Keressen minket

Mezőgazdaság

A 9 magyar őshonos kutyafajta és az új jelölt – Galériával

2017. március 21-én Egerben jelentette be a Hungarikum Bizottság, hogy a 9 magyar kutyafajtát a hungarikumok sorába emelték. A magyar ebfajták tenyésztésére vonatkozó szabályokat az állattenyésztésről szóló 188/2019. (VII. 30.) Kormányrendelet és az állattenyésztés részletes szabályairól szóló 45/2019 (IX.25) szóló AM rendelet tartalmazza. Magyar ebfajtának – az AM rendelet 18. számú melléklete alapján – a következő ebfajták minősülnek.

Közzétéve:

2017. március 21-én Egerben jelentette be a Hungarikum Bizottság, hogy a 9 magyar kutyafajtát a hungarikumok sorába emelték. A magyar ebfajták tenyésztésére vonatkozó szabályokat az állattenyésztésről szóló 188/2019. (VII. 30.) Kormányrendelet és az állattenyésztés részletes szabályairól szóló 45/2019 (IX.25) szóló AM rendelet tartalmazza. Magyar ebfajtának – az AM rendelet 18. számú melléklete alapján – a következő ebfajták minősülnek.

A magyar agár rendkívül gyors, de egyúttal család centrikus barátságos kutyafajta. A zsákmány üldözését követően szereti kipihenni a fáradalmait, amihez pár óra alvás szükségeltetik. (Kép: Pixabay)

Új magyar fajta a láthatáron? 

A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetségének (MEOESZ) /Ábra: Facebook/

2019-ben a magyar fajták fajtagondozó egyesületei, az Agrárminisztérium segítségével, génmegőrzési pályázatot nyertek. A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetségének (MEOESZ) koordinálásával a pályázati forrás egy részét az el nem ismert fajták feltérképezésére fordították, és találták meg a sinkát. A bizottság azon dolgozik, hogy először nemzeti szinten ismerjék el új fajtaként. Ennek alapja a fajtastandard kidolgozása, amely részletesen leírja a sinka küllemét és jellemét, majd a MEOESZ-nek kell elismerni, végül fajtajelöltként az Agrárminisztérium megfelelő bizottságához felterjeszteni. Amennyiben mindhárom folyamat sikeres, tízedik magyar fajtaként megkezdődhet a sinka hosszadalmas tenyésztési programja.

Sinka (Kép: hobbiallat.hu)

Felelős állattartás

A 9 magyar kutyafajtának jelenleg 12 államilag elismert tenyésztő szervezete van. Az elismerésükhöz szükséges tenyésztési programjuk része a tartási körülmények meghatározása, figyelembe véve az adott fajta igényeit. A kutyatartás általános szabályairól és a felelős kutyatartásról a Nébih kiadványai között is olvashatóak hasznos információk.

Az adventi a felkészülés időszaka. Ennek szellemében készüljünk fel arra is, hogy állataink számára, akikért felelősséget vállaltunk, minden nap ünnep legyen. Mindig felelősen döntsünk, akkor is, ha tenyésztőtől vásárolunk vagy, ha menhelyről fogadunk örökbe kutyát.

Fajtaleírások

Rövidszőrű magyar vizsla

Rövidszőrű magyar vizsla (Kép: Pixabay)

Ősei a vándorló magyar törzsekkel együtt kerültek hazánkba. A magyar vizsla sokoldalúan használható vadászkutya, amely több fajta keresztezéséből alakult ki.
Elegáns megjelenésű, értelmes, barátságos, kiegyensúlyozott, sportos kutya. Mezőn, erdőben és vízben egyaránt használható. A következő tulajdonságok jellemzik: kiváló szaglás, határozott vadmegállás, kitűnő apportkészség, az úszónyom célratörő, a víz szeretetével párosuló követése. A nehéz terepet és a szélsőséges időjárási viszonyokat egyaránt jól tűri. Munkabíró vadász munkakutya minőségében a lövéstől és a vadtól való félelem, a vadmegállás, illetve az elhozási készség hiánya éppúgy nem kívánatos, mint a vízszeretet hiánya.  Problémamentes természete és alkalmazkodóképessége miatt lakásban is könnyen tartható, népszerű családi kutya.  Jelenleg államilag elismert fajtagondozó tenyésztőszervezetei: a Magyar Vizsla Klub Egyesület és az Országos Vizsla Klub.

