Keressen minket

Mezőgazdaság

Régi-új szakon záróvizsgáztak a Debreceni Egyetem agrárkarán

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email
Debreceni Egyetem: Letették záróvizsgájukat a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar osztatlan, ötéves mesterszakon végzett agrármérnök-hallgatói. A kar előremutató képzésfejlesztése révén 2004 óta ők az elsők, akik a klasszikus 5 éves szakon végeznek.

Stündl László, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja. (Kép. Debreceni Egyetem)

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (DE-MÉK) címere (Ábra: DE)

Az ötéves osztatlan agrármérnöki képzést a Bolognai rendszer bevezetését követően 2000-ben váltotta fel a mezőgazdasági mérnöki BSc- és a specifikus MSc-képzés a Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán (MÉK). A mezőgazdasági vállalatok munkaerőpiaci igényeit figyelembe véve a MÉK 2017-ben indította újra a szakot, amelyen idén huszonketten végeztek.

Az osztatlan agrármérnök képzést nevezhetjük klasszikusnak, de ma már inkább multifunkcionalitását emelném ki. Az öt év alatt a hallgatók megtanulnak mindent, ami egy közepes- vagy akár egy nagyméretű gazdaság működtetéséhez szükséges. Az itt megszerzett tudással egy ember át tudja látni egy több lábon álló mezőgazdasági vállalkozásban a biológiai alapokat, a technológiai, az üzemgazdasági folyamatokat, a munkaszervezést, a pénzügyeket és a gépi szükségleteket. Emellett a most végzett hallgatóink nagy hangsúlyt fektettek tanulmányaik alatt az új precíziós technológiák megismerésére. A mai magyar agráriumban olyan sokoldalú tudással rendelkező fiatalokra van szükség, akik átlátják a folyamatokat, megtalálják a rendszer hibáit és azokra mérnöki megoldásokat tudnak adni – fejtette ki Stündl László, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja.

Stündl László szerint az agrárium teljes vertikumára jellemző a munkaerőhiány, az ágazatban végbemenő modernizáció és gépesítés pedig megköveteli a képzett munkaerőt. A DE MÉK ezeket a folyamatokat követte, amikor újragondolta a képzési struktúráját, és hiánypótló képzéseket indított.

Az oktatási rendszer frissítése és fejlesztése tovább folytatódik. Elképzeléseink szerint a jelenlegi portfólióban szereplő precíziós mezőgazdasági szakmérnöki képzésünkből előbb alap- (BSc), majd mester- (MSc) szakot indítunk. Az új állategészségügyi mérnökképzéssel egyebek mellett az állat szaporodásbiológia területén kíván továbbfejlődni a kar. Emellett a MÉK képzési kínálata az élelmiszerhigiéniai mérnök MSc-vel is bővül várhatóan 2023 szeptemberétől – sorolta a kari vezető.

A folyamat eredményességét mutatja az ötéves osztatlan agrármérnök képzés sikere is, az elmúlt években folyamatosan nőtt a szakra jelentkezők száma. A most végzett 19 hallgató helyét 2022 szeptemberében már 60-an veszik át.

Pepó Péter, a DE MÉK Agrártudományi Doktori Tanács elnöke, szakfelelős. (Kép. Debreceni Egyetem)

Az elmúlt 10 év legfontosabb és legjobb döntése volt a képzés újraindítása. A munkaerőpiac felől hatalmas volt a nyomás, valamint az igény az osztatlan 5 éves mesterszakra visszavezetésére. A BSc-én végzett hallgatók közül sajnos kevesen folytatják tanulmányaikat a mesterképzésben. Az osztatlan szakot azok választják, akik mélyebben szeretnék megismerni az agrárium folyamataival, tanulmányaikat követően képesek lesznek bekapcsolódni a technológiai fejlesztésekbe és az oktatásba, valamint a kutatásban, arról nem is beszélve, hogy erről a szakról egyenes út vezet a doktori képzésbe is – fejtette ki Pepó Péter, a DE MÉK Agrártudományi Doktori Tanács elnöke, szakfelelős.

