Keressen minket

Természetvédelem

Átadták a megújult Hegyestű geológiai bemutatóhelyet

2021 a projektmegvalósítások éve a nemzeti parkok életében, hiszen idén 30 beruházást adnak át az igazgatóságok országszerte, együttesen 8,7 milliárd forint értékben – jelentette ki Rácz András a Hegyestű Geológiai Bemutatóhely bővítését és részleges akadálymentesítését szolgáló fejlesztések átadásán.

Közzétéve:

2021 a projektmegvalósítások éve a nemzeti parkok életében, hiszen idén 30 beruházást adnak át az igazgatóságok országszerte, együttesen 8,7 milliárd forint értékben – jelentette ki Rácz András a Hegyestű Geológiai Bemutatóhely bővítését és részleges akadálymentesítését szolgáló fejlesztések átadásán.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság bemutatóhelye két pályázatnak köszönhetően, összesen 155 millió forintból újult meg – egyebek mellett új kiállítótérrel, játszótérrel, pihenőpadokkal, védőkorláttal és tereplépcsőkkel. Az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára beszédében úgy fogalmazott: a nemzeti parkokban zajló fejlesztéseknek köszönhetően javul a természeti környezet állapota, amely feltétele a versenyképességnek és egyben fennmaradásunk záloga.

Rácz András kitért arra, hogy egyre nagyobb az igény az aktív kikapcsolódás iránt és a nemzeti parkok népszerűsége is évről évre növekszik. Az igazgatóságok infrastrukturális hálózatát ezekhez a megnövekedett és megváltozott igényekhez igazítják a most zajló beruházások. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság jelenleg 44 létesítménnyel várja a látogatókat, de még a nyár-ősz folyamán 3 új látogatóközponttal bővül a kínálat.

Fotó: Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság

A Hegyestűihez hasonló beruházások hosszú távú gondolkodásra utalnak, hiszen céljuk, hogy ezen értékek egész évben szolgálják az ide látogatókat – mondta el a rendezvényen Szekeres Pál, fogyatékos emberek társadalmi integrációjával kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos. Hozzátette: országszerte folyamatosan nyílnak meg a lehetőségek annak érdekében, hogy a kerekesszékes vendégek, az idősek vagy akár a babakocsival érkezők is ugyanúgy felfedezhessék ezeket az egyedülálló látnivalókat. A beruházás keretében részlegesen akadálymentesítették a fogadóépületet, valamint egy lift segítségével is megközelíthető a kiállítótér.

A Magyarországon zajló fejlesztéseknek köszönhetően megújulnak a hazai attrakciók és a szálláshelykínálat, hiszen az a cél, hogy a pandémia után frissített turisztikai kínálattal várják az érdeklődőket – mondta el Juhász Szabolcs, a Magyar Turisztikai Ügynökség turizmus szakmai igazgatóságának vezetője. Hozzátette: minden esély megvan arra, hogy az idei szezon a tavalyihoz hasonló, vagy akár még annál is sikeresebb legyen. Kiemelte: eddig júliusra 2 millió, augusztusra pedig 1,6 millió vendégéjszaka-foglalást rögzítettek. Kontrát Károly, a térség országgyűlési képviselője a projekt címére utalva úgy fogalmazott: nemes cél, hogy a rejtett kincseket bemutassák a nagyközönségnek, és így közkinccsé váljanak. Hozzátette: a Balaton-felvidék vonzó turisztikai célpont, sokan kíváncsiak erre a térségre az egész év során.

Fotó: Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság

Egy határon átnyúló és egy GINOP projekt segítségével sikerült megújítani a Hegyestű Geológiai Bemutatóhelyet együttesen mintegy 155 millió forint értékben – mondta el a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója. Puskás Zoltán hangsúlyozta: az épület átalakításával egy komplett kiállítóteret hoztak létre, amely megismerteti a látogatókat a nemzeti park mellett az igazgatóság által kezelt  Bakony–Balaton Geopark földtani értékeivel is. A bemutatóhely kényelmes és biztonságos megközelítését, illetve látogatását segíti a tereplépcsők és korlátok létesítése, emellett asztalokat, padok és egyedi pihenőágyakat helyeztek ki. A családokat egy új, árnyékolt játszótér várja, ezen kívül többnyelvű információs táblák ismertetik meg a vendégeket a térség természeti értékeivel.

Forrás: kormany.hu

Természetvédelem

Rövid vendégség: batlacsapat pihent meg a Kisbogárzói-tavon

Nyolc példányból álló batlacsapatot sikerült megfigyelni a Körös-Maros Nemzeti Parkban.

Published

on

Április 24-én egy nyolc példányból álló batlacsapatot sikerült megfigyelni a Körös-Maros Nemzeti Parkban, a Kisbogárzói-tavon. A madarak csak rövid ideig tartózkodtak itt, másnap már továbbindultak költőhelyükre.

A fotó illusztráció. Készítette: Motkó Béla

Kardoskút térségében most a szárazság az úr, egyedül a nemzeti park igazgatóság Sóstói Állattartótelepének közelében található Kisbogárzói-tóban van víz. Nem csoda hát, hogy a batlák kis létszámú csapata éppen itt állt meg pihenni. A délutáni órákban érkeztek, majd táplálkozás után az éjszakát is a tavon töltötték, másnap viszont már nem láttuk őket.

A batlák a Szaharától délre eső területeken, a trópusi Afrikában töltik a telet, s áprilisban térnek vissza költőhelyükre. A XIX-XX. század fordulóján még nagy számban költöttek Magyarországon, a Kis-Balatonon például több százas telepük volt. Aztán hosszú kihagyás után, az 1980-as években jelentek meg ismét költőfajként. Napjainkban csak a Hortobágyon költenek rendszeresen, de csak kis számban, 10-15 pár. Az utóbbi évtizedekben néhány alkalommal a Kis-Sárréten is költöttek.

A batlák hazánkban is általában nádasokban fészkelnek, s mivel kevesen vannak, ezért a többi gémfajjal közös telepeken rakják le tojásaikat. Ha lehetőségük van rá, akkor próbálnak a nagyobb növényzetben maradni, rejtve a kíváncsi szemek elől. Táplálékul főként puhatestűeket és férgeket fogyasztanak, de megeszik a kétéltűeket, ebihalat is, szinte mindent, amit csak találnak a vízben.

A nemzeti park Kardoskúti Fehértó részterületén szinte minden évben megfigyelünk vonuló batlákat. Tavaly egy népesebb, 19 példányból álló csapatot is láttunk a Fehér-tó közelében található barackosi élőhelyen.

Forrás: KMNP

Tovább olvasom

Természetvédelem

Anyák napján érkezett a Körösvölgyi Állatpark legifjabb lakója

Anyák napján, a délelőtti órákban adott életet borjának egy gímszarvastehén a Körösvölgyi Állatparkban.

Published

on

Különleges és megható eseménynek lehettek tanúi a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság szarvasi bemutatóhelyének, a Körösvölgyi Állatparknak a látogatói május első vasárnapján. Anyák napján ugyanis a délelőtti órákban adott életet borjának az egyik gímszarvastehén.

Fotó: KMNP

Az új jövevény érkezése nemcsak a természet örök körforgásának szép példája, hanem szimbolikus üzenetet is hordoz ezen a jeles napon. A szarvasborjak általában késő tavasszal, kora nyáron jönnek világra, így az időzítés teljesen természetes – mégis különleges, hogy éppen Anyák napjára esett az első borjú érkezése. A nőivarú kisborjú egészséges, már az első órákban lábra állt, és anyja gondoskodó közelségében tölti első napjait.

A szarvastehenek rendkívül odaadó anyák: a néhány perces ellést követően gondosan tisztogatják borjukat, majd biztonságos, rejtett helyen pihentetik. A kicsinyek bundája kezdetben pettyes, ami kiváló rejtőszínt biztosít számukra a fűben és az aljnövényzetben. Az első hetekben a ragadozók elleni védelemként a borjak „szagmentesek” és többnyire mozdulatlanul lapulnak, míg anyjuk táplálkozni jár, majd visszatér hozzájuk szoptatni.

A Körösvölgyi Állatpark látogatói az elkövetkező hetekben megpillanthatják a fiatal állatot, amint anyja közelében fedezi fel környezetét. Az állatpark munkatársai arra kérik a vendégeket, hogy fokozott figyelemmel és nyugalommal közelítsenek a kifutóhoz, hiszen ebben az érzékeny időszakban különösen fontos az anya és borja zavartalan együttléte.

Látogassanak el a parkba és ismerjék meg közelebbről az állatpark legifjabb lakóját!

Forrás: KMNP

Tovább olvasom

Természetvédelem

Szalakóta Zalában

Természetvédelmi szakemberek szalakótát figyeltek meg a Nyugat-Zala Tájegységben

Published

on

Április 29-én munkatársaink, Schneidler Viktor és Magyari Máté a Nyugat-Zala Tájegységben igencsak meglepődve fékeztek le, majd tolattak vissza egy helyi faiskola melletti kerítésnél, ugyanis annak egyik oszlopán egy szalakóta (Coracias garrulus) üldögélt.

Magyari Máté, BfNPI

A szalakóta a Dunántúlon vonulási időben is különösen ritkának számít, kivéve Fejér megyét, ahol az utóbbi évtizedben stabil és növekvő állománya alakult ki. Egykoron, amikor még a legeltetéses gazdálkodás hétköznapi volt és a hatalmas, vegyszerezett monokultúrás szántók helyett változatos és fajgazdag, öreg fákkal tarkított legelők borították a tájat, valamennyi dunántúli megyében előfordult kisebb-nagyobb számban. Azonban a gazdálkodási szerkezet gyökeres megváltozása és a rovarok totális irtására törekvő gyakorlat, mely ragadozómadarainkat is megtizedelte, az 1970-80-as évekre a Dunántúlon kvázi megszüntette a faj állományait. Valaha Zala megyében is előfordult, különösen a Hetés környékén, az emberek népiesen „ződ bákány”-nak nevezték. Napjainkban keletről lassacskán terjed újra a gyönyörű, kék tollú faj, működési területünkön Veszprém megyében tavalyelőtt öt, Észak-Somogyban tavaly két költőpár telepedett meg és várhatóan tovább terjeszkednek. Zalában az utóbbi évtizedben vonulási időszakban került megfigyelésre mindössze 4-5 alkalommal , olykor a megfigyelő számára is csak pár pillanatra. Most másodszor sikerült fényképpel dokumentálni e csodálatos madár példányát megyénkben.

Megtelepedését és védelmét odúkihelyezéssel igyekszünk elősegíteni az arra alkalmas élőhelyeken, ahol még kiterjedt legelők és az azokhoz kapcsolódó gazdag rovarvilág található.

Szöveg és fotó: Magyari Máté, BfNPI

Tovább olvasom