Drótszőrű magyar vizsla

Drótszőrű magyar vizsla (Kép: kutyafajtak.hu

A „drótos” története körülbelül az 1930-as évek táján kezdődött. Ekkor merült fel a gondolat – leginkább a vadászok köreiben -, hogy a rövid szőrű magyar vizsla kiváló képességeit felhasználva és megőrizve, a téli nagy hideget még jobban elviselő fajtát hozzanak létre. Egy egyszínű barna drótszőrű német vizsla kannal fedeztettek két, nagyon jó származású és jól dolgozó rövidszőrű szukát, majd ezeket a kölyköket szelektálva – volt közöttük sárga, meg barna is – és egymás közt párosítva született meg az első bemutatott „sárga drótszőrű vizsla”. A fajtát végül is az FCI (Fédération Cynologique Internationale) 1966-ban elismerte önálló magyar kutyafajtának. A fajta népszerűsége csak lassan növekszik, elsősorban vadászok tartják.

Jelenleg államilag elismert fajtagondozó tenyésztőszervezete: a Magyarországi Drótszőrű Magyarvizsla Tenyésztők Egyesülete.

Komondor

Komondor (Kép: pet4you.hu)

Ázsiai eredetű, ősi magyar pásztorkutyafajta. Ősi változata minden valószínűség szerint a vándorló, pásztorkodó ősmagyarokkal került a Kárpát-medencébe.
Nagytestű és erős felépítésű fajta. Egyedülálló külleme, méltóságteljes viselkedése a szemlélőben tiszteletet és csodálatot, esetleg némi félelmet ébreszt. Természeténél fogva nem kedveskedő. Robusztus testét mindenütt nemezesedésre hajlamos, gubancos, dús, hosszú szőrzet fedi. Szőrzete csontfehér színű.
Gazdasági haszonállatok, vagyontárgyak, ház őrzése-védése közben rendíthetetlen bátorságot mutat, hang nélkül, vakmerően támad. Az általa védett területet a sajátjának tekinti, arra idegen élőlényt nem enged be. Bizalmatlan alaptermészetű. Nappal szívesen fekszik úgy, hogy területét ellenőrizni tudja. Éjjel éberen figyelve őrködik.
Bár megváltozott a komondor funkciója illetve nagy többségében tartási helye, ezzel együtt viselkedésében pozitívan alkalmazkodik a XXI. század igényeihez. Lakóházak védelmére, városi udvarok őrzésére kiválóan alkalmas.

Jelenleg államilag elismert fajtagondozó tenyésztőszervezete: a Hungária Komondor Klub Egyesület.

Kuvasz

Komondor (Kép: pet4you.hu)

Ősi magyar pásztorkutya. Elődei a honfoglaló magyarokkal kerültek a Kárpát-medencébe, akik nyájak őrzésére használták a ragadozó vadállatok és a rablók ellen. Fejlett vadászösztönét felismerve, előszeretettel alkalmazták vadászatra is. A pásztorkodás megszűntével eredeti alkalmazása is csökkent, bekerültek a falvakba és a városokba is.
Erős, hullámos szőrű, nagytestű fajta. A szőrzet színe fehér, elefántcsont fehér megengedett.

Megvesztegethetetlen, bátor, gazdájához hűséges, kitűnő ház- és területőrző, emellett sportkutyának, családi kutyának, kísérő kutyának is kiváló. Sokoldalú kutya, 2018. márciusban elindult „Kuvasz a Polgárőrségben program”-ban is képviselteti magát.

Jelenleg államilag elismert fajtagondozó tenyésztőszervezete: a Magyar Kuvasz Fajtagondozó Egyesület.

Pumi

Pumi (Kép: pet4you.hu)

A XVII-XVIII. században Magyarországon alakult ki a helyben található terelőkutyák, valamint az országba bekerült német és francia felálló fülű, terrier jellegű terelő és kísérő ebek kereszteződése folytán. A XX. század eleje óta önálló kutyafajtaként jegyzik.
A pumi közepesnél kisebb testű, nagyon élénk vérmérsékletű, bohókás megjelenésű, terrier jellegű pásztorkutya.
Több színváltozata előfordul:

  • fekete,
  • szürke (általában feketén született és kiszürkült, de előfordul szürkén született is),
  • fehér,
  • fakó különböző árnyalatai ( vörös, sárga, krém alapszínű általában fekete vagy szürke árnyékoltsággal).

