Vadászat
Fiatalításon dolgoznak a vadásztársaságok
SOMOGY MEGYE | Az átlagéletkor sok helyen megközelíti a hatvan évet. Az Országos Magyar Vadászkamara adatai szerint Somogyban összesen 3614 vadász van, egyharmaduk hatvan év feletti.
Húsz évvel ezelőtt mintegy negyvenötezer vadászt tartottak nyilván Magyarországon, a legfrissebb adatok szerint jelenleg hatvanöt és félezren vannak. A létszám évről évre nő, ám a korfa egyre inkább az idősebb korosztály felé tolódik el.
– Én a hetvenkét évemmel elég fiatalnak számítok – kezdte viccesen Meiszterics János, a Tapsony és Vidéke Petőfi Vadásztársaság elnöke. – Sajnos eléggé elöregszik a vadásztársadalom. Ennek persze több oka van. Egyrészt a vadászat nem olcsó, másrészt a mostani menedzserszemléletű generációnak sokat kell dolgoznia, ezért kevés a szabadidejük és ott van még a távolság is. A mi vadásztársaságunk jó része más megyéből származik. Van alföldi tagunk, budapesti, székesfehérvári, szentesi, de fiatal szlovákiai magyar is.
A Tapsony és Vidéke Petőfi Vadásztársaságnak hetvenkettő tagja van, ebből aktívan húszan vadásznak, többségük ötven és hetvenöt év közötti. Próbálják fiatalítani a csapatot, de ez egy nagyon lassú folyamat. Meiszterics János kiemelte: társaságukra jellemző, hogy apáról fiúra „száll” a vadászat szeretete, azonban mostanában megjelentek olyan tehetős fiatalok, akiknek a felmenői között nem volt vadász. – Nekünk ezekre a fiatalokra is szükségünk van – folytatta Meiszterics János. – Egy a lényeg, hogy jöjjön vadászni, tartsa be a szabályokat, fizesse be a tagdíjat és persze érezze jól magát. Évente mi 640 vaddisznót és mintegy négyszáz szarvast lövünk, ehhez fiatalok kellenek, nem pedig öregek – fogalmazott. Meiszterics János hozzátette: az újgazdag vadászok többsége alázatos, de olyan előfordult már, hogy fegyelmit adtak valakinek, mert nem tartotta be a szabályokat.
Sárhegyi Ottó, a Surján-Kapos Völgye Vadásztársaság elnöke megkeresésünkre elmondta: negyvennégy tagjuk van, az átlagéletkor pedig jelenleg 56 év. Sokat dolgoznak azért, hogy fiatalítsák a társaságot, nemrég vettek fel több harminc év körüli vadászt is. – Vannak olyan tagjaink, akiknek a felmenői között nem volt vadász – fogalmazott érdeklődésünkre Sárhegyi Ottó. – Ha van lehetőségünk új embereket felvenni, akkor igyekszünk a fiatalok közül válogatni. Szükségünk van rájuk, mert jobban részt tudnak venni a vadkárelhárításban is, s az idősebbekhez képest többet járnak ki a területekre.
– Nálunk egyáltalán nem előny az, ha valaki dúsgazdag – folytatta Sárhegyi Ottó. – A jelentkezőket megpróbáljuk leinformálni és csak azután döntünk a felvételükről. Az az elsődleges célunk, hogy a társaságnál továbbra is nyugalom és rend legyen. Szerencsére nincsenek botrányos viselkedésű vadászaink és nem is akarjuk felhígítani pénzzel a társaság morális helyzetét – tette hozzá Sárhegyi Ottó.
A helyzeten javítandó, a somogyi vadásztársaságok különféle programokat és nyílt napokat is rendeznek azért, hogy minél több fiatal megszeresse a vadászatot.
Mindent megtesznek a fiatalokért
A Surján-Kapos Völgye Vadásztársaság minden évben megszervezi a majálist, idén azonban a járvány miatt elmaradt. A korábbi években a társaság hatvan százaléka vett részt ezen. A vadászmajálison a fiatalok megismerkedhettek az idősebb vadászokkal és a társasággal is. A Tapsony és Vidéke Petőfi Vadásztársaság pedig „bemutató” napot szokott szervezni. Meiszterics János elmondta: ilyenkor a hivatásos vadászok megmutatják a vadászházat és a különféle ingatlanokat és a vadászterületet. Legutóbb két nappal ezelőtt mutatták be a területüket egy Somogyból elszármazott, jelenleg Budapesten élő fiatalnak – tette hozzá a Tapsony és Vidéke Petőfi VT elnöke.
sonline.hu
Vadászat
Hivatásos vadászok kötelező továbbképzése
Az Országos Magyar Vadászkamara Fejér Vármegyei Területi Szervezete 2025. április 2-án tartotta a hivatásos vadászok éves kötelező képzését
Csákvár – Az Országos Magyar Vadászkamara Fejér Vármegyei Területi Szervezete 2025. április 2-án tartotta a hivatásos vadászok éves kötelező képzését. A hivatásos vadász alelnök, Haas Béla nevével jegyzett meghívóban szereplő témákra érkező jelentős számú résztvevővel megtelt a Publo Panzió konferencia nagyterme. A rendezvény elején az alelnök megköszönte a több mint negyedszázaddal ezelőtt alakult jelenlegi vadászkamarai rendszer alapító-megyei titkárának, a nyugdíjba vonuló Pechtol Lajosnak, 28 év szolgálati ideje alatt végzett munkáját.

