Mezőgazdaság
A 9 magyar őshonos kutyafajta és az új jelölt – Galériával
2017. március 21-én Egerben jelentette be a Hungarikum Bizottság, hogy a 9 magyar kutyafajtát a hungarikumok sorába emelték. A magyar ebfajták tenyésztésére vonatkozó szabályokat az állattenyésztésről szóló 188/2019. (VII. 30.) Kormányrendelet és az állattenyésztés részletes szabályairól szóló 45/2019 (IX.25) szóló AM rendelet tartalmazza. Magyar ebfajtának – az AM rendelet 18. számú melléklete alapján – a következő ebfajták minősülnek.
2017. március 21-én Egerben jelentette be a Hungarikum Bizottság, hogy a 9 magyar kutyafajtát a hungarikumok sorába emelték. A magyar ebfajták tenyésztésére vonatkozó szabályokat az állattenyésztésről szóló 188/2019. (VII. 30.) Kormányrendelet és az állattenyésztés részletes szabályairól szóló 45/2019 (IX.25) szóló AM rendelet tartalmazza. Magyar ebfajtának – az AM rendelet 18. számú melléklete alapján – a következő ebfajták minősülnek.

A magyar agár rendkívül gyors, de egyúttal család centrikus barátságos kutyafajta. A zsákmány üldözését követően szereti kipihenni a fáradalmait, amihez pár óra alvás szükségeltetik. (Kép: Pixabay)
Új magyar fajta a láthatáron?

A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetségének (MEOESZ) /Ábra: Facebook/
2019-ben a magyar fajták fajtagondozó egyesületei, az Agrárminisztérium segítségével, génmegőrzési pályázatot nyertek. A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetségének (MEOESZ) koordinálásával a pályázati forrás egy részét az el nem ismert fajták feltérképezésére fordították, és találták meg a sinkát. A bizottság azon dolgozik, hogy először nemzeti szinten ismerjék el új fajtaként. Ennek alapja a fajtastandard kidolgozása, amely részletesen leírja a sinka küllemét és jellemét, majd a MEOESZ-nek kell elismerni, végül fajtajelöltként az Agrárminisztérium megfelelő bizottságához felterjeszteni. Amennyiben mindhárom folyamat sikeres, tízedik magyar fajtaként megkezdődhet a sinka hosszadalmas tenyésztési programja.

Sinka (Kép: hobbiallat.hu)
Felelős állattartás
A 9 magyar kutyafajtának jelenleg 12 államilag elismert tenyésztő szervezete van. Az elismerésükhöz szükséges tenyésztési programjuk része a tartási körülmények meghatározása, figyelembe véve az adott fajta igényeit. A kutyatartás általános szabályairól és a felelős kutyatartásról a Nébih kiadványai között is olvashatóak hasznos információk.
Az adventi a felkészülés időszaka. Ennek szellemében készüljünk fel arra is, hogy állataink számára, akikért felelősséget vállaltunk, minden nap ünnep legyen. Mindig felelősen döntsünk, akkor is, ha tenyésztőtől vásárolunk vagy, ha menhelyről fogadunk örökbe kutyát.
Fajtaleírások
Rövidszőrű magyar vizsla

Rövidszőrű magyar vizsla (Kép: Pixabay)
Ősei a vándorló magyar törzsekkel együtt kerültek hazánkba. A magyar vizsla sokoldalúan használható vadászkutya, amely több fajta keresztezéséből alakult ki.
Elegáns megjelenésű, értelmes, barátságos, kiegyensúlyozott, sportos kutya. Mezőn, erdőben és vízben egyaránt használható. A következő tulajdonságok jellemzik: kiváló szaglás, határozott vadmegállás, kitűnő apportkészség, az úszónyom célratörő, a víz szeretetével párosuló követése. A nehéz terepet és a szélsőséges időjárási viszonyokat egyaránt jól tűri. Munkabíró vadász munkakutya minőségében a lövéstől és a vadtól való félelem, a vadmegállás, illetve az elhozási készség hiánya éppúgy nem kívánatos, mint a vízszeretet hiánya. Problémamentes természete és alkalmazkodóképessége miatt lakásban is könnyen tartható, népszerű családi kutya. Jelenleg államilag elismert fajtagondozó tenyésztőszervezetei: a Magyar Vizsla Klub Egyesület és az Országos Vizsla Klub.
Drótszőrű magyar vizsla

