Horgászat
A Hévízi-tó „új” halfaja a párducmintás vértesharcsa (Pterygoplichthys disjunctivus)
Új halfajt találtak a Hévízi-tóban
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálatának tagjai, a „Hévízi-tó átfogó tóvédelmi programjának megvalósítása” című KEHOP projekt keretein belül 2019 óta rendszeresen végeznek halászati tevékenységet és búvármerülést a Hévízi-tóban.
Fotó: Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság
A Balaton-felvidék, a Dél-Bakony, a Tapolcai-medence, a Keszthelyi-fennsík és a délnyugatra nyúló Kis-Balaton medencéje tartozik a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz, amelyet 1997-ben hoztak létre, elsősorban hat tájvédelmi körzet összevonásával. Ábra: BfNPI
Ezeknek a természetvédelmi célú beavatkozásoknak az elsődleges célja, hogy minél több ismeretet szerezzenek a tóban előforduló állat- és növényfajokról, valamint az, hogy az őshonos élőlényeket veszélyeztető idegenhonos/invazív fajok egyedszámát csökkentsék.
2022. február 22-én délelőtt Búzás Előd és Sinka Gábor természetvédelmi őrök a Hévízi-tó partja mentén hajtottak végre búvár merülést. A merülés célja a tó sekélyebb régiójában (2-5 méter) előforduló halakról fotó dokumentáció készítése. A merülés során, a tó nyugati partjánál lévő agyagos lejtőn, 4 méteres mélységben egy eddig még nem látott halfaj egyedére lettek figyelmesek.
A közel 60 cm testhosszúságú, a trópusi akváriumokból ismert „algaevő harcsára” emlékeztető hal egy agyagba vájt üreg előtt lebegett. A hal a búvárok közeledtére sem hagyta ott az üreget, így lehetőséget adott fotók készítésére.
A merülést követően elkezdték a képeket elemezni, de a faj meghatározásához még nem sikerült elegendő információt kiolvasni a képekből. Csak a családot ismerték fel: Loricariidae – tepsifejűharcsa-félék. A képek elemzésén túl elkezdték a fellelhető szakirodalmat is átnézni, hogy találkozott-e már valaki ezzel a fajjal. Az interneten fellelhető cikkekben sehol sem említettek ilyen fajt, de egy 2020-ban, Katona József búvár által készített videofelvételen feltűnt egy vértesharcsa. Persze a faj a videófelvétel alapján sem vált határozhatóvá, így megszületett az elhatározás: újra merülni kell.
Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!
2022. március 1-én a BfNPI két búvár természetvédelmi őre újabb merülést hajtott végre, hogy ha sikerül megtalálniuk az egy héttel korábban felfedezett fészket, akkor minél több fotót készítsenek a valószínűsíthetően a fészkét őrző halról. A merülés során a tó forráskürtőjének nyugati falán, mintegy 7 méteres mélységben, egy párkányon a korábban fotózott példánynál sokkal élénkebb színű, de ugyanolyan kinézetű halat sikerült fotózni, majd emelkedés közben az agyaglejtőn apró halivadékokról készültek fotók, végül sikerült megtalálni a fészket is. A harcsa még mindig a fészek bejárata előtt lebegett, de körülötte több száz fiatal egyed (1-2 cm hosszúak) úszkált. Ekkor rajzottak ki a fészekből az ivadékok. A rengeteg fotó elkészítését követően az üreg mellé egy számozott műanyag jelölőpálcát tűztek le.
Fotó: Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság
A fotók elemzése során sikerült a fajt is meghatározni: párducmintás vértesharcsa (Pterygoplichthys disjunctivus) az újonnan előkerült faj. Sajnos mindjárt sikerült azt is bizonyítani, hogy szaporodó állománya van jelen a tóban.
A 2022. március 11-én, 18-án és május 4-én végrehajtott búvármerülések során a faj több kifejlett egyedét is sikerült videófelvételeken megörökíteni 8-14 méteres mélységben a forráskürtő nyugati sziklafalának üregeiben, valamint korábbi fészeküreget is sikerült találni.
