Természetvédelem
Ökológus kutatók országos hódstratégia kidolgozását sürgetik
Ebben a cikkben Juhász Erika (hódkutató, Ökológiai Kutatóközpont) írását közöljük. Az illusztráló fotón egy a vízmegtartás és biodiverzitás-megőrzés szempontjából nagy értéket képviselő magyarországi hódmocsár látható.
Fotó: Szendőfi Balázs
A hód NEM VADÁSZHATÓ. Miért jó ez? A természetvédőknek azért, mert így továbbra is az ő hatáskörükbe tartoznak az ökoszisztéma-mérnök fajjal kapcsolatos döntések, a vadgazdálkodóknak pedig azért, mert így biztosan nem merül fel, hogy a vadgazdálkodó fizessen hódkárt.
A hód természetvédelmi hatósági engedéllyel GYÉRÍTHETŐ, 2016 óta adnak ki erre engedélyeket, de 2022 előtt csak közérdekként definiált szempontok alapján kerülhetett sor ilyen beavatkozásra.
KÖZÉRDEK alatt általában vízügyi szempontokat értünk, ilyenek az árvízvédelmi töltésben készült kotorék – mely gyengíti a töltés szerkezetét –, illetve a hódgátak miatt jelentkező árvízvédelmi kockázat. Megjegyzés: Nem vonva kétségbe azt, hogy egyes esetekben a hód általi visszaduzzasztásba való beavatkozás indokolt, fontosnak tartom figyelembe venni, hogy a lakóingatlanoktól távoli hódgát-rendszereknek az alattuk lévő szakaszokon árvízkockázat-csökkentő szerepük van, lassítják az árhullám levonulását. Ma már GAZDASÁGI ÉRDEKBŐL is gyéríthető a hód, ezt hozta a 2022-es módosítás (20/2022 (VII.29.) AM rendelet).
Forrás: Frommer Fegyverbolt, Budapest. https://frommerfegyverbolt.hu/
Védelmi státusza megváltozott, ez teszi lehetővé a nem “közérdekből” való gyérítést. Továbbra is TERMÉSZETVÉDELMI OLTALOM alatt áll, de már nem szerepel a hazai védett fajok listáján (13/2001. (V.9.) KöM rendelet, 2023.01.01-től hatályos módosítása). Természetvédelmi szempontból jelentős faj, azaz közösségi jelentőségű faj az Európai Unióban (Élőhelyvédelmi Irányelv, II. és IV. függelék), ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy uniós jogszabály biztosítja a védelmét. A hód pénzben kifejezett természetvédelmi értéke továbbra is 50.000 Ft.
Fotó: Juhász Erika – Ökológiai Kutatóközpont
A gátak, várak bontásához is szükséges a TERMÉSZETVÉDELMI HATÓSÁGI ENGEDÉLY. Kitétel a 20/2022-es rendeletben: „A vízvisszatartásra alkalmas, mérhető vízszint különbséget okozó, a vízfolyás teljes keresztmetszetét átfogó, hód által épített struktúra (a továbbiakban: hódgát) elbontásához a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges. Ha a hódgát elbontása nem közvetlen közegészségügyi vagy közbiztonsági okból történik, akkor az elbontás csak abban az esetben engedélyezhető, ha a hódgát által megváltoztatott élőhelyeken élő védett és fokozottan védett fajok védelmének szempontjai nem sérülnek. Az engedélyezés során mérlegelni kell a vízvisszatartásra alkalmas hódgát környező területek vízellátottságára gyakorolt hatásait, és a bontás vadon élő őshonos szervezetekre, valamint a víztestek morfológiai állapotára gyakorolt esetleges negatív hatásait.”
