További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Baromfi című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 8. szám.
Forrás: AKI
Sergio Garcia, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Kar hallgatója. Peruból érkezett Magyarországra, hogy Debrecenben tanuljon. Mindig nagyon érdekelt, hogy egy külföldi miért választja Magyarországot, miért utazik valaki kontinenseket át, hogy egy kis közép-európai ország alföldi városában tanuljon. Sergio Garciat hazájáról és Debrecenről kérdeztük.
Pár szóban mesélnél a hazádról?
Peru fővárosa Lima. A szárazföldi területünk 1,285,220 km2. A klímánk nagyon változatos, a trópusoktól, a nyugati száraz sivatagokig és a fagyos éghajlatig mindenféle égöv létezik Peruban. Egy kis területen kontinentális is, mint amilyen itt Magyarországon is van. A teljes területünk mintegy 9%-a (116 000 km2) mezőgazdasági szempontból művelhető. A szántóföld a teljes területnek azonban 3%-a. Ültetvények 1% körül, míg a legelők 14%-ot tesznek ki. Az erdő 56% arányt éri el, de ez a GDP-nek alig 0,12%-át adja. A lakosságunk 78%-a városokban él és még egy érdekes adat: az agrárszektor éves szinten 13,2 milliárd köbméter vizet használ fel.
Milyen termékeket állítotok elő és mi a fő agrárexport terméketek?
A mezőgazdasági termelés sokszínűsége, a rendkívül változatos domborzati és klimatikus viszonyok miatt, széles lehetőségeket tartogat. A tengeri halászat miatt a különféle halászati termékek is erősítik a lehetőségeinket. Néhány élelmiszeripari termékből jelentős áru érkezik Peruba, de a perui kakaó és a kávé minősége rendkívül kimagasló. A nyomon követhetőség miatt visszakereshetőek az áruk és egészen a termelőig ellenőrizhetőek az exportált áruink. Nagyon határozott irányt vett a gazdaság a biotermékek értékesítése felé, ebben a szektort a kormányzat kiemelten támogatja.
Milyen rendszerekben termeltek, milyenek az ültetvények?
Peruban egyes termékeket az agroerdészeti szisztémában állítjuk elő. Bizonyos növények alkalmasak erre, mint például a kakaó. Egy ilyen agroerdészeti rendszerből állítjuk elő a KEMITO csokoládénkat, amelyet kimagasló minőség jellemez, de őrölt kávét, kakaómasszát és más élelmiszeripari alapanyagokat is előállítunk és megrendelhetőek Peruból. Ültetvények, szántóföldi kultúrák, rizs, ami érdekes lehet.
Peru a mezőgazdaságát hogyan fejleszti?
Alapjaiban nem keresünk új technológiát, hanem a saját, már meglévő szisztémáinkat fejlesztjük tovább. Országszerte jellemzőek az agroerdészeti rendszerek, de hozzá kell tenni, hogy azok a növények, amelyek erre alkalmasak, amúgy is köthetőek az erdei körülményekhez, így ökológiai igényüket teljesítjük vele, miközben más környezetvédelmi irányokat is erősítünk. Adottságainkat, lehetőségeinket, gazdaságunkat a kereskedelemre alapozva fejlesztjük és nagyon fontos a képzések fejlesztése, mind tudományos, mind gyakorlati vonalon.
Miért választottad Debrecent?
A hazám nagyon sok országgal felvette a kereskedelmi kapcsolatot. Így az amerikai kontinensen, Ázsiában és Európában is több országgal, de megállapodott az EU-val is. Magyarországról nagyon sokat hallottam. Peruban ismerik, ismert ország. Hallottam a Debreceni Egyetemről is és akikkel beszéltem, nagyon jó véleményt adtak. A diploma értékes és számomra nagyon fontos, hogy felkészült és hiteles tanároktól tanulhassak, mert az egyetem után vissza szeretnék térni Peruba és ott használni azt a jogi és technológiai tudást, amellyel hazám mezőgazdaságát tudom fejleszteni és a lehető legmagasabb színvonalon termelni, hogy az európai és a magyar vevők perui termékeket válasszanak. Ezért egyik legfontosabb célom, hogy üzleti kapcsolatokat teremtsek importőrökkel, kávézókkal, kávé- és kakaófeldolgozó cégekkel.