A pumi alapvető feladata a terelés volt, akár több száz állatból álló nyájat, csordát is képes önállóan kezelni. Vakmerően bátor, ezért kiválóan alkalmas a nagyobb állatok terelésére is. Nyughatatlan vérmérsékletű, nagy munkakedvvel megáldott, rendkívül élénk terelő eb. Jó szimatú. Dúvad és rágcsáló irtására igen bevált. Házőrzésre – jelző kutyaként – kiválóan alkalmas. A luxustartást is jól bírja. Nagy mozgásigényű, kitűnő kísérő és sport kutya.  

Jelenleg államilag elismert fajtagondozó tenyésztőszervezetei: a Magyar Pumi Klub és a Nemzetközi Pumi Egyesület.

Puli

Puli (Kép: pet4you.hu)

Ázsiai eredetű, közepes testű magyar terelő pásztorkutya. Ősi változata minden valószínűség szerint a vándorló nomád pásztorkodással foglalkozó ősmagyarokkal került a Kárpát-medencébe.
Élénk vérmérsékletű, rendkívül tanulékony. A fajta különlegessége a szőrzet. A szőrköntös a kölyökkori hullámos, csigás lefutásból a felnőttkori nemezek, zsinórok és szalagok kialakulásáig több változáson megy át.
Többféle színváltozata van:

Jelenleg államilag elismert fajtagondozó tenyésztőszervezetei: a Hungária Puli Klub és a Magyar Puli Klub.

Mudi

Mudi (Kép: pet4you.hu)

A fajta a XVIII-XIX. században alakult ki, valószínűleg magyar és különböző német állófülű juhászkutyák spontán keveredéséből.
A mudi terelőkutya. Bátor viselkedése miatt a pásztorok körében a nagyobb testű vagy nehezen kezelhető állatok terelésére is igen kedvelt. Még vaddisznó-vadászatra is használják. Kiváló házőrző és kísérőkutya. Kábítószer keresésére is alkalmas, őrző és jelzőkutya. Kiválóan alkalmas sportolásra, agilityre is. Többféle színváltozat elfogadott.
A viszonylag rövid szőre és alkalmazkodó képessége miatt lakásban is probléma nélkül tartható.
Jelenleg államilag elismert fajtagondozó tenyésztőszervezetei: a Fényes Mudi Klub és a Magyar Mudi Egyesület.

 

Magyar agár

Magyar agár (Kép: Pixabay)

Eredete a honfoglalás korához vezethető vissza, az ásatásoknál talált koponyacsontok is ezt igazolják.
Vadász- és falkaeb, amely szemre vadászik, mindazonáltal szaglása figyelemreméltó. Pályaversenyzésre és coursingra (műnyulas versenyzés) kiválóan alkalmas, különösen hosszabb távon vált be. A fajta eredeti tevékenységi körét, amely évezredeken át biztosította számára az ember támogató együttműködését, elvesztette. Azt a vadászati stílust (nyulak, apróvadak, őzek elejtése), amelyre szelektálták az európai törvényhozás tiltja.
Megjelenése erőt sugárzó, erős csontozatú, jól izmolt, elegáns. Kissé tartózkodó természetű, értelmes, intelligens. Nagyon jó kísérő- és hűséges jelzőkutya. Minden ismert agárszín és színkombináció elfogadott.  
Jelenleg államilag elismert fajtagondozó tenyésztőszervezete: a Magyar Agár Fajtagondozó Egyesület.

Erdélyi kopó

Erdélyi kopó (Kép: pet4you.hu)