Drótszőrű magyar vizsla (Kép: kutyafajtak.hu
A „drótos” története körülbelül az 1930-as évek táján kezdődött. Ekkor merült fel a gondolat – leginkább a vadászok köreiben -, hogy a rövid szőrű magyar vizsla kiváló képességeit felhasználva és megőrizve, a téli nagy hideget még jobban elviselő fajtát hozzanak létre. Egy egyszínű barna drótszőrű német vizsla kannal fedeztettek két, nagyon jó származású és jól dolgozó rövidszőrű szukát, majd ezeket a kölyköket szelektálva – volt közöttük sárga, meg barna is – és egymás közt párosítva született meg az első bemutatott „sárga drótszőrű vizsla”. A fajtát végül is az FCI (Fédération Cynologique Internationale) 1966-ban elismerte önálló magyar kutyafajtának. A fajta népszerűsége csak lassan növekszik, elsősorban vadászok tartják.
Jelenleg államilag elismert fajtagondozó tenyésztőszervezete: a Magyarországi Drótszőrű Magyarvizsla Tenyésztők Egyesülete.
Komondor

Komondor (Kép: pet4you.hu)
Ázsiai eredetű, ősi magyar pásztorkutyafajta. Ősi változata minden valószínűség szerint a vándorló, pásztorkodó ősmagyarokkal került a Kárpát-medencébe.
Nagytestű és erős felépítésű fajta. Egyedülálló külleme, méltóságteljes viselkedése a szemlélőben tiszteletet és csodálatot, esetleg némi félelmet ébreszt. Természeténél fogva nem kedveskedő. Robusztus testét mindenütt nemezesedésre hajlamos, gubancos, dús, hosszú szőrzet fedi. Szőrzete csontfehér színű.
Gazdasági haszonállatok, vagyontárgyak, ház őrzése-védése közben rendíthetetlen bátorságot mutat, hang nélkül, vakmerően támad. Az általa védett területet a sajátjának tekinti, arra idegen élőlényt nem enged be. Bizalmatlan alaptermészetű. Nappal szívesen fekszik úgy, hogy területét ellenőrizni tudja. Éjjel éberen figyelve őrködik.
Bár megváltozott a komondor funkciója illetve nagy többségében tartási helye, ezzel együtt viselkedésében pozitívan alkalmazkodik a XXI. század igényeihez. Lakóházak védelmére, városi udvarok őrzésére kiválóan alkalmas.
Jelenleg államilag elismert fajtagondozó tenyésztőszervezete: a Hungária Komondor Klub Egyesület.
Kuvasz

Komondor (Kép: pet4you.hu)
Ősi magyar pásztorkutya. Elődei a honfoglaló magyarokkal kerültek a Kárpát-medencébe, akik nyájak őrzésére használták a ragadozó vadállatok és a rablók ellen. Fejlett vadászösztönét felismerve, előszeretettel alkalmazták vadászatra is. A pásztorkodás megszűntével eredeti alkalmazása is csökkent, bekerültek a falvakba és a városokba is.
Erős, hullámos szőrű, nagytestű fajta. A szőrzet színe fehér, elefántcsont fehér megengedett.
Megvesztegethetetlen, bátor, gazdájához hűséges, kitűnő ház- és területőrző, emellett sportkutyának, családi kutyának, kísérő kutyának is kiváló. Sokoldalú kutya, 2018. márciusban elindult „Kuvasz a Polgárőrségben program”-ban is képviselteti magát.
Jelenleg államilag elismert fajtagondozó tenyésztőszervezete: a Magyar Kuvasz Fajtagondozó Egyesület.
Pumi

