Keressen minket

Horgászat

Gyarapodott a horgászható pontyok száma a Tiszán

25 mázsa háromnyaras pontyot telepítettek Csongrádon

Agrárminisztérium: Egyre inkább felértékelődik a szabadban, jó levegőn, erdőben, vizek mellett végezhető szabadidőtevékenység, ezért sokak számára örömteli a horgásztársadalom utóbbi években tapasztalt erősödése, az országszerte szaporodó horgászegyesületek és tagok száma – fogalmazott Farkas Sándor a Csongrádi haltelepítés alkalmával.

2,5 tonna háromnyaras pontyot telepítettek Csongrádon (Kép: Pelsőczy Csaba – AM)

Mintegy húszezer Csongrád-Csanád megyei horgász örülhet a haltelepítésnek, ezúttal 2,5 tonna, Kunhegyesen nevelt, háromnyaras pontyot engedtek szabadon a MOHOSZ és a Horgász Egyesületek Csongrád Megyei Szövetsége közreműködésével – mondta a haltelepítés helyszínén az Agrárminisztérium miniszterhelyettese. Miután megszűnt a hazai élővizeken a halászat, a horgászat újult erőre kapott. Az agrártárca támogatásának és a horgásszövetségekkel való együttműködésének köszönhetően mára a horgászok alkotják Magyarország legnagyobb civil szervezetét, közel 800 ezer tagot számlálva – tájékoztatott Farkas Sándor.

A csongrádi Tisza parton a miniszterhelyettes emlékeztetett a 20 évvel ezelőtti tiszai ciánszennyezésre, ami után hosszú évek kellettek az élővíz magára találásához. Mint fogalmazott, ezért is tartja fontosnak a haltelepítéseket, amikor a különböző fejlettségű, és fajú, előnevelt halakat a folyóba engednek, hogy azok megtalálják természetes élőhelyüket, valamennyi horgász örömére.

A Tiszában is mesterséges utánpótlás biztosítja a horgászatra érett, megfelelő mennyiségű halat, amelyet a jóváhagyott halgazdálkodási terv és a horgászok igénye szerint telepítenek – mondta Bokor Károly, a Magyar Országos Horgász Szövetség alelnöke. Felsorolása szerint számos őshonos halfajt telepítenek a Tiszába, a pontyon kívül szürkeharcsát, csukát, süllőt, menyhalat, márnát, kecsegét. Csongrád-Csanád megyében évente mintegy 25 tonna halat telepítenek, ha a horgászok elégedettek, jól végezzük a dolgunkat – fogalmazott az alelnök.

Forrás: AM

Horgászat

Kifogták az őszi szezon első menyhalát az Ipolyból

Nógrád megyében, az Ipoly felső szakaszán, szeptember első hetében célzottan menyhalra horgászott Tóth István barátaival. A salgótarjáni horgász jól ismeri az Ipolyt, mivel több mint 25 éve odajár horgászni.

A fényképen látható menyhalakat az Ipolyon fogta ki Tóth István és Baksa Dénes. (Fotó: Tóth István – Agro Jager News)

25 évvel ezelőtt, Vas Károly barátjával az egyik helyen paducra „vadásztak”. Már majdnem besötétedett, amikor a folyó furcsán „megelevenedett”. Úgy látták, mintha a víz felszínén sok kisebb-nagyobb hal úszna, „delfinre” emlékeztető hullámokat láttak maguk előtt a keskeny folyón. Az apró mozgások felkeltették a tapasztalt horgászok érdeklődését.

A kedvelt horgászhelyek egyike valahol az Ipolyon (Fotó: Tóth István – Agro Jager News)

Károly azt mondta: „Nézd István!! Ezek menyhalak lesznek”. Az új megfigyelésüknek annyira megörültek, hogy a következő hétvégén, ugyanazon a helyen, célzottan menyhalakra kezdtek el horgászni. A megfigyelésük jónak bizonyult, mert már 25 éve ide is járnak horgászni. Több helyet ismernek, amit felváltva látogatnak. A menyhalak szokásait is sikerült jól kiismerni. A helyválasztás a sikeres horgászatuknak a sarokpontja. Erről a titokzatos halról azt érdemes tudni, hogy csak bizonyos szakaszon található meg a hazai folyókban és nagy tavainkban. Áradásban, vagy nagy szerencsével bárhol megfogható, de az esetek többségében az egyedi megfigyelések, tapasztalatok vezetnek eredményre – foglalta össze István.

Időnként egy-két süllő is megérkezik menyhalazás közben. (Fotó: Tóth István – Agro Jager News)

Az Ipoly folyónak a vízmennyisége általában állandó, kivéve a mostani évet. Az átlagos vízhozamnak körülbelül csak a fele érkezett Magyarországra. Azon a szakaszon, ahol menyhalra horgásznak, a víz nem is túlzottan gazdag oxigénben, sőt… Mivel a hal kevésbé ismert, ezért viselkedése mutathat furcsaságokat is.

Egy ritka vendég: egy termetes angolna. (Fotó: Tóth István – Agro Jager News)

Az Ipolyon a menyhalak már szeptember elején, közepén megmozdulnak. Egészen május elejéig, közepéig lehet rájuk sikeresen horgászni. Azonban a viselkedésük kiszámíthatatlan. Vannak olyan éjszakák, amikor van kapásuk, máskor folyamatosan piszkálják a csalit. Bár sok mindent kipróbáltak a hosszú évek alatt, két csali vált be igazán. Ha van friss kishal, annak az utolsó 1/3-át kínálják fel, úgy, hogy a farokúszó szabadon mozoghat a vízben. A felszerelésük nagyon egyszerű: feeder botokat használnak. A kishalat süllőző egyes horoggal kínálják fel. Az előke 30-50 centiméter hosszú, ami után egy pici csúszóólom van felszerelve. Az előre lefagyasztott kishalat nem preferálják, mert hamar leolvad a horogról. Sok esetben azonban „művészet” télen kishalat fogni. A kishal mérete se legyen túl nagy, mert ha az már túlságosan nagy, nem képes felvenni a menyhal. Ha három-négy centiméter hosszú a csali, azt kisebb-nagyobb menyhalak is képesek felvenni. Általában a menyhalak nagysága 30 -52 centiméter között változik. Ha nincs más lehetőségük, akkor gilisztát is használnak.. Azt is érdemes tudni a menyhalról, hogy a kishal bármelyik részét felveheti. Mivel az eddigi recept bevált, nem is változtatnak rajta Istvánék. A menyhal szürkület utolsó perceitől fogható megközelítőleg két óráig. Ha ezalatt nem sikerül menyhalat fogni, jobb, ha haza indulunk.

Baksa Dénes és egy menyhal. (Fotó: Tóth István – Agro Jager News)

Azt is megfigyelték, hogy sok esetben több menyhalat lehet fogni a sekélyebb részeken, mint a két méteres vízben. Ez a megfigyelésük is egy véletlennek, egy rontott dobásnak köszönhető. Két-három főnek egymás mellett horgászni sok esetben nem egyszerű feladat. Miután a csali szinte alig érkezett be a 10-20 centiméteres vízmélységbe azonnal kapás és bevágást történt. Majd újból és újból. A meglepő eredmény ismétlődött, mert egymás után fogták ki a menyusokat. Vélhetően a menyhal jobban érzi magát a sekélyebb szakaszon, mert ott egyszerűbben kereshet magának élelmet éjszakai órákban

Fotó: Tóth István – Agro Jager News

Az Ipoly azonban évről-évre egyre rapszódikusabb: sok év átlagában az figyelhető meg, hogy egyre kevesebb a menyhalak száma. Viselkedésük sem kiszámítható. Több esetben előfordult olyan, hogy egy halat sem tudtak kifogni. A csalit csak piszkálták de nem vették fel. Ha változik a folyómeder, a menyhalak azonnal reagálnak rá, és eltűnhetnek a következő évre.

Fotó: Tóth István – Agro Jager News

Aki menyhal horgászatára szánja el magát, legyen nagyon türelmes. A folyó különböző szakaszait járja végig, keressen oxigéndús, nagy köves partszakaszokat és előbb utóbb sikerrel járhat – zárta beszámolóját Tóth István salgótarjáni horgász.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fényképek: Tóth István

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

 

 

 

 

 

Tovább olvasom

Horgászat

Kezdetét vette az őszi haltelepítési szezon a Balatonon

Balatoni hal: 2022. szeptember 22-én kezdetét veszi az őszi haltelepítési szezon a Balatonnál. 

Fotó: Balatonihal.hu

Ma reggel a Varászlói tógazdaságunkban zajlik a lehalászat, majd jövő hétfőtől már Balatonlelle-Irmapusztán folytatjuk az éves termés „betakarítását”. A fogott halakat válogatást követően szállítjuk a Balatonba. A horgászok a megszokott minőségű és mennyiségű haltelepítésekre számíthatnak, azonban idén a korábbinál kevesebb helyszínen zajlanak majd a telepítések. Ennek oka elsősorban a magas üzemanyagárak miatt megnövekedett szállítási költség, másodsorban a Balaton alacsony vízállása, melynek következtében néhány telepítési helyszínen olyan sekély a víz, amely nem tenné lehetővé a halak biztonságos leengedését.

Ábra: Balatoni hal

Arra fogunk törekedni, hogy a tógazdásagainkhoz legközelebb fekvő, biztonságos vízmélységgel rendelkező helyszínekre szállítsuk a fogott halakat. Továbbá igyekszünk tartani azt a korábbi alapelvet, hogy az éves pontytelepítési mennyiséget megközelítőleg azonos arányban osszuk el a Balaton három medencéjébe. De azoknak a horgászoknak sem kell aggódniuk, akik esetleg távolabb horgásznak egy-egy telepítési helyszíntől, ugyanis a haljelöléses vizsgálatokból tudjuk, hogy a halállomány az élőhelyi adottságok és nem pedig a haltelepítési helyek arányában oszlik el a Balatonban. A korábbi évek gyakorlatának megfelelően honlapunkon napról-napra beszámolunk a haltelepítések aktuális mennyiségeiről. Az események nyilvánosak, az előre jelzéseinket követve bárki szabadon megtekintheti a munkát.

Az alábbi táblázatban látható fajonként és korcsoportonként az éves telepítési kötelezettségünk, valamint a már idén betelepített mennyiség. Értelemszerűen a hiányzó értékeket az előttünk álló őszi telepítési szezonban fogjuk kihelyezni.

Forrás: Balatoni hal

Tovább olvasom

Horgászat

Szürkeharcsát fogtak a Lehőci holtágon – VIDEÓVAL

Wimmer Ferenc, Tolna-megyében, a Duna alsó holtágára, Lehőcre ment ki célzottan szürkeharcsára horgászni. A Bogyiszló és Tolna között elterülő vízterületet a Tolnai híd alatt húzódó Mádi Kovács zsilip választja ketté. A tolnai felső holtágon kanyargott régen a Nagy – Duna.

Wimmer Ferenc fogta a fényképen látható szürkeharcsát, amely megközelítőleg 140 centiméter hosszúságú és 21,96 kilogramm volt. (Fotó: Agro Jager News)

A tolnai dunaszakasz szabályozásakor Gróf Széchényi István (1791 – 1860) is itt szállt meg. Emlékét egy tábla hirdeti az utókor számára az egyik ház falán.  A Duna áradása 1956-ban hatalmas pusztítást okozott, a katasztrófát szintén egy emléktábla őrzi Tolna városában.

1956-os árvíz, és a pusztítása. (Fotó: Wimmer Ferenc – Agro Jager News)

A Mádi Kovács zsilip tövében egy halrács választja ketté a két vízterületet. Ferenc mindkét vízterületet igen jól ismeri, mert szabadidejében, társadalmi halőrként óvja a helyi halállományt.

2022. augusztus 7-én, jó barátjával, Bániczki Bélával indultak el horgászni. A helyi harcsafogó bajnokságon szokott együtt szerepelni a két rutinos versenyző. Idén, a hagyományteremtő céllal megszervezett I. Lehőci Harcsafogó Kupán már bizonyítottak, mert sikerült megszerezniük a harmadik helyezést. A két napos verseny minden csapatnak felejthetetlen élménnyel járt, mert mindenki zsákmányolt kisebb-nagyobb harcsákat.

