Keressen minket

Mezőgazdaság

Komondor fajtamentés a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság területén

Print Friendly, PDF & Email

A komondor fajtamentés nincs egyedül: az összes őshonos magyar fajtát érinti az a szándék, hogy génállományát megmentsék és a fajtát népszerűsítsék itthon és külföldön egyaránt. E

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

A komondor fajtamentés nincs egyedül: az összes őshonos magyar fajtát érinti az a szándék, hogy génállományát megmentsék és a fajtát népszerűsítsék itthon és külföldön egyaránt. Ehhez lassan már rendelkezése áll pénz, paripa, fegyver, a komondor esetében pedig a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) háttere, tudása és sok ember elkötelezettsége itt és országszerte.

Az őshonos állataink génállományának megőrzése fontos feladat a mindenkori generációknak hazánkban (Kép: welovetiszato.hu)

Nem kellett volna komondor fajtamentés…

ha nem marad ki majd 30 év a vidéki gazdálkodás, haszonállat tartás egyik fontos (mellék)szereplőjének életében és nem alakul ki “hype” sok idegenhonos kutya körül. Nagyapámnak több komondorja is volt, de kettőre tisztán emlékszem (és persze a kuvaszokra is). Hortobágyra (később írunk a komondorok elnevezéséről…) a hatalmas kanra és Böbére, a mindig lelkes és játékos szukára. Tízéves körüli lehettem, amikor a házhoz került a fehér gombóc, aki a Hortobágy nevet kapta. A gyakori nagyszülő látogatások mellett a kutya jó pajti lett lett, bár ezt a családból nem mindenki mondhatta el. Talán 2-3 embernek fogadott szót és még vagy kettőre hallgatott, a nagycsalád többi tagjára a füle botját sem mozdította, igaz nem is bántotta őket. Valójában senkit sem bántott, de a hatalmas termete (tényleg hatalmas volt), lendületes mozgása és mélyről jövő morgása miatt nem is került abba a helyzetbe, hogy bárki felé megmutassa az erejét és a hatalmas fogait.

Nagyapám magas ember volt, emlékszem arra képre, amikor a kutya két lábra állva, elülső mancsait nagyapám vállára téve a fejük egy magasságban volt. Minden pozitív tulajdonsága ellenére végül elkerült a háztól, összetűzött a csirkékkel. Mit finomkodjunk, berontott a tyúkudvarba és rendesen lerendezte a fél baromfiudvart. Ez viszont faluhelyen tabu egy kutyának, így a gátőrnél szolgált tovább.

Évtizedek teltek el, a komondor megmaradt gyerekkori emléknek és időközben fel sem tűnt, hogy gondok lehetnek, amíg nem került hírekbe a többi magyar fajtával együtt, hogy az állam fajtamentési programot hirdetett annak érdekében, hogy megmentsék a komondort és a génállományát. Aki lemaradt volna a hazai kutyás élet sorsdöntő pillanatairól, annak egy kis visszapörgetés: 2004-ben nyilvánították mind a kilenc magyar kutyafajtát nemzeti kincsnek, 2017-től hungarikumnak. 2018-ban génmegőrzési programot hirdettek, amelyben fő szerepet kaptak a nemzeti parkjaink, 2020 elején pedig fajtamentési programot kiterjesztették több korcsoportban a fajták megismertetésével, valamint a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetsége (MEOESZ) keresztül az agrárminisztérium 50 millió Ft-tal támogatta a tenyésztők munkáját illetve a tudásmegosztást.

2018-ban génmegőrzési programot hirdettek. A komondor is részese a programnak. (Kép: welovetiszato.hu)

Ha eddig a komondor csak a nagy loncsos szőrű félelmetes kutya volt… akkor maradjon is az!

A pásztor közösségek legféltettebb vagyona az állatállomány volt, legnagyobb kincsüket, az állataikat bízták a komondorra, akinek képesnek kellett lennie és képes is volt akár a gazda jelenléte és irányítása nélkül is megvédeni a rábízott javakat. A szelekció nagyon erős volt, az alkalmatlan, gyenge, határozatlan kutyákat elpusztították, így azok vérvonala elhalt, maradt a hatalmas termetű, tekintélyt parancsoló megjelenésű, gyors, fáradhatatlan komondor, amely a legkeményebb ellenség számára is veszélyt jelentett.
A pásztorok és gulyások jól-felfogott érdeke kívánta meg a fajta tökéletes tisztán tartását a kívánt jellem továbbörökítését. Az a komondor, aki nem volt képes szembe szállni, a rablóval, farkassal vagy a medvével sikeresen az elpusztult vagy elcsapták a háztól. Így sikerült egy olyan erős, kemény és szívós kutyafajtát kitenyészteni, amelynek fajta jegyei napjainkban kapott újabb figyelmet, de már a fajta megőrzés, génállomány javítás céljából.

Szilaj vad kutyából kiállítási kutya majd újra szilaj kutya

A komondor erős ösztönei sajnos a háborúk folyamán hátrány jelentettek a fajta számára, a területét, gazdái vagyonát védő állatok útjában álltak a katonai csapatok rekvirálásának. Komondorok ezreit lőtték ki a II. Világháború alatt először német, majd nyilas, végül orosz csapatok (a helyükre került idegenhonos kutyák egy része egy újabb magyar fajtában jelenik meg, olvassátok el cikkünket a sinkáról, az új magyar kutyafajtáról). Az elvárosiasodás, a vidéki életmód változása (lsd még szintén sinka cikkünket) mellett a XX. század második felében a tenyésztésben más igények jelentek meg, előtérbe került a küllem. Míg a század elején elsősorban a komondor jelleme vezérelte a tenyésztési irányt, a második világháborút követően a küllemi tenyésztés lett a szempont. Ennek következtében a fajta kezdte elveszíteni belső fajta jellegét.
A negyvenes évektől kezdve a szalagos, illetve még finomabb szerkezetű; zsinóros szőrzet kialakítására irányuló tenyésztői törekvés vált irányadóvá. Nőtt a marmagasság, a rámás, nagytestű egyedeket részesítették előnyben. Jellegzetesebbé vált a szőrzet fehér színe, a korábban gyakori krémszínű- szürkés árnyalat visszaszorult.

Próbálkozás volt pár…

A hatvanas évek végén állami komondor fajtamentés indult, kevés sikerrel. Az utóbbi tíz évben évente átlagosan 150-200 komondor kölyök törzskönyvezésére kerül sor, ez pedig nagyon kevés ahhoz, hogy fenntarthassuk a szükséges genetikai változatosságot. A fajta törzskönyve zárt, ami nem kedvez az állomány megújulásának, és a kihalás szélére sodorta a fajtát, miközben mindenféle zugtenyészetekben rossz genetikai adottságú, esetleg keverék egyedek kerültek kézen-közön a gazdáikhoz.

Újabb komondor fajtamentés kísérlet, lehet az utolsó?

Bár rengeteg amatőr, civil fajtamentő kezdeményezés van, nagyrészt (és jószándékkal) állatmentésről van szó és nem génmegőrzésről, szelekciós jellem és küllem alakításról. Ezt a kemény, több kutya generációs munkát a HNPI vállalta fel a történelmileg is ide tartozó fajta okán, a fajta jövőjét pedig egy fiatal pásztorember, Loncsák Lehel kezébe adta.

A parkban a juhászoknál, gulyásoknál már korábban is szolgáltak komondorok, volt tapasztalat és kedv is. A komondor fajtamentés gazdája a racka állománynál dolgozó juhász lett, akinek egészen egyedi szempontjai vannak a komondor fajtamentés kapcsán. Nem a megszokott és jellegzetes fajtajegyeket keresi a felnőtt kutyákon, hanem azt nézi, a kutya hol és milyen körülmények között él és a tartási körülmények vajon segítenek-e kihozni a kutyából az ősi ösztönt, a kíméletlen, szilaj temperamentumot. A komondor semmiképp nem szobakutya, nem is házőrző abban az értelemben, hogy egy szűk udvar vagy iparterület zárt kapuja mögött csaholó ugráló eb nem a komondor jelleme.

Az elmúlt 60 évben változtak az elvárások, először láncos kutya, majd telepi és udvari kutya lett belőle, a szaporulat tulajdonságai generációról-generációra kedvezőtlen irányba mentek. A neki való környezet viszont az, ahol ki tud teljesedni: a nagyobb nyílt terület, erősen domesztikált állatok közötti közösségben, akár más funkciót betöltő kutyákkal egy területen. Ahol a neki való kísérő-őrző munkát végzi és ahol nem lesz magányos, alulszocializált kutya. Ha a kiszemelt apa vagy anyaállat ilyen területen jól teljesít, várhatóan a kölykei is alkalmasak lesznek a továbbtenyésztésre. Ez a szelekciós munka alapja és rengeteg idővel jár.

A tenyésztéshez a legjobb magyar szakemberek együttes munkája szükséges. Küllemi bírálat, viselkedés és még számos bírálati pont szerepel a kiváló egyedek kiválasztásánál (Kép: welovetiszato.hu)

Kicsiből indul a magyar kutya fajtamentés

A HNPI-s komondor fajtamentés induló állománya mindössze 3 egyedből áll: Duna, az ivarérett szuka, Bátor, a fiatal, egy év körüli kan és a még nevesincs kölyök szuka. belőlük kell kihoznia a juhásznak azokat a jegyeket, amelyek folyamatos vérfrissítéssel bővíteni tudják a komondor genetikai állományát úgy, hogy a tenyésztés szempontjából legkedvezőbb jegyek alakuljanak ki mind küllemben, mind jellemben.

Hogy miért csak 3 kutya van a törzstenyészetben? Lehel, a pásztor szerint azért, mert száz komondor közül ha talán egy, amely a fentebb írt tartási körülmények, jellem, küllem alapján alkalmas arra, hogy bevonják a szelekciós tenyésztésbe. Ezért mondják azt és írjuk le mi is sokadszorra, hogy a komondor fajtamentés lassú munka, jó szem, jó kéz kell hozzá. Nem piacra termelnek kölyköket, nem a szaporulat mérete, a gyors értékesíthetőség és a teljesen amatőr vevők bevonzása a cél. Feladatuk és a felelősség hatalmas, biztosan évszázadokra meghatározza a munkájuk a komondorról alkotott jövőbeni képet.

Amikor megkérdezem Lehelt mivégre vállalta fel az igazgatóság és ő a komondor fajtamentés nyűgét, a maga egyszerűségében összefoglalta a fentebb írt sokszáz betűt: visszakapni a megbízható, dolgos, saját közösségéért mindent odaadó, kérlelhetetlen jellemű kutyát.

Forrás: welovetiszato.hu

Mezőgazdaság

71 százalékkal nőtt a friss tojás importja

Print Friendly, PDF & Email

Jelentősen nőtt a friss tojás importja

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az Európai Bizottság adatai alapján az unió (EU27) tojás- és tojástermékimportja 68 százalékkal 9 ezer tonnára nőtt 2024 januárjában az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Az import 82 százaléka Ukrajnából és az Egyesült Királyságból származott.

Fotó: Pixabay

A közösség tojás- és tojástermékexportja 30 százalékkal 29 ezer tonnára emelkedett 2024 első hónapjában 2023 januárjához képest. Az Európai Bizottság adatai szerint az unióban az étkezési tojás csomagolóhelyi ára 227 euró/100 kilogramm volt 2024 első tizennégy hetében, 11 százalékkal múlta alul az előző év azonos időszakának értékét.

A KSH adatai alapján Magyarország 2,6 ezer tonna héjas tojást (+14 százalék) vásárolt a nemzetközi piacról 2024 első hónapjában, ezen belül 71 százalékkal több, 1,6 ezer tonna friss tojást szállított be. A héjas tojás exportja 70 százalékkal 1,5 ezer tonnára emelkedett, míg ezen belül a friss tojás kivitele 30 százalékkal 117 tonnára csökkent 2024. januárban az előző év hasonló hónapjához viszonyítva. Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a ketreces tartásból származó étkezési tojás (M+L) csomagolóhelyi ára 55,13 forint/darab volt 2024 első tizenöt hetében, ami 16,8 százalékkal maradt el a 2023. év azonos időszakának átlagárától.

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Baromfi című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 8. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Agancstolvajt fogtak a veszprémi rendőrök

Print Friendly, PDF & Email

Lopás miatt indult büntetőeljárás egy 29 éves férfival szemben.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Lopás miatt indult büntetőeljárás egy 29 éves férfival szemben.

Fotó: Rendőrség

Egy ágyneműhuzatba tekert, furcsa alakú csomag keltett gyanút a járőröző körzeti megbízottakban, és igazoltatták a tulajdonosát 2024. április 26-án délelőtt. A Veszprémben gyalogló férfi kibontotta a csomagot, amelyben hét szarvasagancs volt.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Állítása szerint februárban a környékbeli erdőkben gyűjtötte azokat, több mint százezer forinttal megkárosítva a vadásztársaságot. Az egyenruhások lefoglalták az agancsokat, a 29 éves helyi férfit pedig előállították a Veszprémi Rendőrkapitányságra, ahol lopás miatt gyanúsítottként hallgatták ki.

Fotó: Rendőrség

Felhívjuk a figyelmet, hogy a hullajtott agancsok a területen vadászati jogú társaság tulajdonát képezik, azok gyűjtését kizárólag az erdészetek szakemberei, vadászok vagy az erdőgazdaságok írásos engedélyével rendelkező személyek végezhetik.

Forrás: Rendőrség

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Fotópályázatot hirdetett a debreceni agrárkar – május 10-én zárul

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar jelenlegi és volt hallgatói számára fotópályázatot hirdet. A legjobban sikerült fotó készítője egyebek mellett bérletet nyerhet Magyarország egyik legkedveltebb és legizgalmasabb debreceni zenei és kulturális nyári rendezvényére, a Campus Fesztiválra – tájékoztatta az Agro Jager News Debrecenből Fekete István a DE MÉK Kommunikációs Csoport vezetője.

Fotó: Agro Jager News

A pályázatra több kategóriában nyújthatják be fényképeiket a jelenlegi és volt hallgatók – mondta el Fekete István, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Kar munkatársa. Így a termesztett növények sokszínűsége, gazdasági állataink világa, az élő környezet, a vidéki Magyarország, sőt a gasztronómia éppen olyan fontos, mint a munka legszebb pillanatai. Abból az aspektusból pedig különösen, hogy ma már élelmiszertudománnyal kapcsolatos kutatásokat is végez az egyetem s végül, de nem utolsó sorban pedig várják a pályamunkákat az „élet az agráron” kategóriában, azaz az egyetemi évek alatt készült fotók is szerepelhetnek.

Fekete István kiemelte, hogy a pályázó kizárólag saját alkotásával pályázhat és maximum három fotóval nevezhetnek.

Kattints a képre és kövesd az egyetem híreit a Facebook oldalukon keresztül is!

A pályázatokat elektronikusan úton kell beküldeni. Részletek ITT!

A fotók mellé szükséges elküldeni a készítés helyét (ország, település, földrajzi megnevezés).

A pályázat beküldésének határideje május 10. A beérkező fotókból a kari vezetés előválogatást tart, majd a legjobbnak megítélt fotókat kiállítják, amelyeket a Debreceni Egyetem MÉK főépületében 2024. május 15. – 2024. május 31. lehet majd megtekinteni.

A pályázaton értékes belépőket sorsolnak ki a Campus Fesztiválra, amely Magyarország egyik legnagyobb és legnépszerűbb fesztiválja. Közönségdíjat a legtöbb szavazatot kapott fotót benyújtott pályázó kapja. Az elektronikus közönségszavazás a hivatalos kari Facebook felületen kerül meghirdetésre.

A felületet ITT lehet elérni!

A díjátadóra ünnepélyes keretek között a Debreceni Egyetem MÉK, B épület üvegfolyosó, 2024. június 5. 10:00-tól kerül sor.

Fotó: Agro Jager News

Díjazás

  1. helyezett: Campus Fesztivál Bérlet
  2. helyezett: Campus Fesztivál Hétvégi jegy (2 napos)
  3. helyezett: Campus Fesztivál Napijegy

Közönségdíjak: Campus Fesztivál Bérlet

Különdíjak: Élménynapok a Hortobágyi Nemzeti Parkban, a Tisztatáj Közalapítvány Szamárháti Látogatóközpontjában, a Nagyerdei Kultúrparkban és további ajándéktárgyak.

Fotó: Agro Jager News

Fekete István, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Kar munkatársa hozzátette, hogy nem titkolt célja a pályázatnak, hogy akiknek az élete valamilyen módon kapcsolódik a debreceni agrártudományi karhoz, azokat összegyűjtse és értelemszerűen összegyűjtse azokat az értékes fényképeket is, amelyek a kar történelméhez hozzátartozhatnak. Megjegyezte, hogy máris sok érdekes fénykép érkezett, amelyek agrártörténeti vonatkozása mindenképpen figyelemre méltó – tájékoztatta az Agro Jagert News Fekete István Debrecenből.

Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. – lapigazgató
Fotó: Agro Jager News

 

Tovább olvasom