Fotó: OMVK
Élénk érdeklődés kísérte az Országos Magyar Vadászati Védegylet Országos Drón Szakbizottságának (ODSZB) tagja, dr. Bleier Norbert tájegységi hivatásos vadász előadását, aki a szakbizottság feladatai közül kiemelte a korszerű technika széleskörű megismertetését, oktatásának megszervezését, információs rendszerének kidolgozását.

Fotó: OMVK
A drónoknak a vadgazdálkodás szolgálatába állítása mellett érvelt. A módszer mellett szól a technika könnyű kezelhetősége, a vizsgálati terep zavarásmentessége, a munkafolyamat pontossága, gyorsasága, dokumentálhatósága. Alkalmas vadállomány megfigyelésére, létszámbecslésre, vagyonvédelemre, őzgida- és fészekalj mentésre, vadkárfelmérésre, mezőgazdasági területek monitorozására, agrártechnológiai problémák feltárására, állandó és időszakos kerítések ellenőrzésére. Becsült adatok egyike szerint, Magyarországon évente 3000-3500 őzgidát kaszálnak el, megszámlálhatatlan, hogy hány földön fészkelő madár és fészekalj pusztul el, ugyanis a jelenlegi agrotechnikai eszközök alkalmatlanok a megelőzésre. Svájcban, Németországban és Ausztriában már megfelelő jogszabályi háttérrel történik a mentés – a civilekkel közösen. Ez előrelépést jelentene idehaza is a vadász/vadászatellenes társadalmi légkör változásában.

Fotó: OMVK
A NÉBIH ASP tanácsadója, Právetz András az afrikai sertéspesti járvány aktuális hazai helyzetét ismertette. Romániában, Szerbiában és Horvátországban a vírus mind a házi sertés, mind pedig a vaddisznó állományokban jelen van. A Börzsöny-hegységben történt idei (2025. január 23-i) kitörés határon átnyúló fertőzésgóchoz tartozik. Minden vármegyében az egy éven belüli pozitív esetek korrelációt mutatnak a határon túli esetekkel, ez alól kivétel az ÉK-Dunántúli Régió, a 2024-25-ös vadászati év, 757 esetszámával. Komárom- Esztergom vármegyében ötszörös növekedést, Pest vármegyében háromszoros emelkedést mutatnak a statisztikák az előző vadászati idényre. Az idei első negyedéves számok további növekedést jeleznek.

Fotó: OMVK
Az ASP járvány lehetséges földrajzi továbbterjedése Fejér vármegyét kiemelten érinti. A kockázati tényezők között találjuk az M1-es autópályán történő átjutást, a dunai terjedést és a behurcolást: a Duna és az M1-es autópálya által határolt területen belül a vírus terjedésének nincs természetes vagy mesterséges akadálya. Kedvezőtlen forgatókönyv esetén felkészülhetünk rá, hogy a járvány átterjed és változó intenzitással, illetve változó földrajzi elterjedéssel, hosszú ideig a térségben marad.
A szakmai nap megkerülhetetlen témájául szolgált a Magyarországra több, mint ötven esztendő elteltével, múlt hónapban megjelent, ragadós száj- és körömfájás betegség.

