Mezőgazdaság
Kemény téllel kalkulálnak a Hajdú-Bihar megyei gazdák
A fagyos hónapok a mezőgazdaságban a növények védelmét szolgálják, elpusztítván a kártevőket. A meteorológusok véleménye szerint a 2020-as tél kőkemény, fagypont alatti, havas hónapok elé állítja az embereket, s velük együtt a mezőgazdaságot is – tájékoztatott a Hajdú-Bihar megyei internetes hírportál.
A fagyos hónapok a mezőgazdaságban a növények védelmét szolgálják, elpusztítván a kártevőket. A meteorológusok véleménye szerint a 2020-as tél kőkemény, fagypont alatti, havas hónapok elé állítja az embereket, s velük együtt a mezőgazdaságot is – tájékoztatott a Hajdú-Bihar megyei internetes hírportál.
Az idén a Hajdú-Bihar megyében található legtöbb gazdaság december elejére befejezte az őszi szántásokat, és még a búzavetés előtt kihelyezte az alaptrágyát a földekre, így a legtöbben felkészültek az év végi hónapokra. A betakarítás után elvégezték a repce, majd a kalászosok vetését, végül a kukorica és napraforgó betakarítását. Forgács Barna, az Agrárgazdaság Kft. ügyvezető igazgatója szerint a hidegebb időszak jó hatással van a mezőgazdaságra, mivel a természet dolgozza meg a földeket, az emberi erő helyett, ingyen. – A mínuszos időnek köszönhetően elpusztulnak a kártevők – amelyek sok fejfájást okoznak a gazdáknak –, a talaj megfagy, a lehullott csapadék elkristályosodik, szétfeszíti a szántás után képződő földnyalábokat, ezáltal jobb magágyat tudunk tavasszal készíteni – mondta, majd kiemelte: kemény, hideg télre és vastag hótakaróra számítunk az idei évben.
Nyakas András farmtulajdonos elmondta, hogy a sok csapadék gondot okozhat, óvakodnak attól, hogy a fagyos talajra ónos eső essen. Mivel állattenyésztéssel is foglalkozunk, a csípős időjárás a tehéntartásnak is kedvez. A magyarországi meleg hőfokot kevésbé bírják, mint a téli mínuszos időt – osztotta meg a Naplóval.
Bíznak a hóesésben a gazdák. Az előrejelzések alapján – aminek van realitása – kemény télre számítanak a mezőgazdaságban dolgozók, ám ez egyáltalán nem jelent nekik problémát. – A fagyos hónapok többek között fontosak a kártevők gyérítése szempontjából, elengedhetetlen, hogy a szántóföldeken fellelhető rovarok, rágcsálók minél inkább visszaszoruljanak – mondta Forgács Barna, az Agrárgazdaság Kft. ügyvezető igazgatója. – Egy hidegebb időszak egyértelműen jó hatással van a mezőgazdaságra. Amennyiben mínusz fokok repkednek, a természet – ingyen – megdolgozza a szántásokat. Gépi-emberi erővel a víz befogadására alkalmassá tesszük a talajt, így ha jön a fagy, a csapadék elkristályosodik, és széjjelfeszíti a szántás után képződő földnyalábokat, majd tavaszra morzsalékossá válik – magyarázta.
Hozzátette, hogy amennyiben az év végi időjárás kedvező, tavasszal egy jól irányzott műveléssel, sokkal kisebb ráfordítással lehet jó magágyat készíteni.
Reménykednek benne, hogy vastag hótakaró borul a földekre, ami megvédi az őszi vetéseket, köztük a kalászosokat, a búzát és a repcét is.
Az átlagos mennyiségű csapadéktól nem kellene, hogy több essen; habár nyáron ennek a hiányára panaszkodtak, később nagyon sok érkezett belőle, ami számos helyen akadályozta az őszi búza vetését. Az az ideális, ha az éves csapadéknak minél nagyobb része hó formájában hullik le.