A képzési rendszer megújításának részeként 15 év után, 2021 szeptemberében indította újra halgazdálkodási szakirányú továbbképzési szakát (halászati szakmérnök) az agrárkar. Az egy éves képzés végén 15 fő tett most záróvizsgát.

Szűcs István, a DE GTK Gazdálkodástudományi Intézetének vezetője. (Kép. Debreceni Egyetem)

A szakirányú diplomával rendelkezőknek szóló képzés a jövőben másfél évesre, azaz három félévesre bővül. A diákjaink az első két félévben természettudományi és biológiai alapismereti tárgyakon túl műszaki és technológiai, valamint gazdálkodási és üzemvezetési ismereteket szereznek. A harmadik félévben üzemlátogatásokat szervezünk a hallgatóknak, és ekkor készítik el a szakdolgozatukat is. Az üzemlátogatások során tógazdasági és intenzív üzemi haltermeléssel, valamint halfeldolgozással rendelkező gazdaságokat keresünk fel. Debrecenben egyedül álló módon a hallgatók elkészítik egy tógazdasági haltermeléssel foglalkozó hazai vállalkozás éves működési tervét, mely egy olyan szintetizáló jellegű munka, melyhez a biológiai, technológiai és a gazdasági jellegű ismeretekre egyaránt szükség van – fejtette ki Szűcs István, a DE GTK Gazdálkodástudományi Intézetének vezetője, a szak vezető oktatója.

Hozzátette: a harmadik félévben a hallgatók egy olyan országjáráson vesznek részt, ahol megismerkednek a hazai halgazdálkodási ágazat meghatározó szereplőivel, ezzel is kiegészítve az iskolapadban szerzett elméleti ismereteket.

Forrás: Debreceni Egyetem

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

Mezőgazdaság

Indul a hazai szamóca szezon!

Print Friendly, PDF & Email

Megkezdődött a hazai szamóca szezon

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A szamóca (Fragaria x ananassa) nemesített fajtái több szempontból is a „legek” gyümölcstermő növénye. Mert, hogy ez a hivatalos neve igen kedvelt gyümölcsünknek az eper, tudományos nevén (Morus alba) elnevezéssel ellentétben. Ezek után joggal kérdezhetik a botanikában képzett fogyasztók, hogy akkor a valódi eperfa termését, hogy kell nevezni?

Fotó: Pixabay

A tájékozatlanság sajnos sokszor szül ehhez hasonló helyzeteket. Nézzük, hogy mit is értünk a „legek” alatt. Érésben a legelső gyümölcstermő növény, mely hazánkban megterem így óriási az érdeklődés a gyümölcs iránt, mert a hosszú téli és tavaszi időszak után minden gyümölcskedvelő ember a friss gyümölcs zamatát szeretné a szájában érezni. Egyetlen évelő, lágyszárú gyümölcsünk, szinte zöldségként termesztjük gyümölcstermő növényként, ebben is a „legekhez” tartozik. A sor tovább folytatódik azzal, hogy a legrövidebb ideig tarjuk termesztésben, csupán 1-3 évig, mert rendkívül gyorsan elöregszik, elaprósodnak a termései, ez genetikailag kódolt tulajdonsága.

legkisebb termetű gyümölcstermő növényünk, mely minden alkalommal tiszteletet követel, hiszen jellemzően leguggolva, vagy lehajolva tudjuk ápolni és terméseit leszedni.  Egy több hektáros tábla szinte gyümölcsmezőt mutat, a lépésnyi sor és arasznyi távolságra ültetett szamóca ültetvény képében. Szinte önmagától képes szaporodni, indanövényei legyökeresedésével, így akár házikertben is minden további nehézség nélkül, könnyen utántermesztehető. Az egyetlen gyümölcstermő növényünk abban is, hogy akár egy balkon ládában is termeszthető, így a legkisebb kertben, vagy teraszon, erkélyen is lehetőséget teremt friss gyümölcs termesztésére. Sőt, – ötletet adva – kis területen házikertben, korszerűen egy regálon a család ellátását bőven fedezheti.

