Keressen minket

Mezőgazdaság

Az új adórendszer évtizedes elmaradást pótol – nyilatkozta Győrffy Balázs

Print Friendly, PDF & Email

A magyar mezőgazdaság elmaradt fejlesztéseinek megvalósítását is segítheti a január 1-től érvényes új agráradórendszer, segítheti a generációváltást is. A gazdák, őstermelők, családi gazdaságok helyzetéről is reális képet adhat az adminisztrációs könnyítések után a rendszer. A pénzügyminiszter úgyis támogatta a javaslatot, hogy az adóbevételek csökkentésével jár a harmincéves szabályozás újragondolása

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

A magyar mezőgazdaság elmaradt fejlesztéseinek megvalósítását is segítheti a január 1-től érvényes új agráradórendszer, segítheti a generációváltást is. A gazdák, őstermelők, családi gazdaságok helyzetéről is reális képet adhat az adminisztrációs könnyítések után a rendszer. A pénzügyminiszter úgyis támogatta a javaslatot, hogy az adóbevételek csökkentésével jár a harmincéves szabályozás újragondolása – többek között ezekről beszélt Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a Napi.hu-nak adott interjújában.

Az új adórendszer drasztikusan megváltoztathatja a magyar mezőgazdasági agrárpolitikát és jövőképet (Kép: Győrffy Balázs – Facebook oldala)

Az agráradóreform előkészítésekor gyakran érveltek azzal, hogy az őstermelői, családi gazdasági rendszer idejét múlt. Mire gondoltak ez alatt?

Győrffy Balázs a Magyar Országgyűlés tagja, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke (Kép: Győrffy Balázs – Facebook)

A januárban hatályba lépő új törvény egy 20-30 évvel ezelőtti jogszabályhalmazt vált fel, ennyi idő alatt az szép fokozatosan elavult. A megalkotásakor egy kifejezetten jó szemléletű, remek működési kereteket biztosító struktúra volt. Viszont ha azt nézzük, hogy például az SZJA-bevallás alóli mentességet jelentő alsó értékhatár 600 ezer forint volt két évtizede is és most is, akkor érthetővé válik, hogy miért volt jogos az igény a rendszer felülvizsgálatára. A korábbi szabályozás egy olyan üvegplafon volt, ami útját állta a fejlesztéseknek, a vállalkozások növekedésének.

 

 

Mit ért az alatt, hogy nem kedvezett a fejlesztéseknek?

Egy példán át éreztethető ez: ha öten vagyunk egy családi gazdaságban, akkor fejenként 8 millió forint bevételig adómentesek lehetünk, azaz 40 millió forint a teljes értékhatár. Egy 39 millió forintos bevételnél többször meggondolom, hogy végrehajtsak-e egy értéknövelő beruházást, hiszen az egy több millió forintos adókötelezettséget eredményezhet.

Most annyi változik, hogy egy személy közel 10 millió forintig lesz adómentes. Nem hoz el ez egy új üvegplafont, ami meggátolja a fejlesztéseket a mezőgazdaságban?

Az új adórendszer évtizedes elmaradást pótol – nyilatkozta Győrffy Balázs (Kép: Győrffy Balázs – Facebook)

Nem, mert az új rendszer sokkal kedvezőbb feltételekre épül. Például nem számít bevételnek a normatív támogatások összege. Valamint nem is marad rugalmatlan a küszöb, mert nem fix összeget határoztunk meg, hanem egy minimálbérhez kötött limit lesz, ami tehát évről évre emelkedhet, változhat.