A Lehőci holtág. (Fotó: Wimmer Ferenc – Agro Jager News)

A horgászat megkezdése előtt, a késő délutáni órákban, nagyméretű csalihalakat fogtak. A harcsánál a mindig a csalihal mérete a meghatározó. Minél nagyobb halat szeretnénk kifogni, annál nagyobb a csalihalat kell felkínálni. Egy bizonyos méret után, csak a nagyobb halak „jöhetnek”.  A legoptimálisabb a „tenyérnyi-méretű” csalihal. A tenyeres kárászt csónakkal juttatták be a vízbe, a parttól alig 30 méterre. Mivel a harcsa a legokosabb halak közé tartozik, ezért minden részletre fokozottan figyelni kell. A szakítózsinórként erőgumit használt a tapasztalt horgász. A harcsára tipikusan jellemző az a viselkedés, hogy a felkínált csalit azonnal elengedi, ha bármilyen ellenállást érzékel. Mivel a gumi képes megnyúlni, ezért a harcsa nem veszi észre a csapdát. Másik előnye az, hogy újracsalizásnál könnyen ki lehetne kötni a végszereléket.

Egy jól ismert márka horgait használta, amelyen segédhorgok is vannak. Talán ez a legkíméletesebb megoldások egyike a csalihalaknál. A kis méretű segédhorgok nem okoznak komoly sérülést a csalihalnak. A horog ütötte seb fertőtlenítése után a hal életképes marad, és szabadon ereszthető, ha nincs kapás. A spannolós módszer mindig beválik a Tolnai Dunáért Egyesület vízterületén, amelynek a mélysége megközelítőleg 3 – 3,5 méter mély, vízállástól függően. Az idei év szárazsága a tolnai régiót sem kímélte. Friss vizet csak a Sióból tudnak kapni, amit felduzzasztanak vízügyi szakemberek, majd „visszafelé” érkezhet a holtágba a szivattyúzott víz.  A holtág teljes szélessége eléri a 260 métert, hossza eléri a nyolc kilométert.

A halállományra nagyon büszkék a helyiek. Wimmer Ferenc éjjel-nappal a harcsákat és az orvhorgászokat figyeli…. (Fotó: Wimmer Ferenc – Agro Jager News)

Miután behelyezték a felkínált csalit, vártak. Teltek az órák. A kora esti órákban, ami talán az egyik legjobb időszaknak tekinthető, semmi nem történt. Az éjszaka csöndesnek bizonyult. Hazánk legnagyobb ragadozóhala bármikor rabolhat, de legjobb harcsára horgászni, sötét viharos éjszakákon. A harcsák kora esti órákban aktívak, majd lefekszenek „aludni”. Hajnali három óra fele pedig újra elindulnak a kora reggeli órákig. „Este 11, és hajnali háromóra között a horgász is aludhat egy keveset. Szinte biztos, hogy nem fog semmi történni”.  A Lehőci holtág harcsafogói egész éjszaka, sőt még reggel is vártak… Nem történt semmi. Feljött közben a nap is, már majdnem indultak haza. Aki bizony harcsa horgászatára adja a fejét, számolnia kell a kudarccal is. Csöndben el is könyvelték, hogy ezen a horgászatuk alkalmával csak tapasztalatot gyűjtöttek. Hét órakor az egyik bot szinte kettétört egy nagyerejű kapástól. Feri, azonnal ott termett és bevágott a halnak. A rutinos horgász egyből tudta, hogy nagy halat sikerült megakasztania. Mivel a holtág bővelkedik akadókkal, ezért a fárasztáshoz azonnal csónakba ültek. Az összeszokott páros negyedóra fárasztás követően a csónakba emelte a meglepődött zsákmányukat. A szürkeharcsa megközelítőleg 140 centimért hosszú, és 21,96 kilogramm volt. A közös fényképek, és a horog ütötte seb fertőtelenítése után, azonnal vissza is engedték a halat.

A mostani horgászatukkal, a hamarosan megrendezésre kerülő „II. Baráti Harcsafogó Verseny”-re készültek fel, amelyet kora őszre szerveznek meg a Lehőci holtág területére. A versenyre még vannak kiadó helyek – összegezte tapasztalatait Wimmer Ferenc.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fotó és videók forrása: Bániczki Béla és Wimmer Ferenc

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

 

Tovább olvasom