A 2022. június 15-én végrehajtott merülés során egy friss üreg előtt sikerült fotókat és videófelvételeket készíteni az évben már a második „fészekalját” őrző hím párducmintás vértesharcsáról, a fészeküreget ismét megjelölték.
2022-ben már nem került sor több búvármerülésre. Minden merülés során találkoztak a búvárok a csak a Hévízi-tóban honos törpenövésű ponttyal (Cyprinus carpio) és a következő idegenhonos fajok egyedeivel: naphal (Lepomis gibbosus), jukatáni fogasponty „Blackmolly” változata (Poecilia sphenops), szivárvány sügér (Herotilapia multispinosa).
2023. április 4-én került sor újabb búvármerülésre, ekkor a párducmintás vértesharcsa felnőtt populációjából 3 különböző egyedet sikerült lefényképezni.
Az eltelt egy év során igyekeztünk irodalmi forrásokat felkutatni erről az új jövevényről. Vajon milyen hatással van/lesz a tó ökológiai rendszerére? Okozhat-e problémát és ha igen milyen jellegűt? Van-e bármiféle tapasztalat a betelepítését/behurcolását követő változásokról?
Ezekre a kérdésekre igyekeztünk válaszokat keresni, és amit találtunk az nem volt szívderítő.
A tepsifejűharcsa-félék családjába (Loricariidae) több mint 700 faj tartozik. Mindannyian Közép- és Dél-Amerikából származnak, testüket erős csontpajzsok védik, nagyrészt növényekkel táplálkoznak. Élőhelyeik többnyire gyors folyású folyók, patakok 3.000 méteres tengerszint feletti magasságig, de előfordulnak szinte minden egyéb vizes élőhelyen is, brakkvizes torkolatokban, alacsony pH-jú „fekete vizekben”, barlangok vízfolyásaiban.
A párducmintás vértesharcsa (Pterygoplichthys disjunctivus) Brazíliában és Bolíviában őshonos, a Rio Madeira medencéjében és mellékfolyóiban. Nem túl magas a hőmérsékleti igénye, 22°C feletti vízben már jól érzi magát. Bár élőhelyén viszonylag lágy a víz, jól alkalmazkodik a közép-kemény vízhez is.
Az egyik legnagyobb méretűre megnövő faj a családon belül, kifejlett egyedei elérhetik akár a 60-70 cm-es testhosszúságot is. A Hévízi-tóban látott egyedek közül több is meghaladta az 50 cm-es testhosszt.
Fiatal korban a tapadószájuk segítségével még sok algát, moszatot fogyasztanak, idősebb korukban már növényekkel és elpusztult állatok tetemeivel is táplálkoznak.
Szaporodásuk során akár méteres járatokat is vájnak a folyók partjába (ezt a Hévízi-tóban is tapasztaltuk). A nőstények a járatokba helyezik az ikráikat, amiket a hímek gondosan őriznek.
A világ számos pontjára betelepítették: USA/Florida, India, Indonézia, Japán, Szingapúr, Tajvan, Fülöp-szigetek, kivadult állományai élnek Bangladesben, Hondurasban, Törökországban, Malajziában, Mexikóban és Puerto Ricoban is. Ezekben az országokban inváziós fajként viselkedik.
Egy bangladesi vizsgálat során megállapították, hogy azokban a víztestekben, ahol a párducmintás vértesharcsa megjelenik, az őshonos pontyfélék (3 fajt vizsgáltak) növekedésére és a túlélési arányára is káros hatással van. Panamában, a Gatun-tóban a párducmintás vértesharcsa (Pterygoplichthys disjunctivus) és az óriás algaevőhal (Pterygoplichthys pardalis) fajhibridjeinek szaporodóképes állományát találták. Több helyen megfigyelték, hogy megváltoztatják a víztestekben a táplálékviszonyokat, az őshonos fajok kárára. Azokon a területeken, ahol nem éltek vértesharcsák, az őshonos ragadozók (halak, madarak, emlősök) nincsenek felkészülve ezeknek a halaknak a páncéljára és az elcsontosodott, tüskeszerű mellúszóikra, emiatt könnyen megsérülhetnek, megfulladhatnak.
