Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!

Az Alföldi Szakképzési Centrum Kiss Ferenc Erdészeti Technikumában vagy ahogyan a szakma nevezi erdészkörökben – a szegedi erdészetiben – a hetekben tették le technikus képesítő vizsgáikat nemcsak az erdészek, hanem 2025-ben, az iskola történetében először, a földmérő technikusok is, amely történelmi léptékű az iskola életében. A megváltozott jogszabályi környezet ugyanis parancsolóvá tette, hogy különösen az erdészek, hagyományos szakmai tudásuk mellett, szélesítsék ismereteiket: az erdőtervezés során akár a tervezett erdőket kitűzhessék. Ennél azonban a földmérő szakon tanuló hallgatók messzemenően szélesebb és magasabb képesítést szereztek, amely a gazdaság számos területén piacképes tudást jelent. A szegedi erdészeti a tradicionális felnőttképzésébe integrálta az új szakot és az elmúlt két év meghozta a sikert, hiszen még a vizsgabizottságot is meglepte, milyen széles körű szakmai ismeretekkel rendelkező diákok jelentkeztek a képesítő vizsgára – tájékoztatta az Agro Jagert Máhig József, az intézmény igazgatója.

Máhig József, az Alföldi Szakképzési Centrum Kiss Ferenc Erdészeti Technikum igazgatója. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

Beköszöntött a nyár Szegeden is, ahol ilyen tájt sokkal csendesebb az iskola. No, nem azért, mert már itt a nyári szünet, hanem azért, mert a „nagyok” technikus minősítőznek. Az iskola életében először, a földmérés, nem csupán önálló tantárgyként, hanem önálló szakként debütált. 2025-ben, mintegy öt fő tett sikeres képesítő vizsgát. Ma már nélkülözhetetlen a földmérés az ipar és a mezőgazdaság minden szektorában, egyre inkább fel- és átértékelődik a termőföld, amellyel minden szinten intenzíven foglalkozni kell.

Máhig József igazgató számára teljesen nyilvánvaló volt, hogy a földmérő képzés szervesen illeszkedik az erdészeti szakmai ismeretekhez és azt kiegészítve, komplex tudást birtokolnak a frissen végzett technikusok. A földméréssel kapcsolatos ismeretek érintőlegesen mindig is részét képezték az erdészeti oktatásnak, de a kor, a technológia fejlődése, a megváltozott jogszabályi környezet képessé tette a változások iránt mindig is fogékony iskolát, hogy önálló szakként is akkreditálja. A részletekről Máhig József mesélt lapunknak.

A technikus képesítő vizsga előtti pillanatok. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

Hogyan fogalmazódott meg a földmérőképzés akkreditálása? Milyen úton vannak most túl?

Az erdészképzés történelmi időket élt át és egyben élt meg, hiszen az uniós csatlakozás után különféle jogszabályok sora rendelte el, hogy erdőt kell telepíteni. Ha valamiben létezik kontinuitás, akkor ebben biztosan megtalálhatjuk. Ez ma sem változott és az Európai Unióban nagy arányú erdősítéseket kérnek: irányelvekkel határozzák meg, mely tagállamoknak, milyen feladatai vannak. Ebben a sorban Magyarország is jelentős vállalásokat tett és soha nem látott kihívásokat kell az erdészszakmának teljesíteni. Nyújtja a tenyerét az ipar, védeni kell a településeket, miközben a természetvédelem, a vízügy és persze a mezőgazdaság is kéri, hogy igényeiknek, gazdálkodásuknak megfelelően, azt támogatva, tervezzünk erdőket, tűzzük ki és valósítsuk meg. Napjainkban érezzük igazán, hogy a digitalizáció körülölel bennünket és már nem volt elég az a tudás, amit a képzésünkbe építve, ha kellett hagyományos földmérő eszközökkel, az erdészeink meg tudtak valósítani. Ma már centiméter pontosságot követelnek meg nemcsak a tulajdonosok, hanem a beruházók és a különféle hivatalok is és láthatjuk, hogy a földtulajdonjog talán a legfontosabb lett az agrárszektorban is. Különféle támogatásokat kötnek hozzá és el kellett gondolkoznunk azon, hogy használható tudást adjuk a diákjainknak. Ezért döntöttünk úgy, hogy elindítjuk a földmérő technikus képzésünket.

Ne habozz! Jelentkezz Szegedre! Sosem késő! Kattints a képre!

A technikus képesítő vizsga komoly mérföldkő a diákok életében. Szakmai elismerését pedig, az erdész szakma adja. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

Említette, hogy földmérést eddig is tanultak az erdésztechnikusok. Hogyan működött ez? Mennyiben tudták tovább vinni az alapokat?