KITEKINTÉS Mivel nem mindenki látott hódmocsarat, ezért pár szóban jellemezném ezeket az élőhelyeket: Néhány tíz négyzetméteres vagy akár sokhektáros vizesélőhelyek, melyek kiemelkedően értékes szaporodóhelyet jelentenek a kétéltűeknek és vízimadaraknak, számos védett és fokozottan védett fajnak, valamint vízlelőhelyet, dagonyázóhelyet és vadregényes búvóhelyet a vadászható emlősfajoknak. Bár egyre több ilyen vizesélőhely jön létre itthon, sajnos szinte mindegyiküket veszélyezteti valamilyen átgondolatlan emberi beavatkozás vagy erre irányuló szándék (útépítés, vasútépítés, ipari park, lakópark, napelempark, horgásztó-létesítés). Ilyen helyeken a hód általi tájátalakításba való beavatkozás a természeti értékekre súlyos negatív hatást gyakorol és a vadállománynak sem kedvez. Minden hódmocsár egy hódgáttal kezdődik…
A hódmocsarak nem mindig a hód megjelenésének első néhány évében keletkeznek, nagyon fontos, hogy a vadászok és a természetvédők is meglássák a potenciált a hód hosszútávú munkájával elönthető, mélyfekvésű, nem lakott, nem ipari területekben.
Az alábbi cikkekben bővebb információkat olvashatnak a hódokkal kapcsolatos konfliktusokról, valamint a természetvédelmi szempontból pozitív és negatív hatásokról. A történetszál mindig az élőhelyek ember általi megváltoztatásával kezdődik.
HÓDSTRATÉGIÁRA lenne szükség. Hazai kutatási és monitorozási eredményeink egyre nagyobb mennyiségben állnak rendelkezésre ennek kidolgozásához. Reméljük, hogy a közeljövőben meghallgatásra találunk. A hazai hódállománnyal felelősen és átgondoltan kell terveznünk, ami magában foglalja egyes hatások és élőhelyek következetes védelmét, más esetekben gyérítési lehetőség alkalmazását, egyes súlyosan problémás esetekben (töltésmegfúrás, arborétum károsítása) pedig gördülékeny konfliktuskezelést, azonnali beavatkozást.
Gyakran felmerülő témakörök még a KOMPENZÁCIÓ és a TÁMOGATÁS: Ezekről az állam rendelkezhet, kifejezetten erre a feladatra kapott pénzügyi keret nélkül a természetvédelem helyi képviselői nem tudnak anyagi segítséget biztosítani. Egyes konfliktushelyzetek kezelését (tavak töltésének, mesterséges gátjainak védőrácsozása, speciális átereszek hódgátba való beépítése, útmenti fák védelme) szerintem érdemes lenne állami forrásból finanszírozni. Hogy pontosan mit és milyen mértékben, ennek megtervezése is része lehet egy hódstratégiának.”
A hódokkal foglalkozó kutatók adataikat főként terepen dolgozva gyűjtik. Monitorozási munkájukat azonban Önök is segíthetik azzal, ha a fajjal kapcsolatos megfigyeléseiket feltöltik a www.hodterkep.hu weboldalra.
Írta: Juhász Erika, hódkutató, az Ökológiai Kutatóközpont munkatársa
Fényképek forrása: Juhász Erika és Szendőfi Balázs
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu
Természetvédelem
Rétihéja támadt a kislibákra
Szabó Zoltán természetfotós élménybeszámolója az ürbői halastavakról:
Az ürbői halastavaknál épp egy daloló kékbegyet próbáltam fotózni, amikor a szemem sarkából hirtelen mozgásra lettem figyelmes. Azonnal a zaj irányába fordítottam az objektívet, és nem mindennapi jelenet tárult elém: tőlem nem messze egy barna rétihéja a nyári ludak csibéire vadászott.
Fotó: Szabó Zoltán természetfotós – Agro Jager News
Sikerült megörökítenem a ragadozó elszántságát és a menekülő csibék rémületét. A jelenet drámaisága szinte leírhatatlan volt – ritka pillanat, amelyhez nemcsak éberség, hanem komoly szerencse is kellett. Jókor voltam jó helyen.
A történet végül váratlan fordulatot vett: az egyik nyári lúd visszatért, és határozott fellépésével megzavarta a rétihéját. A csibék ezt kihasználva a nádas sűrűjébe menekültek, így megmenekültek a támadás elől.
Írta és fényképezte: Szabó Zoltán természetfotós
Szabó Zoltán természetfotós Facebook oldala itt érhető el!