Most mit ajánlasz, mit lenne érdemes vásárolni Peruból?
Jelenleg van egy 200 g-os csomagolt őrölt kávénk, egy 200 g-os csomagolt kakaómasszánk, valamint egy 50 g-os és 90 g-os csokoládétábláink, különböző kiszerelésben, amelyeket a KEMITO készített. Nagyon különleges termékek, pontos és lekövethető eredettel. Most szeretnénk ezeket Magyarországra importálni és a mintákat eljuttatni kávézókba, éttermekbe, nagyobb bevásárlóközpontokba, hogy megismerjék a magyarok is, de remélem, hogy kiállításokon is be fogjuk tudni mutatni.
Egyébként mi számít most igazi perui terméknek?
Az igazi perui terméket ma már a biominősítések jellemzik, és fontos kiemelni valamit: a perui márka promóciójának keretében számos terméket exportálnak más európai országokba és a magyarok is nyugodt szívvel keressék, érdeklődjenek iránta.
Debrecenben környezetvédelmet is lehet hallgatni. Peru környezetvédelmi politikája, hogy alakul napjainkban?
Peru határozott intézkedéseket hozott az illegális fakitermelések miatt, egyes területeken a túllegeltetés miatt, hogy lecsökkentse az eróziót és megakadályozza az elsivatagosodást. Peru bányászata, exportja nagyon jelentős, így ennek a szektornak is vannak megoldásra váró problémái. A környezetvédelem tudományterületén Debrecenben széles ismeretekkel bírnak és átfogó képet tudnak adni, hogy bizonyos esetekben hogyan lehet megelőzni olyan helyzeteket, amelyeket később sokkal nehezebb megoldani. Sok jó példát láttam, amelyet Peruban is meg lehet valósítani. Annak ellenére, hogy teljesen más termékeket állítunk elő, mégis a környezetvédelmi kérdések, a szennyezés, a kibocsátás, a határértékek, a különféle nemzetközi egyezmények, megállapodások miatt a kötelezettségek nagyon hasonlóak Peruban is. A perui emberek nagyon kedvesek és barátságosak, termékeinkben ez megjelenik. Remélem, hogy a Debrecenben töltött évekkel egyesülve, a szűken vett környezetemben felhasználhatom a magyarok, a debreceni professzorok tudását is.
Dr. Szilágyi Bay Péter
Fotó: Sergio Garcia, Peru
E-mail: serchperu@gmail.com
Telefon: +36 70 386 83 53
Web: www.serchperu.com
Az Európai Bizottság adatai alapján az unió (EU27) tojás- és tojástermékimportja 68 százalékkal 9 ezer tonnára nőtt 2024 januárjában az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Az import 82 százaléka Ukrajnából és az Egyesült Királyságból származott.
A közösség tojás- és tojástermékexportja 30 százalékkal 29 ezer tonnára emelkedett 2024 első hónapjában 2023 januárjához képest. Az Európai Bizottság adatai szerint az unióban az étkezési tojás csomagolóhelyi ára 227 euró/100 kilogramm volt 2024 első tizennégy hetében, 11 százalékkal múlta alul az előző év azonos időszakának értékét.
A KSH adatai alapján Magyarország 2,6 ezer tonna héjas tojást (+14 százalék) vásárolt a nemzetközi piacról 2024 első hónapjában, ezen belül 71 százalékkal több, 1,6 ezer tonna friss tojást szállított be. A héjas tojás exportja 70 százalékkal 1,5 ezer tonnára emelkedett, míg ezen belül a friss tojás kivitele 30 százalékkal 117 tonnára csökkent 2024. januárban az előző év hasonló hónapjához viszonyítva. Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a ketreces tartásból származó étkezési tojás (M+L) csomagolóhelyi ára 55,13 forint/darab volt 2024 első tizenöt hetében, ami 16,8 százalékkal maradt el a 2023. év azonos időszakának átlagárától.
Lopás miatt indult büntetőeljárás egy 29 éves férfival szemben.
Lopás miatt indult büntetőeljárás egy 29 éves férfival szemben.
Egy ágyneműhuzatba tekert, furcsa alakú csomag keltett gyanút a járőröző körzeti megbízottakban, és igazoltatták a tulajdonosát 2024. április 26-án délelőtt. A Veszprémben gyalogló férfi kibontotta a csomagot, amelyben hét szarvasagancs volt.
Állítása szerint februárban a környékbeli erdőkben gyűjtötte azokat, több mint százezer forinttal megkárosítva a vadásztársaságot. Az egyenruhások lefoglalták az agancsokat, a 29 éves helyi férfit pedig előállították a Veszprémi Rendőrkapitányságra, ahol lopás miatt gyanúsítottként hallgatták ki.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a hullajtott agancsok a területen vadászati jogú társaság tulajdonát képezik, azok gyűjtését kizárólag az erdészetek szakemberei, vadászok vagy az erdőgazdaságok írásos engedélyével rendelkező személyek végezhetik.
Forrás: Rendőrség
A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar jelenlegi és volt hallgatói számára fotópályázatot hirdet. A legjobban sikerült fotó készítője egyebek mellett bérletet nyerhet Magyarország egyik legkedveltebb és legizgalmasabb debreceni zenei és kulturális nyári rendezvényére, a Campus Fesztiválra – tájékoztatta az Agro Jager News Debrecenből Fekete István a DE MÉK Kommunikációs Csoport vezetője.
A pályázatra több kategóriában nyújthatják be fényképeiket a jelenlegi és volt hallgatók – mondta el Fekete István, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Kar munkatársa. Így a termesztett növények sokszínűsége, gazdasági állataink világa, az élő környezet, a vidéki Magyarország, sőt a gasztronómia éppen olyan fontos, mint a munka legszebb pillanatai. Abból az aspektusból pedig különösen, hogy ma már élelmiszertudománnyal kapcsolatos kutatásokat is végez az egyetem s végül, de nem utolsó sorban pedig várják a pályamunkákat az „élet az agráron” kategóriában, azaz az egyetemi évek alatt készült fotók is szerepelhetnek.
Fekete István kiemelte, hogy a pályázó kizárólag saját alkotásával pályázhat és maximum három fotóval nevezhetnek.
A pályázatokat elektronikusan úton kell beküldeni. Részletek ITT!
A fotók mellé szükséges elküldeni a készítés helyét (ország, település, földrajzi megnevezés).
A pályázat beküldésének határideje május 10. A beérkező fotókból a kari vezetés előválogatást tart, majd a legjobbnak megítélt fotókat kiállítják, amelyeket a Debreceni Egyetem MÉK főépületében 2024. május 15. – 2024. május 31. lehet majd megtekinteni.
A pályázaton értékes belépőket sorsolnak ki a Campus Fesztiválra, amely Magyarország egyik legnagyobb és legnépszerűbb fesztiválja. Közönségdíjat a legtöbb szavazatot kapott fotót benyújtott pályázó kapja. Az elektronikus közönségszavazás a hivatalos kari Facebook felületen kerül meghirdetésre.
A díjátadóra ünnepélyes keretek között a Debreceni Egyetem MÉK, B épület üvegfolyosó, 2024. június 5. 10:00-tól kerül sor.
Díjazás
Közönségdíjak: Campus Fesztivál Bérlet
Különdíjak: Élménynapok a Hortobágyi Nemzeti Parkban, a Tisztatáj Közalapítvány Szamárháti Látogatóközpontjában, a Nagyerdei Kultúrparkban és további ajándéktárgyak.
Fekete István, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Kar munkatársa hozzátette, hogy nem titkolt célja a pályázatnak, hogy akiknek az élete valamilyen módon kapcsolódik a debreceni agrártudományi karhoz, azokat összegyűjtse és értelemszerűen összegyűjtse azokat az értékes fényképeket is, amelyek a kar történelméhez hozzátartozhatnak. Megjegyezte, hogy máris sok érdekes fénykép érkezett, amelyek agrártörténeti vonatkozása mindenképpen figyelemre méltó – tájékoztatta az Agro Jagert News Fekete István Debrecenből.
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. – lapigazgató
Fotó: Agro Jager News