Hosszú évtizedekig oktatta Medvecz Gábor, az Erdőrendezés című tantárgy keretében a földmérést. A régi erdésztechnikusok emlékeznek még rá, hogy közel egy évig sajátíthatták el a földmérési ismereteket, amelyeket jó ideig el is fogadott a kamara s azok a szakemberek, akik itt végeztek, egy ideig földmérők is lehettek. Azonban a földmérési ismeretek egyre inkább kitágultak s olyan igények jelentkeztek, hogy az erdésztechnikus oklevéllel egy idő után már nem lehetett betölteni ezeket a feladatokat. Úgy éreztem, hogy ezzel a képzéssel régi, de hiánypótló oktatás tér vissza az erdészeti falai közé. Az alapok azonban ma már kevesek voltak, hiszen olyan változásokat élt meg a szakma, amit csak magasan kvalifikált szakemberekkel tudunk megoldani!

Vizsga előtti pillanatok: Máhig József, az Alföldi Szakképzési Centrum Kiss Ferenc Erdészeti Technikum igazgatója diákjai körében. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

Ha jól értem akkor bővült a tanári kar? Kik segítettek egyáltalán a tantervet összeállítani? Honnan érkeztek az oktatók?

A szegedi erdészeti, ahogy a szakma ismeri, mindig híres volt arról, hogy a szaktanárok gyakran még doktori, PhD fokozattal is bírtak. Számos esetben erdőmérnök tanáraink a szakmában is elismertek voltak s volt idő, amikor a legjobbakat hívták meg a képzésbe, a tanári karba. Úgy gondolom, ez fektette le annak az alapjait, hogy a szegedi erdészeti a szakma krémjét adta. A szakmai tárgyak mellett a reálképzésben is erősnek számítunk és az élet bármely egyetemén megállták, megállják a helyüket a történelem, a vegyészet avagy a jogtudomány területén is a szegedi erdészek.

A tételhúzás kötelező! Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

Ahhoz azonban, hogy beindítsuk ezt az új szakirányt, bővíteni kellett az oktatóink körét. Megkerestük a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kart, ahonnan a legújabb térinformatikai képzéssel, ismeretanyaggal érkeztek az egyetemi tanárok és beszálltak ebbe a középfokú képzésbe. Már az első évben láttuk, hogy az egyetemi katedráról érkező oktatók, olyan elánnal vágtak bele, hogy a felnőttképzésre jelentkező diákjaink, akik döntően egyetemi végzettséggel, vagy több diplomával, sőt doktori fokozottal is bírnak, arról számoltak be, hogy bár középfokú képzésre jelentkeztek, de olyan tudásanyaggal, napi feladatokkal, beadandókkal kell készülniük, hogy ilyen képzéssel általában egyetemen szoktak találkozni. Mi, itt, Szegeden, ebben hiszünk és az elmúlt, mondhatom hét évtized alatt mindig arra törekedtünk, hogy mindazok, akik rögtön elhelyezkednek, mind pedig azok is, akik tovább tanulnak, megállják a helyüket. Ennek az oktatási színvonalnak a felépítése és megtartása igazolja, hogy jó az irány, mert iskolánk megannyi vezetőt adott, mind állami, mind pedig magánszektorban, hogy erre a régi, de a mai tantestület is büszke lehet. Ezt a követelményrendszert integráltuk a földmérő képzésünkbe s láthatjuk, hogy a kormányhivataloktól a magánszektorig igény mutatkozik a földmérő képzésre

Bepillantás a képesítő vizsgába. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

Lehet azért tudni, hogy kik oktatnak itt, az erdészetiben, Szegeden?

Dr. Mucsi László, Dr. Szatmáry József, Dr. Tobak Zalán  továbbá Milos István és ifjú Milos István. Ők azok, akik a gerincét adják a képzésnek. Felsorolni is nehéz, hogy milyen területeken követelik meg a földmérést, hiszen a képzés messze túlmutat az agrárium területén és a diákjaink bárhol megállják a helyüket. Ebben megerősített Dr. Tobak Zalán PhD., aki a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és informatikai Kar Légkör- és Téradattudomány Tanszék egyetemi adjunktusa is. Kutatási területe a GIS, hiperspektrális távérzékelés, kisgépes légifelvételezés, valamint a városi területek vizsgálata távérzékelés módszereivel. A képesítő vizsgára magam is beültem és megtekintettem a diákok vizsgaelőadását. Hozzá kell tennem, hogy megdöbbentő felkészültséggel és igényességgel készültek, állították össze az előadásokat. Biztos vagyok benne, hogy az egyetemről érkezett oktató-kutató tantestülettel olyan irányba fordul a szegedi, középfokú képzés, amely messze túl mutat a kor követelményein. Ehhez azonban szükség van egy olyan nyitott egyetemi oktatói körre, akik, ha úgy vesszük, lehajolnak a technikumhoz, miközben a diákoknak vállalnia kell azokat a többletkövetelményeket, amelyek bár magas színvonalat képviselnek, de szükségesek ahhoz, hogy a szegedi képzés ne egy holt anyagot oktató intézmény legyen, hanem kiemelkedve, vezető tudást adjon.

Rendben lesz ez így? Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

Hagyomány Szegeden, hogy messziről, akár határainkon túlról is érkeznek diákok. Most ezzel hogy állunk?