Fogyasztása rendkívül egészséges, a bogyósokra jellemző magas antioxidáns tartalommal rendelkezik. Talán kevesen tudják, de C-vitamin tartalma (100gr frissen szedett gyümölcs kb. 60 mg C-vitamint tartalmaz), a legmagasabb a termesztett gyümölcseink közül és ebbe beletartoznak a citrusfélék is! A C-vitamin bizonyítottan az egyik legfontosabb egészségmegőrző hatással rendelkezik.

Beszerzése házikertünkből is megoldható, azonban, ha befőzési, konzerválási terveink is vannak, akkor érdemes az erre szakosodott, jellemzően „Szedd magad” értékesítési formában működő gazdaságokat felkeresni, ahol magunk és a család tagjai szüretelhetik le a friss gyümölcsöt, nem mellesleg pedig kellemes szabadtéri, élményben gazdag tevékenység is.

Valamennyi vármegyénkben termesztik, kisebb – nagyobb volumenben, de a legnagyobb termőfelületek sorrendben, Baranya, Bács- Kiskun és Pest vármegyékre koncentrálónak. E három vármegye adja a hazai összes termésmennyiség felét. Az előző években jellemzően 600-650 ha felületen termesztettek szamócát a TERA adatok szerint. Ennél lényegesen nagyobb mennyiség is piacra találna hazánkban. Azonban az évenkénti telepítési költségek, a leszedett termések azonnali értékesítése, vagy hűtőtároló biztosítása komoly kiadásokat jelent. Az érési 4 – 6 hetes időszakban szükséges napi szintű, megbízható szedő munkaerő szükséglet, mely fáradtságos munkát jelent, kevésbé vonzó a munkavállalók körében. Döntően ez a fő probléma a hazai termesztés felfutása kapcsán. A gépesítés előrehaladása és alkalmazása, várhatóan ebben is megoldást jelenthet.

A hazai szamócatermesztés néhány fajtára szorítkozik. A legfontosabb fajták a Clery és a Asia fajták, melyek tetszetős külsejűek, megfelelő termesztés mellet jó ízűek. Nem teljes érettségben szedve és elégtelen kálium ellátás esetében a gyümölcsök savas ízűek lesznek, mellyel az újbóli visszatérő vásárlókat elveszíthetjük. Így a termesztési időszakban erre fokozottan figyeljünk. Sajnos, itt is jellemző a fokozódó importnyomás a mediterráneum és harmadik országokból, ahonnan speciális igényeknek megfelelő fajták érkeznek, melyek jellemzően kényszerérettek és kemény húsállományúak, hogy a több napos szállítást kibírják.  Alacsony zamatanyagokkal és beltartalmi értékekkel rendelkeznek, a kereskedelmi pulton tarthatóságot szolgálják és kevésbé a fogyasztók igényeit.

Azt is tudnunk kell, hogy a szamóca, vagy helytelenül „eper” (talán remélhetőleg a köznyelv előbb – utóbb majd helyesen használja) nem utóérő gyümölcs, így csak a növényen teljes érettségben szüretelt gyümölcsök biztosítják a megfelelő zamatanyagokat és beltartalmi értékeket.

Ezért fontos a hazai ellátás fokozása, és hogy vásárláskor keressük a hazai termelők szamócáit, melyek a gyümölcsön található csészelevéllel szedettek és friss zöld állapotúak.

Az érési időszak a fűtetlen fóliás termesztésben megkezdődött, a szabadföldi ültetvényekről pedig két hét múlva, időjárástól függően április végétől- május elejétől indul. A virágzás, kötődés megfelelő, remélhetőleg a késő tavaszi fagyok is elkerülik, szükség szerint fátyolfóliával takarva védekezhetünk, így szép termésre számíthatunk.

Egy fontos tényre és talán egyetlen negatív tulajdonságra fel kell hívnunk a figyelmet. Arra érzékenyeknél, akár pár szem szamóca fogyasztása is allergiás jellegű fulladásos rohamot idézhet elő, ellenszérum hiányában tragédiát okozva, aki erre érzékeny, mindenképpen tájékozódjon.

Forrás: Komma László – NAK 

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Aszályindex információk: 2024. április 27.

Print Friendly, PDF & Email

Az aszályindex alakulása április végén

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az elmúlt tíz napban gyakran csapadékos időben volt részünk. Minden nap esett valahol az országban, gyakran voltak kisebb-nagyobb záporok, a múlt kedden és e hét keddről szerdára virradó éjszaka pedig országos, áztató eső öntözte a földeket.

Ábra: MET

Országszerte több esett az ilyenkor szokásosnál, az északon és a Tiszántúlon nagy területen 30-50 mm közötti mennyiség hullott, de az ország többi részén is 10-25 mm-t mérhettünk.

A talajok nedvességellátottsága jelentősen javult a tíz nappal ezelőtti állapothoz képest. A felszín közeli talajréteg az északi, a nyugati és a keleti országrészekben helyenként telítődött, a déli országrész középső tájain tartalmaz csak kevés nedvességet. A középső talajrétegbe is jutott a nedvességből, a 20-50 cm-es réteg vízellátottsága országszerte megfelelő, 50-100 cm-en pedig továbbra is telítettek a talajok.

Az április első felét jellemző aszályos helyzet az Alföldön is megszűnt.

A folytatásban azonban ismét visszatér a száraz idő. Csütörtökön és pénteken még előfordulhatnak gyenge záporok, majd a jövő keddig országszerte száraz időre van kilátás, és csak a jövő hét közepétől várható ismét szórványos esők, záporok megjelenése. A talajok száradását a sok napsütés mellett napközben gyakran feltámadó élénk szél is elősegíti majd.

Forrás: MET

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

„Kukába az élelmiszerpazarlással”

Print Friendly, PDF & Email

Plakáttervező pályázatot indít a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Fenntarthatósági Témahét alkalmából „Kukába az élelmiszerpazarlással” címmel indít plakáttervező pályázatot a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programja. Az április 25-től június 21-ig tartó pályázat során olyan műveket várnak, amelyek figyelemfelkeltő módon szemléltetik az élelmiszerpazarlás problémakörét, hangsúlyozva a fogyasztók egyéni felelősségét.

Fotó: NÉBIH

A legérdekesebb alkotások készítőit értékes nyereményekkel díjazzák, valamint műveik a tervek szerint oktatási intézményekben jelennek majd meg országszerte a következő tanévtől.

A teljes globális üvegházhatású gáz kibocsátás körülbelül 8%-a az élelmiszerhulladékokból ered. Ebből adódóan az élelmiszerpazarlás az egyik legégetőbb, megoldásra váró fenntarthatósági probléma, amely többek közt környezeti és gazdasági károkat okoz. A Nébih legfrissebb kutatási eredményei szerint Magyarországon fejenként átlagosan 60 kg élelmiszerhulladékot termelnek a háztartásokban egy év leforgása alatt, amelynek 40%-a körültekintőbb hozzáállással elkerülhető lehetne.

A „Kukába az élelmiszerpazarlással” című plakáttervező pályázattal a Maradék nélkül program célja, hogy még több fiatal figyelmét felhívja az élelmiszerpazarlásra, mely társadalmi és fenntarthatósági kihívás is egyben. A felhívásra olyan plakátterveket várnak, amelyek közérthetően, látványosan vagy akár humorosan mutatják be az élelmiszerpazarlás jelenségét, annak következményeit, valamint hangsúlyozzák a fogyasztók megelőzésben betöltött szerepét. A pályázat lehetőséget ad arra, hogy a pályázók kreatív módon illusztrálják gondolataikat az élelmiszerpazarlásról, és üzeneteikkel másokat is inspiráljanak a tudatosabb fogyasztásra.

A verseny több korosztály számára is nyitott: általános iskolások, középiskolások és idén először a vállalkozó szellemű felnőttek pályaműveit is várják a Nébih munkatársai. Az alkotások készítéséhez bármilyen technika alkalmazható, grafikai szoftver használata is megengedett, kivétel a mesterséges intelligencia segítségével előállított kép.
A pályaművek beküldési határideje: 2024. június 21. A szakmai zsűri díjazottjai értékes jutalomban részesülnek, de a közönség kedvenceit és a legaktívabb iskolát is díjazzák, amit több vállalkozás is tárgynyereményekkel támogat.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom