Horgászat
Menyhalakat fogtak a Garamból – GALÉRIÁVAL
Szetei Norbert, Szlovákiában élő magyar ajkú horgász. Szabad idejében főleg a Garamon horgászik, alig pár kilométerre a magyar-szlovák határtól. Nyaranta, a Dunán is megfordul a barátaival.
Fotó: Felvidéki Pecások – Agro Jager News
Számos különböző halfajt sikerült már kifognia a Garamból. A menyhal horgászata azonban évről-évre egyre jobban vonzotta. Idén, késő ősszel barátaival a Garam déli szakaszára ment ki horgászni, alig pár kilométerre Párkánytól. Dávid előzetesen ismert egy olyan szakaszt a folyón,ahol sikeresen lehet menyhalra horgászni.
Fotó: Felvidéki Pecások – Agro Jager News
Dávid olyan horgász, aki nagyon hamar kiismer egy-egy folyószakaszt.. Ez egy különleges képesség, amellyel nem mindenki rendelkezik. A három horgász a titkos helyükre ült le horgászni. A horgászhelyet személyautóval csak nehezen lehet megközelíteni. Egy lassú vízfolyású öböl mellett telepedtek le, aminek az aljazata kövekkel borított.
Fotó: Felvidéki Pecások – Agro Jager News
Norbert és Gergő kissé bizonytalan volt, mert ilyen helyen az ólom hamar beszakad. Nyáron itt főleg amurt és pontyot lehet fogni, télen pedig menyhalat. Mivel a menyhalak is prédaállatai lehetnek más ragadozóhalaknak, ezért a folyó csak bizonyos szakaszain tűnnnek fel. A menyhalak kifejezetten szeretik a köves szakaszokat, mert innen lesik a sneciket, és egyéb táplálékukat.
Fotó: Felvidéki Pecások – Agro Jager News
A menyhal kifejezetten érzékeny a zajokra, ezért jobb csöndben maradni a vízparton. A felszerelésük feeder botokból állt, amihez 40-es főzsinórt, valamint 40 centiméter hosszú 30-as fluorkarbon előkét kötöttek kettes horoggal, amihez 80 grammos ólmokat választottak. A Garam a kisebb folyók egyike, időnként nagy sodrással. Próbálkoztak kisebb ólmokkal is az elmúlt évek során, de nekik ez a vált be.
Fotó: Felvidéki Pecások – Agro Jager News
Mind a hárman különböző csalikat kínáltak fel. Dávid élő kárásszal próbálkozott, Norbi taposott kishallal, míg Gergő gilisztát dobott be a vízbe. Pár perc várakozás után a taposott kishal váltotta ki a legnagyobb reakciót, a többi csali nem érdekelte a menyhalakat.
A taposott kishallal horgásztak tovább, majd idővel mindenki fogott különböző méretű menyusokat. A halak többsége meghaladta a 35 centiméter hosszúságot. Szlovákiában hatóságok idén megszigorították a halak legkisebb kifogható méretét.
Fotó: Felvidéki Pecások – Agro Jager News
Tavaly a 30 centiméternél kisebb menyhalakat kellett visszadobni a vízbe, idén ezt 35 centiméternél módosították. A legnagyobb menyhal elérte a 48 centiméteres nagyságot. A halak hossza minden esetben 40 és 48 centiméter között változott. Mivel a menyhal rendkívül finom, ezért a legnagyobb halat hazavitték, míg a többit, a fényképezés után azonnal szabadon engedték.
Fotó: Felvidéki Pecások – Agro Jager News
A szlováki horgászrend jelentősen eltér a magyartól. Novembertől április végéig a horgászok csak reggel hattól este kilencig horgászhatnak. Aki nem tartja be a hatályos horgászrendet,azt megbüntetik a szlovákiai ellenőrök. Mivel az elmúlt hetekben többször próbálkoztak menyhalat fogni, azt vették észre, minél hidegebb van, annál aktívabbak ezek a halak.
Fotó: Felvidéki Pecások – Agro Jager News
Ha nagy a köd, az esetek többségében több halat is fognak. Furcsa, de a menyhalak is érzékenyek a frontokra, amit mindig meg is éreznek. Kijelenthető, hogy nyugodtabb, csendesebb időben jobban mozognak. A menyhal általában a szürkületben mutatkozik meg először, addig kivárnak, nem mozdulnak. A Garam halállománya azonban jelentősen csökkent. A közelmúltban ipari szennyezés történt a folyón. A vadvízbe került vegyszer körülbelül 50-100 kilométer után annyira meghígult, hogy nem okozott pusztulást a folyó délebbi szakaszán. Azonban az északibb részeken több halfaj is eltűnt, így a menyhal is. A komáromi szakaszon azonban a menyhal állománya stabil. A Garamban élő menyhalak vélhetően a Dunából úsznak fel a táplálék reményében. A Garam fentibb szakaszain csak nagy ritkán lehet menyhalat fogni.
A Garamon körülbelül 8 Celsius fok alatt mozdulnak meg a menyusok. Mivel a Garam folyót szabályozták, horgászat nem egy “leányálom”. A folyó szintje mindennap 30 -40 centimétert ingadozik. A halak ezt nem szeretik, nem tudják mi fog történni, és emiatt nem esznek. A horgászatuk a fent említett körülmények miatt teljesen kiszámíthatatlan, és rapszódikus – zárta beszámolóját Szetei Norbert.
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
Fényképek: Felvidéki Pecások
***
A Felvidéki Pecások Facebook csoportot négyen alapították meg. A hobbiból született horgászvideókat különböző vadvizeken először telefonnal készítették.
Időközben egyre jobb minőségű horgászvideókat készítettek, amihez a tárgyi tudásokat, és az eszközeiket is bővítették. A humorral átszőtt videókat főleg helyi fiatalabb generációnak készítik azért, hogy könnyebb legyen a halfogás a Garamon és más folyókon Szlovákiában és Magyarországon is. A tapasztalatok megosztása rendkívül fontos, amivel egy olyan tudásbázist szeretnének létrehozni, amihez bárki hozzáférhet. A Felvidéki pecások csoportja itt érhető el.
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu
Horgászat
„Az utolsó dobás”
Pintér Bence csónakból pergetve angolnát fogott a Balatonból. Életében először sikerült nyílt vízen műcsalival is megakasztania egyet. Élményeiről beszámolt lapunknak:
Fotó: Pintér Bence – Agro Jager News
Minden évben izgatottan várom a május elsejét, mivel attól a naptól kezdve újra korlátozások nélkül lehet csónakból horgászni a Balatonon. Feloldódik ugyanekkor a ragadozóhalak tilalma is, magyarán dupla ünnepről van szó a balatoni csónakos horgászok számára.
Idén is természetesen már éjfélkor kimentünk egy barátommal pergetni az ismert kövezésekre, bár sejtettünk, hogy legfeljebb egy-két süllő akad a horgunkra. Az előzetes aggodalmaink beigazolódtak, de azért sikerült fejenként két-két méretes süllőt fognunk, valamint a délután során három balint is, amely újra kezd visszatérni a Balatonon. Ez után teltek a napok… Másodfokú viharjelzés, másodfokú viharjelzést váltott…, valamint ilyenkor szokásom pihentetni pár hétig a süllőket, az első pár napi ostrom után. Május 11-én végre ideálisnak láttam az időjárást arra, hogy megnézzem mi a helyzet a vízen, mivel enyhe északnyugati szél borzolta a Balaton felszínét.
Fotó: Pintér Bence – Agro Jager News
Megálltam, nagyjából egy tucat helyen, ahol láttam esélyt fogasokra, de a várt koppintások elmaradtak. Elérkezett az utolsó hely, amelyre a naplementét szántam. Ez egy viszonylag sekély rész, ahol kicsit márgásabb a marás széle. Fél óra elteltével sem volt kapás, ezért vertikális wobblerre váltottam. Eleinte erre sem volt érdeklődés, továbbá az órám is azt mutatta, hogy ideje lesz hazaindulni. Viszont minden pergető tudja, hogy mindig van egy „utolsó dobás”, amely legalább egy, de sokszor inkább több dobást jelent. Ez ebben az esetben három volt, mivel három a magyar igazság. Csobbant az utolsó dobás, a csali elérte a Balaton fenekét. Ráemeltem és erőteljes rávágást éreztem. A bevágást követően a gerinces pergető botom karikára hajlott, a spicce pedig szépen járt. Elsőre nagy süllőre gondoltam, de hamar megváltozott a gondolatom egy kis harcsára… De aztán gyanús lett nekem az egész, majd jött a gondolat: „talán angolna?”. A csónak mellé vezettem és az előkénél fogva beemeltem a csónakba, mivel a merítőt kivételesen az autóban hagytam.
Fotó: Pintér Bence – Agro Jager News
Minden évben szoktam fogni egy-két angolnát kishallal, pergetve is fogtam már küszíváson, wobblerrel, de még így, nyílt vízen, műcsalival soha. Gyorsan bekönyveltem a fogási naplóba és már indultam is a kikötő felé a lemenő nap fényeiben gyönyörködve. A kikötőben készítettem róla még egy képet, majd gyorsan elpakoltam, hogy ne késsek az esti megbeszélt vadászatról. Ezért is szeretem ennyire a Balatont és minden más vadvizet, mert mindig tud meglepetést okozni ennyi év után is.
Írta és fényképezte: Pintér Bence
Horgászat
Termetes szürkeharcsát akasztottak Nőtincsen
Csillag János Nógrád vármegye délnyugati részén, Nőtincsen szürkeharcsát akasztott. Élményeiről beszámolt lapunknak:
Fotó: Csillag János – Agro Jager News
Nőtincsen dolgozom, mint hivatásos halőr, kb 5 ève èrdekel a harcsahorgászat.Rengeteget jàrtunk ki horgászni és versenyeken is rèszt veszünk Nőtincsen. Kisebb-nagyobb sikerekkel helyt is álltunk sógorommal.
Fotó: Csillag János – Agro Jager News
Most lett vège egy versenynek ès közben èszrevettem, hogy ívik a küsz ès hallottam,hogy rabolgatják a harcsàk. Három napon keresztül próbálgattam, de első két nap nem akadt semmi a horogra. A mai napon azonban egy rutinos barátom tanácsára, módosítottam a szerelèken ès sikerült kilesnem. Kettő rontott kapás után sikerült partra húzni eddigi legnagyobb harcsámat, ami 166 cm és 36 kg.Nagyon küzdelmes, èlmènyben gazdag 25 perces fárasztás, úgy, hogy a pandalba is bement. Sikerült kifordítani és hatszori kirohanás után sikerült partra húzni.
Örökre szóló èlmènyt adott. Sok ilyen èlmènyt kívánok mindenkinek!
Írta és fényképezte: Csillag János
Horgászat
Angolna horgászat a Balatonon
Kökény Balázs célzottan angolnára horgászott a Balatonon, nem akarmilyen eredménnyel. Élményeiről beszámolt lapunknak:
Fotó: Kökény Balázs – Agro Jager News
Egy rövid bemutatkozással kezdeném. Kökény Balázs vagyok. 4 éves korom óta vagyok tagja a magyar horgásztársadalomnak. A “magyar tenger” szeretete kiskoromra nyúlik vissza. A gyerekkori családi nyaralások során jártam először a Balatonon és azóta a szerelmese vagyok. Azon horgászok közé tartozom, akik az év különböző periódusaiban más halfajokat vesznek üldözőbe. Az április második fele, május első hete minden évben az angolna horgászatáról szól. Ebben az időszakban lehet leginkább néhány példányt jó eséllyel horogra csalni. Az angolna, a hazai vizek közül, egyedül a Balaton és vízrendszerében fogható tömegével.