Személyes kihívásnak vette egy időben az erdőmérnök tanári csapatunk a Szente-Égető-Medvecz-Zsibók, hogy ne csak a szegedi, az alföldi, az ártéri erdők telepítéséhez, tervezéséhez, fenntartásához értsenek a diákjaink, hanem az ország összes termőhelyén jól és sikeresen tudjanak dolgozni, megélhetésüket megteremteni, arra a tudásra alapozva, amit itt Szegeden adunk. Szeged, a Szegedi Egyetem kapu Szerbia, Vajdaság, avagy a Délvidék felé, de karnyújtásnyira van Románia, a Partium és Erdély. Az erdésztechnikus oklevéllel, ahogy korábban már említettem, a vadgazdálkodásban is el lehet helyezkedni, miközben a földmérő képzésünk már messze túl mutat az agrárium határain, miközben egyáltalán nem távolodik el az erdészettől. Nappali képzésünk nyitott, ahogyan a felnőttképzés is. A térinformatika nem ismer határokat és jelenlegi tudásunk szerint sem látjuk, hogy mik lehetnek a határai ennek a képzésnek. Újabb és újabb fejlesztések és folyamatosan változó mind hazai, mind pedig európai uniós jogszabályok, amelyek mentén dolgozik a szakma. Bár kevés szó esik erről, de mind az erdész, mind a vadgazdálkodás, ahogyan a földmérés is – keresett szakmák. Ma már esetenként hiány is mutatkozik, nemcsak itt hazánkban, hanem a körülöttünk fekvő országokban. Láthatjuk, hogy az európai uniós bővítések beruházásokat, fejlesztéseket hoznak és oda is szakemberek kellenek.

A 2025-ben végzett 13/A osztály tablója. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

Mégis, mi a jövő? Hogyan látja?

Az erdőnevelés és az oktatás, azért hasonlít egymásra vagy egymáshoz, mert évtizedes léptékkel gondolkodnak a benne dolgozók. Nehéz megmondani, hogy mit hoz 2030, vagy 2050. A jelenkor technikai fejlődésével két dolog biztos. Az egyik, hogy a technika fejlődésével pontosabban, precízebben, gyorsabban tudunk dolgozni. A másik, hogy egyes szakmák vonatkozásában az ember sohasem lesz megkerülhető. E kettősségben emelkedik ki az iskolánk és a mögöttünk álló 70 év is a művelt, de gyakorlatorientált szakemberképzésben hisz.

Most, a vizsgák befejeztével, kicsit fellélegzik az iskola, diákjaink, szakmai gyakorlati ideiket töltik, szinte minden évfolyamban, tanulmányi kirándulásokon vesznek részt, de az adminisztráció folyamatos, hiszen szeptemberre, mire visszatérnek a diákok itt mindennek gördülékenyen kell menni.

A 2025-ben végzett 13/B osztály tablója. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

Mikor zárulnak a jelentkezések? Mi vár most Önökre a nyáron?

Szerencsések vagyunk, mert a szakma ismeri az erdészetit és nem ritka, hogy második, de harmadik generációs diákok is koptatják már a szegedi lépcsőket. Azt hiszem ez a legnagyobb elismerés nekünk, mert visszaadják a gyerekeiket azok, akik itt tanultak. A képzéseket azonban ketté kell választani, mert a nappali képzésünk mellett indítjuk a felnőttképzéseket mind erdész, mind földmérő szakon. Úgy tűnik, hogy slágerszakká válhat a földmérés. Ezért úgy döntöttünk, hogy 2025. augusztus 25-ig nyitva hagyjuk a jelentkezési határidőt. Az máris tisztán látszik, hogy két számítógéptermünk mellett szükségünk van egy harmadik informatikai terem kialakítására. Ebben az agrártárca is támogatja az iskolát. Bővítések, beruházások, pályázatok előkészítése kíséri az új szak indítását. Rengeteg feladat, kihívás elé állított bennünket a 2024/2025-os tanév, de a soha nem látott érdeklődés és igény ezeket a beruházásokat most megköveteli tőlünk – hét mérföldes csizmára váltunk. Dióhéjban, így nyár elején, ezekről tudtunk beszámolni, szeptemberre már konkrét számokkal érkezünk. Ráfordultunk a 2025/2026-os tanévre.

Írta és fényképzte:
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
lapigazgató

Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Róma, 2025. június 17. – Viszonylag optimista az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) a globális mezőgazdasági árupiacokra vonatkozó legfrissebb értékelése, mivel a termelés –a cukrot kivéve – várhatóan minden főbb alapanyag esetében növekedni fog, derül ki a FAO új jelentéséből.

Fotó: FAO

A mezőgazdasági termények tekintetében a rizs, a kukorica, a cirok és az olajos magvak előállítása várhatóan új rekordot fog dönteni – áll a FAO élelmiszerekre vonatkozó gyorsjelentésében, amely ugyanakkor megjegyzi, hogy a globális élelmiszertermelés továbbra is érzékeny a kedvezőtlen időjárási viszonyokra, valamint a geopolitikai feszültségekre, a kereskedelempolitikai bizonytalanságokra és a gazdasági helyzetre.

„Bár a mezőgazdasági termelési trendek stabilnak tűnnek, egyre több tényező veszélyezteti a globális élelmezésbiztonságot” – mondta Maximo Torero, a FAO vezető közgazdásza.

A félévente megjelenő jelentés piaci értékeléseket és frissített előrejelzéseket nyújt a főbb élelmiszer-alapanyagok – köztük a búza, a szemestakarmányok, a rizs, az olajos magvak, a cukor, a hús, a tejtermékek és a halászati termékek – termelésére, kereskedelmére, felhasználására és készleteire vonatkozóan. Emellett becslést készít a globális élelmiszerimport-költségekről, és külön tematikus fejezetekben tárgyalja a madárinfluenza hatásait, a 2022 óta bekövetkezett változó kereskedelmi mintákat, a halászati élelmiszerhamisítás lehetséges okait a globális agrár-élelmiszerrendszerekben, valamint a tengeri hajózás szén-dioxid-mentesítésének élelmiszerimportra gyakorolt következményeit.

• A globális búzatermelésben mérsékelt növekedés várható a következő évben, miközben az egy főre jutó fogyasztás csökken. A termelésnövekedést elsősorban az Európai Unióban várható 13%-os emelkedés hajtja, amit a kedvező időjárásnak köszönhető hozamnövekedés okoz, valamint az Indiában várhatóan minden idők legnagyobb termése, amely a megnövelt vetésterületeknek köszönhető.
• A szemestakarmányok előállítása várhatóan 3,4%-kal emelkedik, ezzel új rekordot elérve, köszönhetően a kedvező kilátásoknak Brazíliában, az Európai Unióban és különösen az Egyesült Államokban, ahol – elsősorban a vetésterületek bővítése miatt – a kukoricatermelés várhatóan 6,0%-kal fog nőni. A kedvezőbb időjárás Dél-Afrikában is hozzájárulhat a kukoricatermelés növekedéséhez.
• A FAO közzétette első előrejelzését a globális rizstermelésre vonatkozóan is, amely szerint az éves termelés 0,9%-kal emelkedhet, új rekordot (551,5 millió tonnát) elérve, főként az Ázsiában várható termelésnövekedésnek köszönhetően. A nemzetközi rizskereskedelem várhatóan 1,4%-kal bővül 2025-ben, elérve a 60,5 millió tonnát, amit az afrikai erős kereslet és az indiai, valamint dél-amerikai export növekedése hajt. A rizs – mint az emberi táplálkozásban legfontosabb gabonaféle – egy főre jutó globális fogyasztása várhatóan növekedni fog, különösen az alacsony jövedelmű, élelmiszerhiányos országokban, ahol 2%-os emelkedés várható.

Az élelmiszerekre vonatkozó gyorsjelentés tartalmazza továbbá a FAO frissített becslését a 2024-es globális élelmiszerimport-költségekre (FIB) vonatkozóan, amely szerint a teljes importszámla 3,6%-kal nőtt az előző évhez képest, elérve a közel 2,1 billió amerikai dollárt. Ezt az emelkedést elsősorban a kávé, tea, kakaó és fűszerek importköltségeinek 29,3%-os megugrása okozta, valamint a gyümölcsök és zöldségek importszámlájának 8,1%-os és a húsipari termékek 5,6%-os növekedése. Ezzel szemben más élelmiszer-árucsoportok importszámlája csökkent, beleértve a gabonafélék 4,6%-os visszaesését is.

2025-ben a kereskedelmi feszültségek és a politikai bizonytalanságok várhatóan befolyásolni fogják a globális élelmiszerimport-költségeket, elsősorban az importmennyiségek és -árak alakulásán keresztül, különösen a kitettebb termékek – például a trópusi italok és az állati eredetű áruk – esetében. A hatás országonként és termékenként eltérő lehet, az importkitettség és az elérhető alternatívák függvényében. Kedvezőtlen időjárási események és ellátási láncokat érintő zavarok tovább növelhetik az importköltségeket.

Madárinfluenza

A kiadvány külön cikket szentel annak vizsgálatára, hogy a magas patogenitású madárinfluenza (HPAI) milyen hatással van a baromfiágazatra világszerte. Az elmúlt négy évben ismétlődő járványkitörések ellenére a baromfihús exportja továbbra is relatíve zavartalan volt.

A HPAI élelmiszertermelésre gyakorolt hatása elsősorban a tojótyúkokat érinti, mivel a hízócsirkék termelési ciklusa rövidebb, és általában zárt tartási rendszerekben nevelik őket.

Egyéb tematikus fejezetek

A FAO élelmiszerekre vonatkozó gyorsjelentése több külön fejezetben dolgoz fel fontos, aktuális témákat.

Az egyik ilyen rész a globális műtrágya-kereskedelmet elemzi az elmúlt több mint 10 évben, kiemelve, hogy Oroszország részesedése a globális exportpiacon a legtöbb jelentős műtrágya-kategóriában növekedett. Egy másik fejezet a globális gabonakereskedelemben történt elmozdulásokat vizsgálja, megállapítva, hogy Oroszország és Ukrajna – amelyek együttesen a globális búza-, kukorica- és árpaexport közel egynegyedét adják – ellenálló képességről és alkalmazkodóképességről tettek tanúbizonyságot.

