További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Baromfi című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 9. szám.
Forrás: AKI
A Fiatal Biotechnológusok Országos Konferenciája (FIBOK) évente biztosít lehetőséget hazai kutatóknak, PhD-, valamint MSc-hallgatóknak eredményeik ismertetésére, tudományos, illetve szakmai kapcsolataik építésére. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) idei szakmai rendezvényén hat szekcióban – állati-, növényi-, mikrobiális-, élelmiszer- és orvosbiotechnológia, valamint bioinformatika területén tevékenykedő szakemberek -számoltak be kutatásaikról.
Hidvégi Norbert, a DE Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ (AGBK) kutatója azt vizsgálja, hogy az in vitro mikroszaporított növény fejlődése során, illetve a burgonya génátírásában milyen változásokat okoznak a különböző típusú ultrahangkezelések.
A növények szövettenyésztéses szaporításakor fellépő növekedési és fejlődési folyamatok megismeréséhez elengedhetetlen a laboratóriumi körülmények között termesztett növények fejlődése mögött álló molekuláris változások megismerése – mondta el a hirek.unideb.hu-nak Hidvégi Norbert.
Az AGBK tudományos segédmunkatársa a konferencián a növekedési, fejlődési állapotok génátírási mintázatát mutatta be.
A különböző ultrahangos kezelésekkel befolyásolni tudjuk a növények növekedését és fejlődését. Kutatásainkban arra kerestük a választ, milyen molekuláris mechanizmusok állnak egyebek mellett a fiziológiai változások mögött, illetve ezeket hogyan tudjuk felhasználni a növényi fejlődés serkentésére – tette hozzá kutató.
Dobránszki Judit, az Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ vezetője kiemelte: a módszer nem csak laboratóriumban, de szántóföldi körülmények között is alkalmazható.
A konferencián bemutatott molekuláris folyamatok felkutatása és megértése lehetővé teszi, hogy a különböző fizikai kezelések, mint az ultrahang növekedést serkentő hatását kiaknázzuk, illetve azt célzottan, tudatosan tudjuk alkalmazni. Ezeket az alapkutatási eredményeket be tudjuk építeni különböző növényszaporítási és -nevelési technológiákba, hatékonyabbá téve azokat – fejtette ki Dobránszki Judit.
A központvezető hangsúlyozta: a módszer már a közeljövőben lehetővé teszi új környezetkímélő technológiák kifejlesztését és alkalmazását.
Forrás: Debreceni Egyetem
Az Alföld középső tájain és a Tiszántúl jelentős részén aszály pusztít
A mögöttünk álló egy hétben elég változékony időben volt részünk, hétfő kivételével minden nap hullott csapadék valahol az országban. A délnyugati országrészben és a Szamosközben 20-50 mm-t mérhettünk, ugyanakkor a Dunántúl északkeleti tájain és az Alföld középső és keleti részén sokfelé a 3 mm-t sem érte el a csapadék mennyisége.
Az Európai Bizottság adatai szerint az unió (EU27) baromfihúsexportja 17 százalékkal 171 ezer tonnára emelkedett 2024 januárjában az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Az unió legnagyobb célországa az Egyesült Királyság volt. A közösség baromfihúsimportja 27 százalékkal 85 ezer tonnára emelkedett ezzel egy időben. Az import több mint fele Brazíliából és Ukrajnából származott.
A KSH adatai alapján Magyarország baromfihúsexportja 10 százalékkal 35 ezer tonnára nőtt 2024 első két hónapjában 2023 azonos időszakához viszonyítva. Ezen belül a csirkehús kivitele 7 százalékkal 24 ezer tonnára, a pulykahúsé 25 százalékkal 4 ezer tonnára emelkedett. A baromfihús legnagyobb célpiacai Románia és Bulgária voltak. Magyarország baromfihúsimportja 21 százalékkal 12,5 ezer tonnára csökkent a megfigyelt időszakban. Ezen belül a csirkehús beszállítása 29 százalékkal 9 ezer tonnára esett vissza, míg a pulykahúsé 36 százalékkal 831 tonnára bővült. A legtöbb baromfihús Lengyelországból és Romániából érkezett.
Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a vágócsirke élősúlyos termelői ára 19,9 százalékkal 412,6 forint/kilogrammra, a vágópulykáé 14,9 százalékkal 596,9 forint/kilogrammra csökkent 2024 első tizenhét hetében az előző év azonos időszakához képest.
Közlemény a TMR-rendszerről:
Az Európai Bizottság előírásai miatt a tavalyi esztendő óta – a többi uniós tagállamhoz hasonlóan – a magyar agrártámogatási rendszerben is kötelező alkalmazni a Sentinel műholdcsalád felhasználásával működő területi monitoring rendszert, azaz TMR-rendszert.
A rendszer alkalmazása az uniós elvárások okán 2024-ben bővül a tavalyi esztendőhöz képest és minden területalapú agrár- és vidékfejlesztési támogatás azon jogosultsági feltételeire ki kell terjednie, ahol a műholdfelvételek vizsgálata és értékelése alapján nagy bizonyossággal megítélhetőek azok teljesítése.
Az alábbi letölthető szakmai tájékoztató a gazdálkodók munkájának és döntéseinek segítése érdekében, az öntözött területek azonosításáról és az abból fakadó következményekről ad iránymutatást az érintetteknek.
Forrás: AM