Mezőgazdaság
Komondor fajtamentés a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság területén
A komondor fajtamentés nincs egyedül: az összes őshonos magyar fajtát érinti az a szándék, hogy génállományát megmentsék és a fajtát népszerűsítsék itthon és külföldön egyaránt. E
A komondor fajtamentés nincs egyedül: az összes őshonos magyar fajtát érinti az a szándék, hogy génállományát megmentsék és a fajtát népszerűsítsék itthon és külföldön egyaránt. Ehhez lassan már rendelkezése áll pénz, paripa, fegyver, a komondor esetében pedig a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) háttere, tudása és sok ember elkötelezettsége itt és országszerte.
Nem kellett volna komondor fajtamentés…
ha nem marad ki majd 30 év a vidéki gazdálkodás, haszonállat tartás egyik fontos (mellék)szereplőjének életében és nem alakul ki “hype” sok idegenhonos kutya körül. Nagyapámnak több komondorja is volt, de kettőre tisztán emlékszem (és persze a kuvaszokra is). Hortobágyra (később írunk a komondorok elnevezéséről…) a hatalmas kanra és Böbére, a mindig lelkes és játékos szukára. Tízéves körüli lehettem, amikor a házhoz került a fehér gombóc, aki a Hortobágy nevet kapta. A gyakori nagyszülő látogatások mellett a kutya jó pajti lett lett, bár ezt a családból nem mindenki mondhatta el. Talán 2-3 embernek fogadott szót és még vagy kettőre hallgatott, a nagycsalád többi tagjára a füle botját sem mozdította, igaz nem is bántotta őket. Valójában senkit sem bántott, de a hatalmas termete (tényleg hatalmas volt), lendületes mozgása és mélyről jövő morgása miatt nem is került abba a helyzetbe, hogy bárki felé megmutassa az erejét és a hatalmas fogait.
Nagyapám magas ember volt, emlékszem arra képre, amikor a kutya két lábra állva, elülső mancsait nagyapám vállára téve a fejük egy magasságban volt. Minden pozitív tulajdonsága ellenére végül elkerült a háztól, összetűzött a csirkékkel. Mit finomkodjunk, berontott a tyúkudvarba és rendesen lerendezte a fél baromfiudvart. Ez viszont faluhelyen tabu egy kutyának, így a gátőrnél szolgált tovább.
Évtizedek teltek el, a komondor megmaradt gyerekkori emléknek és időközben fel sem tűnt, hogy gondok lehetnek, amíg nem került hírekbe a többi magyar fajtával együtt, hogy az állam fajtamentési programot hirdetett annak érdekében, hogy megmentsék a komondort és a génállományát. Aki lemaradt volna a hazai kutyás élet sorsdöntő pillanatairól, annak egy kis visszapörgetés: 2004-ben nyilvánították mind a kilenc magyar kutyafajtát nemzeti kincsnek, 2017-től hungarikumnak. 2018-ban génmegőrzési programot hirdettek, amelyben fő szerepet kaptak a nemzeti parkjaink, 2020 elején pedig fajtamentési programot kiterjesztették több korcsoportban a fajták megismertetésével, valamint a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetsége (MEOESZ) keresztül az agrárminisztérium 50 millió Ft-tal támogatta a tenyésztők munkáját illetve a tudásmegosztást.
Ha eddig a komondor csak a nagy loncsos szőrű félelmetes kutya volt… akkor maradjon is az!
A pásztor közösségek legféltettebb vagyona az állatállomány volt, legnagyobb kincsüket, az állataikat bízták a komondorra, akinek képesnek kellett lennie és képes is volt akár a gazda jelenléte és irányítása nélkül is megvédeni a rábízott javakat. A szelekció nagyon erős volt, az alkalmatlan, gyenge, határozatlan kutyákat elpusztították, így azok vérvonala elhalt, maradt a hatalmas termetű, tekintélyt parancsoló megjelenésű, gyors, fáradhatatlan komondor, amely a legkeményebb ellenség számára is veszélyt jelentett.