A sok idegen nyelvű cikk elolvasását követően már csak az a kérdés, hogy hogyan lehetne megakadályozni ennek a halnak a további szaporodását. Ennek a kérdésnek a megválaszolásához azonban további merülések szükségesek, hogy megtudjuk, mi történik a kikelő ivadékkal, mekkora lehet a tóban élő állomány, mikor és mivel táplálkoznak…
Forrás: Sinka Gábor – Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság
Horgászat
A négy kapitális harcsa
Márkus Tamás egyszerre több kapitális harcsát akasztott. Élményeiről beszámolt lapunknak:
Fotó: Márkus Tamás – Agro Jager News
Kezdeném egy gyors bemutatkozással. Márkus Tamás, vagyok 41 éves. 10 éves korom óta horgászom. Ez alatt a 31 év alatt végigjártam az összes fajta horgászatot és az elmúlt 8 évben aktívan horgászok az édesvíz királyára, a harcsára! Ez alatt a harcsázásban is végigjártam mindent! Mindegyik stílusát kipróbáltam, de a spanolós módszer vált be a legjobban, nekem ez a legeredményesebb. Mikor elkezdtem harcsázni, a legegyszerűbb módszert választottam, a stupekozást. Majd volt szerencsém megismerni Újvári Bencét (Black cat teszthorgásza), aki beavatott a spanolós horgászatba.
Fotó: Márkus Tamás – Agro Jager News
Úgy döntöttem, hogy szintet kell lépnem és ezt a módszert fogom használni. Rá is ment egy évem, mire minden trükkjét elsajátítottam. Ez alatt az egy év alatt szinte nem is fogtam halat,de nem adtam fel. Jól is döntöttem, mert utána rengeteg szebbnél szebb harcsát fogtam. Volt már dolgom nem egy, 2 méter feletti harcsával, de mindig olyan fotóra vágytam,hogy 2 db 2 méter feletti harcsa legyen a terítéken. Március közepén, mikor kilátogattam a kedvenc horgászvizemre, akkor nem is hittem, hogy milyen horgászatban lesz részem. Ráadásul előtte való éjszaka nem is aludtam, úgy gondoltam, hogy majd horgászat közben pihenek.
Fotó: Márkus Tamás – Agro Jager News
Aki tudja, hogy milyen a harcsázás, az tisztában van vele, hogy ki kell ülni a halat. Szóval reggel érkeztem a tóra, gyors táborállítás, csalihalazás, majd helykeresés a szerelékeknek. Mire mindennel végeztem, már elmúlt dél. Behordtam a szerelékeket, délután 2 óra lett, mire minden rendeződött. Na, akkor pihenek… – gondoltam magamban,de fél óra sem telt el és jött az első kapás! Durva fárasztás, kemény kirohanások,tudtam, hogy ez egy jó hal lesz. Szerencsére van már tapasztalatom benne… Úgy is volt, 15 perces fárasztás után sikerült egy 225 cm-es harcsát fognom. Sikítottam egyet az örömtől!
Fotó: Márkus Tamás – Agro Jager News
Lekötöttem a halat, bízva, hogy hátha most sikerül elcsípnem még egy kapitális példányt. Visszavittem a szerelékem és újra pihi. De az adrenalin dolgozott, úgyhogy nehezen aludtam el. Nem telt el fél óra és újra kapás. Most egy 160 cm-est fogtam. Lekötés és újrahúzás. Majd pihi. Estefelé brutális kapás és egy jó fárasztás. Tudtam, hogy ez is komoly hal lesz. Úgy is volt, 205 cm. És igen, megvan! Sikerült! Nagyon boldog voltam. Lekötés. 3. hal. Szuper. Visszahúztam, hogy sötétedés előtt ne járjam a vizet. És pihi próba. Mondanom sem kell, hogy hiába voltam fáradtabb, nehezen ment a pihenés. És sötétedésben újra kapás, egy 120 cm-es harcsa. Te jó ég! Mi jöhet még! Bár egyszer már volt egy hasonló pecám, de azok kisebbek voltak.
Fotó: Márkus Tamás – Agro Jager News
Újrahúzás, pihi, pici alvás és 11 óra után jött még egy 150 cm-es. Gondoltam, az ember így tervezzen pihenést! Persze csak csodálkoztam, hogy milyen peca ez. Na, újrahúzás. Épp, hogy megint egy kis alvás és következett egy hihetetlen kapás. Majdnem kitépte a botot a tartóból! Egy nagyon erős hal, nagyon kemény fárasztás. Kb 20 perc és megláttam! Ezt nem hiszem el, 2 méter feletti. (210 cm). Ezt már fel sem fogtam. 3 db 2 méter feletti hal! Hihetetlen. Nagyon örültem,de azért már éreztem,hogy fájnak a karjaim,de erőt vettem magamon és újrahúztam. Éjjel egy körül volt, mikor lefeküdtem. Le van kötve 3 db 2m feletti halam. Csak örültem magamban és nem hittem el. Majd elaludtam. Hajnal 3 után jött az, amire még csak gondolni sem mertem. Brutális kapás! Bevágás, majd zsinórt kér. Nem hittem el. Két kézzel kapaszkodtam a botban és nagyon húzott a hal, a karjaim nagyon fájtak már. Fárasztás közben jöttem rá, hogy nincs már több pányvám, amivel biztonságosan le tudom kötni a halat és ez nagyon jó hal lesz.
Fotó: Márkus Tamás – Agro Jager News
Egy bő 20 perces birkózás után sikerült partra húznom az eddigi legnagyobb halam, 230 cm. Egy kisebb harcsát elengedtem, hogy ezt le tudjam kötni a reggeli fotózásig. És csak csodálkoztam!!! 4 db 2 méter feletti hal!!! Nem bírtam folytatni, pihentem. Még este szóltam egy barátomnak,hogy reggel legyen szíves jöjjön fotózni, mert van 2 komoly halam. Reggel ő sem hitt a szemének. A fáradtság miatt akkor még én sem fogtam fel, hogy milyen pecában volt részem.
Fotó: Márkus Tamás – Agro Jager News
A fotózás sem volt egyszerű ilyen nagy halakkal. Nem húztuk sokáig, mert a halak épsége mindennél fontosabb. Gyors fotózás után mindegyik épségben elúszott. Majd egy pici pihenés és pakolás. A következő napokban fogtam csak fel, hogy 4 db 2 méter feletti harcsát fogtam. Úristen!!! Fogtam már sok 2 méter feletti harcsát,de ilyen peca az életben csak egyszer van. Nem nagyon tudok hasonló fogásról Magyarországon. Hihetetlen,hogy milyen szerencsés vagyok. Aki horgászik, az tudja, hogy a horgászathoz szerencse is kell. Remélem egyszer minden harcsahorgásznak lesz ilyen pecában része.
Horgász baráti üdvözlettel: Márkus Tamás
Horgászat
IV. Országos Harcsafogó Bajnokság I. forduló
Véget ért a IV. Országos harcsafogó bajnokság első fordulója, ami a Tiszalúci Holt-Tiszán került megrendezésre, ahol 34 csapat indult. Ha pontosak az értesüléseim, 18 csapat fogott harcsát, összesen több mint 40 körüli a darabszám, ebből közel 31 kg-os a legnagyobb harcsa. 16 csapatnak viszont nem sikerült az első fordulóban értékelhető halat fogni.
Fotó: Zsolna Mihály, Vác Dunakanyar Catfish Team – Agro Jager News
Mi, sajnos az utóbbiak táborát erősítjük, pedig mi is a legjobb tudásunk szerint próbáltunk helytállni, ahogy minden résztvevő csapat. Az időjárás nem volt kegyes a versenyzőkhöz, a felmelegedő idő után, a verseny első napján, egy komolyabb hidegfront érkezett esővel, lehűléssel, ez sajnos a harcsák kapókedvét visszavetette. Ennek ellenére több versenyző, köztük mi is, rengeteg radar által érzékelt harcsáról, vagy szemmel látható harcsára utaló jelekről számolt be, több nagytestűről is.
Köszönjük a lehetőséget, hogy egy ilyen színvonalas versenyen vehettünk részt, egy csodálatos, vadregényes helyszínen. Nagyon jól éreztük magunkat, remek embereket, csapatokat ismertünk meg, nagyon jó volt barátokkal horgászni, sokat tanultunk ismét. Jó peca volt, még annak ellenére is, hogy értékelhető harcsát nem fogtunk, de sok más halfajhoz volt szerencsénk. A második fordulóra jobban összeszedjük magunkat és bízunk a kegyes időjárásban. Gratulálunk minden résztvevő csapatnak, főleg a dobogósoknak.
Fotó: Zsolna Mihály, Vác Dunakanyar Catfish Team – Agro Jager News
Még egyszer köszönjük a szervezőknek, a MOHOSZ nak, Tamás Véghnak, de főleg Tiszalúcnak, a helyi horgászoknak, stégtulajdonosoknak az önzetlen segítséget és a hatalmas bizalmat, amit még szinte sosem tapasztaltunk. Magasra tette a lécet a remek szervezéssel Tiszalúc.
Minden horgásznak csak ajánlani tudjuk ezt a horgászvizet, aki még nem ismeri, nem fog csalódni, ha ellátogat a Tiszalúci Holt-Tiszára. Nem ismertük még ezt a vizet, de ezek után biztos, hogy vissza fogunk még jönni horgászni. Reméljük hogy jövőre is itt lesz megszervezve a harcsafogó bajnokság valamelyik fordulója.
Sok harcsát! Jó fogásokat! Görbüljön mindenkinek!
A cikk publikálást a szerző engedélyezte az Agro Jager News részére
Írta és fényképezte: Zsolna Mihály, a Vác Dunakanyar Catfish Team tagja
A Vác Dunakanyar Catfish Team Facebook oldala itt érhető el
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Bár az utolsó éjszaka sem hozta meg a harcsák étvágyát, a versenyzők mégha fáradtan is, de feltöltődve várták az utolsó órákat. A Tiszalúci Holt-Tisza vadregényes világa és a soha nem tapasztalt vendégszeretet megismételni való élményként él a versenyzőkben.
Fotó: MOHOSZ
Az utolsó 24 órában már csak azok a csapatok tudtak harcsát fogni, akik az adott szakaszon megtalálták éppen azokat a halakat, amelyek hajlandók voltak kellő intenzitással táplálkozni. Ez legjobban a címvédő HEBOSZ-MADCAT csapatának sikerült (Bodnár János, Sárvári Mátyás Márk, Sós János), akik címvédőként az utolsó éjjelen megfogott 28 kilogramm feletti harcsával végül magabiztosan nyerték az idei OB első fordulóját.
Fotó: MOHOSZ
Második helyen végzett a Yuki Fighters Team (Pokoraczki Adrián, Pokoraczki István, Takács Tibor) akik remekül kihasználták azt a rövid időszakot, amikor a harcsák még aktívan táplálkoztak. A harmadik helyezett Catfish Boys Team (ifj. Pölöskei Tibor, Megyesi Attila) is gyorsan megfogta halait a B szektorban, ahol a verseny második felében már egyáltalán nem táplálkoztak a harcsák.
Az első forduló végeredménye itt érhető el
Forrás: MOHOSZ
Új eszközök és szankciók segítik a termelőket a felvásárlókkal szemben
Aszály információk: 2024. május 2.
A bütykös ásólúd újabb költése a mórahalmi Nagyszéksós-tavon
Mérsékelt emelkedés a FAO élelmiszerár-indexben
A négy kapitális harcsa
Lencsevégen az idei első szarvasborjú – GALÉRIÁVAL
21 százalékkal alacsonyabb a termelői ára a búzának, mint egy éve
Érdekes vonuló madárfajok a szegedi Fehér-tavon
Kékbegyek látványos nászrepülése Cserebökényben
A hazai vadállományunk egyedülálló nemzeti kincsünk
Újabb rekord született Ohaton
A három abnormális és az öreg hatos Orgoványon
A kitartás jutalma
A jászsági öreg harcos!
A négy kapitális harcsa
Őzbakvadászat Kömpöcön
A Rendőrmúzeum bemutatja: Tibi, a gyilkos őzbak
Farkasok és sakálok a Hargitán
Parókás bak esett a Mogyoróshegy Vt. területén