Ősi magyar kutyafajta, melyet a speciális éghajlati, terep- és vadászati viszonyok nemesítettek ki. Virágkorát a középkorban élte, amikor a főúri udvarok kedvelt vadászkutyája volt. A változatos terepviszonyok hatására alakult ki az erdélyi kopó két típusa: a hosszúlábú és a rövidlábú erdélyi kopó. A hosszúlábú erdélyi kopót erdei vadászatokhoz nagyvad – régebben bölény, majd medve, vaddisznó, hiúz -, a rövidlábú erdélyi kopót fedett területeken apróvad – róka, nyúl -, valamint sziklás terepen zerge vadászatára használták eredetileg. A XX. század elején az erdélyi kopót csaknem kipusztították, újratenyésztése 1968-ban kezdődött. Napjainkban Magyarországon kívül jelentős állománya van Romániában.
Közepes termetű kopófajta. A kopó szőrének alapszíne fekete. Cserszínű jegyek (pont formájában mindig található a szemboltíven) és fehér jegyek vannak rajta. Jóindulatú, bátor, kitartó. Alaptermészete nyugodt, kiegyensúlyozott, ugyanakkor határozott, temperamentumos. Igénytelen, a szélsőséges időjárást is bírja. Vadászatokon kitűnően hajt és állít, utánkeresésre, vércsapázásra is kiválóan használható.
Jelenleg államilag elismert fajtagondozó tenyésztőszervezete: a Magyarországi Erdélyi Kopó Klub.

A fent ismertetett kilenc magyar ebfajtára vonatkozóan a 2020. december 12-én megjelent rendelet (a tenyésztésszervezési feladatok támogatása igénybevételének részletes feltételeiről szóló 43/2014. (XII. 29.) FM rendelet módosításáról szóló 62/2020. (XII. 12.)) alapján az ebtenyésztők a kedvezményes szolgáltatás igénybevételére irányuló kérelmet – 2021. január elsejétől – nyújthatnak be annál a tenyésztőszervezetnél, amelynél a tagsági jogviszonyuk fennáll.
A kiállított származási igazolások után igénybe vehető támogatás vélhetően elősegíti a nemzeti kinccsé nyilvánított ebfajták, mint állatgenetikai erőforrások megőrzését, fenntartását és tenyésztését.

Forrás: NÉBIH

Mezőgazdaság

Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat

Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták

Published

on

Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.

Fotó: AM

Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.

Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.

Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Itt az ideje az őszi gyümölcsfaültetésnek

Elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése

Published

on

A hazai gyümölcsfaiskolákban elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja a figyelmet arra, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Ahhoz azonban, hogy az elültetett növény életképes maradjon, érdemes betartani a szakszerű faültetés szabályait is.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A kertészet, vagyis a kertészeti termesztés legspeciálisabb, a legtöbb felkészültséget és főleg a legnagyobb előre gondolkodást igénylő ágazata a faiskolai termesztés. A faiskolai ültetési anyagok előállítása két, három, de akár 4 évet is igénybe vehet fajtól, illetve technológiától függően. Az üzemi gyümölcsültetvények, de döntően a házikertek ültetési anyaga is gyümölcsfaiskolából származik. A gyümölcsfaiskolák jelentős szerepet játszanak abban, hogy milyen gyümölcskínálattal találkozhatnak a fogyasztók idehaza. Feladatuk sokrétű: nemesítőkkel állandó, naprakész kapcsolatot kell tartani, keresni kell az újdonságokat, a betegségeknek részben ellenálló, és a hazai klímában megbízhatóan termő fajtákat. A megfelelő fajtákból érési sorra van szükség. Szükséges a szaporított fajták termesztési tulajdonságainak ismerete, ami alapján az adott fajta egyáltalán ajánlható telepítésre.

A kitermelés előtt a leveles gyümölcs oltványokat minden esetben lelevelezni szükséges, ami jelentős kézi munkaerőt igényel még napjainkban is. Erre elsősorban növényélettani okok miatt van szükség, ugyanis a szabadgyökérrel kitermelt leveles oltványok, egyszerűen kiszáradnának a levelek általi párologtatásuk miatt. A lelevelezést követően a kitermelésre előkészített oltványokat, a kötegelésnek megfelelően jeltáblával látják el, így elkerülhető a fajtakeveredés. A kitermelés az ültetési növényanyag vermelésével fejeződik be.

Ahhoz azonban, hogy a faiskolában szakszerűen kitermelt, több évig nevelt növény a telepítőnél, vagy a ház körül elültetve életképes maradjon, tavasszal kihajtson és leveles hajtást hozzon, néhány dologra figyelni kell. Fontos, hogy az ültetéssel ne várjunk sokáig. Az őszi ültetés ideje a lombhullástól a fagyokig terjedő időszakra korlátozódik, fagyos időben és talajban mindenképpen kerüljük az ültetést. Ha nem szabadgyökerű, hanem konténeres gyümölcsfát vásároltunk, burkolt gyökérzetének köszönhetően elvileg bármikor elültethetjük, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy ez esetben is biztosítsunk a növény számára elegendő időt, hogy még a fagyokig megindulhasson a begyökeresedés a talajban.

Azt, hogy tavasszal, vagy ősszel eredményesebb az ültetés, a gyümölcsfafaj alapján kell eldönteni. A mandula, az őszibarack, a kajszi, a dió és a gesztenye nagyon érzékeny a téli kiszáradásra, ezért ezen fajokat ajánlott tavasszal ültetni. Az almatermésűeknél, bogyósoknál, (kivétel a szamóca, melyet tavasszal, vagy nyár végén ültetünk) az őszi telepítés a kedvezőbb. A berkenyét és a bodzát a gyakorlati megfigyelések alapján érdemesebb ősszel telepíteni.

Fontos, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Az ültetni kívánt gyümölcsfajta termékenyülési viszonyairól mindig tájékozódjunk, és amennyiben nem öntermékeny a fajta, úgy megfelelő pollenadó fajtát is kell ültetnünk, ami a kiválasztott fajtánkkal egyidőben virágzik. Ebben a faiskolák készséggel segítenek.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra buzdít minden gazdálkodót és házikert tulajdonost, hogy bátran ültessen gyümölcstermő növényeket, amelyek a hazai klímánkon különleges beltartalmi értékű gyümölccsel örvendeztetnek meg. Az üzemi gyümölcstelepítést a KAP ST keretében nemrég megjelent Ültetvénytelepítési pályázat is támogatja. De legyen szó kiskertről, vagy több hektáros ültetvényről, ne feledjük, hogy minden egyes fa szakszerű elültetésével és gondozásával hozzájárulunk az élhető környezetünk fenntartásához.

 

Forrás: NAK

 

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára

Emelkedett a kakaó, kávé és a tea ára

Published

on

Róma, 2024. november 15. – A globális élelmiszerimport-számla az előző évhez képest várhatóan 2,2%-kal, több mint 2 billió dollárra fog nőni 2024-ben, amit a kakaó, kávé és a tea áremelkedése, valamint a gyümölcsök és zöldségek magasabb importköltségei eredményeznek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) csütörtökön tette közzé Élelmezési kilátások jelentését.

Fotó: FAO

A kakaó, kávé és tea importkiadásai várhatóan 22,9%-kal fognak emelkedni, amely a teljes import-értéknövekedés több mint felét teszi ki. Ez elsősorban az időjárási viszonyok és a logisztikai problémák miatt megugrott nemzetközi árakat tükrözi ezen áruk esetében. A kakaó ára a tízéves átlag közel négyszeresét érte el az év elején; a kávéé közel a duplájára, a teáé pedig 15%-kal emelkedett a hosszú távon megszokott szintjük fölé.

Ezen áruknak az exportja számos ország gazdaságában fontos szerepet játszik, jegyzik meg a FAO közgazdászai. Burundiban és Etiópiában a kávéexportból származó bevételek általában e két ország élelmiszerimport számláinak közel 40%-át fedezik; a tea exportja hasonló módon Srí Lanka számlájának több mint felét teszi ki, Elefántcsontpart kakaóexportja pedig könnyedén ellensúlyozza az ország élelmiszerimport-költségeit.

Ezzel párhuzamosan a gabonafélék és olajos magvak importszámláinak csökkenése könnyebbséget jelent az alacsonyabb jövedelmű országok számára. A magas jövedelmű országok felelnek a globális élelmiszerimport-kiadások kétharmadáért, mely esetében ezen országoknak 4,4%-os növekedéssel kell szembenézniük 2024-ben, míg a felső-közepes jövedelmű, alsó-közepes jövedelmű és az alacsony jövedelmű országok költései valószínűleg csökkenni fognak.

A FAO Élelmezési kilátások jelentése, mely egy kétévente megjelenő kiadvány, frissített előrejelzéseket közöl a főbb élelmiszerek előállítására, kereskedelmére, felhasználására és készleteire vonatkozóan, valamint számos aktuális témát dolgoz fel. A legújabb számban különösen az olívaolaj és a műtrágyák kerülnek górcső alá.

Tovább olvasom