A mezőgazdaság felkészülése a téli hónapokra már az aratás után, nyár végén elkezdődött. Minden évben, szinte matematikai pontossággal fogunk neki az előkészületeknek. A betakarítás után az első munka, ami megalapozza a következő évet, a tarlóhántás, amit elvégzünk már júliusban. Augusztusban kezdődik a repcevetés, ez az első olyan folyamat, amely konkrétan a következő évet célozza. Szorosan követi a többi kalászos, mindenekelőtt a rozs, az őszi árpa, majd októberben a búza. Ez jelentős folyamat, hiszen csaknem 1 millió hektáron történik, és a szántóföldek nagy részét letudjuk. Majd ezután jön a kukorica és a napraforgó betakarítása, amit újabb talajmunkák és előkészületek követnek – mondta Forgács Barna.
Magyarországon nagyobb részben a forgatásos talajművelési eljárást alkalmazzák, hiszen a kukorica nagy mennyiségű szármaradványa miatt nincs is más lehetőség, csak a szántás. A betakarítás után az egész kukorica területét szántani szoktuk, ami óriási energiát igénylő munka, és nem túl nagy a hatékonysága. Egységnyi idő alatt viszonylag kevesebb területet lehet megművelni, így ezt december elejére szokták a gazdák befejezni – részletezte.
Az állatoknak is jó a hideg tél
Az őszi munkálatokból kevés van hátra; ahol vizesebb a talaj, ott még akad tennivaló, de a búzát elvetettük, és minden gépünket feljavítjuk a következő hónapokban. Mivel állattartással is foglalkozunk, így télen kihordjuk a trágyát a földekre, felkészülünk a keményebb hónapokra. A teheneinknek is kedvez a hideg, mínusz 10 fokig, ha jól bealmozunk nekik, komfortosan érzik magukat – ismertette Nyakas András farmtulajdonos.
A téli időjárás rosszabb nem lehet, mint az őszi volt, reméljük, hogy fagyni fog, így a növényeknek a betegségei jobban átvészelhetők. „Hideg telet és vastag hótakarót szeretnénk.”
A csapadék gondot okozhat, mivel ha a talaj fel van fagyva, és érkezik rá egy eső, az nem leszivárog, hanem megáll a csapadék. Februártól, ha elindul a munka, teljes gőzzel tudunk előrehaladni – mondta.
Forrás: Hajdú-Bihar megyei internetes hírportál – Vámosi Kira
Mezőgazdaság
Új eszközök és szankciók segítik a termelőket a felvásárlókkal szemben
Az Országgyűlés elfogadta a termelővédelmi törvénycsomagot
Szankcionálhatóvá válnak a felvásárlók általi, 30 napon túli késedelmes fizetések a gazdálkodók felé az Országgyűlés által elfogadott termelővédelmi törvénycsomagnak köszönhetően – közölte Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár. A szabályozás új lehetőségek megteremtésével javítja a termelők felvásárlókkal szembeni kiszolgáltatott helyzetét és jogi eszközökkel biztosít erősebb védelmet számukra. A legtöbb új szabály a szükséges felkészülési idő biztosítása érdekében 2025. január 1-jétől lép életbe.
Feldman Zsolt kiemelte, világszerte jellemző az, hogy az élelmiszer előállítási láncban a termelők arányaiban nagyobb kockázatokat viselnek, az eredményekből pedig kisebb mértékben részesülnek. Ennek oka, hogy a termelők legtöbbször kisebb alkuerővel és érdekérvényesítő képességgel rendelkeznek, mint a láncban felettük álló feldolgozók vagy a kereskedők. A kockázatok és az eredmények arányosabb megosztása érdekében szükség van a termelők szabályokkal történő támogatásra, azért, hogy a felvásárlók, feldolgozók ne háríthassanak minden kockázatot a termelőkre. A termelők számára emellett átláthatóbbá és tervezhetőbbé kell válnia a felvásárlási folyamatoknak – tette hozzá.
