További információk e témában a Pénzügyi Hírlevél című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 4. szám.
Forrás: AKI
Az illegális szőlő- és gyümölcsszaporítóanyag-kereskedelem felderítése és felszámolása érdekében szervezett egy hónapos országos célellenőrzést a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A hatóság ellenőrei, a kormányhivatalok szakembereinek közreműködésével, az elmúlt hetekben 130 piaci, vásári mozgó árust és csaknem 9400 szaporítóanyagot vizsgáltak meg.
Az illegális szőlő- és gyümölcsszaporítóanyag-kereskedelem felderítése és felszámolása érdekében szervezett egy hónapos országos célellenőrzést a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A hatóság ellenőrei, a kormányhivatalok szakembereinek közreműködésével, az elmúlt hetekben 130 piaci, vásári mozgó árust és csaknem 9400 szaporítóanyagot vizsgáltak meg. Az akció eredményeként 10 esetben több mint 1,5 millió forint bírságot szabtak ki és mintegy 3000 oltványt semmisítettek meg.
Ősz elején a piacokon, vásárokban is megkezdődött a szőlő- és gyümölcs-szaporítóanyagok árusítása, amelynek ellenőrzésére október közepétől egy hónapos országos célellenőrzést tartott a Nébih, a kormányhivatalok felügyelőinek közreműködésével. Az akció célja az illegális szaporítóanyag-kereskedelem felderítése és felszámolása volt.
A hatóság szakemberei összesen 130 piaci, vásári mozgó árust és 9399 db szaporítóanyagot vizsgált meg országszerte. Minőségvédelmi bírságot 10 esetben szabtak ki, melyek együttes összege meghaladja a 1,5 millió Ft-ot. Az érintett 10 árus közül nyolcan egyetlen szükséges engedéllyel sem rendelkeztek. Az ellenőrzés során a legtöbb szabálytalanságot a hiányos tartalmú jelölés, a címke és a nyomonkövethetőség hiánya, valamint minőségi hibák okozták. A mintegy 3000 nyomon követhetetlen, ismeretlen eredetű oltványt a hatóság megsemmisítette.
Az ellenőrök számos esetben tapasztalták, hogy leselejtezett, kiszáradt, életképtelen csemetéket árultak, alig olcsóbban mint a megfelelő és megbízható minőségű szaporítóanyagot kínáló kertészetekben, faiskolákban. Előfordult, hogy az eladó alkoholos tollal javította ki a címkén szereplő fajta nevét, hogy a vásárló igényének eleget tegyen. Más esetben a piacra érkezéskor helyezték fel a címkéket a növényekre, holott a fajtát csak kitermesztéskor lehet biztonsággal megállapítani, így ekkor kell a jelölést is felhelyezni. A legmeghökkentőbb eset mégis a magnóliaként árusított mogyoróbokor volt.
A Nébih ezúton is felhívja a figyelmet, hogy szaporítóanyagot csak és kizárólag megbízható helyről vásároljunk, illetve annak minőségéről győződjünk meg átvétel előtt. A vásárlói tudatosság azért is kiemelten lényeges az oltványvásárlásánál, mivel évekbe telik mire a kiválasztott bokor vagy fa termést hoz, és a „csalás” valójában csak ekkor derül ki. Ráadásul az ismeretlen eredetű növények különböző növényi károsítókat terjeszthetnek, melyek betegséget okozhatnak, és akár növényfajok kipusztulásához is vezethetnek.
A Nébih kéri a vásárlókat, hogy amennyiben illegális, vagy nem megfelelő minőségű szaporítóanyag árusítását észlelik, jelezzék a Nébih zöldszámán (+36-80/263-244) vagy a zoldszam@nebih.gov.hu e-mail címen.
AZ AKI közleményt adott ki:
A nemzetgazdaság társas vállalkozásainak hitelállománya 3,5 százalékkal 12 741,0 milliárd forintra nőtt egy év alatt. Azon belül a devizaalapú hitelek értéke 12,6 százalékkal 6223,3 milliárd forintra növekedett, miközben a forintalapúaké 3,9 százalékkal 6517,7 milliárd forintra csökkent. Nemzetgazdasági szinten továbbra is az éven túli hitelek képezték a hitelek több mint háromnegyedét. A teljes hitelállományon belül a rövid lejáratú hitelek értéke 15,4 százalékkal 3216,7 milliárd forintra emelkedett, a hosszú lejáratúaké változatlan maradt (9524,3 milliárd forint).
A mezőgazdaság hitelállománya az előző év azonos időszakához viszonyítva 0,5 százalékkal 1060,8 milliárd forintra mérséklődött, az élelmiszeriparé 4,9 százalékkal 721,1 milliárd forintra csökkent. Az agrárágazatok együttes hitelállományának aránya a nemzetgazdasági értékhez képest 14,0 százalék volt.