Természetvédelem
Költőszigetet kaptak a küszvágó csérek
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei és önkéntesek új költőszigetet készítettek a Töreki-halastavakon.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésében lévő Töreki-halastavak helyi jelentőségű természetvédelmi terület madárfaunája reményeink szerint idén új költőfajjal, -fajokkal bővül.
Fotó: BfNPI
Fontos információ a területtel kapcsolatban, hogy a Töreki-halastavakon a horgászat, a fürdőzés és a vízisport-tevékenység szigorúan tilos!
Az egykor horgásztóként funkcionáló 10-es tavon ott maradt, mára már funkciójukat vesztett, olykor illegálisan használatba vett horgászstégeket munkatársaink tavaly októberben civil segítséggel a tóból eltávolították. A 10 különböző méretű stég remek lehetőséget kínált arra, hogy azokat megmunkálva, átalakítva egy közel 33 négyzetméteres szigetként kerüljenek vissza tavasszal a vízbe. Az újrahasznosítás révén minimális költségből megvalósítható volt a költősziget.
A tél folyamán a stégek átalakítását sikerült terv szerint véghezvinni és a sziget vasszerkezete március végére elnyerte végleges formáját. Az elemeket megerősítették és azonos magasságúvá alakították a tó vízszintjéhez igazítva.
Április 10-én helyi civilek segítségével megkezdődött a vízrebocsátás. Először vízre került a 10 db stég, melyeket a vízben a résztvevők összecsavaroztak, ezzel stabil alapot biztosítva a fedőrétegnek. Ezek után a fedőréteg első részeként egy fémhálót helyeztünk el a szerkezeten. Ezt követően kapta meg a sziget a peremét egy 12 centiméter magas karima formájában.
Fotó: BfNPI
11-én első körben beszállításra került körülbelül 150 db 2 és fél méteres palló, melyek hosszanti és keresztirányú fedésben kerültek a platformra összecsavarozva, majd következett egy réteg geotextil lefektetése. Legvégül pedig körülbelül 2 köbméternyi elegyengetett sóder került rá, ideális terepet biztosítva a csérek számára. A beszállítást csónakokkal végeztük.
A sziget körülbelül 4 és fél – 5 tonna össztömegű lett.
Fotó: BfNPI
Hogy miért is volt erre szükség?
A küszvágó csér (Sterna hirundo) hazai- és világállománya az elmúlt években jelentősen csökkent. Ennek a fokozottan védett madárfajnak a hazai állományát 2015-2017-es adatok alapján 560-870 párra becsülték. Igazgatóságunk működési területén mindössze két állandó és egy alkalmi költőhelye ismert. A Balaton déli partján elhelyezkedő Irmapusztai-halastavakon található hazánk egyik legnagyobb telepe. Reményeink szerint ezzel a szigettel hozzá tudunk járulni a költőállomány növekedéséhez. Az eredményekről a későbbiekben beszámolunk. Addig is türelmesen várjuk a madarakat. Az első példányok már visszatértek az Egyenlítőn túlról.
Költések esetén fontos, hogy a sziget ne működjön ökológiai csapdaként. Ezért a napokban a Természetvédelmi Őrszolgálat munkatársai búvó- és árnyékoló helyeket helyeznek el a szigeten a fiókák számára, ezzel is védve őket a levegőből érkező veszélyek, ragadozók ellen. A küszvágó csérek fiókái korán elhagyják a fészket, sok esetben a vízbe menekülnek veszély esetén. Annak érdekében, hogy vissza tudjanak jutni a szigetre, fiókás időszakban felhelyezésre kerülnek feljáró, vízen lebegő pallók. Ezek gyorsan rögzíthetők, helyüket a munkálatok során előkészítettük, ezzel is minimalizálva a későbbi zavarás mértékét. A fiókák kikeléséig a madarak zavartalanul tudnak költeni, hiszen a feljárók nélkül a víz felől érkező ragadozók sem tudnak feljutni a szigetre, hogy kiegyék a tojásos fészkeket.
Végezetül szeretnénk megköszönni az MME Dél-balatoni helyi csoportjának és a Törekiért Egyesület önkénteseinek az önzetlen segítséget! Kiemelten köszönetet szeretnénk mondani Keszler Zoltánnak a tervezési és lakatosi munkákért, valamint Papp Ferencnek a geotextilért.
