Keressen minket

Természetvédelem

Megmentették a kihalástól az európai bölényt Romániában

Csodálatos hírek érkeztek a kihívásokkal teli és zűrzavaros év közepette: az európai bölényeket az Európában folyó természetvédelmi munkák révén már nem tekinthetjük többé veszélyeztetett fajnak. Románia azon kevés országok közé tartozik, ahol ezek a fenséges állatok még a vadonban barangolnak. A vadonba való visszahelyezésük még az 1950-es években kezdődött.

Közzétéve:

Jó hírek érkeztek a kihívásokkal teli és zűrzavaros év közepette: az európai bölényeket az Európában folyó természetvédelmi munkák révén már nem tekinthetjük többé veszélyeztetett fajnak. Románia azon kevés országok közé tartozik, ahol ezek a fenséges állatok még a vadonban barangolnak. A vadonba való visszahelyezésük még az 1950-es években kezdődött.

Korábban az európai bölények csaknem egész Európában előfordultak a lombhullató erdőkben (Kép: LIFE BISON)

A faj túlélése továbbra is kérdéses

A populáció növekedése az európai bölényfajok (Bison bonasus) hosszú távú megőrzésének az eredménye. A 2003. évi mintegy 1800 egyedről sikerült a számukat 2019-re több mint 6200-ra „feltornászni”, ami a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szerint már indokolja, hogy a vörös listán a “veszélyeztetett kategóriából a “mérsékelten fenyegetett” fogalomkörbe kerüljenek.

A faj mindeddig ritkábbnak számított, mint a fekete orrszarvú, és csak a fogságban tartott egyedek élték túl a huszadik század megpróbáltatásait.

Legelésző európai bölények (Kép: WIKIMEDIA COMMONS)

A bölények vadonba való visszahelyezése az 1950-es években kezdődött el világszerte, Romániában pedig 2012-ben. A legnagyobb populációk ma Lengyelországban, Fehéroroszországban és Oroszországban találhatók, de közülük csak nyolcnak akkora a mérete, hogy hosszú távon genetikailag életképes legyen.

A faj túlélése továbbra is a folyamatban lévő védelmi intézkedésétől
függ, például a bölények optimális élőhelyekre való átköltöztetéséről az életképes populációk létrehozása érdekében, valamint az ember és a bölény együttélésének előmozdításától.

Romániában ma már több mint 100 egyed él három különböző területen: a Vânători Neamț természeti parkban, a Făgărș-hegységben és a Țarcu-hegységben. Európa legnagyobb, 65 bölény feletti populációja az utóbbi helyen található.

Időközben helyi szimbólummá vált

A faj újratelepítése és megmentése nagy részben a Romániai WWF kezdeményezésének köszönhető. A szakemberek a bölényeket a genetikai sokféleség biztosítása érdekében egy komplex szelekciós eljárást követően szállították Európában a rezervátumokból és a tenyésztési központokból.
Az úgynevezett Life Bison projekt célja egy olya, életképes populáció létrehozása volt, amely a vadonban szaporodik, és biztosít mind a biológiai sokféleséget, mind az ökoturizmuson alapuló fenntartható vállalkozási ötleteket a helyi közösségek virágzása érdekében.

A programban dolgozó tudósok gondosan figyelemmel kísérik a bölények viselkedését, hogy biztosítsák a jólétüket és együttélésüket az újjáépítési terület közelében élő és dolgozó helyiekkel. Ez azért is fontos, mert az állat biztosíthatja az élelmiszerlánc többi fajának életminőségét, és fenntartja a természetes egyensúlyt.

Forrás: origo.hu

Természetvédelem

Öreg néne őzikéje

Őzsutát műtöttek meg a Hortobágyi Madárpark szakemberei.

Published

on

Nem a Mátra alján, hanem a bihari határ mentén, Pocsajon, a falu szélén lakik az öreg néne, aki két éve fogadta magához a sete-suta őzgidát, mely mindeddig boldogan élt a kertben, kutyával, tyúkokkal, kacsákkal, libákkal békességben.

Fotó: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

Egy nem túl szép napon az eddig barátságos kutya megharapta az őz fejét, ahogy megugrott, a lába beszorult egy vaskarám alá, és a hátulsó lába lábtő ízületén nyílt ficam keletkezett. A bőr 12 cm-en felszakadt, és a csont kifordult. Az őz azon járt, mely szennyeződött, fertőződött, ha azonnal nem kap műtéti ellátást, amputálni kell. Gazdája egy nyolcvan éves öreg néni nem tudta elsősegélyben részesíteni, másnak az őzike nem hagyta magát megközelíteni.

A debreceni speciális állatmentők aznap nem tudták szállítani, altatás nélkül nem is lehet. Azonnal kocsiba ültem munkatársammal, és egy bő óra alatt odaértünk Pocsajra. Altató injekció az ólban a combjába, majd mosás, fertőtlenítés, antibiotikum, sínbe rakás, lepedőbe göngyölés és a Duster hátsó ülésén munkatársunk vigyázott rá útközben. Ha mozdult, kapott még egy kis altatót, mert mintegy fél óra a hatása, az út pedig 100 km. Hortobágyon még egy adag, mely már kockázatos volt, mert kérődzők hosszú altatás során felfúvódhatnak, de szükséges, mert azonnal meg kellett operálni.

Fotó: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

Mosás, fertőtlenítés, antibiotikumos lemosás még egyszer, csak jobban, szalagok, ízületi tok és bőr varrása után sínezés. Egy folyosót almoztunk be neki, a redőnyös falú kórtermeket összetörte volna, ha nekiugrik. Nem ugrál, de áll, járkál, eszik, iszik, és a gazdái másnaponta látogatják. Öreg néne simogatja, becézgeti, szeretgeti, két hét múlva hazaviszi.