Fotó: OMVK
Az előadások után feltett kérdésekre nem maradtak el a válaszok, a résztvevők javaslatokat fogalmaztak meg a drónos szolgáltatási jegyzékre, továbbá az állategészségügyi kockázatok mérséklésére. A korábbi és új vármegyei vadászkamarai titkár, Pechtol Lajos és Weidinger István pályázati tájékoztatójával és a 2025. esztendő esemény naptárának ismertetésével ért véget a hivatásos vadászok képzése.
Forrás: Sz. T. – OMVK
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Őzet mentettek az inotai erőműnél – VIDEÓ
Három nappal korábban civilek látták futkosni a vadat az inotai erőmű kéményeinek aljában lévő bekerített helyen – közölte a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság. Hitték, ahol és ahogy bement ki is talál, de nem így történt.
Ezért, 2025. április 13-án a várpalotai rendőrök és a katasztrófavédelem munkatársai is segíteni igyekeztek az állatnak, de végül a megoldást a vadásztársaság tagjai találták meg. Az állatot kézben segítették fel az épített pallón.
Az őzbak ezután elszaladt, “a kis hálátlan vissza se nézett” – írták közleményükben a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság munkatársai.
Forrás:
Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Baranya vármegyei hivatásos vadász verseny 2025
Idén is megrendezésre került a Hivatásos Vadászok Szakmai Versenyének Baranya vármegyei fordulója
A korábbi évekhez hasonlóan idén is megrendezésre került a Hivatásos Vadászok Szakmai Versenyének Baranya vármegyei fordulója. A versenyen legjobb eredményt elérő hivatásos vadász képviseli vármegyénket az országos versenyen. Az esemény 2025. április 9-én zajlott a Pécs-Somogy Rücker-aknai lőtéren, illetve a Martonfai Vadász- és Ifjúsági Központban. Az indulókat Agyaki Gábor Baranya vármegyei kamarai elnök és Balaskovics József hivatásos vadász alelnök köszöntötte.
Üdvözlő beszédjükben kiemelték a szakma sokrétű mivoltát, valamint a vadgazdálkodásban betöltött kiemelkedő szerepét.
A verseny sörétes és golyós lövészettel vette kezdetét. A gyorsított korongvadászaton sörétes lőfegyverrel 30 pontot, valamint golyós lőfegyverrel 50m-es pályán szabad kézből lőlapra tett lövéssel szintén 30 pontot érhettek el a versenyzők.
Ezt követően a vadászati hatóság munkatársainak felügyeletével terepi trófeabírálat várta a versenyzőket. 10 db nagyvad trófeának keresőtávcső segítségével határozták meg az elejthetőségét, továbbá megbecsülték azok korát- és súlyát.

Fotó: OMVK
A terepi gyakorlatot elméleti feladatok követték, egy 100 kérdésből álló írásbeli teszt, valamint Nagy Gábor a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa által összeállított 10 kérdéses természetvédelmi teszt formájában. Ezt 10 fásszárú növényfaj és 5 vadászkürt szignál felismerése követte.
A versenyzők összesen 300 pontot érhettek el. Az elért pontszámok összesítése alapján 2025 évben az alábbi sorrend alakult ki a képzeletbeli dobogón:
Helyezés |
Név |
Vadászatra jogosult |
1. |
László Gábor |
Gemenc Zrt. |
2. |
Karnis Balázs |
Mecsekerdő Zrt. |
3. |
Kiss István |
Bóly Zrt. |
Az eredmények alapján László Gábor, a Gemenc Zrt. fővadásza képviseli immáron második alkalommal Baranya vármegyét az országos döntőn, melyet idén 2025. 06. 18-19-ig Csongrád-Csanád megyében, Ópusztaszeren rendeznek meg. Az első három helyezett hivatásos vadász a serleg mellé ajándék utalványt is átvehetett a Kamara jóvoltából. Minden résztvevő emléklapot kapott, ezzel elismerve elhivatottságukat a hivatásos vadász szakma iránt.
Az esemény zárásakor szó esett arról is, hogy a kötelező éves továbbképzés mellett a „Baranya aranya a gímszarvas” programsorozat jegyében augusztusban egy szakmai konferenciára is sor kerül melynek témája a Dél-Baranyai, Ormánsági gímszarvas.

Fotó: OMVK
Az OMVK Baranya vármegyei Területi Szervezete vezetősége nevében ezúton is gratulálunk a versenyzőknek az elért eredményekhez, illetve köszönjük a verseny előkészítésében, megrendezésében közreműködők munkáját!