Fotó: BfNPI
A munkálatokban részt vettek
– a BfNPI részéről:
Péntek István, Schleer Tamás, Szász Bence, Dr. Szinai Péter
– civil részről:
Gál László, Gál Péter, Keszler Zoltán, Mészáros András, Varga Alex, Palaticz Péter, Panyi Enikő, Papp Ferenc, Papp Lambert, Papp László, Tóth Tamás, Veress Viktor
Új csérsziget-fotók: Gál László, Papp Ferenc, Panyi Enikő, Péntek István
Küszvágó csér – korábbi fotók: Magyari Máté és Mészáros András (BfNPI)
Forrás: Péntek István –BfNPI
Természetvédelem
A Dévaványai-Ecsegi pusztákra megérkeztek az első szalakóták
Április 16-án szalakótákat figyeltek meg Gyomaendrőd és Szarvas között.
A Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványai-Ecsegi puszták részterületére április közepén visszatértek afrikai telelőhelyükről az első szalakóták. Most még a területfoglalásra koncentrálnak, de hamarosan a költést is megkezdik.
Fotó: Szél Antal István – KMNP
Az első példányt április 16-án láttuk Gyomaendrőd és Szarvas között. A szalakótákra jellemző, hogy amikor telelőhelyükről visszatérnek, akkor rendszerint egyedülálló fáról, magaslatról figyelik a környezetüket, onnan vadásznak. Április 20-án egy újabb példányt is megfigyeltünk a Dévaványai-Ecsegi pusztákon. A szalakóták a kék vércséktől, vagy a seregélyektől eltérően nem csapatosan, hanem magányosan vonulnak.
A Körös-Maros Nemzeti Park területi adottságai, a néhány öreg fával tarkított, gyepes területek kiválóan megfelelnek a szalakóták igényeinek. Ők ugyanis tipikus sztyeppi madarak, nem szeretik az erdőségeket. A már megérkezett példányok egyelőre még csak a területüket foglalják, költésük május elején kezdődik.
A szalakóták többsége a nemzeti park szakemberei által kihelyezett költőládákban költ, egy részük pedig természetes faodvakba, vagy harkályok, seregélyek elhagyott odvaiba rakja le 4-6 tojását. Rengeteg rovart elfogyaszt, fő táplálékai az egyenesszárnyúak, de a gyíkokat, kisebb békákat is megfogja.
Magyarországon a jégmadár és a gyurgyalag mellett a szalakóta az egyik legszínesebb madár. Kékeszöldes színével igazi ékessége a puszta élővilágának.
Forrás: KMNP
Rétihéja támadt a kislibákra
KITEKINTŐ (Németország): Új szakaszba lépett az ASP elleni védekezés Hessenben
Költőszigetet kaptak a küszvágó csérek
Ha Ön Vixerant kíván alkalmazni a 2026. évi AÖP keretében, akkor ez a változás érdekelheti
“Elhatárolódnak a solymászok – KÖZLEMÉNY”
Újabb rovarölő szerek kaptak engedélyt az amerikai szőlőkabóca elleni védekezésben
A Dévaványai-Ecsegi pusztákra megérkeztek az első szalakóták
Szirti sassal vadászott a macskákra
Füstbe ment fészekaljak – Tűzesetek a Taktaközben
Megújult a Vértes egyik legszebb kilátópontja: várja a természetjárókat a Géza-pihenő
Őzbaknyitány 2026: Terítéken az első őzbak Biharnagybajomban
Több mint egy tucat lőfegyvert foglaltak le a győri nyomozók – csak egyre volt engedély
FRANCHI: Őzbakcsomag a FROMMER Vadászboltban
Pergetve fogtak harcsát
Ragadozógyérítés J-N-Szolnokban
Dr. Majzinger István 65 éves
KITEKINTŐ (Románia): Engedély nélkül lelőttek egy medvét, őrizetbe vettek két vadászt
Lezajlott a hivatásos vadászok szakmai továbbképzése Baranyában
Kitüntetések a vadgazdálkodási ágazat szereplőinek