Forrás: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

Tovább olvasom

Természetvédelem

1 éve történt… A madárinfluenza pusztított

Dr. Déri János beszámolója 2023-ból:
Tavaly a madárinfluenza miatt a daruállomány 10%-a elpusztult.

Published

on

Éppen egy éve tört ki a darvak között a madárinfluenza. Tavaly talán a világon a legtöbb daru gyűlt össze Hortobágyon, közel 200 000 madár. Táplálkozni a kukorica tarlókon százas-több ezres csoportokban, és éjszakázni alacsony vízállású, leeresztett halastavakban tízezrével.

Fotó: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

Valahol 20 ezer, valahol 60 ezer egy tóban, ahol könnyen terjed a vírus. Hortobágyon pár ezer hullott el, innen a szegedi Fehér tóhoz vonulók közül közel 20 ezer.  Az egész állománynak a 10 %-a! A hullák nem kerültek összeszedésre, még februárban sem, mert nem volt gazdája. Sem az állategészségügy, sem a természetvédelem nem tudott, vagy nem akart ezzel foglalkozni.

Fotó: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

A daruvész során érdekes módon pár nagyliliken kívül nem volt más madárfaj az áldozatok között. Még a korábbi járványok alatt leginkább érzékeny hattyúk is kimaradtak belőle, bár előtte a nyár folyamán több gólya, egerészölyv is fertőződött.

De az összes nagyüzemi házibaromfi állomány elkapta és kártalanítás mellett mindet ki kellett irtani.  A tavaszi vonulással a darvak már nem hullottak, a vadludak sem, de a házi baromfiállományok igen, melyeket ismét ki kiellett irtani.

A vírus endémiássá vált, nem kell már behurcolni, itt terem.  Bár idén a vadmadarakat megkímélte a betegség, most újra dühöng a házi baromfiállományok között, és nem biztos, hogy nem jelentkezik vadon élőkben újra. Néhány nyári lúdban már megjelent Hortobágyon és a környéken.

Ha találkozik valaki túl szelíd, emberi közelséget elviselő, esetleg remegő, fejét rázó, tekerő vízimadárral, akkor a tavalyi protokoll szerint nem kell hozzá nyúlni, ott kell hagyni, ahol van, és a hatósági állatorvosnak kell szólni. Ha mi tudunk róla, megoldjuk a karanténozását, a tampon minta vételét és vizsgálatra küldését. Ha valaki akár közvetlenül, akár közvetve érintkezett velük, azonnali teljes személyi fertőtlenítés, ruhacsere szükséges, és ne menjen madarak közelébe!

Forrás: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

Tovább olvasom

Természetvédelem

Erdőfürdő a kidobott kanapé

Az I. és a II. rendű vádlott közel 75 köbméternyi hulladékot helyezett el Mátraháza határában.

Published

on

Az I. és a II. rendű vádlottak egymástól függetlenül több köbméternyi építési törmeléket, háztartási hulladékot, míg másikuk egy kanapét is elhelyezett a Mátraháza külterületén található tájvédelmi körzetben. Az illetékes kormányhivatal által a földterület megtisztítására kötelezett vétlen tulajdonosok közel 1.600.000 forintot fizettek az évek során felhalmozódott hulladék elszállításáért.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A bíróság által megállapított tényállás szerint az I. rendű vádlott 2022. március 3-án a használatában lévő tehergépkocsival öt fordulóval hatósági engedély nélkül, és a tulajdonosok tudtán kívül 0,5 m3 vegyes, veszélyes anyagnak nem minősülő – tégladarabokat, egy pozdorja darabot, szigetelőanyag darabokat, nagyobb vastagságú üvegdarabokat tartalmazó – építési-bontási hulladékot, valamint 7 m3 települési hulladékot helyezett el a tulajdonosok márkházi külterületi ingatlanán.

Az I. rendű vádlott által kihelyezett 0,5 m3 építési-bontási hulladék alkalmas volt a föld, a víz, illetve azok összetevői veszélyeztetésére.

A II. rendű vádlott 2021. szeptember 13. és 2021. október 14. napja között, pontosan meg nem határozható időpontban ugyancsak hatósági engedély nélkül, és a tulajdonosok tudtán kívül veszélyes faanyagot tartalmazó kanapét helyezett el hulladékként ugyanott.  A II. rendű vádlott által engedély nélkül elhelyezett kanapé veszélyes hulladéknak minősült.

A Márkháza külterületén található, tájvédelmi körzethez tartozó földterületen korábban egy szakadék volt található, amelyet az évek során – illegálisan – veszélyes hulladékot is tartalmazó hulladékkal töltöttek fel ismeretlenek. Az illetékes kormányhivatal a terület tulajdonosait a hulladék elszállítására kötelezte. Az összesen közel 75 köbméternyi hulladék elszállítása a tulajdonosoknak 1.600.000 forintjába került.

A Salgótarjáni Járásbíróság a 2024. október 7-én megtartott előkészítő ülésen hulladékgazdálkodás rendje megsértése bűntette miatt az I. rendű vádlottat 180 óra közérdekű munka büntetésre, míg a II. rendű vádlottat 1 év, végrehajtásában 1 év 6 hónap próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte.

A bíróság döntése fellebbezés hiányában a kihirdetést követően jogerőre emelkedett.

Forrás: Magyarország Bíróságai

Tovább olvasom