Mezőgazdaság
A 2020-as év hidrológiai jellemzése a Felső-Tisza vidékén
Az elmúlt évek aszályos időjárása után a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság működési területén a 2020-as év csapadékosnak jellemezhető, mely rövid időre enyhítette a vízhiány miatt kritikus helyzetet. Tavasszal ugyan még igen aszályosan indult a tenyészidőszak, azonban a nyári hónapokban jelentős mennyiségű csapadék hullott, mely kedvező körülményeket alakított a mezőgazdaság számára. A következőkben bemutatásra kerülnek a különböző vízrajzi elemek, és azok változásai az elmúlt évben.
Az elmúlt évek aszályos időjárása után a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság működési területén a 2020-as év csapadékosnak jellemezhető, mely rövid időre enyhítette a vízhiány miatt kritikus helyzetet. Tavasszal ugyan még igen aszályosan indult a tenyészidőszak, azonban a nyári hónapokban jelentős mennyiségű csapadék hullott, mely kedvező körülményeket alakított a mezőgazdaság számára. A következőkben bemutatásra kerülnek a különböző vízrajzi elemek, és azok változásai az elmúlt évben.
A Lónyai-főcsatorna, amely Berkesz-ről kiindulva a Nyírség vizeit gyűjti össze, és Gávavencsellő alatt vezeti a Tisza folyóba. (Kép: FETIVIZIG)
A rendelkezésünkre álló adatok alapján a területi átlag-hőmérséklet az elmúlt majd 60 évben növekvő trendet mutat (1. ábra). Az idei éves átlaghőmérséklet (12,4 °C) a negyedig legmagasabb volt a FETIVIZIG működési területén. Kiemelkedően meleg volt a 2007 utáni időszak.
A havi átlaghőmérsékletek sokévestől való eltérését is a pozitív anomália jellemzi (2. ábra), egyedül május hónapban volt a megszokottól kissé hűvösebb, viszont december hónapban a havi átlag hőmérséklet megdöntötte a korábbi maximum rekordot (melyet 2019-ban regisztráltunk), amikor 4,3 °C volt a havi átlag léghő, de kimondottan meleg volt február hónap is (2. ábra).
A fokozódó hőmérsékletek mellett a csapadék éves összege viszont hosszú évek alatt egyértelmű trendszerű változást nem mutat. Az elmúlt évben 699 mm csapadék hullott, mely jóval több, mint a sokéves átlag (611 mm).
A 2020-as évben is előfordultak csapadék szempontjából extrémnek mondható helyzetek. Január már kissé szárazabb volt, 28 mm csapadékot észleltünk működési területünkön, mely 12 mm-rel kevesebb, mint a sokéves átlag. A csapadék nagy része eső formájában hullott, csak jelentéktelen mennyiségű hó felhalmozódást tapasztaltunk. A február és összességében a március is csapadékosabb volt az átlagnál, azonban március második felében már alig hullott némi csapadék, és ez folytatódott áprilisban is. Április hónapban mindössze 12 mm eső esett, az is a harmadig dekádban, így tavasszal másfél hónapon át szinte csapadékmentes időszak volt, mely hatására április végére enyhe és közepes aszály uralkodott területünkön. Májusban az átlagtól kissé kevesebb csapadékot tapasztaltunk.
Az idei nyár rendkívül csapadékosan indult, júniusban a sokéves mennyiség kétszerese hullott le, 148 mm. A legnagyobb mennyiséget Császárszállás állomáson mértük, ahol ebben a hónapban 238 mm csapadék hullott (ez az éves mennyiség több mint 40 %-a). A teljes megyét érintette a rendkívüli esőzés, mind havi, mind napi csapadék-összegben rendkívüli értékeket tapasztaltunk (1 táblázat).
Ezt követően júliusban 72 mm, augusztusban 54 mm csapadék hullott, mely nagyjából megegyezik a sokéves átlaggal.
