Horgászat
Az invazív és idegenhonos halaknak nincs keresnivalójuk a természetes vizeinkben
Még augusztusban a Hévízi-tó kifolyó vizében, a Gyöngyös-patakon fogott furcsa halat kukorica-giliszta csalival egy horgász. Mivel nem ismerte fel, milyen fajról van szó, a Magyar Haltani Társasághoz fordult segítségért – tájékoztatott a Veszprém megyei hírportál.
Még augusztusban a Hévízi-tó kifolyó vizében, a Gyöngyös-patakon fogott furcsa halat kukorica-giliszta csalival egy horgász. Mivel nem ismerte fel, milyen fajról van szó, a Magyar Haltani Társasághoz fordult segítségért – tájékoztatott a Veszprém megyei hírportál.
Bíborsügér. Egyes halfajok akár inváziós fajjá válhatnak hazánkban (Fotó: Czeglédi István)
Folyami géb (Fotó: Takács Péter)
A Hévízi-tó kifolyójától egy-két kilométeren át meleg a víz, és felelőtlen akvaristák telerakják olyan halakkal, melyeket akváriumi céllal tartanak az országban. Elengedik, tenyésztgetik, ha úgy döntenek, kiszedik. Ezt megcsinálják halakkal, de más állatokkal és növényekkel is. Legalább 3-4 trópusi sügérféle él már azon a szakaszon, melyek a téli hidegben is vígan elvannak a meleg vízben, nyilván alacsonyabb vízhőmérséklet esetén elpusztulnának, mert ezek az állatok a hideget nem bírják – mondta el lapunknak Czeglédi István, a Balatoni Limnológiai Intézet tudományos munkatársa.
Cifrarák (Fotó: Takács Péter)
A szakember szerint ezeknek a fajoknak semmi keresnivalójuk hazánk természetes élőhelyein. Néhány közülük „csak” lokális problémát okoz, de egyes halfajok gyorsan képesek alkalmazkodni a megváltozott környezethez, és akár inváziós fajjá válhatnak, azaz tömegesen elszaporodnak nem eredeti élőhelyükön. Az idegenhonos fajok (azaz, amelyek természetes élőhelye máshol van) helyben kiszoríthatják az őshonos fajokat. Elveszik a táplálékukat vagy búvóhelyeiket, de ragadozóként akár ki is pusztíthatják őket. Nemcsak különleges élőhelyeken, de a Balatonban is élnek idegenhonos és invazív halfajok.
A hatvanas években gazdasági célból telepítettek a Balatonba növény- és planktonevő pontyféléket, így a busát is, amivel nagy problémát okoztak. A busa planktonnal táplálkozik, kiszűri a vízből. Akár több ezer tonnányi is lehet ebből a fajból a tóban, elképzelni is nehéz, mennyi planktont fogyaszthatnak el, amivel egyébként őshonos halfaunánk ivadékai is táplálkoznak. De akváriumi hal is van a Balatonban, például a naphal, amely az 1900-as évek elején akvarisztikai céllal került Európába. Gyönyörű hal, az akváriumban jól mutat, de tudni kell róla, hogy nagyon agresszív, territoriális viselkedésű, eleszi az apró gerincteleneket az őshonos fajok elől. Az ezüstkárászt célzottan telepítették, de a pontytelepítésekkel véletlenül is került a tóba. Nagyon hatékonyan és gyorsan tud szaporodni: úgynevezett haploid egyedeket tud létrehozni. A nőivarú ezüstkárász lerakja az ikráit, más fajok spermiuma pedig megindítja az osztódást. Összeolvadás nem történik, a kikelő ivadékok nőivarú ezüstkárászok lesznek. Hibridizációra is képes a rokon, őshonos széles kárásszal, ráadásul az élőhellyel szemben sem válogat – tette hozzá.
Fekete törpeharcsa (Fotó: Takács Péter)
Nem őshonos halfaj a Balatonban a horgászok kedvelt csalihala, a razbóra sem. Eredeti hazája az Amur folyótól délre eső terület, Európába véletlenül került, az amur és a busa ivadékaival. Rengeteg géb is él a Balatonban, nagyobb mennyiségben a tarka- és a folyami géb egyedei, de kutatók fogtak már feketeszájú gébet is. Rengeteg a törpeharcsa a tóban, amely egy agresszív észak-amerikai faj, szinte mindent elfogyaszt, ami az útjába kerül. Száma az utóbbi években jelentősen nőtt.
Az angolna állománya csökken a Balatonban, a 90-es évek elején volt az utolsó telepítés. Állományát egy úszóhólyag-parazita megtizedelte, pár tíz éven belül valószínűleg eltűnik a tóból. Ez nem akkora baj, hiszen nem a Balatonba való hal. Az angolna egyébként őshonos, vöröslistán szereplő fajunk, védeni is kellene, de nem a Balatonban. A legnagyobb baj az volt vele, hogy amíg tömegével élt itt, az azóta védett kecskerákot megette, és a sügereket is csaknem kiirtotta a tóból. A kecskerák, úgy tűnik, túlélte az angolnát, viszont ideért közben az amerikai cifrarák, és most ez a faj veszélyezteti az őshonos rákpopulációt. Nemcsak halak és rákok, sok más idegenhonos faj: csigák és kagylók is vannak a Balatonban – fejezte be Czeglédi István.
Czeglédi István kutató (Fotó: Sági Ági/Napló)
A BLI kutatója szerint, ha egy faj már megérkezett, a védekezés elkésett és meglehetősen esélytelen. Védekezni a megelőzéssel és felelős gondolkodással lehet. A kutatók egyetértenek abban, hogy a természet pusztulásában az élőhelyek eltűnése, a klímaváltozás és a szennyezések mellett az invazív fajok elterjedése játssza a legnagyobb szerepet.
Forrás: VEOL
Horgászat
IV. Országos Harcsafogó Bajnokság I. forduló
Véget ért a IV. Országos harcsafogó bajnokság első fordulója, ami a Tiszalúci Holt-Tiszán került megrendezésre, ahol 34 csapat indult. Ha pontosak az értesüléseim, 18 csapat fogott harcsát, összesen több mint 40 körüli a darabszám, ebből közel 31 kg-os a legnagyobb harcsa. 16 csapatnak viszont nem sikerült az első fordulóban értékelhető halat fogni.
Fotó: Zsolna Mihály, Vác Dunakanyar Catfish Team – Agro Jager News
Mi, sajnos az utóbbiak táborát erősítjük, pedig mi is a legjobb tudásunk szerint próbáltunk helytállni, ahogy minden résztvevő csapat. Az időjárás nem volt kegyes a versenyzőkhöz, a felmelegedő idő után, a verseny első napján, egy komolyabb hidegfront érkezett esővel, lehűléssel, ez sajnos a harcsák kapókedvét visszavetette. Ennek ellenére több versenyző, köztük mi is, rengeteg radar által érzékelt harcsáról, vagy szemmel látható harcsára utaló jelekről számolt be, több nagytestűről is.
Köszönjük a lehetőséget, hogy egy ilyen színvonalas versenyen vehettünk részt, egy csodálatos, vadregényes helyszínen. Nagyon jól éreztük magunkat, remek embereket, csapatokat ismertünk meg, nagyon jó volt barátokkal horgászni, sokat tanultunk ismét. Jó peca volt, még annak ellenére is, hogy értékelhető harcsát nem fogtunk, de sok más halfajhoz volt szerencsénk. A második fordulóra jobban összeszedjük magunkat és bízunk a kegyes időjárásban. Gratulálunk minden résztvevő csapatnak, főleg a dobogósoknak.
Fotó: Zsolna Mihály, Vác Dunakanyar Catfish Team – Agro Jager News
Még egyszer köszönjük a szervezőknek, a MOHOSZ nak, Tamás Véghnak, de főleg Tiszalúcnak, a helyi horgászoknak, stégtulajdonosoknak az önzetlen segítséget és a hatalmas bizalmat, amit még szinte sosem tapasztaltunk. Magasra tette a lécet a remek szervezéssel Tiszalúc.
Minden horgásznak csak ajánlani tudjuk ezt a horgászvizet, aki még nem ismeri, nem fog csalódni, ha ellátogat a Tiszalúci Holt-Tiszára. Nem ismertük még ezt a vizet, de ezek után biztos, hogy vissza fogunk még jönni horgászni. Reméljük hogy jövőre is itt lesz megszervezve a harcsafogó bajnokság valamelyik fordulója.
Sok harcsát! Jó fogásokat! Görbüljön mindenkinek!
A cikk publikálást a szerző engedélyezte az Agro Jager News részére
Írta és fényképezte: Zsolna Mihály, a Vác Dunakanyar Catfish Team tagja
A Vác Dunakanyar Catfish Team Facebook oldala itt érhető el
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Bár az utolsó éjszaka sem hozta meg a harcsák étvágyát, a versenyzők mégha fáradtan is, de feltöltődve várták az utolsó órákat. A Tiszalúci Holt-Tisza vadregényes világa és a soha nem tapasztalt vendégszeretet megismételni való élményként él a versenyzőkben.
Fotó: MOHOSZ
Az utolsó 24 órában már csak azok a csapatok tudtak harcsát fogni, akik az adott szakaszon megtalálták éppen azokat a halakat, amelyek hajlandók voltak kellő intenzitással táplálkozni. Ez legjobban a címvédő HEBOSZ-MADCAT csapatának sikerült (Bodnár János, Sárvári Mátyás Márk, Sós János), akik címvédőként az utolsó éjjelen megfogott 28 kilogramm feletti harcsával végül magabiztosan nyerték az idei OB első fordulóját.
Fotó: MOHOSZ
Második helyen végzett a Yuki Fighters Team (Pokoraczki Adrián, Pokoraczki István, Takács Tibor) akik remekül kihasználták azt a rövid időszakot, amikor a harcsák még aktívan táplálkoztak. A harmadik helyezett Catfish Boys Team (ifj. Pölöskei Tibor, Megyesi Attila) is gyorsan megfogta halait a B szektorban, ahol a verseny második felében már egyáltalán nem táplálkoztak a harcsák.
Az első forduló végeredménye itt érhető el
Forrás: MOHOSZ
Báthy Attila vagyok és imádok horgászni, már négy éves korom óta ez a hobbim. Egy számomra kedves helyen, a 21-es főút melletti Szurdokpüspökinél található kis tóra mentem vasárnap reggel Boros Zsolt tógazdához. Ez a kis tó nagyon különleges nekem, sok emlékem kötődik hozzá. Régebben itt, ezen a csodás helyen sikerült egy 7 kg-os csukát fognom pergetve. Most vasárnap pontyra mentem horgászni. Felszerelésem egy három librás bojlis bot, féder szerelék, 4-es horog, csalitüske és gumikukorica.
Fotó: Boros Zsolt tógazda – Agro Jager News
A tó egy kis “csücskének” nevezett helyéről dobáltam, mert ott volt a legjobb esélyem a pontyok elkapására. És tényleg, sikerült fognom két gyönyörű pontyot, egy 5 kg-ost és egy 7 kg-ost, de miután megcsodáltam őket, visszaengedtem mindkettőt a tóba és folytattam a pecát. Délben aztán egy nagyobb kihívással találkoztam. Egy hatalmas hal ráharapott a horogra és azonnal húzni kezdett. Sokáig tartott, mire sikerült megfárasztanom, de megérte! Mivel egyedül voltam, így Boros Zsolti bácsi sietett a segítségemre. A szák kicsinek bizonyult, mert többször is kiszaladt belőle a hal, de nem adtuk fel. Zsolti bácsi hozott egy nagyobb merítőhálót és az már elegendőnek bizonyult.
A halnak hatalmas feje és szemei voltak, nem is csoda, hiszen 1,22 méter hosszú és 11,5 kg volt a súlya! Nagyon boldog voltam, hogy sikerült megfognom ezt az álomhalat. Természetesen a mérés és fényképezés után a halat visszaengedtük a tóba, méltó helyére. Köszönettel tartozom Zsolti bácsinak, aki kiskorom óta mindig is szívesen fogadott e fantasztikus helyen. Kívánom mindenkinek, hogy ilyen szép fogásokkal lepje meg őket a tó, ami téged is vár!
Sok sikert és jó horgászatot mindenkinek!
Báthy Attila korábbi fogásai:
Írta: Báthy Attila sporthorgász
Boros Zsolt tógazda elérhetősége: sprinter033@freemail.hu
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
A jászsági öreg harcos!
Indul a hazai szamóca szezon!
Aszályindex információk: 2024. április 27.
„Kukába az élelmiszerpazarlással”
Kevesebb növényvédő szer fogyott 2023-ban
Az a cél, hogy az ország területének 27 százaléka legyen erdős terület
A növények kihalása
IV. Országos Harcsafogó Bajnokság I. forduló
Brüsszel elfogadta a gazdálkodók terheit csökkentő javaslatokat
Emelkedő gabonaáraknál nem érdemes a készleteken ülni
Újabb rekord született Ohaton
A három abnormális és az öreg hatos Orgoványon
Díjazták a sakálgyérítő verseny legjobbjait
A kitartás jutalma
A vadkanom
Őzbakot mentettek Szárazd és Gyönk határában
Karakas István: Gondolatok napjaink vadgazdálkodásáról
V. B-A-Z vármegyei Dúvadgyérítési hét
Üröm az örömben