Az éves minimálbér ötszöröséig, nagyjából 10 millió forint bevételig nem kell adót fizetni. Ha ezt az értékhatárt a termelők átlépik, akkor csak annyi után kell adót fizetni, amennyivel ezt meghaladják. Egy 11 millió forintos árbevételnél a 10 millió forint feletti 1 millió forint 10 százaléka, tehát 100 ezer forint után kell fizetni 15 százalékos személyi jövedelemadót, azaz 15 ezer forintot. Mintegy 20 millió forint bevételig lesz lehetőség kedvezményes átalányadózásra. Ráadásul, ha összeállnak a termelők, és őstermelők családi gazdaságát alapítanak, akkor négy fő bevonása esetében ez már 80 milliós plafont jelent. A gazdasági társaságokból pedig adófizetés kötelezettsége nélkül kivehető a normatív támogatás, a saját földért kapott bérleti díj, és a társaság által legalább 15 évig használt föld vételára vagy tőketörlesztése, évi 50 millió forintig. Az egyes működési formák közötti váltás sem eredményezi alapvetően az adóterhek növekedését, ami szintén a fejlődést ösztönzi. Megjelenik egy holdingszemlélet az új agráradóreformban. Szétválasztják az őstermelői, a kiegészítő és az egyéb mezőgazdasági munkákból származó bevételeket egymástól.

Nem tartanak attól, hogy majd elkezdenek sakkozni a családi gazdálkodók, hogy egyik tevékenységről a másikra folyatják a pénzeket az adóoptimalizása végett?

Nem, mert valójában nem történik szétválasztás, inkább megengedőbb lesz a rendszer, meg egyszerűen nem éri meg. Eddig, ha valaki egy falusi vendégasztalt működtetett, akkor az külön tevékenységnek és bevételnek számított. A jövőben a kiegészítő tevékenységből származó bevétel a teljes őstermelői bevétel legfeljebb 25 százalékáig megjelenhet. Ráadásul a saját gazdaságban megtermelt alapanyagból folytatott termékfeldolgozási tevékenység – a kistermelői rendeletben meghatározott mennyiségig – nem számít majd bele a 25 százalékos bevételi korlátba. Adminisztrációt is csökkentünk, mert egységként történik a számítás.

Mennyire tükrözi a piacot a mostani adórendszer, mire számítanak, hány vállalkozás tudja majd kihasználni a megváltozott rendszer előnyeit ezeknél az árbevétel szinteknél?

Nagyon nehéz általános következtetéseket levonni, és néhány évet igénybe vehet, amíg a gazdálkodók alkalmazkodnak az új szabályokhoz. Számításaink szerint a hazai termelők 80 százalékára az új adórendszer vonatkozik majd. Azért is szükséges az új rendszer, hogy átfogó képet kapjunk a mezőgazdaságról, jelenleg senki nem tudja megmondani, hogy hány magyarországi entitás van. Közel 300 ezer őstermelőt és 80 ezer családi gazdálkodót tartunk számon, mindeközben támogatási kérelmet csak 168 ezret adnak be évente. Szerintem viszont ténylegesen 100 ezer alatt lehet az aktív szereplők száma.

Most tisztább képet kaphatunk a január 1-től életbe lépő rendszerben, ami fontos is, mert gazdaságpolitikát is csak akkor tudunk tervezni, ha tudjuk, hogy egyáltalán kikre célzunk. Jelenleg viszont a regisztrált őstermelők között sokan csak azért van a vállalkozásban, mert az további 8 millió forint adómentességet hoz. Az eddigi rendszerben már a pár hónapos babákat is bejegyezték a családi gazdaság tagjának.  Fontos változás lesz, hogy a jövőben már csak 16 év felett válhat valaki őstermelővé.

Nem kedvezőtlen ez a fiatalok megszólításában, nem nehezíti tovább a generációváltást a mezőgazdaságban?

Egész Európában problémát jelent a generációváltás, nem hinném, hogy pont ez venné el a kedvüket. Nem az őstermelői igazolvány megléte az, ami elköteleződést vált ki, máshol dől el, hogy valaki a mezőgazdaságban marad.

Egyrészről, aki most őstermelő és fiatalabb, mint 16 éves, nem veszíti ezt el, a korlát csak az új belépőkre vonatkozik. Másrészről az eddigi rendszerben az a fiatal is, aki most benne van a családi gazdálkodásban, többször is meggondolná, hogy ilyen adózási szabályok mellett mennyire érdemes folytatnia. Az új rendszer sokkal kedvezőbb adózási feltételeket biztosít, kevesebb lesz az adminisztráció, ami már vonzóbbá teheti, hogy maradjon a területen. Azzal érveltek, hogy a transzparensebb új rendszer majd a hitelezést is megkönnyíti a szektorban, azonban az elmúlt években az agrárium egyre inkább élt ezekkel a lehetőségekkel. A hitelezésnél nem is a gazdák nyitottsága a kérdés. A 2008-as válság után már empirikus tapasztalattá vált, hogy a gazda a legjobb adós, főleg ha a föld a fedezet a hitele mögött.

A finanszírozásban a probléma a bankoknál jelentkezett, mert az eddigi rendszer átláthatatlan volt, nehéz volt eligazodni, hogy mik is a valódi bevételek. Ahogy korábban említettem, éppen a régi rendszerben volt érdemes kihasználni a szabályozásból fakadó kiskapukat. Most a kedvezőbb és rugalmasabb feltételek mellett a szereplők nem lesznek érdekeltek ebben. Ha a bank valós képet lát a működésről, könnyebben és gyorsabban folyósíthatja a hiteleket.

Forrás: napi.hu internetes hírportál

 

Mezőgazdaság

Indul a hazai szamóca szezon!

Print Friendly, PDF & Email

Megkezdődött a hazai szamóca szezon

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A szamóca (Fragaria x ananassa) nemesített fajtái több szempontból is a „legek” gyümölcstermő növénye. Mert, hogy ez a hivatalos neve igen kedvelt gyümölcsünknek az eper, tudományos nevén (Morus alba) elnevezéssel ellentétben. Ezek után joggal kérdezhetik a botanikában képzett fogyasztók, hogy akkor a valódi eperfa termését, hogy kell nevezni?

Fotó: Pixabay

A tájékozatlanság sajnos sokszor szül ehhez hasonló helyzeteket. Nézzük, hogy mit is értünk a „legek” alatt. Érésben a legelső gyümölcstermő növény, mely hazánkban megterem így óriási az érdeklődés a gyümölcs iránt, mert a hosszú téli és tavaszi időszak után minden gyümölcskedvelő ember a friss gyümölcs zamatát szeretné a szájában érezni. Egyetlen évelő, lágyszárú gyümölcsünk, szinte zöldségként termesztjük gyümölcstermő növényként, ebben is a „legekhez” tartozik. A sor tovább folytatódik azzal, hogy a legrövidebb ideig tarjuk termesztésben, csupán 1-3 évig, mert rendkívül gyorsan elöregszik, elaprósodnak a termései, ez genetikailag kódolt tulajdonsága.

legkisebb termetű gyümölcstermő növényünk, mely minden alkalommal tiszteletet követel, hiszen jellemzően leguggolva, vagy lehajolva tudjuk ápolni és terméseit leszedni.  Egy több hektáros tábla szinte gyümölcsmezőt mutat, a lépésnyi sor és arasznyi távolságra ültetett szamóca ültetvény képében. Szinte önmagától képes szaporodni, indanövényei legyökeresedésével, így akár házikertben is minden további nehézség nélkül, könnyen utántermesztehető. Az egyetlen gyümölcstermő növényünk abban is, hogy akár egy balkon ládában is termeszthető, így a legkisebb kertben, vagy teraszon, erkélyen is lehetőséget teremt friss gyümölcs termesztésére. Sőt, – ötletet adva – kis területen házikertben, korszerűen egy regálon a család ellátását bőven fedezheti.

Fogyasztása rendkívül egészséges, a bogyósokra jellemző magas antioxidáns tartalommal rendelkezik. Talán kevesen tudják, de C-vitamin tartalma (100gr frissen szedett gyümölcs kb. 60 mg C-vitamint tartalmaz), a legmagasabb a termesztett gyümölcseink közül és ebbe beletartoznak a citrusfélék is! A C-vitamin bizonyítottan az egyik legfontosabb egészségmegőrző hatással rendelkezik.

Beszerzése házikertünkből is megoldható, azonban, ha befőzési, konzerválási terveink is vannak, akkor érdemes az erre szakosodott, jellemzően „Szedd magad” értékesítési formában működő gazdaságokat felkeresni, ahol magunk és a család tagjai szüretelhetik le a friss gyümölcsöt, nem mellesleg pedig kellemes szabadtéri, élményben gazdag tevékenység is.

Valamennyi vármegyénkben termesztik, kisebb – nagyobb volumenben, de a legnagyobb termőfelületek sorrendben, Baranya, Bács- Kiskun és Pest vármegyékre koncentrálónak. E három vármegye adja a hazai összes termésmennyiség felét. Az előző években jellemzően 600-650 ha felületen termesztettek szamócát a TERA adatok szerint. Ennél lényegesen nagyobb mennyiség is piacra találna hazánkban. Azonban az évenkénti telepítési költségek, a leszedett termések azonnali értékesítése, vagy hűtőtároló biztosítása komoly kiadásokat jelent. Az érési 4 – 6 hetes időszakban szükséges napi szintű, megbízható szedő munkaerő szükséglet, mely fáradtságos munkát jelent, kevésbé vonzó a munkavállalók körében. Döntően ez a fő probléma a hazai termesztés felfutása kapcsán. A gépesítés előrehaladása és alkalmazása, várhatóan ebben is megoldást jelenthet.

A hazai szamócatermesztés néhány fajtára szorítkozik. A legfontosabb fajták a Clery és a Asia fajták, melyek tetszetős külsejűek, megfelelő termesztés mellet jó ízűek. Nem teljes érettségben szedve és elégtelen kálium ellátás esetében a gyümölcsök savas ízűek lesznek, mellyel az újbóli visszatérő vásárlókat elveszíthetjük. Így a termesztési időszakban erre fokozottan figyeljünk. Sajnos, itt is jellemző a fokozódó importnyomás a mediterráneum és harmadik országokból, ahonnan speciális igényeknek megfelelő fajták érkeznek, melyek jellemzően kényszerérettek és kemény húsállományúak, hogy a több napos szállítást kibírják.  Alacsony zamatanyagokkal és beltartalmi értékekkel rendelkeznek, a kereskedelmi pulton tarthatóságot szolgálják és kevésbé a fogyasztók igényeit.

Azt is tudnunk kell, hogy a szamóca, vagy helytelenül „eper” (talán remélhetőleg a köznyelv előbb – utóbb majd helyesen használja) nem utóérő gyümölcs, így csak a növényen teljes érettségben szüretelt gyümölcsök biztosítják a megfelelő zamatanyagokat és beltartalmi értékeket.

Ezért fontos a hazai ellátás fokozása, és hogy vásárláskor keressük a hazai termelők szamócáit, melyek a gyümölcsön található csészelevéllel szedettek és friss zöld állapotúak.

Az érési időszak a fűtetlen fóliás termesztésben megkezdődött, a szabadföldi ültetvényekről pedig két hét múlva, időjárástól függően április végétől- május elejétől indul. A virágzás, kötődés megfelelő, remélhetőleg a késő tavaszi fagyok is elkerülik, szükség szerint fátyolfóliával takarva védekezhetünk, így szép termésre számíthatunk.

Egy fontos tényre és talán egyetlen negatív tulajdonságra fel kell hívnunk a figyelmet. Arra érzékenyeknél, akár pár szem szamóca fogyasztása is allergiás jellegű fulladásos rohamot idézhet elő, ellenszérum hiányában tragédiát okozva, aki erre érzékeny, mindenképpen tájékozódjon.

Forrás: Komma László – NAK 

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Aszályindex információk: 2024. április 27.

Print Friendly, PDF & Email

Az aszályindex alakulása április végén

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az elmúlt tíz napban gyakran csapadékos időben volt részünk. Minden nap esett valahol az országban, gyakran voltak kisebb-nagyobb záporok, a múlt kedden és e hét keddről szerdára virradó éjszaka pedig országos, áztató eső öntözte a földeket.

Ábra: MET

Országszerte több esett az ilyenkor szokásosnál, az északon és a Tiszántúlon nagy területen 30-50 mm közötti mennyiség hullott, de az ország többi részén is 10-25 mm-t mérhettünk.

A talajok nedvességellátottsága jelentősen javult a tíz nappal ezelőtti állapothoz képest. A felszín közeli talajréteg az északi, a nyugati és a keleti országrészekben helyenként telítődött, a déli országrész középső tájain tartalmaz csak kevés nedvességet. A középső talajrétegbe is jutott a nedvességből, a 20-50 cm-es réteg vízellátottsága országszerte megfelelő, 50-100 cm-en pedig továbbra is telítettek a talajok.

Az április első felét jellemző aszályos helyzet az Alföldön is megszűnt.

A folytatásban azonban ismét visszatér a száraz idő. Csütörtökön és pénteken még előfordulhatnak gyenge záporok, majd a jövő keddig országszerte száraz időre van kilátás, és csak a jövő hét közepétől várható ismét szórványos esők, záporok megjelenése. A talajok száradását a sok napsütés mellett napközben gyakran feltámadó élénk szél is elősegíti majd.

Forrás: MET

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

„Kukába az élelmiszerpazarlással”

Print Friendly, PDF & Email

Plakáttervező pályázatot indít a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Fenntarthatósági Témahét alkalmából „Kukába az élelmiszerpazarlással” címmel indít plakáttervező pályázatot a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programja. Az április 25-től június 21-ig tartó pályázat során olyan műveket várnak, amelyek figyelemfelkeltő módon szemléltetik az élelmiszerpazarlás problémakörét, hangsúlyozva a fogyasztók egyéni felelősségét.

Fotó: NÉBIH

A legérdekesebb alkotások készítőit értékes nyereményekkel díjazzák, valamint műveik a tervek szerint oktatási intézményekben jelennek majd meg országszerte a következő tanévtől.

A teljes globális üvegházhatású gáz kibocsátás körülbelül 8%-a az élelmiszerhulladékokból ered. Ebből adódóan az élelmiszerpazarlás az egyik legégetőbb, megoldásra váró fenntarthatósági probléma, amely többek közt környezeti és gazdasági károkat okoz. A Nébih legfrissebb kutatási eredményei szerint Magyarországon fejenként átlagosan 60 kg élelmiszerhulladékot termelnek a háztartásokban egy év leforgása alatt, amelynek 40%-a körültekintőbb hozzáállással elkerülhető lehetne.

A „Kukába az élelmiszerpazarlással” című plakáttervező pályázattal a Maradék nélkül program célja, hogy még több fiatal figyelmét felhívja az élelmiszerpazarlásra, mely társadalmi és fenntarthatósági kihívás is egyben. A felhívásra olyan plakátterveket várnak, amelyek közérthetően, látványosan vagy akár humorosan mutatják be az élelmiszerpazarlás jelenségét, annak következményeit, valamint hangsúlyozzák a fogyasztók megelőzésben betöltött szerepét. A pályázat lehetőséget ad arra, hogy a pályázók kreatív módon illusztrálják gondolataikat az élelmiszerpazarlásról, és üzeneteikkel másokat is inspiráljanak a tudatosabb fogyasztásra.

A verseny több korosztály számára is nyitott: általános iskolások, középiskolások és idén először a vállalkozó szellemű felnőttek pályaműveit is várják a Nébih munkatársai. Az alkotások készítéséhez bármilyen technika alkalmazható, grafikai szoftver használata is megengedett, kivétel a mesterséges intelligencia segítségével előállított kép.
A pályaművek beküldési határideje: 2024. június 21. A szakmai zsűri díjazottjai értékes jutalomban részesülnek, de a közönség kedvenceit és a legaktívabb iskolát is díjazzák, amit több vállalkozás is tárgynyereményekkel támogat.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom