Mezőgazdaság
A gazdálkodóknak szembe kell nézniük a negyedik mezőgazdasági forradalommal
A mezőgazdaság komoly változások és kihívások előtt áll.
CIB Bank: Hatalmas változások küszöbén állunk. A mezőgazdaság sikerének és fenntarthatóságának érdekében a gazdálkodóknak is át kell esniük a digitális átalakuláson
A mezőgazdaság komoly változások és kihívások előtt áll. A világ népessége 2050-re eléri a tízmilliárd főt, ami az élelmiszertermelés 70%-os növelését teszi szükségessé. Ráadásul a mezőgazdaságnak „zöldebbé” kell válnia: jelenleg az agrárágazat termeli az Európai Unió (EU) teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 10%-át.
Az EU 2020-ban bejelentett „Farmtól az asztalig” elnevezésű stratégiájához hasonló kezdeményezések azt célozzák, hogy az élelmiszereket fenntarthatóbb módon állítsuk elő. Emellett az Európai Parlament a biodiverzitás védelme érdekében a növényvédő szerek használatának visszaszorítására törekszik, és 2030-ig növelni kívánja a biogazdálkodás arányát a művelésbe vont területeken.
Az EU agrárágazata nemcsak a világot táplálja, hanem a gazdaságot is. 2020-ban az EU teljes GDP-jének 1,3%-át tette ki, ami a becslések szerint 178,4 milliárd euró bruttó hozzáadott értéknek felel meg.
Az új technológiák és gazdálkodási módszerek alkalmazásával a termelők tovább növelhetik a termelékenységet, miközben csökkentik a tevékenységük környezetre gyakorolt hatását.
A növényvédő szerek alternatívái
A mezőgazdaság egyik legnagyobb – és egyben legrégebb óta fennálló – problémája a kártevők elleni védekezés. Az ágazat még mindig túlnyomórészt kémiai növényvédő szereket alkalmaz: 2018-ban az európai piac 12,3 milliárd dolláros bevételének 89,6%-át tették ki a hagyományos növényvédő szerek, míg a természetes alternatívák mindössze 11,4%-ot. Az Unió azonban a Farmtól az asztalig stratégia keretében 2030-ig a felére csökkentené a növényvédő szerek használatát, miközben a biopeszticidek fokozatos térnyerése is megfigyelhető.
Az átállás a környezetkímélőbb eljárásokra talán a növényekből vagy mikrobákból kivont bioherbicidek területén érhető tetten a leginkább. Ezek forgalma várhatóan 19,9%-os növekedéssel 2023-ra eléri az 1,5 milliárd dollárt, piaci részesedésük pedig a 10,3%-ot (szemben a 2018-as 589 millió dollárral, illetőleg 4,8%-os részesedéssel). Az előrejelzések szerint a biofungicidekből származó bevételek 2023-ra 474 millió dollárt tesznek ki, ami 3,3%-os részesedésnek felel meg a teljes növényvédőszer-piacon, míg a bioinszekticidek forgalma 681 millió dollárra várható, ami 4,8%-os piaci részesedést jelent.
A „zöld” mezőgazdaság a biopeszticidek mellett a biostimulánsok és a biotrágyák használatát is szorgalmazza, amelyek célja elősegíteni a növények növekedését. Az európai biostimuláns-gyártók szövetsége (EBIC) közbenjárt a biotrágyákkal kapcsolatos számos szabályozás egyszerűsítése érdekében, így remélhetőleg most már létrejöhet egy jól szervezett piac.
Az Intesa Sanpaolo számos startup vállalkozást finanszírozott, így például a francia Toopi Organics céget, amely az emberi vizelet nem vegyi műtrágyák előállítására alkalmas, mikrobiológiai átalakítására dolgozott ki egy eljárást. A folyamatosan növekvő érdeklődés és beruházási kedv miatt a Frost & Sullivan nagyon ígéretesnek tartja ezt az ágazatot, amelynek értéke 2019-ben 1 milliárd dollár tett ki, 2025-ig pedig várhatóan 12,6%-kal növekszik.
Technológiai előnyök
A mezőgazdasági technológia fejlődése nagyban elősegítheti, hogy átláthatóvá, biztonságossá, hatékonnyá és fenntarthatóvá tegyük az élelmezési rendszereket a teljes értéklánc mentén. Ezáltal csökkenthető a pazarlás, nő a termelékenység, megszilárdul a vásárlói bizalom és emelkednek a haszonkulcsok.
A precíziós gazdálkodás meghatározó technológiai megoldásai közé tartozik a dolgok internete és a mesterséges intelligencia: ezek lehetővé teszik, hogy az elemzőeszközök az adatokat gépi tanulással feldolgozzák és továbbítsák olyan intelligens rendszereknek, amelyek ennek alapján épp a megfelelő mennyiségű műtrágyát és vizet tudják kijuttatni a földekre.
Fontos szerep jut az automatizált traktoroknak is, mert javítják a munka hatékonyságát, növelik a termelékenységet és csökkentik a költségeket.
