Horgászat
Jogszabályi változások a Balatonon
A napokban megjelent, a horgászatot érintő jogszabályi változások kapcsán sok kérdést kaptunk a horgásztársaktól. Sajnos egyes (bulvár) hírportálok pontatlanul, olykor tárgyi tévedéseket sem mellőzve írtak a változásokról, ezért alábbi cikkünkben igyekszünk tisztába tenni a helyzetet, természetesen elsősorban a balatoni horgászok szemszögéből – írta a Balatonihal.
Fotó: Pixabay
A MOHOSZ a HORINFO szakrendszerben rendszerüzenet formájában tájékoztatta a felhasználókat a módosításokról, amelyet minden horgászkártyával (és így regisztrációval) rendelkező horgász lát, amennyiben bejelentkezik profiljába a www.horgaszjegy.hu oldalon.
Félreértésre elsősorban az éves kvótát érintő módosítás adott okot, amely a tájékoztatóból idézve így szól:
„A MOHOSZ haszonbérletében lévő vízterületeken a napi darabszámkorlátozással védett halfajokból egy személy érvényes állami horgászjeggyel évente összesen legfeljebb 100 darabot, de legfeljebb 150 kilogrammot, darabszámkorlátozással nem védett őshonos halfajokból pedig összesen legfeljebb 100 kilogrammot foghat ki”
Ez a változás a Társaságunk kezelésében lévő vizeken nem érvényes, ugyanis ezen vízterületek nincsenek a MOHOSZ haszonbérletében. A Balaton és vízrendszere különleges rendeltetésűként nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halgazdálkodási jogát vagyonkezelési szerződés keretében kapta meg Társaságunk 2016. január 1-jétől számított 15 éves időtartamra. Így azoknak a horgászoknak, akik a Társaságunk által kibocsátott területi jegyeket váltják meg, az éves kvóták tekintetében elegendő betartania a Balatoni Horgászrend 22. pontjában foglaltakat.
A MOHOSZ tájékoztatóban felsorolt többi változás valóban minden horgászt érint:
- „a menyhal, sügér és domolykó mellett 3 kilogrammra korlátozódik az elvihető mennyiség a garda, jászkeszeg, szilvaorrú keszeg és a paduc esetében”, – itt a gyakorlatban a garda napi 3 kg-os korlátozása jelent tényleges változást a balatoni horgászoknak.
- „a harcsa faj tekintetében a tilalmi időben korábban meghatározott 100 centiméteres legkisebb kifogható méret törlődik, azaz a harcsa tilalmi idejében (május 2. – június 15.) tilos a harcsát kifogni” – ez a korlátozás nálunk már eddig is így volt, a Balatoni Horgászrend 25. pontja szerint.
Kérjük a Tisztelt Horgásztársakat, hogy mindig hiteles forrásból tájékozódjanak, ha kétségeik vannak keressék bizalommal ügyfélszolgálatunkat!
Forrás: Balatonihal
Horgászat
Termetes szürkeharcsát akasztottak Nőtincsen
Csillag János Nógrád vármegye délnyugati részén, Nőtincsen szürkeharcsát akasztott. Élményeiről beszámolt lapunknak:
Fotó: Csillag János – Agro Jager News
Nőtincsen dolgozom, mint hivatásos halőr, kb 5 ève èrdekel a harcsahorgászat.Rengeteget jàrtunk ki horgászni és versenyeken is rèszt veszünk Nőtincsen. Kisebb-nagyobb sikerekkel helyt is álltunk sógorommal.
Fotó: Csillag János – Agro Jager News
Most lett vège egy versenynek ès közben èszrevettem, hogy ívik a küsz ès hallottam,hogy rabolgatják a harcsàk. Három napon keresztül próbálgattam, de első két nap nem akadt semmi a horogra. A mai napon azonban egy rutinos barátom tanácsára, módosítottam a szerelèken ès sikerült kilesnem. Kettő rontott kapás után sikerült partra húzni eddigi legnagyobb harcsámat, ami 166 cm és 36 kg.Nagyon küzdelmes, èlmènyben gazdag 25 perces fárasztás, úgy, hogy a pandalba is bement. Sikerült kifordítani és hatszori kirohanás után sikerült partra húzni.
Örökre szóló èlmènyt adott. Sok ilyen èlmènyt kívánok mindenkinek!
