akik bemutatták az uhujukat is, amelyért önmagában véve is érdemes volt elutazni.
A Szerb Vadászszövetség standján a kraljevoi erdészeti technikum diákjai Milan Žarković vezetésével várták a kicsiket. Az ifjúsági program összeállítását Milica Mateljevics, Milan Žarković és Dejan Dzakula közreműködésével fogadta el a szövetség és valósítják meg országszerte. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Baráti beszélgetések, csendes jó hangulatú találkozók fémjelezik a vásárt, ahol mindig meg-megkínálják a vendéget egy kis kolbásszal, szalámival, no és persze – rakijával. Visszautasítani csak is akkor szabad, ha tényleg autót vezetünk, amire mostanság egyre nehezebb hivatkozni, mert átadták a Szabadka-Újvidék-Belgrád gyorsvasutat, amellyel szűk egy óra alatt Belgrádban lehetünk! Ahogy mondtam soha nem látott mértékben fejlődik Szerbia.
Rengeteg fegyvert és lőszert lehetett megtekinteni Belgrádban. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
A kiállítás sok tekintetben egyedi, de abból a szempontból biztosan, hogy a szülők magukkal hozzák a legkisebbeket is. Van, aki a hajók miatt, van, aki a horgászat miatt és vannak, akik a vadászat miatt.
A gyöngygolyót Szerbiában soha nem felejtették el, ma is rendkívül népszerű tölténye a szerbiai vadászoknak! Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
A gyerekek edukálására, képzésére, a természet megismerésére a Szerbiai Vadászszövetség rendkívül nagy hangsúlyt fektet és Milica Mateljevics, a Szerbiai Vadászhölgy Klub elnöke, valamit Dejan Dzakula organizálásával egészen nagy, csak a gyerekek számára berendezett standdal készültek, ahol a helyi erdészeti technikum diákjai foglalkoztak a kicsikkel.
Gyerekek lepték el a Szerb Vadászszövetség standját. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Madár felismerés, hangok azonosítása, csontok, preparátumok és elméleti feladatokkal különféle ajándékokat lehetett nyerni, közöttük olyan vadásznaplót is, amelybe feljegyezhetik a gyerekek megfigyeléseiket.
Szerbiában a vadászat mindig jó hangulatban telik és ez igaz a kiállításokra is. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Milica Mateljevics és Dejan Dzakula kiemelte, hogy ennek a programnak az a célja, hogy komplexitásában ismerjék meg a gyerekek az élővilágot, hogy megértsék azt, hogy mennyire sebezhető, hogy sokszor nehezen regenerálódik a környezetünk, ha arra nem vigyázunk, vagy netán szándékosan kárt okozunk.
Uhut nem minden nap lát az ember, de Szerbiában semmi sem lehetetlen. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Minden kiállításnak van egy fajta „íze” és a belgrádi sem marad ki ebből a sorból. Belgrád már tényleg a Balkán kapuja.
Kellemes meglepetés ért Belgrádban, mert az Ürmösi családnak dedikálhattam Hubert, a vadászmanó c. ifjúsági regényemet. Fotó: Dejan Dzakula / Lov i jos ponesto – Poredak
Innen keletre, nyugatra, délre már keveset kell ahhoz autózni, hogy Szerbia vadregényes tájain cserkelhessünk, hallgassuk az éjszakát valami veszedelmes, kőomladékos hegyoldalon.
Szerbiai barátaimnak szoktam mondani, mikor megvendégelnek, ha nem megyünk vadászni az sem baj. Belgrádban ilyen tállal kínáltak a Szerb Vadásszövetség standján. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Egy rakija, egy szelet kolbász, szalámit elfogadva kérdezzünk rá, tudnak-e valami jó vadászterületet, ahol el lehet bújni a mindennapok forgataga elől.
A Szerb Vadászszövetség standján: az ifjúság edukálása a kiemelt cél. Szerbiában 90 000 ember vadászik és számuk dinamikusan nő. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
A vadászjegy a külföldieknek olcsó. Egész évre sincs 1000 dinár – 9 euró – ami könnyen belátható, hogy erős alapot ad arra, hogy Szerbiába bátran elindulhatunk vadászni s ha egy vadásztársaságnál kiváltottuk, akkot Zagubicától Zlatiborig mehetünk vele, keresztül az országon…
Célra tarts! Irány Belgrád! A 45. Nemzetközi hajózási, vadászati és horgászati kiállítás április 7-ig nyitva tart. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
A vásár 10 és 19 óra között tart nyitva. A belépő ára 700 dinár, ami 2348 Forint, de ha többen megyünk, akkor 500 dinárral is megúszhatjuk…
Írta és fényképezte:
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M., laipgazgató
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
KITEKINTŐ: Szerbia – Nišben 150 fiatal kereste fel a Szerbiai Vadászszövetség standját
Eldördült egy lövés: Az újpetrei remete
Vadásznapok 2025
Újabb több száz milliárd forint segíti a környezettudatosan gazdálkodókat
Másfélszeresére nőtt a napraforgó ára
Felvásárlással és kompenzációval segíti az állam az RSZKF miatt bajba jutott sertéstartókat
Nőtt a FAO élelmiszerár-index áprilisban
A május elsejei vokányi őzbak
KITEKINTŐ: Több millió madarat ölnek meg Libanonban az illegális vadászok
Az első nagy harcsám
Baranya vármegyei hivatásos vadász verseny 2025
A várva várt nap – Az első őzbakvadászatom
Amikor egy álom valóra válik
Vadásznapok 2025
Erdei tragédia
Eldördült egy lövés: Az újpetrei remete
Hivatásos vadászok kötelező továbbképzése
Az első vaddisznó – A babos
Az első nagy harcsám
