Természetvédelem
Átadták a megújult Hegyestű geológiai bemutatóhelyet
2021 a projektmegvalósítások éve a nemzeti parkok életében, hiszen idén 30 beruházást adnak át az igazgatóságok országszerte, együttesen 8,7 milliárd forint értékben – jelentette ki Rácz András a Hegyestű Geológiai Bemutatóhely bővítését és részleges akadálymentesítését szolgáló fejlesztések átadásán.
2021 a projektmegvalósítások éve a nemzeti parkok életében, hiszen idén 30 beruházást adnak át az igazgatóságok országszerte, együttesen 8,7 milliárd forint értékben – jelentette ki Rácz András a Hegyestű Geológiai Bemutatóhely bővítését és részleges akadálymentesítését szolgáló fejlesztések átadásán.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság bemutatóhelye két pályázatnak köszönhetően, összesen 155 millió forintból újult meg – egyebek mellett új kiállítótérrel, játszótérrel, pihenőpadokkal, védőkorláttal és tereplépcsőkkel. Az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára beszédében úgy fogalmazott: a nemzeti parkokban zajló fejlesztéseknek köszönhetően javul a természeti környezet állapota, amely feltétele a versenyképességnek és egyben fennmaradásunk záloga.
Rácz András kitért arra, hogy egyre nagyobb az igény az aktív kikapcsolódás iránt és a nemzeti parkok népszerűsége is évről évre növekszik. Az igazgatóságok infrastrukturális hálózatát ezekhez a megnövekedett és megváltozott igényekhez igazítják a most zajló beruházások. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság jelenleg 44 létesítménnyel várja a látogatókat, de még a nyár-ősz folyamán 3 új látogatóközponttal bővül a kínálat.
A Hegyestűihez hasonló beruházások hosszú távú gondolkodásra utalnak, hiszen céljuk, hogy ezen értékek egész évben szolgálják az ide látogatókat – mondta el a rendezvényen Szekeres Pál, fogyatékos emberek társadalmi integrációjával kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos. Hozzátette: országszerte folyamatosan nyílnak meg a lehetőségek annak érdekében, hogy a kerekesszékes vendégek, az idősek vagy akár a babakocsival érkezők is ugyanúgy felfedezhessék ezeket az egyedülálló látnivalókat. A beruházás keretében részlegesen akadálymentesítették a fogadóépületet, valamint egy lift segítségével is megközelíthető a kiállítótér.
A Magyarországon zajló fejlesztéseknek köszönhetően megújulnak a hazai attrakciók és a szálláshelykínálat, hiszen az a cél, hogy a pandémia után frissített turisztikai kínálattal várják az érdeklődőket – mondta el Juhász Szabolcs, a Magyar Turisztikai Ügynökség turizmus szakmai igazgatóságának vezetője. Hozzátette: minden esély megvan arra, hogy az idei szezon a tavalyihoz hasonló, vagy akár még annál is sikeresebb legyen. Kiemelte: eddig júliusra 2 millió, augusztusra pedig 1,6 millió vendégéjszaka-foglalást rögzítettek. Kontrát Károly, a térség országgyűlési képviselője a projekt címére utalva úgy fogalmazott: nemes cél, hogy a rejtett kincseket bemutassák a nagyközönségnek, és így közkinccsé váljanak. Hozzátette: a Balaton-felvidék vonzó turisztikai célpont, sokan kíváncsiak erre a térségre az egész év során.
Egy határon átnyúló és egy GINOP projekt segítségével sikerült megújítani a Hegyestű Geológiai Bemutatóhelyet együttesen mintegy 155 millió forint értékben – mondta el a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója. Puskás Zoltán hangsúlyozta: az épület átalakításával egy komplett kiállítóteret hoztak létre, amely megismerteti a látogatókat a nemzeti park mellett az igazgatóság által kezelt Bakony–Balaton Geopark földtani értékeivel is. A bemutatóhely kényelmes és biztonságos megközelítését, illetve látogatását segíti a tereplépcsők és korlátok létesítése, emellett asztalokat, padok és egyedi pihenőágyakat helyeztek ki. A családokat egy új, árnyékolt játszótér várja, ezen kívül többnyelvű információs táblák ismertetik meg a vendégeket a térség természeti értékeivel.