Fotó: Kökény Balázs – Agro Jager News
Más magyarországi vizekben nem, vagy csak szorványosan fordul elő. Ennek megfelelően az angolnát nyugodtan tekinthetjük a balatoni horgászat egyik jellegzetességének. Az angolna már a megjelenésével is eltér az édesvizi halak küllemétől. Kigyószerű megjelenése vonzza a tekintetet. Táplálkozását tekintve ragadozóhal, fenéklakó mivolta miatt a víz mélyén előforduló kisebb állatokkal táplálkozik. Jól tájékozódik a zavaros vízben, elsősorban ezt a tulajdonságát használjuk ki, amikor megpróbáljuk a horogra csalni. A sikeres angolnahorgászatnak négy alappillére van, mind a négynek teljesülni kell ahhoz, hogy eredményesek legyünk.
Fotó: Kökény Balázs – Agro Jager News
Ezek a következők: jó helyválasztás, ideális időjárási körülmények, megfelelő csaliválasztás és jól összeállított végszerelék. Jómagam a déli parti mólokon veszem üldözőbe az angolnákat, a kövezéstől 30 – 50 méteres sávban kereső horgászatot alkalmazva. Azonban jó eséllyel megtalálhatjuk őket a déli parti befolyókban is, elsősorban a Nyugati – övcsatorna, a Zala folyó és torkolata a legkecsegtetőbb horgászhelyek. Az angolnákat legnagyobb számban viharos, szeles időben lehet igazán kapásra bírni, legjobb az északi, vagy az észak – keleti szél. Az esetek döntő többségében az éjszakai órákban számíthatunk a legtöbb kapásra. Azonban borús, erősen szeles időben napközben is szép számmal foghatóak. A legfogósabb csalinak a harmatgilisztát tartom.
Fotó: Kökény Balázs – Agro Jager News
A gilisztával való horgászat mellett szól az is, hogy esős estéken könnyen mi magunk is gyűjthetünk és hosszú ideig tárolhatóak. Amennyiben horgászboltban szerezzük be a csalit, mindenképp a kanadai óriás gilisztát javaslom, mivel nehezebben szedik le a horogról a keszegfélék. Nyáron az élő és élettelen csalihalak is meghozhatják a várva várt eredményt. Ami a végszereléket illeti, klasszikus süllőző, csúszó szerelék, hosszú, legalább 50 cm-es, előke, apró méretű süllőző horog. Az esetek döntő többségében a legfogósabb szerelék, de kapástalan időszakokban célravezető búvárúszóval néhány cm-re megemelni a csalit a fenéktől. Idén négy alkalommal jutottam le a vízparta, hogy angolnákat vegyek üldözőbe. Az idei mérlegem 0 db, 1 db, 4 db és 10 db napra lebontva. Minden olyan horgásznak, akinek bakancslistás hala az angolna, javaslom, hogy látogasson el az év ezen szakaszán a Balatonra és fogja meg a várva várt, élete angolnáját. Mindazok, akik betartják a fentebb tárgyaltakat, kis szerencsével, egy életre szóló horgászati élmény lesz a jutalmuk. Az angolnák nagy küzdők, fárasztásuk jellegzetes, egyik magyarországon fogható haléhoz sem hasonlítható.
Az élmény garantált! Görbüljön horgásztársak!
Üdvözlettel: Kökény Balázs
„Az utolsó dobás”
Rekordszintű búzatermés várható
Hét kitüntetett a pápai Agrárexpón
Áfonya 58. munkája
Verőfényes Vadásznapon Pápán
Újabb segítség a gazdáknak – Magasabb jövedéki adó visszatérítés jár a gázolaj után
Aszályindex információk: 2024. május 9.
Termetes szürkeharcsát akasztottak Nőtincsen
Társasági rekordbak Ibrányban
Angolna horgászat a Balatonon
Újabb rekord született Ohaton
A három abnormális és az öreg hatos Orgoványon
A négy kapitális harcsa
A kitartás jutalma
A jászsági öreg harcos!
Angolna horgászat a Balatonon
Termetes szürkeharcsát akasztottak Nőtincsen
Újra medve tűnt fel az Északi-középhegységben
Őzbakvadászat Kömpöcön