Szeptemberben 74 mm (a sokéves 47 mm) volt a havi csapadékösszeg, melynek nagy részét a hónap utolsó hetében regisztráltuk. Az akkor megkezdődő csapadékos időszak kitartott a következő hónapban is, októberben 80 mm (a sokéves havi átlag 42 mm) csapadék hullott. November hónapban egy újabb szárazabb periódus következett, mindössze 18 mm csapadékot tapasztaltunk. Decemberben összesen 60 mm volt a mért csapadék, melynek nagy része az utolsó dekádban hullott.
A talaj vízzel való telítettsége 2019 második felében rendkívül alacsony volt. Ezen az állapoton valamelyest segített az elmúlt év csapadékos időjárása, így nem süllyedt tovább, viszont lényegesen nem is emelkedett a talajvíz szintje. A nyári időszakban a jelentős párolgás miatt az átlagos vagy attól több csapadék ellenére is folyamatosan csökken a telítettség. Az elmúlt évek adatai alapján elmondható, hogy a talajvíz továbbra is nagyon alacsonyan van, december végén 476 cm-en regisztráltuk, legmélyebben az elmúlt évben szeptember hónapban volt a talajvíz, akkor átlagosan 490 cm-en helyezkedett el. Az elmúlt néhány év perem alatti talajvízszintjeit az alábbi ábra szemlélteti. Látható, hogy a vízállás utoljára 2018. tavaszán közelítette meg az átlagos értéket. A csapadékadatokkal összevetve elmondható, hogy ennek oka a 2017 novembertől 2018 márciusáig tartó időszakban lehulló csapadék-többlet, ezen időszakban több, mint 100 mm-rel több csapadék hullott az átlagtól. 2020-ban is volt ugyan extra mennyiségű csapadék, azonban az a nyári időszakban volt, amikor a párolgás is jelentős, így nem hasznosult oly mértékben a talajban, hogy jelentősen emelkedjen a vízszint, viszont arra jó volt, hogy tovább ne süllyedjen.
A csapadékos nyári időjárásnak köszönhetően tározóinkban a vízkészletek visszatartására volt lehetőség. Az össz-feltöltöttség júniusban 66 % volt, mely november végére 45 %-ra csökkent, ez 11,4 millió m3 víztérfogatnak felel meg, majd december végére 14 millió m3 –re emelkedett. Továbbra is üres a Harangodi, a Rohodi, a Pazarnyi, Szamosmenti és Penyigei tározó, illetve nagyon kevés a víz a Vajai tározóban is.
A tél végi és a tavaszi időszakban folyóinkon a kialakult csapadékok hatására többször kisebb árhullámok vonultak le, azonban ezek nem értek el készültségei szintet. A júniusi nagy csapadék azonban már nagyobb vízszintemelkedést eredményezett folyóink, és jelentős hatással volt csatornáink vízjárására is. A hónap második felében levonuló árhullámok a Tiszán és a Túron I. fokú árvízvédelmi készültség elrendelését tették indokolttá. A mezőgazdasági területeken megjelenő belvizek elvezetése érdekében több szakaszon is szükségessé vált belvízvédelmi készültség elrendelése is. Ezt követően folyóink vízállása folyamatosan apadt, majd augusztusra elérte a nyáron megszokott kisvízi szintet, sőt a Szamos folyón, Csengernél szeptember közepén több alkalommal is elérte a korábbi legkisebb vízállás értéket (LKV), a Tiszán Tiszabecsnél pedig megközelítette azt. Szeptember második felében és október hónapban az újabb csapadékok hatására folyóinkon a mederteltségek növekedtek. Október 14-től belvízvédelmi készültség elrendelése vált indokolttá a 07.06. és 07.07. szakaszokon, a Tiszaberceli, Csűrparti és Csibaréti szivattyútelepek üzemeltetésével.
A december végi csapadékok hatására folyóink mederteltsége ismét növekedett, azonban a vízállások készültségi szint alatt maradtak. Csatornáink vízállása is emelkedett, az év utolsó napján a Felsőszabolcs-alsó belvízvédelmi szakaszon I. fokú készültség elrendelése volt szükséges.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat 2020. november 12-én kiadott hosszú távú meteorológiai előrejelzése szerint januárban az átlagosnál kissé melegebb és az átlagosnál szárazabb, februárban az átlagosnál melegebb és szárazabb időjárás valószínűsíthető.
Forrás: FETIVIZIG
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Fotó: AM
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.
Mezőgazdaság
Itt az ideje az őszi gyümölcsfaültetésnek
Elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése
A hazai gyümölcsfaiskolákban elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja a figyelmet arra, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Ahhoz azonban, hogy az elültetett növény életképes maradjon, érdemes betartani a szakszerű faültetés szabályait is.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A kertészet, vagyis a kertészeti termesztés legspeciálisabb, a legtöbb felkészültséget és főleg a legnagyobb előre gondolkodást igénylő ágazata a faiskolai termesztés. A faiskolai ültetési anyagok előállítása két, három, de akár 4 évet is igénybe vehet fajtól, illetve technológiától függően. Az üzemi gyümölcsültetvények, de döntően a házikertek ültetési anyaga is gyümölcsfaiskolából származik. A gyümölcsfaiskolák jelentős szerepet játszanak abban, hogy milyen gyümölcskínálattal találkozhatnak a fogyasztók idehaza. Feladatuk sokrétű: nemesítőkkel állandó, naprakész kapcsolatot kell tartani, keresni kell az újdonságokat, a betegségeknek részben ellenálló, és a hazai klímában megbízhatóan termő fajtákat. A megfelelő fajtákból érési sorra van szükség. Szükséges a szaporított fajták termesztési tulajdonságainak ismerete, ami alapján az adott fajta egyáltalán ajánlható telepítésre.
A kitermelés előtt a leveles gyümölcs oltványokat minden esetben lelevelezni szükséges, ami jelentős kézi munkaerőt igényel még napjainkban is. Erre elsősorban növényélettani okok miatt van szükség, ugyanis a szabadgyökérrel kitermelt leveles oltványok, egyszerűen kiszáradnának a levelek általi párologtatásuk miatt. A lelevelezést követően a kitermelésre előkészített oltványokat, a kötegelésnek megfelelően jeltáblával látják el, így elkerülhető a fajtakeveredés. A kitermelés az ültetési növényanyag vermelésével fejeződik be.
Ahhoz azonban, hogy a faiskolában szakszerűen kitermelt, több évig nevelt növény a telepítőnél, vagy a ház körül elültetve életképes maradjon, tavasszal kihajtson és leveles hajtást hozzon, néhány dologra figyelni kell. Fontos, hogy az ültetéssel ne várjunk sokáig. Az őszi ültetés ideje a lombhullástól a fagyokig terjedő időszakra korlátozódik, fagyos időben és talajban mindenképpen kerüljük az ültetést. Ha nem szabadgyökerű, hanem konténeres gyümölcsfát vásároltunk, burkolt gyökérzetének köszönhetően elvileg bármikor elültethetjük, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy ez esetben is biztosítsunk a növény számára elegendő időt, hogy még a fagyokig megindulhasson a begyökeresedés a talajban.
Azt, hogy tavasszal, vagy ősszel eredményesebb az ültetés, a gyümölcsfafaj alapján kell eldönteni. A mandula, az őszibarack, a kajszi, a dió és a gesztenye nagyon érzékeny a téli kiszáradásra, ezért ezen fajokat ajánlott tavasszal ültetni. Az almatermésűeknél, bogyósoknál, (kivétel a szamóca, melyet tavasszal, vagy nyár végén ültetünk) az őszi telepítés a kedvezőbb. A berkenyét és a bodzát a gyakorlati megfigyelések alapján érdemesebb ősszel telepíteni.
Fontos, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Az ültetni kívánt gyümölcsfajta termékenyülési viszonyairól mindig tájékozódjunk, és amennyiben nem öntermékeny a fajta, úgy megfelelő pollenadó fajtát is kell ültetnünk, ami a kiválasztott fajtánkkal egyidőben virágzik. Ebben a faiskolák készséggel segítenek.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra buzdít minden gazdálkodót és házikert tulajdonost, hogy bátran ültessen gyümölcstermő növényeket, amelyek a hazai klímánkon különleges beltartalmi értékű gyümölccsel örvendeztetnek meg. Az üzemi gyümölcstelepítést a KAP ST keretében nemrég megjelent Ültetvénytelepítési pályázat is támogatja. De legyen szó kiskertről, vagy több hektáros ültetvényről, ne feledjük, hogy minden egyes fa szakszerű elültetésével és gondozásával hozzájárulunk az élhető környezetünk fenntartásához.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára
Emelkedett a kakaó, kávé és a tea ára
Róma, 2024. november 15. – A globális élelmiszerimport-számla az előző évhez képest várhatóan 2,2%-kal, több mint 2 billió dollárra fog nőni 2024-ben, amit a kakaó, kávé és a tea áremelkedése, valamint a gyümölcsök és zöldségek magasabb importköltségei eredményeznek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) csütörtökön tette közzé Élelmezési kilátások jelentését.
Fotó: FAO
A kakaó, kávé és tea importkiadásai várhatóan 22,9%-kal fognak emelkedni, amely a teljes import-értéknövekedés több mint felét teszi ki. Ez elsősorban az időjárási viszonyok és a logisztikai problémák miatt megugrott nemzetközi árakat tükrözi ezen áruk esetében. A kakaó ára a tízéves átlag közel négyszeresét érte el az év elején; a kávéé közel a duplájára, a teáé pedig 15%-kal emelkedett a hosszú távon megszokott szintjük fölé.
Ezen áruknak az exportja számos ország gazdaságában fontos szerepet játszik, jegyzik meg a FAO közgazdászai. Burundiban és Etiópiában a kávéexportból származó bevételek általában e két ország élelmiszerimport számláinak közel 40%-át fedezik; a tea exportja hasonló módon Srí Lanka számlájának több mint felét teszi ki, Elefántcsontpart kakaóexportja pedig könnyedén ellensúlyozza az ország élelmiszerimport-költségeit.
Ezzel párhuzamosan a gabonafélék és olajos magvak importszámláinak csökkenése könnyebbséget jelent az alacsonyabb jövedelmű országok számára. A magas jövedelmű országok felelnek a globális élelmiszerimport-kiadások kétharmadáért, mely esetében ezen országoknak 4,4%-os növekedéssel kell szembenézniük 2024-ben, míg a felső-közepes jövedelmű, alsó-közepes jövedelmű és az alacsony jövedelmű országok költései valószínűleg csökkenni fognak.
A FAO Élelmezési kilátások jelentése, mely egy kétévente megjelenő kiadvány, frissített előrejelzéseket közöl a főbb élelmiszerek előállítására, kereskedelmére, felhasználására és készleteire vonatkozóan, valamint számos aktuális témát dolgoz fel. A legújabb számban különösen az olívaolaj és a műtrágyák kerülnek górcső alá.
Harcsázás a Pó-folyón
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Őrizzük Geges István emlékét!
A bronzérmes kan
Vadászjegyváltás – megszűnik az Ügyfélkapu!
Szajkók dolgoznak Budapest és környékének városi erdőiben
Egy őshonos rágcsáló új térhódítása – Az eurázsiai hód a Dunakanyarban és az Ipoly völgyében
Itt az ideje az őszi gyümölcsfaültetésnek
Mezei nyúl vadászata hajtásban – íjjal Dusnokon
A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára
Az ormánsági szarvas nyomában: trófeabemutató a Drávamentén – GALÉRIA
Komádiban végéhez közeledik a búza vetése
A reformáció napján: Visszatért a Tisza-család Gesztre – GALÉRIA
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Mezei nyúl vadászata hajtásban – íjjal Dusnokon
I. Abaúj térségi Vadásznap és Trófeaszemle
A diplomaosztós kos
A csitári barkás gímbika
Harmadik vérebfajtánk: az alpesi tacskókopó