A mezőgazdaság hitelállományának több mint felét a társas vállalkozások tudhatták magukénak, ami 677,2 milliárd forintot jelentett. Az egyéni gazdaságok 36,2 százalékos részesedése 383,6 milliárd forintnak felelt meg. Az élelmiszeripari vállalkozások hitelállományának szinte teljes egésze (715,8 milliárd forint) a társas vállalkozásokat finanszírozta. Az egyéni vállalkozások 5,3 milliárd forintos hitelállománya a társas vállalkozásokéhoz képest elenyésző volt.
További információk e témában a Pénzügyi Hírlevél című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 4. szám.
Forrás: AKI
Németországban 37 év után ismét megjelent a ragadós száj- és körömfájás.
Németországban 37 év után ismét megjelent a ragadós száj- és körömfájás. Brandenburg tartományban három, szabadon tartott bivalyban mutatták ki a betegséget. A Nébih felhívja a figyelmet, hogy a Németországból érkező, fogékony állatfajok szállítmányainál fokozott figyelemmel kell eljárni.
A német hatóságok 2025. január 10-én a brandenburgi Märkisch-Oderland járásban egy 14 vízibivalyt tartó gazdaságban mutatták ki a ragadós száj- és körömfájás vírusát. A telepen 3 állat betegedett meg és pusztult el.
A német állategészségügyi hatóság megkezdte a járványügyi nyomozást, elrendelte az állomány felszámolását, valamint felállította a 3 km-es védőkörzetet és a 10 km-es felügyeleti körzetet. Kiegészítő intézkedésként 72 óráig a párosujjú patás állatok mozgatásának teljes tilalmát is elrendelték.
A ragadós száj- és körömfájás egy rendkívül fertőző vírusos betegség, amely főként a hasított körmű állatokat (például: szarvasmarha, sertés, juh, kecske, bivaly, vadon élő kérődzők) érinti. A betegség fő tünetei közé tartozik a láz, az étvágytalanság, a nyálzás és a hólyagok megjelenése a szájban, illetve a lábvégeken. A ragadós száj- és körömfájás emberekre nagyon ritkán terjed át, az állatállományokban azonban nagy ragályozó képessége és gyors terjedése miatt megjelenése súlyos gazdasági következményekkel jár. A fertőzött állatokat nem lehet kezelni, így ha egy gazdaságban akár csak egy állatnál is megerősítik a betegséget, az összes párosujjú patást le kell ölni.
A Nébih felhívja a figyelmet, hogy a Németországból érkező fogékony fajok esetében fokozott figyelemmel kell eljárni. Bármilyen gyanú esetén azonnal értesíteni kell az ellátó állatorvost, valamint a helyi állategészségügyi hatóságot!
Forrás: NÉBIH
Számos hatóanyag engedélye nem került meghosszabbításra vagy az engedélye visszavonásra került
A Bizottság (EU) 2024/3199 felhatalmazáson alapuló rendelete alapján a 649/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet peszticidek és ipari vegyi anyagok jegyzékbe vételében több módosítás történt.
Számos hatóanyag engedélye nem került meghosszabbításra vagy az engedélye visszavonásra került, ami az adott anyag peszticidként való felhasználásának tilalmát jelenti 2025. március 1-jétől. Ez uniós szinten megközelítőleg 30 hatóanyagot érint, mellyel tovább szűkül a növényvédelemben felhasználható készítmények száma. Talán a legnagyobb kihívást az S-metolaklór kivonása jelenti, mely megnehezíti a magról kelő egyszikű gyomok elleni hatékony védekezést. A kultúrák egy részében például a klomazon vagy a petoxamid hatóanyaggal premeergens, míg a proszulfokarb és a pendimetalin hatóanyaggal preemergens vagy korai posztemergens kezelésre van lehetőség.
A spirotetramátot főként szúró-szívó szájszervű kártevők (pl.: levéltetű, molytetű) elleni védekezésben alkalmazták zöldség- és gyümölcs kultúrában, mely számos kiskultúrát is magába foglalt. Helyettesítésére lehetőség van többek között az acetamiprid és a piretroidok csoportjába tartozó hatóanyagokkal.
A legtöbb visszavont hatóanyag a gombaölők közzé sorolható. A széles hatásspektrumú, kontakt hatásmódú metiram helyettesítése jelentheti a legnagyobb kihívást, de a burgonya- és paradicsom fitoftórás betegsége elleni védekezés is nehezebbé vált a fenpropimorf, a dimetomorf és a bentiavalikarb hatóanyagok visszavonásával. Emellett a rágcsálóírtó pépek egyik hatóanyagát, a difenakumot is visszavonták.
A hazánkban engedélyezett készítmények érvényességéről a hatóság honlapján tájékozódhatunk.
Forrás: Fodor Attila – NAK