Forrás: kormany.hu
Természetvédelem
Szemétszedés a Júlia úton a „Tavaszi Nagytakarítás” kampány keretében
Erdészek és önkéntesek szemetet szedtek a Síkvidéki Erdészet területén
Jelentős mennyiségű hulladékot szedett össze a több mint ötven fős csapat a Júlia út környékén.
Fotó: TAEG Zrt.
A TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. az AÖFK Tavaszi Nagytakarítás Kampányához csatlakozva hulladékgyűjtést szervezett április 9-re a Síkvidéki Erdészet Júlia út környéki területére. Az erdőgazdaság helyi és soproni személyzete kiegészülve a Soproni Egyetem két karáról – Erdőmérnöki Kar, Benedek Elek Pedagógiai Kar – érkező hallgatókkal és oktatókkal jelentős mennyiségű hulladékot gyűjtött össze a közutak és az erdőkbe vezető utak környezetéből.
Fotó: TAEG Zrt.
A nagyobb „gócpontokból” platónyi gumi és elektronikai hulladék is kikerült, de a begyűjtött kommunális hulladék többségét a műanyagflakonok és az alumíniumdobozok adták. Köszönjük a résztvevők lelkesedését és segítségét! Kérünk minden erdőlátogatót, hogy saját hulladékát ne az erdőterületen helyezze el, mivel az nem csak a természetre, de az erdőben kiránduló vagy ott munkát végző embertársainkra is veszélyt jelenthet!
Forrás: TAEG Zrt.
Természetvédelem
Halászmadarak az apaji halastavakon
Gyenge László természetfotós Apajon fényképezett.
Gyenge László természetfotós Apajon fényképezett. Élményeiről számolt be lapunknak:
Miután véget ért az északi kárókatonák inváziója, fő halpusztítónak maradtak a szürke gémek (a nálunk költő kárókatonák mellett). Mindkét faj hazai állománya nagyjából 3000 költőpár. És természetesen ott koncentrálódnak, ahol sok a hal, például a halastavakon.
Fotó: Gyenge László – Agro Jager News
Apaj határában van egy nagy halastórendszer, ahová rendszeresen járok madarakat fotózni. Az üzemvitel része, hogy egyes tavakat lehalászás után időnként leeresztenek. A tómeder mélyebb gödreiben mindig marad valamennyi víz és benne persze halak is, amelyek szinte vonzzák a hallal élő madarak sokaságát. Az említett apaji tavak térségében mostanában vagy 200 szürke gém, tucatnyi vörös gém, kárókatona, néhány fehér és fekete gólya, rétisas, halászsas, búbosvöcsök és számtalan sirály igyekszik éhségét csillapítani, többnyire a sekély vízben megrekedt halakból.
Fotó: Gyenge László – Agro Jager News
Képeimen a szürke gémek halászatát illusztráltam. Erős csőrvágásukkal ők bizony kilós vagy annál is nagyobb pontyokat képesek megszigonyozni, aztán zsákmányukat vagy le tudják nyelni, vagy sem. Ha túl nagynak bizonyul számukra valamely halálra szúrt hal, annak teteméből leginkább a sirályok lakmároznak.
Írta és fényképezte: Gyenge László
Mezőgazdaság
Idén hamarabb várható a hazánkban újonnan megjelent, veszélyes Hyalomma kullancsok felbukkanása is
Kutatók figyelik az új Hyalomma kullancsok terjedését
Immár negyedik éve zajlik a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont (HUN-REN ÖK) Kullancsfigyelő programja, melynek célja a Magyarországon újonnan megjelenő, nem őshonos Hyalomma kullancsok megtelepedésének és terjedésének vizsgálata. A kutatás a citizen science módszerével, azaz lakossági bejelentések alapján gyűjt adatokat ezekről a veszélyes kullancsfajokról. A talált példányok beazonosításáról, illetve a beküldés módjáról a www.kullancsfigyelo.hu weboldalon tájékozódhatnak az érdeklődők.
1. ábra: A képen jól látszanak a Hyalomma és a másik két hazai faj közötti különbségek. Jobb oldalon a közönséges kullancs nősténye látható.
A tavaszias februári időjárás kihat a kullancsok gazdaállataira, így magukra a vérszívókra is, emiatt idén korábban találkozhatunk az őshonos és a behurcolt fajokkal egyaránt. A HUN-REN ÖK kutatói által 2021-ben indított közösségi kutatási program segítségével az elmúlt három év során összesen 14 Hyalomma-egyedet sikerült begyűjteni az ország különböző pontjairól. Ezeknek a vérszívóknak a monitorozása különösen fontos, mivel képesek számos kórokozó, például a krími-kongói vérzéses láz vírusának terjesztésére, amely akár 30%-os halálozási aránnyal is járhat. Ezek a kullancsok tőlünk délebbre őshonosak, de a vándormadarak segítségével könnyen terjednek északabbra. A globális felmelegedés hatására egyre nagyobb eséllyel maradnak életben és találnak megfelelő körülményeket a mi éghajlatunkon is. Szerencsére a vándormadarak nem hordozzák a krími-kongói vérzéses láz vírusát, ezért viszonylag kicsi az esély arra, hogy egy fertőzött kullanccsal találkozzunk. A Hyalomma-k több szempontból is különböznek a széleskörűen ismert hazai kullancsfajoktól, ami segíthet a beazonosításukban is: nagyobbak és gyorsabbak a hazai fajoknál, sötét, egyszínű pajzs jellemző rájuk, lábaik pedig látványosan csíkosak. Mindez szabad szemmel is látható.
A projekt indítása óta több száz lakossági bejelentés érkezett a Kullancsfigyelő csapatához, és az így kapott példányokat nagyrészt más hazai fajok egyedeiként sikerült beazonosítani. A 14 beérkezett Hyalomma vizsgálata jelenleg is zajlik, ám szerencsére a már említett krími-kongói vérzéses láz vírusa ez idáig egyik egyedben sem volt kimutatható. További figyelemre ad okot, hogy a 14 beküldött kullancsot döntő többségében nagytestű emlősökön találták, például lovon, szarvasmarhán, szamáron, így a program keretében kiemelten fontos a nagyállattartással foglalkozók elérése és tájékoztatása. A monitorozás szempontjából emellett különös figyelmet érdemelnek azok az egyedek, amelyeket már a tavaszi hónapokban sikerült azonosítani, mert ez arra utalhat, hogy a kullancs nem egy vándormadárral érkezett idén az országba, hanem itt telelt át, vagy akár itt is kelt ki egy nőstény által rakott tojásból.
A HUN-REN ÖK továbbra is kéri a lakosságot, hogy a talált kullancspéldányokat alaposan figyeljék meg, és amennyiben úgy vélik, hogy Hyalomma-egyedet találtak, őrizzék meg jól záró tégelyben, és jelezzék a kutatóknak. A bejelentés módjáról a program honlapján, a www.kullancsfigyelo.hu-n érhető el bővebb információ, az oldalon emellett látványos ábrák és részletes leírások segítik a Hyalomma-k felismerését és a további tájékozódást.
A Velence-tavi őzbak
A kitartás jutalma
KITEKINTŐ: Szerbia – Fenyvesi István Belgrádban tartott előadást
12 tanács a vadelütések elkerülése érdekében
A magyar fogyasztók aflatoxin terhelését vizsgálták a Nébih szakemberei
Óriási lehetőség előtt áll az agrárium, amire mindenkinek fel kell készülni
Újabb rekord született Ohaton
A három abnormális és az öreg hatos Orgoványon
Az EU-ban 10 százalékkal több napraforgótermés várható idén
Békés és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyét újra elérte a madárinfluenza
Újabb rekord született Ohaton
Kártékonyvadgyérítés J-N-Szolnok vármegyében
Díjazták a sakálgyérítő verseny legjobbjait
A három abnormális és az öreg hatos Orgoványon
A vadkanom
Újabb eredményes dúvadhét Dél-Hevesben
Karakas István: Gondolatok napjaink vadgazdálkodásáról
Őzbakot mentettek Szárazd és Gyönk határában
V. B-A-Z vármegyei Dúvadgyérítési hét