Egy külön fejezet azokat a fő tényezőket elemzi, amelyek meghatározzák a nemzetközi műtrágyaárakat. E szerint a nitrogén-, foszfor- és kálium-alapú műtrágyák átlagos ára 2025 májusában 437 USD/tonna volt, amely jelentős csökkenést jelent a 2022 áprilisi történelmi csúcshoz (815 USD/tonna) képest.

Egy másik fejezet a halászati termékeket érintő élelmiszerhamisítás mögötti gazdasági ösztönzőket vizsgálja. Ez a kockázat különösen magas a globálisan forgalmazott vízi eredetű élelmiszerek nagy volumene, az ellátási láncok összetettsége, valamint amiatt, hogy sok termék filézést vagy feldolgozást követően elveszíti a beazonosítást segítő jellemzőit. A gazdasági érdekek miatt előfordul a halfajok felcserélése, a fogási terület meghamisítása, vagy tenyésztett halak vadon fogottként való feltüntetése.

A jelentés utolsó külön fejezete azzal foglalkozik, milyen lehetséges következményei lehetnek a nemzetközi tengeri szállítás szén-dioxid-mentesítésének a nettó élelmiszerimportra szoruló fejlődő országokra nézve.

További információk a témában:

FAO Élelmiszeri gyorsjelentés

FAO Piac és Kereskedelem

Forrás: FAO

Kattints a képre és kövesd az Agro Jagert a Facebookon is!

Prof. Dr. Pepó Péter, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, idén, 2025-ben töltötte 70. születésnapját. A jeles nap tiszteletére Prof. Dr. Csajbók József  intézetigazgató, az egyetem Növénytermesztési, Nemesítési és Növénytechnológiai Intézet vezetője, Ünnepi Tudományos Ülést hívott össze, amelyet 2025. június 12-én, Prof. Dr. Stündl László, a kar dékánja nyitott meg. Prof. Dr. Pepó Péter díszelőadásában úgy fogalmazott, hogy életében, – a most Debrecenbe érkezett vendégeknél – tízszer nagyobb hallgatóság előtt is volt szerencséje már kutatásaikról beszámolni, de ennél nívósabb, illusztrisabb kör előtt aligha, hiszen a tudományos világ mellett a növénytermesztés és az arra támaszkodó mezőgazdasági ipar szereplői, ilyen formában, még sohasem gyűltek össze.

Prof. Dr. Csajbók József intézetigazgató megnyitja a konferenciát. A képen balról: Prof. Dr. Nagy János prorektor, Prof. Dr. Stündl László dékán (DE MÉK), Prof. Dr. Gyuricza Csaba, a MATE rektora, Prof. Dr. Pepó Péter és Prof. Dr. Sárvári Mihály.

A plenáris ülés előtt sorra érkeztek a vendégek: Prof. Dr. Gyuricza Csaba a MATE rektora, láttuk Prof. Dr. Jolánkai Mártont, a MATE és a Magyar Tudományos Akadémia, valamint más munkabizottságok hosszú évtizedek óta munkálkodó agrárkutatóját, aki Prof. Dr. Marton L. Csaba társaságában fogadta Prof. Dr. Nagy János prorektor köszöntését. Vezérigazgatók tűntek fel, közöttük a Tiszántúl talán leggazdabarátabb, legközvetlenebb alakja, Dr. Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója, de megérkeztek a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karáról, ahogyan Nagyváradi Egyetem is képviseltette magát. Fiatal, még ismeretlen kutatójelöltek, doktoranduszok segítették a vendégeket, miközben a jogelőd, a híres Debreceni Agrártudományi Egyetem öreg diákjai üdvözölték egymást. Talán mondhatjuk, hogy mind közül korelnöknek, Prof. Dr. Sárvári Mihály számított, de a mezősasi Ádám Jenő, az Ádám és társa Kft. ügyvezetője és Szilágyi László, a Gabonakutató korábbi igazgatója, azért ebben kérdéseket vetett fel, aminek nem jutottunk a végére, mert, ha kis késéssel is, de megkezdődött az ünnepi konferencia. Ritkán tapasztalt jókedvvel, ünnepi hangulattal vonult be, a Bocz Ernő professzor nevére keresztelt előadóba, a közel 150 meghívott vendég.

Prof. Dr. Pepó Péter 70. életévét töltötte be. Tiszteletére Prof. Dr. Csajbók József ünnepi konferenciát szervezett. Fotó: Agro Jager / Debreceni Egyetem

A díszelőadást Prof. Dr. Pepó Péter, egyetemi tanár nyitotta meg „Kihívások és megoldások a szántóföldi növénytermesztésben” címmel. Debrecenre általánosságban elmondható, s talán a tiszántúli emberre is igaz, hogy kritikai érzéke fejlett, azonban miután bírál, széles ismereteire alapozva, megoldásokat is kínál. Az agrártudományok terén, ezen belül pedig a növénytermesztés síkjában, ez a fajta értékmérő tulajdonság eredője talán az a tudományos műhely, amelynek alapjait Mándy professzor fektette le, majd Bocz professzor, később Ruzsányi, Sárvári és Pepó professzorok folytatták. Ma ezt a sort Csajbók professzor zárja, aki az Agro Jagernek kiemelte, hogy miközben az oktatásra fókuszálnak, addig párhuzamosan a kutatásból merítik a legújabb eredményeket, amelyeket előbb kísérleti szinten, majd üzemi, gazdasági méretekben fejlesztenek tovább, ismételnek meg és adják szó szerint közre. Ez azonban még mindig nem elég ahhoz, hogy az ágazat, itt Debrecenben, a Hajdúságban s tágabb értelemben a Tiszántúlon, fejlődni tudjon. Ehhez a termelést is meg kell tudni szólítani s az addigi tudományos tapasztalatokat, gyakorlati, ha úgy vesszük, használható tudássá kell formálni, hogy a termelés – akár már abban az évben – használni is tudja. Ezzel teljesedik be igazán az a tudományos munka, amit Debrecenben valósítanak meg az agrárkutatók. Ezt erősítette meg Dr. Lakatos Zoltán is, aki biztos benne, hogy a termésátlagok és a minőségi paraméterek jelentős javulása a térségben az egyetem és a debreceni agrárkutatók érdeme.

Prof. Dr. Gyuricza Csaba, a MATE rektora díszelőadása közben. Fotó: Agro Jager / Debreceni Egyetem

Prof. Dr. Pepó Péter kiemelte, hogy minden kor, minden évtized új és más kihívások elé állították a gazdákat. Sohasem volt könnyű s úgy tűnik, nem is lesz az, ahogyan láthattuk, hogy a 2022-es történelmi aszály, milyen pusztítást végzett. Lehetetlen volt ellene tenni bármit is.

Balról Prof. Dr. Stündl László, a DE MÉK dákánja. Középen Ádám Jenő, az Ádám és társa Kft. ügyvezetője és Szilágyi László, a Gabonakutató korábbi igazgatója. Fotó: Agro Jager / Debreceni Egyetem

Kiemelte, hogy a növénytermesztés technológiai folyamatában az adott növény termésmennyiségére, a termésbiztonságára és termésminőségére jelentős számú ökológiai, biológiai és antropogén, tehát agrotechnikai tényező hat – fogalmazott Dr. Pepó Péter. Ezek a tényezők egyenként, individuálisan, azaz egyedien is jelentős mértékben képesek befolyásolni a kultúrnövények termésképzését, de még nagyobb számú azon kapcsolatok sokasága, amelyek a tényezők közötti kölcsönhatások eredményeként jelennek meg.

Díszvendégek, vendégek az ünnepi konferencián. A képen fehér ingben Lakatos Zoltán, a Hajdú-Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója, mögötte Prof. Dr. Marton L. Csaba professzor, fölötte pedig, Prof. Dr. Véha Antal Szegedről. Fotó: Agro Jager / Debreceni Egyetem

Látható, hogy a tartamkísérletek azok, amelyek nagy szerepet játszanak ebben a munkában, ahol a különféle tudományterületek ismeretanyagait az agrármérnököknek együttesen kell alkalmazni. Ez megteremti annak az igényét, hogy az alap-alapozó tudományok, mint a növénytan, a növényélettan, a talajtan, az agrokémia, az agrometeorológia és az alkalmazott diszciplinák, tehát a tudományágak, mint a növénykórtan, a herbológia – egészen a műszaki ismeretekig bezáróan – komplex tudásbázist alkossanak, hogy sikeres legyen egy-egy vállalkozás.

A Nagyváradi Egyetem delegációja köszöntötte a 70. életévét betöltő Prof. Dr. Pepó Pétert. Fotó: Agro Jager / Debreceni Egyetem

Dr. Pepó Péter hozzátette, hogy emiatt is óriási siker, hogy elérte a kar, hogy ahol alap- és mesterképzésben lehet általános agrármérnök ismereteket oktatni vagy hallgatni a diákoknak, ott újra, a hagyományos értelemben vett tradicionális, ötéves képzésben oktathassák az agrárismereteket.

A konferenciát Prof. Dr. Csajbók József és munkatársai szervezték meg. Fotó: Agro Jager / Debreceni Egyetem

Pepó professzor határozott abban is, hogy a különféle tudományterületeket közelíteni kell egymáshoz és a technológia minden lehetőségét fel kell használni, hogy megértsék, mire is képesek a növények és azok igényeit, szükségleteit megismerve, képesek legyünk a maximális teljesítmény elérésére, amelyet egy-egy genotípus, egy-egy búzafajta vagy éppen más növény képvisel. A jövő ebben rejlik, s abban, hogy ezeket az új és újabb precíziós eszközöket, hogyan tudjuk költséghatékonyan a termelés javára fordítani.

Balról Prof. Dr. Jolánkai Márton köszönti Prof. Dr. Pepó Péter egyetemi tanárt, munkatársát, barátját. Fotó: Agro Jager / Debreceni Egyetem

Felhívta a figyelmet arra is, a nem csak Magyarországon elismert agrárkutató, hogy akkor éri el a magyar gazda is azt a terméseredményt, amelyre például az egyesült államokbeli gazdák képesek, ha mezsgyétől, mezsgyéig egységes, két méter feletti homogén, tehát egyöntetű kukoricaállományt képesek a betakarításig nevelni.

Prof. Dr. Gyuricza Csaba, a MATE rektora magas rangú kitüntetést adományozott a 70. születésnapját betöltő Prof. Dr. Pepó Péternek. Fotó: Agro Jager / Debreceni Egyetem

Prof. Dr. Gyuricza Csaba a MATE rektora méltatta Prof. Dr. Pepó Pétert, aki véleménye szerint hiánypótló kutatásokat irányított és a keze alól kikerült, mintegy 24 doktorandusz hallgató is mutatja, hogy nemcsak az oktatásra, a kutatásra, hanem a kutatói szakemberek képzésére is fordított még időt és energiát.

Stílszerűen, a Bocz Ernőről elkeresztelt előadóban tartották a fórumot. Fotó: Agro Jager / Debreceni Egyetem

Prof. Dr. Nagy János prorektor elbeszélése nyomán, – aki a Sárvári-Nagy-Pepó triumvirátus tagjaként fiatal korától az egyetemen dolgozott – a hallgatóság egy közvetlen, baráti-munkatársi kapcsolatot ismerhetett meg. Prof. Dr. Nagy János rámutatott, hogy volt idő, – amikor Prof. Dr. Pepó Péter dékánként, az egyetemi átszervezésnél, amelyre 2001-ben került sor, maga, pedig rektorként – napokat, heteket töltött azzal, hogy az Agrártudományi Kart integrálják és egy olyan nagy egyetemi szisztémában megtalálják a helyüket, ahol a jogtudományok, az orvostudományok messze híres vezetői igen kemény álláspontot alakítottak ki. Leültünk és keményen, érvekkel alátámasztva tárgyaltunk. Oda nem volt elég a szakmai tudás, oda vezetői képességek, érveléstechnika, meggyőzés és sok kitartás kellett. Akkor meghatároztuk azokat az irányokat, amelyek a mai egyetem képét adják. Dr. Pepó Péter megjegyezte, hogy rettentő felkészült, pontos, precíz kutatókat ismertek meg, ahol mindenki a saját egyetemi karáért lobbyzott. Akkor nekünk sikerült összefogni és láthatjuk, hogy azóta, hogyan fejlődtek az intézetek, a doktori iskolák s vele együtt az egyetem, amelynek nemzetközi kapcsolatait Eszékkel, Nyitrával sikerült megtartani, mi több szélesíteni s úgy, hogy a Nagyváradi Egyetemmel is – ma már mondhatjuk – tartós kapcsolatot alakítottak ki.

Balról Prof. Dr. Csajbók József és Prof. Dr. Pepó Péter. Fotó: Agro Jager / Debreceni Egyetem

Sok nehéz, de eredményes éven vagyunk túl, fejtette ki Prof. Dr. Nagy János, aki leszögezte, hogy a kar életében Prof. Dr. Pepó Péter dékánsága a legjobb időszaknak számított, természetesen a jelenlegivel együtt, ami egy villanás alatt visszahozta azt a jó hangulatot, amit már a regisztrációs pultok előtt, az aulában tapasztaltak a vendégek.

Prof. Dr. Pepó Péter és Prof. Dr. Nagy János Fotó: Agro Jager / Debreceni Egyetem

Prof. Dr. Sárvári Mihály, a kar professzor emeritusa már az első percekben kijelentette, hogy ő már olyan öreg, hogy nyugodtan mondhat igazat is: No, hát, ki haragudhat meg rám – kérdezett vissza!

Balról Prof. Dr. Sárvári Mihály köszönti pályatársát, barátját Prof. Dr. Pepó Pétert. Fotó: Agro Jager / Debreceni Egyetem

Azonban gyorsan komolyra fordította a szót, a 2024-ben, a 80. életévet betöltött kutató rámutatott: ha most innen nem engednének ki senkit és leültetné egytől, egyig az összes szakembert, ha estére nem is, de reggelre kidolgoznánk egy megoldást a vízhiány pótlására. Nem viccelek ezzel – jelentette ki, mert a jövőben a vízhiány lesz az egyik legnagyobb kérdés. A vízzel vagy annak határterületeivel foglalkozó összes szakembernek le kell ülnie és meg kell oldani. Uraim! Termelni, élni, csak vízzel tudunk!

A konferencia utáni pillanatok: jobb szélen Prof. Nagy János prorektor.