A mezőgazdasági robotika megkerülhetetlen növekedési terület. Globális piacának összértéke a Statista közlése szerint a 2020-as 7,4 milliárd dollárról 2025-ig várhatóan 20,6 milliárd dollárra emelkedik, amikor is a szállítási volumen az előrejelzések szerint meghaladhatja az 560 000 darabot. A tejipar már most is széles körben alkalmaz robotizált rendszereket, de az elkövetkező öt évben várhatóan a gyomirtás, a betakarítás és a szedés is felzárkózik mellé.
A fenntartható gazdálkodás megvalósítása
A mezőgazdaság szempontjából az egyik legnagyobb kihívás, hogy a növekvő népesség számára elegendő mennyiségű, változatos, biztonságos és egészséges élelmiszert biztosítson, a lehető legkisebbre csökkentve az ezzel járó káros környezeti hatásokat.
Az EU az egyetlen olyan jelentős mezőgazdasági régió a világon, amely csökkentette az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, azonban még így is a teljes kibocsátás 10,5%-áért felel. A „Farmtól az asztalig” stratégia is részét képezi az európai zöld megállapodásnak, amelyet a Covid-19 világjárványra válaszul indítottak el azzal a céllal, hogy 2050-re az EU klímasemlegessé váljon.
A precíziós gazdálkodás azzal járulhat hozzá ezeknek a céloknak az eléréséhez, hogy lehetővé teszi a kritikus jelentőségű inputok, például a föld, a víz, a műtrágya, a növényvédő szerek és az üzemanyag hatékonyabb felhasználását. Segíthet a mezőgazdaság szempontjából hatalmas problémát okozó pazarlás csökkentésében is: az EU-ban a megtermelt élelmiszer 20%-a megy kárba.
A körforgásos gazdaságra való áttérés lehetőséget kínál ennek a problémának a kezelésére úgy, hogy eközben több mint 1 billió dollár hasznot hajt a világgazdaság számára. A körforgásos gazdaság megvalósításával a mezőgazdasági hulladékból biotermékek, például műtrágya, energia és anyagok nyerhetők. A kanadai Livestock Water Recycling például a gazdaságokból származó trágyából kinyeri a vizet, és olyan száraz, szilárd anyagokat állít elő, amelyek biotrágyaként felhasználhatók.
A körforgásos gazdaság nem csupán a mezőgazdaság környezeti problémáira kínál megoldásokat, hanem a mezőgazdasági hulladékok, melléktermékek és társtermékek felhasználásával elősegíti az innovációt, új üzleti eljárásokat alakít ki és új munkahelyeket teremt. Ez a gazdasági modell azonban csak úgy valósítható meg, ha felhasználjuk a technológia legújabb vívmányait.
A mezőgazdaság a világ egyik legrégebbi ágazata – ami azzal is jár, hogy technológiai fejlődés tekintetében néha lemarad. Sikerének és fenntarthatóságának érdekében a gazdálkodóknak fel kell vállalniuk a digitális átállást.
Ez a cikk az Intesa Sanpaolo Innovációs Központ mezőgazdasági, élelmiszer- és italágazati trendekről szóló jelentése alapján készült. Minden itt említett adat a jelentésből származik, hacsak másképp nem jelezzük.
Forrás: CIB Bank
Mezőgazdaság
A 2024. évi kárenyhítő juttatás iránti kérelmek benyújtása
Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén 2024. december 2. napjáig nyújthatnak be a gazdálkodók
Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén 2024. december 2. napjáig nyújthatnak be a gazdálkodók (tekintettel arra, hogy 2024. november 30. munkaszüneti napra esik), kizárólag a Magyar Államkincstár (Kincstár) MKR (Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer) elektronikus kérelembenyújtó felületén.
Fontos, hogy az említett benyújtási határidő jogvesztő. A benyújtási határidőt követően kizárólag a kárenyhítő juttatás összegének a csökkentésére irányuló módosítási kérelem nyújtható be. Felhívjuk a gazdálkodók figyelmét, hogy a Kincstár és az agrárkár-megállapító szerv eljárásában hiánypótlásra és utólagos iratpótlásra nincs lehetőség!
A 2024. évre vonatkozó kárenyhítő juttatás iránti kérelmek az alábbi útvonalon érhetőek el: Elektronikus kérelemkezelés → Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer → MKR Mezőgazdasági termelők bizonylatai 2025 → MKR2420 Kárenyhítő juttatás iránti kérelem 2024. A kérelem benyújtásáról ide kattintva érhető el részletesebb tájékoztatás. Szükség esetén a falugazdászok segítségét is kérhetik a benyújtáshoz.
A kárenyhítő juttatás iránti kérelem kitöltéséhez ide kattintva érhetőek el a 2019-2024. kárenyhítési években alkalmazandó referenciaárak és átlaghozam-adatok, valamint fajlagos költségmegtakarítási összegek. A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben a növénykultúra tárgyévi- és referencia hozamértéke a megadott referenciaárak felhasználásával állapítható meg. Azon növénykultúrák esetén, amelyeknél a referenciaár mellett ársáv is megadásra került, a számításhoz a referenciaártól eltérő, az ársávba eső és számlával, illetve termeltetési szerződéssel igazolt ár is használható.
Ha egy növénykultúrára vonatkozóan a termelőnek nem áll rendelkezésre a referencia-időszak valamelyik évére vonatkozóan saját hozamadat, akkor a referenciahozam meghatározásához a most közzétett 2019-2023. évi átlaghozam-adatok használhatóak fel.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 2019-2023. évi átlaghozam-adatok mellett a 2024. évi átlaghozam-adatok is elérhetőek, amelyeket kizárólag akkor kell alkalmazni a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben, ha a termelőnek azért nem áll rendelkezésre az idei évi saját hozamadata, mert a növénykultúra betakarítási szintje nem haladja még meg az 50 %-ot. Amennyiben a betakarítás szintje meghaladja az 50 %-ot, abban az esetben a betakarított összes termésmennyiséget tonnában kell megadni.
A biztosítással rendelkező gazdálkodók esetében idei évtől új előírások léptek hatályba.
A mezőgazdasági termelő a neki járó kárenyhítő juttatás (amely legfeljebb a hozamérték-csökkenés 80 százalékáig terjedhet) felére jogosult, amennyiben
- a kárenyhítési évben a hozamcsökkenést kiváltó káresemény bekövetkezte előtt nem köt az üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően az adott növénykultúrára jellemző – aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar miatt bekövetkező – káreseményre kiterjedő mezőgazdasági biztosítást (fontos, hogy kizárólag a díjrendezett biztosítás fogadható el), vagy
- nem rendelkezik a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerben tárgyévi tagsággal (fontos, hogy kizárólag azon évek tekintetében fogadható el a tagsági jogviszony, ahol a krízisbiztosítási hozzájárulási kötelezettségének határidőben eleget tett a termelő).
Amennyiben a biztosítást olyan konstrukcióban kötötték meg, amelynek díjához támogatás is igénybe vehető, akkor a szerződés adatait a biztosító már megküldte a Kincstár részére, így a szerződés adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelem elektronikus bizonylata automatikusan megjeleníti, és ilyen esetben a biztosítás kapcsán semmilyen dokumentumot nem kell csatolni a kérelemhez.
Amennyiben a mezőgazdasági termelő „hagyományos” (azaz nem díjtámogatott) mezőgazdasági biztosítási szerződéssel rendelkezik, akkor annak adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben fel kell tüntetni. Továbbá hagyományos biztosítás esetén az alábbi dokumentumokat kell csatolni a kérelemhez:
a) nem integrátori biztosítás esetén a szerződés ajánlati nyomtatványát és a kötvényt;
b) integrátori biztosítás esetén a szerződő fél (integrátor) vagy a biztosító által kiállított igazolást (amely kiváltható ajánlati nyomtatvány és kötvény csatolásával), továbbá az integrátor által kiállított díjrendezettséget igazoló dokumentumot.
Kárenyhítő juttatás kizárólag az elfogadott kárbejelentéssel rendelkező növénykultúrákra adható. Azok a növénykultúrák, amelyekre a 2024. kárenyhítési évben nem volt elfogadott kárbejelentése a termelőnek, nem lesznek láthatóak a kérelemben.
Abban az esetben, ha az ügyfél rendelkezik kárbejelentéssel, de arra még nem érkezett döntés az agrárkár-megállapító szerv részéről, a növénykultúra megjelenik a felületen, azonban a káros sor 0 ha területtel lesz látható. A kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásával javasolt megvárni az agrárkár-megállapító szerv döntését, azonban a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtását ennek hiányában is (pl. jogorvoslati eljárás van folyamatban) meg kell tenni legkésőbb az előírt határidőig!
A Kincstár a kárenyhítő juttatás iránti kérelmekről legkésőbb 2025. március végéig dönt, valamint teljesíti a kifizetéseket.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
A kérelembenyújtásban segíthet az AKG kézikönyv
2025. január 1.-től indul az új 5 éves kötelezettségvállalási időszak
Az Agrár-környezetgazdálkodási program (AKG) felhívása alapján 2025. január 1.-től indul az új 5 éves kötelezettségvállalási időszak a feltételeknek megfelelő gazdálkodók számára. A részvétel érdekében a támogatási kérelmeket november 25-étől december 23-ig nyújthatják be a termelők a MÁK felületén elektronikus úton.
Annak érdekében, hogy a gazdálkodók felelősségteljes döntést hozva, a számukra a legmegfelelőbb csomagokat válogathassák össze a NAK segítségül elkészítette az AKG kiadványát, amely online formában bárki számára elérhető és összefoglalja mindazon tudnivalókat, amelyek az AKG programhoz való csatlakozáshoz szükségesek.
Az Agrár környezetgazdálkodás kézikönyv a támogatási kérelem benyújtáshoz 2024 kiadvány a linkre kattintva letölthető.
Forrás: Sztahura Erzsébet – NAK
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.