A pásztorok és gulyások jól-felfogott érdeke kívánta meg a fajta tökéletes tisztán tartását a kívánt jellem továbbörökítését. Az a komondor, aki nem volt képes szembe szállni, a rablóval, farkassal vagy a medvével sikeresen az elpusztult vagy elcsapták a háztól. Így sikerült egy olyan erős, kemény és szívós kutyafajtát kitenyészteni, amelynek fajta jegyei napjainkban kapott újabb figyelmet, de már a fajta megőrzés, génállomány javítás céljából.
Szilaj vad kutyából kiállítási kutya majd újra szilaj kutya
A komondor erős ösztönei sajnos a háborúk folyamán hátrány jelentettek a fajta számára, a területét, gazdái vagyonát védő állatok útjában álltak a katonai csapatok rekvirálásának. Komondorok ezreit lőtték ki a II. Világháború alatt először német, majd nyilas, végül orosz csapatok (a helyükre került idegenhonos kutyák egy része egy újabb magyar fajtában jelenik meg, olvassátok el cikkünket a sinkáról, az új magyar kutyafajtáról). Az elvárosiasodás, a vidéki életmód változása (lsd még szintén sinka cikkünket) mellett a XX. század második felében a tenyésztésben más igények jelentek meg, előtérbe került a küllem. Míg a század elején elsősorban a komondor jelleme vezérelte a tenyésztési irányt, a második világháborút követően a küllemi tenyésztés lett a szempont. Ennek következtében a fajta kezdte elveszíteni belső fajta jellegét.
A negyvenes évektől kezdve a szalagos, illetve még finomabb szerkezetű; zsinóros szőrzet kialakítására irányuló tenyésztői törekvés vált irányadóvá. Nőtt a marmagasság, a rámás, nagytestű egyedeket részesítették előnyben. Jellegzetesebbé vált a szőrzet fehér színe, a korábban gyakori krémszínű- szürkés árnyalat visszaszorult.
Próbálkozás volt pár…
A hatvanas évek végén állami komondor fajtamentés indult, kevés sikerrel. Az utóbbi tíz évben évente átlagosan 150-200 komondor kölyök törzskönyvezésére kerül sor, ez pedig nagyon kevés ahhoz, hogy fenntarthassuk a szükséges genetikai változatosságot. A fajta törzskönyve zárt, ami nem kedvez az állomány megújulásának, és a kihalás szélére sodorta a fajtát, miközben mindenféle zugtenyészetekben rossz genetikai adottságú, esetleg keverék egyedek kerültek kézen-közön a gazdáikhoz.
Újabb komondor fajtamentés kísérlet, lehet az utolsó?
Bár rengeteg amatőr, civil fajtamentő kezdeményezés van, nagyrészt (és jószándékkal) állatmentésről van szó és nem génmegőrzésről, szelekciós jellem és küllem alakításról. Ezt a kemény, több kutya generációs munkát a HNPI vállalta fel a történelmileg is ide tartozó fajta okán, a fajta jövőjét pedig egy fiatal pásztorember, Loncsák Lehel kezébe adta.
A parkban a juhászoknál, gulyásoknál már korábban is szolgáltak komondorok, volt tapasztalat és kedv is. A komondor fajtamentés gazdája a racka állománynál dolgozó juhász lett, akinek egészen egyedi szempontjai vannak a komondor fajtamentés kapcsán. Nem a megszokott és jellegzetes fajtajegyeket keresi a felnőtt kutyákon, hanem azt nézi, a kutya hol és milyen körülmények között él és a tartási körülmények vajon segítenek-e kihozni a kutyából az ősi ösztönt, a kíméletlen, szilaj temperamentumot. A komondor semmiképp nem szobakutya, nem is házőrző abban az értelemben, hogy egy szűk udvar vagy iparterület zárt kapuja mögött csaholó ugráló eb nem a komondor jelleme.
Az elmúlt 60 évben változtak az elvárások, először láncos kutya, majd telepi és udvari kutya lett belőle, a szaporulat tulajdonságai generációról-generációra kedvezőtlen irányba mentek. A neki való környezet viszont az, ahol ki tud teljesedni: a nagyobb nyílt terület, erősen domesztikált állatok közötti közösségben, akár más funkciót betöltő kutyákkal egy területen. Ahol a neki való kísérő-őrző munkát végzi és ahol nem lesz magányos, alulszocializált kutya. Ha a kiszemelt apa vagy anyaállat ilyen területen jól teljesít, várhatóan a kölykei is alkalmasak lesznek a továbbtenyésztésre. Ez a szelekciós munka alapja és rengeteg idővel jár.