Átlagosan a Tiszántúlon, s itt, Debrecenben, 548 mm csapadékkal számolhatunk – fejtette ki. Nincs több víz, ezt kell beosztanunk, annak tudatában, hogy a kukorica vetésterülete, amely valaha elérte az 1,2 millió hektár manapság 700-800 ezer hektár között mozog. Válságos…

Jó hangulatban telt a konferencia. Balról Dr. Vad Attila, a Debreceni Egyetem, Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság, vezetője Prof. Dr. Pepó Péter társaságában. Fotó: Agro Jager / Debreceni Egyetem

Elszomorító az is, szélesítette, hogy eddig 20-22 nap telt el egy-egy eső között, ami mára 40-45 nappá is képes dagadni, amely példátlan aszályokat eredményez. Olyan aszályokat élünk meg, hogy a műtrágyázás hatása, nemhogy pozitívan jelentkezne, hanem depresszívvé válik és láttak olyat is, hogy terméscsökkenést eredményezett.

Munkatársai között Prof. Dr. Pepó Péter. Fotó: Agro Jager / Debreceni Egyetem

Volt idő, amikor Franciaországgal álltunk versenyben, de a 6,5 tonnás átlagunk mára 5,86 tonnás eredményre zuhant, ami a ’70-es évek végén elért terméseredményeket döntögeti, miközben a technológia, az elérhető genetika messze túlszárnyalhatná ezt a szintet. Abban azonban biztos vagyok, hogy a tudás utat tör magának – nézett Dr. Matuz Jánosra, a szegedi gabonakutató korábbi igazgatójára Prof. Dr. Sárvári Mihály.

Prof. Dr. Pepó Péter és kedves felesége. Fotó: Agro Jager / Debreceni Egyetem

A köszöntések sora alatt többen belelapoztak az ünnepi kiadványba, amelyben Prof. Dr. Anda Angéla, keszthelyi kutatótól, egészen Prof. Dr. Kátai János talajtani szakember munkásságán át megannyi tudományterületen dolgozó fiatal és vezető kutató számol be legújabb eredményeiről. Izgalmas témák a lombtrágyázástól, a búza kalászfuzáriummal szembeni ellenállóságáig, megannyi új és újszerű témával bepillantást nyerhetünk, hogy mivel is foglalkozik az agrárkutatás. Ha nem is tudunk a kar könyvtárába ellátogatni, kérjük át könyvtárközi kölcsönzéssel Debrecenből. Címe: Kihívások és megoldások a szántóföldi növénytermesztésben. ISBN száma: 978-963-490-701-5.

Az ünnepi ülésre jelent meg a Kihívások és megoldások a szántóföldi növénytermesztésben című tudományos kiadvány. Fotó: Agro Jager / Debreceni Egyetem

Prof. Dr. Csajbók József az Agro Jager érdeklődésére összefoglalta, hogy a kiadvány elkészítését 2024. novemberében kezdték és a köszöntésekkel együtt, mintegy 306 oldalra rúg. Komoly tudományos munkát mutat be, nemcsak a debreceni kutatásokról, hanem országos viszonylatban is.

A MATE kitüntetése mellett a Debreceni Egyetem Mezőgazdasági-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara is kitüntetést adott át. A képen Prof. Dr. Stündl László dékán adja át. Fotó: Agro Jager / Debreceni Egyetem

A kiadvány azonban egy különlegességet is rejt magában, mert a 308. oldaltól 22 oldalon át Prof. Dr. Pepó Péter személyes és a kar életében meghatározó kutató fényképeiből válogattak. Hozzátette, hogy a válogatás során olyan képek is kezébe kerültek, amelyek olyan elismeréseket, kitüntetéseket is tartalmaztak, amelyekről sokan nem tudtak. Ennyi év után is tartogatott számunkra meglepetéseket Prof. Dr. Pepó Péter, aki generációkat képzett nemcsak elméleti, hanem gyakorlati vonalon is. Megkövetelte, hogy egy agrármérnöknek, egy Debrecenben végzett agrármérnöknek, hogyan kell viselkednie. A Bocz Ernő Iskolát, ma már Pepó Péter neve fémjelzi. A szakma, a diákság elismeri, mert nemcsak mástól, hanem magától is megkövetelte, amit elvárt. Nála ma sem lehetett korábban érkezni. Munkássága, szakmaisága kérdések feletti, ahogyan az is, hogy a tanszéke, az intézete, továbbra is számít a munkájára, véleményére. A lehetőségek, a technikai ismeretek, ha szélesednek, addig szükség van arra is, hogy jó meglátásokkal, racionális, karakteres véleménnyel, a valós problémákra fókuszáljunk. Ma a legfiatalabbtól, a legtapasztaltabb kutatóig, mindenkire szükség van, mert a klímaváltozás soha nem látott kihívások elé állítja a termelést. Az egyetemeknek, a kutatóintézeteknek, a kutatóbázisoknak nemcsak megoldásokat kell találnia, hanem azt beépítve, olyan integrált szemléletű agrármérnököket kell adnia a szakmának, akik önállóan képesek jó döntéseket hozni – tájékoztatta Prof. Dr. Csajbók József intézetigazgató az Agro Jagert.

Írta:
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
lapigazgató

Fotó:
Agro Jager és Debreceni Egyetem

Kattints a képre és kövesd az Agro Jagert a Facebookon is!