Pumi (Kép: pet4you.hu)
A XVII-XVIII. században Magyarországon alakult ki a helyben található terelőkutyák, valamint az országba bekerült német és francia felálló fülű, terrier jellegű terelő és kísérő ebek kereszteződése folytán. A XX. század eleje óta önálló kutyafajtaként jegyzik.
A pumi közepesnél kisebb testű, nagyon élénk vérmérsékletű, bohókás megjelenésű, terrier jellegű pásztorkutya.
Több színváltozata előfordul:
- fekete,
- szürke (általában feketén született és kiszürkült, de előfordul szürkén született is),
- fehér,
- fakó különböző árnyalatai ( vörös, sárga, krém alapszínű általában fekete vagy szürke árnyékoltsággal).
A pumi alapvető feladata a terelés volt, akár több száz állatból álló nyájat, csordát is képes önállóan kezelni. Vakmerően bátor, ezért kiválóan alkalmas a nagyobb állatok terelésére is. Nyughatatlan vérmérsékletű, nagy munkakedvvel megáldott, rendkívül élénk terelő eb. Jó szimatú. Dúvad és rágcsáló irtására igen bevált. Házőrzésre – jelző kutyaként – kiválóan alkalmas. A luxustartást is jól bírja. Nagy mozgásigényű, kitűnő kísérő és sport kutya.
Jelenleg államilag elismert fajtagondozó tenyésztőszervezetei: a Magyar Pumi Klub és a Nemzetközi Pumi Egyesület.
Puli

Puli (Kép: pet4you.hu)
Ázsiai eredetű, közepes testű magyar terelő pásztorkutya. Ősi változata minden valószínűség szerint a vándorló nomád pásztorkodással foglalkozó ősmagyarokkal került a Kárpát-medencébe.
Élénk vérmérsékletű, rendkívül tanulékony. A fajta különlegessége a szőrzet. A szőrköntös a kölyökkori hullámos, csigás lefutásból a felnőttkori nemezek, zsinórok és szalagok kialakulásáig több változáson megy át.
Többféle színváltozata van:
- fekete;
- fekete (kissé rozsdavörös vagy szürke árnyalattal);
- fakó (határozott fekete maszkkal a pofa körül – maszkos fakó);
- szürke;
- gyöngyfehér (zsemleszínű árnyalattól mentes).
Jelenleg államilag elismert fajtagondozó tenyésztőszervezetei: a Hungária Puli Klub és a Magyar Puli Klub.
Mudi

Mudi (Kép: pet4you.hu)
A fajta a XVIII-XIX. században alakult ki, valószínűleg magyar és különböző német állófülű juhászkutyák spontán keveredéséből.
A mudi terelőkutya. Bátor viselkedése miatt a pásztorok körében a nagyobb testű vagy nehezen kezelhető állatok terelésére is igen kedvelt. Még vaddisznó-vadászatra is használják. Kiváló házőrző és kísérőkutya. Kábítószer keresésére is alkalmas, őrző és jelzőkutya. Kiválóan alkalmas sportolásra, agilityre is. Többféle színváltozat elfogadott.
A viszonylag rövid szőre és alkalmazkodó képessége miatt lakásban is probléma nélkül tartható.
Jelenleg államilag elismert fajtagondozó tenyésztőszervezetei: a Fényes Mudi Klub és a Magyar Mudi Egyesület.
Magyar agár

Magyar agár (Kép: Pixabay)
Eredete a honfoglalás korához vezethető vissza, az ásatásoknál talált koponyacsontok is ezt igazolják.
Vadász- és falkaeb, amely szemre vadászik, mindazonáltal szaglása figyelemreméltó. Pályaversenyzésre és coursingra (műnyulas versenyzés) kiválóan alkalmas, különösen hosszabb távon vált be. A fajta eredeti tevékenységi körét, amely évezredeken át biztosította számára az ember támogató együttműködését, elvesztette. Azt a vadászati stílust (nyulak, apróvadak, őzek elejtése), amelyre szelektálták az európai törvényhozás tiltja.
Megjelenése erőt sugárzó, erős csontozatú, jól izmolt, elegáns. Kissé tartózkodó természetű, értelmes, intelligens. Nagyon jó kísérő- és hűséges jelzőkutya. Minden ismert agárszín és színkombináció elfogadott.
Jelenleg államilag elismert fajtagondozó tenyésztőszervezete: a Magyar Agár Fajtagondozó Egyesület.
Erdélyi kopó

Erdélyi kopó (Kép: pet4you.hu)
Ősi magyar kutyafajta, melyet a speciális éghajlati, terep- és vadászati viszonyok nemesítettek ki. Virágkorát a középkorban élte, amikor a főúri udvarok kedvelt vadászkutyája volt. A változatos terepviszonyok hatására alakult ki az erdélyi kopó két típusa: a hosszúlábú és a rövidlábú erdélyi kopó. A hosszúlábú erdélyi kopót erdei vadászatokhoz nagyvad – régebben bölény, majd medve, vaddisznó, hiúz -, a rövidlábú erdélyi kopót fedett területeken apróvad – róka, nyúl -, valamint sziklás terepen zerge vadászatára használták eredetileg. A XX. század elején az erdélyi kopót csaknem kipusztították, újratenyésztése 1968-ban kezdődött. Napjainkban Magyarországon kívül jelentős állománya van Romániában.
Közepes termetű kopófajta. A kopó szőrének alapszíne fekete. Cserszínű jegyek (pont formájában mindig található a szemboltíven) és fehér jegyek vannak rajta. Jóindulatú, bátor, kitartó. Alaptermészete nyugodt, kiegyensúlyozott, ugyanakkor határozott, temperamentumos. Igénytelen, a szélsőséges időjárást is bírja. Vadászatokon kitűnően hajt és állít, utánkeresésre, vércsapázásra is kiválóan használható.
Jelenleg államilag elismert fajtagondozó tenyésztőszervezete: a Magyarországi Erdélyi Kopó Klub.
A fent ismertetett kilenc magyar ebfajtára vonatkozóan a 2020. december 12-én megjelent rendelet (a tenyésztésszervezési feladatok támogatása igénybevételének részletes feltételeiről szóló 43/2014. (XII. 29.) FM rendelet módosításáról szóló 62/2020. (XII. 12.)) alapján az ebtenyésztők a kedvezményes szolgáltatás igénybevételére irányuló kérelmet – 2021. január elsejétől – nyújthatnak be annál a tenyésztőszervezetnél, amelynél a tagsági jogviszonyuk fennáll.
A kiállított származási igazolások után igénybe vehető támogatás vélhetően elősegíti a nemzeti kinccsé nyilvánított ebfajták, mint állatgenetikai erőforrások megőrzését, fenntartását és tenyésztését.
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
Fontos a hazai juhállomány védelme
A juh- és kecskehimlő továbbra is jelen van egyes európai országokban.
A juh- és kecskehimlő továbbra is jelen van egyes európai országokban, azonban Magyarországra történő behurcolását eddig nem igazolták. Tavasszal Romániában ismét kimutatták a betegséget. A magyar juh- és kecskeállomány védelme érdekében dr. Nemes Imre országos főállatorvos elrendelte az élő kiskérődző szállítmányok fokozott ellenőrzését, együttműködve a Nemzeti Adó és Vámhivatallal, valamint az Országos Rendőrfőkapitánysággal. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kéri az állattartókat, hogy kizárólag legális forrásból és módon vásároljanak állatot. Betegséggyanú esetén, pedig haladéktalanul értesítsék a szolgáltató vagy hatósági állatorvost.

Fotó: NÉBIH
A juh- és kecskehimlő Európában széles körben előfordult, míg a 70-es évek végére sikerült megszabadulni a fertőzéstől. A mentesség elérése óta azonban a betegség rendszeresen megjelenik egyes európai országokban. Bulgáriában, a török határhoz közeli részen, 2023 szeptembere óta van jelen a betegség. Görögországban szintén 2023 őszén indult egy nagyobb járvány, melynek részeként a mai napig jelentenek kitöréseket.
Romániában az állategészségügyi hatóság 2025. június 17-én mutatta ki először a juh- és kecskehimlő vírusának jelenlétét a dél-romániai Teleorman megyében. Ezt követően a betegség további két szomszédos megyében is megjelent a kiskérődző állományokban, majd 2026. április 25-én a betegség ismételten megjelent, ezúttal Maros megyében, egy 398 egyedet számláló juhállományban.
A Nébih kéri az állattartókat, hogy a juh- és kecskehimlő megelőzése és korai felismerése érdekében gyanú esetén haladéktalanul értesítsék a szolgáltató vagy hatósági állatorvost! Emellett a hatóság kéri a magyar gazdákat, állatkereskedőket, hogy szigorúan tartsák be a járványvédelmi szabályokat és ismeretlen eredetű élőállatot ne vásároljanak! Az illegális juh- és kecskeszállítmányok esetében a lehető legszigorúbb fellépést alkalmazza a hatóság, a járványügyi kockázatot mérlegelve.
A juh- és kecskehimlőről röviden:
Az emberre nem veszélyes, azonban juhokban és kecskékben súlyos, akár halálos kimenetelű betegség lehet. Tünetei közé tartoznak a himlőre jellemző vörös kiütések mellett a láz, a nyirokcsomók megnagyobbodása, szemhéjduzzanat és savós-nyálkás orrváladék. A kiütések főként a gyapjúval nem fedett bőrterületeken (fej, hónalj, has, farok alatti terület) jelentkeznek, de súlyosabb esetben akár az egész testfelületre kiterjedhetnek.
A betegség 4-14 napos lappangás után lép fel, gyakran a tüdőt és a tőgyet is megtámadja nehézlégzést és csökkent tejtermelést okozva.
A juh-és kecskehimlő tüneteiről, gazdasági jelentőségéről és megelőzéséről hasznos információk olvashatóak a Nébih tematikus oldalán: https://portal.nebih.gov.hu/juh-es-kecskehimlo
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
2026-ban is elindultak a határszemle ellenőrzések
A kormányhivatalok megkezdték a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtását.
A kormányhivatalok megkezdték a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtását. A törvény értelmében a földet a művelési ágnak megfelelő termeléssel kell hasznosítani, vagy termelés folytatása nélkül megakadályozni a gyomnövények megtelepedését.

Fotó: AM
Az Agrárminisztérium felhívja az ingatlantulajdonosok és a földhasználók figyelmét arra, hogy megkezdődött a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtása. Ezeket az ingatlanügyi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatalok hajtják végre, melynek során elsősorban a termőföld védelméről szóló törvényben előírt hasznosítási, ideiglenes hasznosítási és mellékhasznosítási kötelezettség teljesítését ellenőrzik.
A törvény hivatkozott rendelkezései arra kötelezik a földhasználót, hogy a termőföldet a művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítsa, vagy termelés folytatása nélkül – a talajvédelmi előírások betartása mellett – a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozza.
A határszemle ellenőrzések – a hasznosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése mellett – kiterjednek a termőföldek engedély nélküli igénybevételének feltárására, valamint a művelési ágak természetbeni és ingatlan-nyilvántartási egyezőségének vizsgálatára is.
A hasznosítási kötelezettség elmulasztása földvédelmi bírság kiszabását vonja maga után.
A felhvívás ide kattintva érhető el.
Forrás: AM Sajtóiroda
Mezőgazdaság
KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról.
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.
A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.
A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.
Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.
A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.
A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.
Forrás: FACE