Írta és fényképezte: Csillag János
Horgászat
Angolna horgászat a Balatonon
Kökény Balázs célzottan angolnára horgászott a Balatonon, nem akarmilyen eredménnyel. Élményeiről beszámolt lapunknak:
Fotó: Kökény Balázs – Agro Jager News
Egy rövid bemutatkozással kezdeném. Kökény Balázs vagyok. 4 éves korom óta vagyok tagja a magyar horgásztársadalomnak. A “magyar tenger” szeretete kiskoromra nyúlik vissza. A gyerekkori családi nyaralások során jártam először a Balatonon és azóta a szerelmese vagyok. Azon horgászok közé tartozom, akik az év különböző periódusaiban más halfajokat vesznek üldözőbe. Az április második fele, május első hete minden évben az angolna horgászatáról szól. Ebben az időszakban lehet leginkább néhány példányt jó eséllyel horogra csalni. Az angolna, a hazai vizek közül, egyedül a Balaton és vízrendszerében fogható tömegével.
Fotó: Kökény Balázs – Agro Jager News
Más magyarországi vizekben nem, vagy csak szorványosan fordul elő. Ennek megfelelően az angolnát nyugodtan tekinthetjük a balatoni horgászat egyik jellegzetességének. Az angolna már a megjelenésével is eltér az édesvizi halak küllemétől. Kigyószerű megjelenése vonzza a tekintetet. Táplálkozását tekintve ragadozóhal, fenéklakó mivolta miatt a víz mélyén előforduló kisebb állatokkal táplálkozik. Jól tájékozódik a zavaros vízben, elsősorban ezt a tulajdonságát használjuk ki, amikor megpróbáljuk a horogra csalni. A sikeres angolnahorgászatnak négy alappillére van, mind a négynek teljesülni kell ahhoz, hogy eredményesek legyünk.
Fotó: Kökény Balázs – Agro Jager News
Ezek a következők: jó helyválasztás, ideális időjárási körülmények, megfelelő csaliválasztás és jól összeállított végszerelék. Jómagam a déli parti mólokon veszem üldözőbe az angolnákat, a kövezéstől 30 – 50 méteres sávban kereső horgászatot alkalmazva. Azonban jó eséllyel megtalálhatjuk őket a déli parti befolyókban is, elsősorban a Nyugati – övcsatorna, a Zala folyó és torkolata a legkecsegtetőbb horgászhelyek. Az angolnákat legnagyobb számban viharos, szeles időben lehet igazán kapásra bírni, legjobb az északi, vagy az észak – keleti szél. Az esetek döntő többségében az éjszakai órákban számíthatunk a legtöbb kapásra. Azonban borús, erősen szeles időben napközben is szép számmal foghatóak. A legfogósabb csalinak a harmatgilisztát tartom.
Fotó: Kökény Balázs – Agro Jager News
A gilisztával való horgászat mellett szól az is, hogy esős estéken könnyen mi magunk is gyűjthetünk és hosszú ideig tárolhatóak. Amennyiben horgászboltban szerezzük be a csalit, mindenképp a kanadai óriás gilisztát javaslom, mivel nehezebben szedik le a horogról a keszegfélék. Nyáron az élő és élettelen csalihalak is meghozhatják a várva várt eredményt. Ami a végszereléket illeti, klasszikus süllőző, csúszó szerelék, hosszú, legalább 50 cm-es, előke, apró méretű süllőző horog. Az esetek döntő többségében a legfogósabb szerelék, de kapástalan időszakokban célravezető búvárúszóval néhány cm-re megemelni a csalit a fenéktől. Idén négy alkalommal jutottam le a vízparta, hogy angolnákat vegyek üldözőbe. Az idei mérlegem 0 db, 1 db, 4 db és 10 db napra lebontva. Minden olyan horgásznak, akinek bakancslistás hala az angolna, javaslom, hogy látogasson el az év ezen szakaszán a Balatonra és fogja meg a várva várt, élete angolnáját. Mindazok, akik betartják a fentebb tárgyaltakat, kis szerencsével, egy életre szóló horgászati élmény lesz a jutalmuk. Az angolnák nagy küzdők, fárasztásuk jellegzetes, egyik magyarországon fogható haléhoz sem hasonlítható.
Az élmény garantált! Görbüljön horgásztársak!
Üdvözlettel: Kökény Balázs
Horgászat
Veszélyt jelentő inváziós halfajok telepítését akadályozta meg az Állami Halőri Szolgálat
Inváziós ezüstkárász telepítését akadályozta meg a NÉBIH
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állami Halőri Szolgálata (Nébih ÁHSZ) a hazai nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken az idei évben eddig két esetben tiltotta meg inváziós ezüstkárász telepítését, továbbá a hatóság hat esetben indított eljárást inváziós halfajok telepítésével és kereskedelmével kapcsolatos szabálysértések kapcsán. Az idegenhonos halfajok engedély nélküli telepítése, valamint a hozzájuk kapcsolódó előírások megszegése nagymértékű bírságok kiszabását vonhatja maga után.
Fotó: Wikipedia. https://hu.wikipedia.org/wiki/Ez%C3%BCstk%C3%A1r%C3%A1sz
A Nébih Állami Halőri Szolgálatának egyik kiemelt feladata a haltelepítések szabályosságának, valamint az állománypótlásra szánt halak nyomonkövethetőségének ellenőrzése. A tavaszi időszak a tógazdaságok számára a tavak benépesítésének kezdetét jelenti, hiszen a haltermelők az általuk megtermelt halak egy részét a telelőtavakból ekkor telepítik a halgazdálkodási vízterületekbe. Az országszerte zajló haltelepítések egyúttal fokozottabb kontrollt követel meg az állami halőrök részéről is.
|
A természetesvízi ökoszisztéma, valamint az őshonos halállomány megóvása és fenntartható hasznosítása érdekében feltétlen szükséges a tervezhetőség, a kiszámíthatóság és az ellenőrizhetőség.
Emiatt a halgazdálkodásra jogosultak minden tervezett haltelepítését kötelesek legalább 3 nappal a természetesvízi kihelyezést megelőzően bejelenteni* a halgazdálkodási hatóságnak, továbbá a MOHOSZ-nak. Majd a telepítést követően (8 napon belül) realizációs bejelentésben kell beszámolnia a ténylegesen kihelyezett halmennyiségekről. A nem tervezett haltelepítés esetén az értesítést a telepítés megvalósítása előtt legalább 3 órával kell jelenti a hatóság informatikai rendszerén keresztül. E kötelezettség alól kivételt jelentenek a ponty I–III. nyaras korosztályai, valamint az éves halgazdálkodási tervben meghatározott összes halmennyiség 10%-át meghaladó esetek. |
A Nébih ÁHSZ egyaránt kiemelt figyelmet fordít a telepítések mennyiségi és minőségi ellenőrzésére. Az idei tavaszi haltelepítések kapcsán a hatóság legutóbb április közepén tartott ellenőrzést a Tisza folyó Fegyvernekhez közel eső szakaszán, ahol a halgazdálkodásra jogosult az előzetes bejelentése szerint 3711 kg egynyaras ponty kihelyezését tervezte.
A helyszínre 3 halszállító autó érkezett, összesen 8 tartály hallal, melyből az állami halőrök 2 tartálynyi hal tömegét mérték le. A mérlegelés során kiderült, hogy a telepítésre szánt állomány jelentősen szennyezett volt idegenhonos és inváziós halfajok egyedeivel. A lemért két tartály tartalma összesen 562 kg volt, melyből 98,95 kg idegenhonos halfaj, többségében inváziós ezüstkárász, valamint amur, razbóra és törpeharcsa egyedek is megtalálhatóak voltak. Az idegenhonos és inváziós halak szelektálását követően telepítették a 2 tartálynyi halállományt. Ezt követően az állami halőrök a fennmaradó tartályok minőségi ellenőrzése során megállapították, hogy azokban szintén jelentős mennyiségű inváziós hal található, ezért természetvédelmi okok miatt a további telepítést megtiltották.
A Nébih ezúton is felhívja a halgazdálkodásra jogosultak figyelmét, hogy az idegenhonos halfajok (halgazdálkodási hatósági) engedély nélküli telepítése jogszabálysértésnek minősül, mely 500.000-től 5.000.000 forintig terjedő halgazdálkodási bírság kiszabását vonja maga után. Továbbá az idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos tilalmak és kötelezettségek megszegése inváziós bírság kiszabásával is jár, melynek mértéke a jogsértéssel okozott kár függvényében 100.000-től 20.000.000 forintig terjedhet!
Forrás: NÉBIH
Aszályindex információk: 2024. május 9.
Termetes szürkeharcsát akasztottak Nőtincsen
Társasági rekordbak Ibrányban
Angolna horgászat a Balatonon
FEGYVERMESTER: Mire figyeljünk, ha menetet vágatunk a fegyverünkre
Ajánlott olvasmány lett Hubert, a vadászmanó
Újra medve tűnt fel az Északi-középhegységben
Megint őzet gázoltak a 47-es főútvonalon
A baromfihúsimport 21 százalékkal csökkent
Veszélyt jelentő inváziós halfajok telepítését akadályozta meg az Állami Halőri Szolgálat
Újabb rekord született Ohaton
A három abnormális és az öreg hatos Orgoványon
A kitartás jutalma
A négy kapitális harcsa
A jászsági öreg harcos!
Angolna horgászat a Balatonon
Újra medve tűnt fel az Északi-középhegységben
Őzbakvadászat Kömpöcön
A Rendőrmúzeum bemutatja: Tibi, a gyilkos őzbak