Kicsiből indul a magyar kutya fajtamentés
A HNPI-s komondor fajtamentés induló állománya mindössze 3 egyedből áll: Duna, az ivarérett szuka, Bátor, a fiatal, egy év körüli kan és a még nevesincs kölyök szuka. belőlük kell kihoznia a juhásznak azokat a jegyeket, amelyek folyamatos vérfrissítéssel bővíteni tudják a komondor genetikai állományát úgy, hogy a tenyésztés szempontjából legkedvezőbb jegyek alakuljanak ki mind küllemben, mind jellemben.
Hogy miért csak 3 kutya van a törzstenyészetben? Lehel, a pásztor szerint azért, mert száz komondor közül ha talán egy, amely a fentebb írt tartási körülmények, jellem, küllem alapján alkalmas arra, hogy bevonják a szelekciós tenyésztésbe. Ezért mondják azt és írjuk le mi is sokadszorra, hogy a komondor fajtamentés lassú munka, jó szem, jó kéz kell hozzá. Nem piacra termelnek kölyköket, nem a szaporulat mérete, a gyors értékesíthetőség és a teljesen amatőr vevők bevonzása a cél. Feladatuk és a felelősség hatalmas, biztosan évszázadokra meghatározza a munkájuk a komondorról alkotott jövőbeni képet.
Amikor megkérdezem Lehelt mivégre vállalta fel az igazgatóság és ő a komondor fajtamentés nyűgét, a maga egyszerűségében összefoglalta a fentebb írt sokszáz betűt: visszakapni a megbízható, dolgos, saját közösségéért mindent odaadó, kérlelhetetlen jellemű kutyát.
Forrás: welovetiszato.hu
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.
Mezőgazdaság
Itt az ideje az őszi gyümölcsfaültetésnek
Elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése
A hazai gyümölcsfaiskolákban elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja a figyelmet arra, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Ahhoz azonban, hogy az elültetett növény életképes maradjon, érdemes betartani a szakszerű faültetés szabályait is.
A kertészet, vagyis a kertészeti termesztés legspeciálisabb, a legtöbb felkészültséget és főleg a legnagyobb előre gondolkodást igénylő ágazata a faiskolai termesztés. A faiskolai ültetési anyagok előállítása két, három, de akár 4 évet is igénybe vehet fajtól, illetve technológiától függően. Az üzemi gyümölcsültetvények, de döntően a házikertek ültetési anyaga is gyümölcsfaiskolából származik. A gyümölcsfaiskolák jelentős szerepet játszanak abban, hogy milyen gyümölcskínálattal találkozhatnak a fogyasztók idehaza. Feladatuk sokrétű: nemesítőkkel állandó, naprakész kapcsolatot kell tartani, keresni kell az újdonságokat, a betegségeknek részben ellenálló, és a hazai klímában megbízhatóan termő fajtákat. A megfelelő fajtákból érési sorra van szükség. Szükséges a szaporított fajták termesztési tulajdonságainak ismerete, ami alapján az adott fajta egyáltalán ajánlható telepítésre.
A kitermelés előtt a leveles gyümölcs oltványokat minden esetben lelevelezni szükséges, ami jelentős kézi munkaerőt igényel még napjainkban is. Erre elsősorban növényélettani okok miatt van szükség, ugyanis a szabadgyökérrel kitermelt leveles oltványok, egyszerűen kiszáradnának a levelek általi párologtatásuk miatt. A lelevelezést követően a kitermelésre előkészített oltványokat, a kötegelésnek megfelelően jeltáblával látják el, így elkerülhető a fajtakeveredés. A kitermelés az ültetési növényanyag vermelésével fejeződik be.
Ahhoz azonban, hogy a faiskolában szakszerűen kitermelt, több évig nevelt növény a telepítőnél, vagy a ház körül elültetve életképes maradjon, tavasszal kihajtson és leveles hajtást hozzon, néhány dologra figyelni kell. Fontos, hogy az ültetéssel ne várjunk sokáig. Az őszi ültetés ideje a lombhullástól a fagyokig terjedő időszakra korlátozódik, fagyos időben és talajban mindenképpen kerüljük az ültetést. Ha nem szabadgyökerű, hanem konténeres gyümölcsfát vásároltunk, burkolt gyökérzetének köszönhetően elvileg bármikor elültethetjük, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy ez esetben is biztosítsunk a növény számára elegendő időt, hogy még a fagyokig megindulhasson a begyökeresedés a talajban.
Azt, hogy tavasszal, vagy ősszel eredményesebb az ültetés, a gyümölcsfafaj alapján kell eldönteni. A mandula, az őszibarack, a kajszi, a dió és a gesztenye nagyon érzékeny a téli kiszáradásra, ezért ezen fajokat ajánlott tavasszal ültetni. Az almatermésűeknél, bogyósoknál, (kivétel a szamóca, melyet tavasszal, vagy nyár végén ültetünk) az őszi telepítés a kedvezőbb. A berkenyét és a bodzát a gyakorlati megfigyelések alapján érdemesebb ősszel telepíteni.
Fontos, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Az ültetni kívánt gyümölcsfajta termékenyülési viszonyairól mindig tájékozódjunk, és amennyiben nem öntermékeny a fajta, úgy megfelelő pollenadó fajtát is kell ültetnünk, ami a kiválasztott fajtánkkal egyidőben virágzik. Ebben a faiskolák készséggel segítenek.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra buzdít minden gazdálkodót és házikert tulajdonost, hogy bátran ültessen gyümölcstermő növényeket, amelyek a hazai klímánkon különleges beltartalmi értékű gyümölccsel örvendeztetnek meg. Az üzemi gyümölcstelepítést a KAP ST keretében nemrég megjelent Ültetvénytelepítési pályázat is támogatja. De legyen szó kiskertről, vagy több hektáros ültetvényről, ne feledjük, hogy minden egyes fa szakszerű elültetésével és gondozásával hozzájárulunk az élhető környezetünk fenntartásához.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára
Emelkedett a kakaó, kávé és a tea ára
Róma, 2024. november 15. – A globális élelmiszerimport-számla az előző évhez képest várhatóan 2,2%-kal, több mint 2 billió dollárra fog nőni 2024-ben, amit a kakaó, kávé és a tea áremelkedése, valamint a gyümölcsök és zöldségek magasabb importköltségei eredményeznek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) csütörtökön tette közzé Élelmezési kilátások jelentését.
A kakaó, kávé és tea importkiadásai várhatóan 22,9%-kal fognak emelkedni, amely a teljes import-értéknövekedés több mint felét teszi ki. Ez elsősorban az időjárási viszonyok és a logisztikai problémák miatt megugrott nemzetközi árakat tükrözi ezen áruk esetében. A kakaó ára a tízéves átlag közel négyszeresét érte el az év elején; a kávéé közel a duplájára, a teáé pedig 15%-kal emelkedett a hosszú távon megszokott szintjük fölé.
Ezen áruknak az exportja számos ország gazdaságában fontos szerepet játszik, jegyzik meg a FAO közgazdászai. Burundiban és Etiópiában a kávéexportból származó bevételek általában e két ország élelmiszerimport számláinak közel 40%-át fedezik; a tea exportja hasonló módon Srí Lanka számlájának több mint felét teszi ki, Elefántcsontpart kakaóexportja pedig könnyedén ellensúlyozza az ország élelmiszerimport-költségeit.
Ezzel párhuzamosan a gabonafélék és olajos magvak importszámláinak csökkenése könnyebbséget jelent az alacsonyabb jövedelmű országok számára. A magas jövedelmű országok felelnek a globális élelmiszerimport-kiadások kétharmadáért, mely esetében ezen országoknak 4,4%-os növekedéssel kell szembenézniük 2024-ben, míg a felső-közepes jövedelmű, alsó-közepes jövedelmű és az alacsony jövedelmű országok költései valószínűleg csökkenni fognak.
A FAO Élelmezési kilátások jelentése, mely egy kétévente megjelenő kiadvány, frissített előrejelzéseket közöl a főbb élelmiszerek előállítására, kereskedelmére, felhasználására és készleteire vonatkozóan, valamint számos aktuális témát dolgoz fel. A legújabb számban különösen az olívaolaj és a műtrágyák kerülnek górcső alá.