Az államtitkár szerint a magyar kormány az agrárium vonatkozásában arra törekszik, hogy ne csak a támogatáspolitikában, hanem a hazai termékpályák működésében is előrelépés történjen. Ezért folyamatosan fejleszti a hazai szabályozási rendszert, mely megalapozza a hazai termelők felvásárlókkal szembeni védelmét, helyzetük jogi eszközökkel történő javítását és integrációjuk erősítését. Ezt szolgálja a most elfogadott termékpiacokról szóló törvény módosítása is, mely számos, a termelők védelmét erősítő, kézzelfogható szabályozási elemet tartalmaz. Ezek közé tartozik a kockázatmegosztási rendelkezések kötelező alkalmazása a zöldség-gyümölcs, valamint sertés- és baromfi ágazati szerződésekben, a 30 napnál későbbi késedelmes fizetések hatékonyabb szankcionálása 2025. január 1-jétől, valamint bizonyos esetekben a felvásárló tevékenységtől történő eltiltásának bevezetése. A cél mindezzel az, hogy ne egyedül a termelő viselje a termékpálya működésének teljes kockázatát. Fontos cél, hogy a szerződések a jövőben egyértelműen tartalmazzák ezeket a kockázatokat és a teherviselés arányait. A termelők védelmének javítását szolgálja az is, hogy az ágazati érdekképviseleti szervezetek mintaszerződéseket vezethetnek be a jó gyakorlatok széleskörű elterjesztése érdekében – hangsúlyozta.
Kifejtette, ez a törvénymódosítás kiterjed a vertikális együttműködésekre vonatkozó, önkéntesen alkalmazható termeltetői szerződés kategóriájának és szabályainak megteremtésére is. Ez az új szerződéstípus keretet ad a termeltetői együttműködéseknek, ami nemcsak a termelők helyzetét teszi kiszámíthatóbbá, hanem a feldolgozók alapanyag ellátottságának biztonságához is hozzájárul, valamint csökkenti a piaci túltermelés kockázatát is. A termeltetői együttműködésekre vonatkozó előírások alapján az árat olyan módon kell meghatározni, hogy az a szerződés egész időtartamára vonatkozóan biztosítsa az átláthatóságot és kiszámíthatóságot – ismertette Feldman Zsolt.
Az agrártárca azt kívánja elérni, hogy ezek a szabályok gyorsan és sikeresen beépüljenek a magyar mezőgazdasági gyakorlatba és átláthatóbb, tervezhetőbb viszonyokat teremtsenek országszerte.
Forrás: AM
A mögöttünk álló egy hétben nagyrészt száraz, többnyire napos időjárás volt a jellemző hazánkban. A múlt csütörtökön, pénteken és szombaton kevés helyen előfordultak még gyenge záporok, majd országszerte száraz napok következtek, és csak szerda estétől eredt el néhol ismét az eső.
A talaj felső fél méteres rétege sokat száradt az elmúlt egy hét során, a felszínközeli néhány centiméter ismét teljesen kiszáradt. Kritikusan száraz felső 20 cm-es talajréteg a déli országrész középső tájain található, míg máshol egyelőre kielégítő a talaj felső 20 illetve 50 cm-es rétegének nedvességtartalma.
Az említett területen tapasztalhatók aszály jelei a tavaszi vetésű növényeknél.
A folytatásban változékonyabbra fordul az idő, növekszik a csapadékhajlam, elsősorban záporos jellegű csapadékra van kilátás. Csütörtökön és pénteken főként az ország délnyugati felén kell ismétlődő záporokra, zivatarokra számítani, így a déli országrészben is enyhül az aszály, majd vasárnap az északi országrészben várhatók nagyobb számban záporok, zivatarok. A záporos időjárás a jövő hét első felében is folytatódik.
Forrás: MME
Mezőgazdaság
Mérsékelt emelkedés a FAO élelmiszerár-indexben
A hús- és gabonafélék és növényi olajok magasabb jegyzése túlszárnyalta a cukor és tejtermékek árcsökkenését
Róma, 2024. május 3. – Feljebb kúszott áprilisban az élelmiszer-alapanyagok nemzetközi piaci árainak mutatója, miután a hús jelentős és a növényi olajok és gabonafélék mérsékelt drágulása érvényesült a cukor és tejtermékek alacsonyabb árával szemben az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) ma frissített indexében.
A FAO élelmiszerár-index, ami a nemzetközi kereskedelem legjelentősebb élelmiszer-alapanyagainak havi árváltozását követi le, március óta 0,3%-kal erősödött, de még így is 9,6%-kal múlja alul az egy évvel korábbi értékét.
A gabonafélék árindexe szintén 0,3%-kal emelkedett márciushoz képest, megszakítva a három hónapja tartó árcsökkenését. A búza exportpiaci ára stabilizálódott áprilisban miután a főbb exportőrök közötti verseny ellensúlyozta az Európai Unióban, Oroszországban és az Amerikai Egyesült Államokban tapasztalt kedvezőtlen időjárási körülményeket. A kukorica külpiaci ára nőtt a nagy kereslet hatására és az ukrán infrastruktúrában bekövetkezett károk okozta logisztikai fennakadások és a betakarítás előtt a brazil termés körüli aggályok miatt. A rizsfélék almutatója 1,8%-kal csökkent főleg az Indica alacsonyabb jegyzésének köszönhetően az aratás jelentette nyomás közepette.
A növényi olajok árindexe is 0,3%-kal erősödött áprilisban 13 hónapja nem látott szintre érve, ahogy a napraforgó- és repceolaj drágulása ellentételezte a pálma- és szójaolaj árcsökkenését.
A FAO húsárindexe 1,6%-kal nőtt az elmúlt hónapban, mivel mind a szárnyas-, a szarvasmarha és a birkahús is megdrágult a nemzetközi piacokon. A sertéshús ára globálisan valamelyest csökkent, tükrözve a lanyha keresletet Nyugat-Európában és a főbb importpiacokon, például Kínában.
A cukor indexe 4,4 %-kal esett, így 14,7%-kal múlva alul a tavaly áprilisi értékét. A csökkenés főként a javuló ellátási helyzetnek köszönhető, kiemelten a vártnál nagyobb indiai és thai termésnek és a kedvező brazil időjárásnak.
A FAO tejtermék árindex 0,3%-kal csökkent, pontot téve egy féléves drágulási ciklusra. A fő okok között találjuk a sovány tejpor gyengélkedő importkeresletét és az amerikai dollár erősödése miatti alacsonyabb nemzetközi sajtárakat. A stabil importkereslet által fűtve a vaj nemzetközi ára ezzel szemben nőtt.
További részletek itt.
Megnyirbált búza-előrejelzés
Megjelent a FAO új Gabonakínálati- és keresleti gyorsjelentése is, amelyben 2846 millió tonnára növelte a szezon globális gabonatermelésre vonatkozó előrejelzését, ami 1,2%-os bővülést jelentene éves szinten. A frissített számok a Mianmarból és Pakisztánból érkező adatokra reflektálnak.
A FAO szakértői valamelyest csökkentették a 2024-es globlis búzakibocsátásra vonatkozó előrejelzést, ami a várható 791 millió tonnával még így is félszázalékos éves bővülést jelentene.
A szemestermények esetében a fő betakarítási szezon a déli félteke országaiban hamarosan kezdődik, ám a nem megfelelő időjárás lehűtötte a hozammal kapcsolatos várakozásokat a főbb termelő országokban, mint Brazília és Dél-Afrika.
További részletek itt.
Forrás: FAO