Természetvédelem
Bálványfa elleni védekezés a Muránál
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság két saját vagyonkezelésű területén 2022 októberében Igazgatóságunk munkatársai a faj közel 600 példányát kezelték kémiai védekezési eljárással.
Fotó: Biró Éva, Magyari Máté, Právics Márk – Balaton-felvidéki Nemzeti Park
A mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima) agresszívan terjedő idegenhonos, inváziós fafaj, mely hazánk számos területén elterjedt és ott jelentős állományokat alakított ki. Zala megye, azon belül a Mura mente (HUBF20043) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület szerencsésebb helyzetben van, ahol ugyan már megjelent a faj, de csak pár előfordulásra korlátozódik és terjedése még csekély.
Fotó: Biró Éva, Magyari Máté, Právics Márk – Balaton-felvidéki Nemzeti Park
A mirigyes bálványfa akár 25–30 m magas fás szárú, lombhullató faj, amely a bálványfafélék családjába (Simaroubaceae) tartozik. Kérge szürkés színezetű, hosszanti irányú, rövid repedésekkel tarkított. Vesszői középbarnák, törékenyek. Friss hajtásai zöldesek vagy vöröslőek. Szórt állású levelei akár 1 m hosszúságúra is megnőhetnek, páratlanul szárnyasan összetettek; fejlettségüktől függően 13–41, hosszúkás tojásdad alakú, hegyes, ép szélű levélkéből állnak. Levélkéinek mindkét oldalát mikroszkopikus méretű mirigyszőrök fedik, amelyek a bálványfára jellemző kellemetlen szagú illóolajat termelik. Termése lependékcsomó. A lependékek hosszában csavarodottak, lehulláskor vízszintesen forognak, így oldalirányban is képesek haladni (ellentétben a juharok vagy a hársak termésével). Magja hosszú ideig csírázóképes, csírázásához azonban meleget és nedvességet igényel. Magról, valamint vegetatív úton is intenzíven terjed és rövid idő alatt képes nagy területeket elözönleni.
Fotó: Biró Éva, Magyari Máté, Právics Márk – Balaton-felvidéki Nemzeti Park
A faj nemcsak hazánkban, de globális léptékben is a legjelentősebb természetvédelmi és gazdasági károkat okozó inváziós fafajok közé tartozik. 2019-ben felkerült az Európai Unió inváziós listájára is (Európai Parlament és Tanács 1143/2014/EU rendelete (2014. október 22.) az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről), ezért az ellene való védekezés jogszabályi kötelezettség is!
A mirigyes bálványfa erős sarjképző hajlama miatt a mechanikai védekezés kevéssé hatékony, míg a biológiai védekezési eljárásokra ugyan vannak kísérletek, de a széleskörű alkalmazása még nem megoldott. Így a rendelkezésre álló hazai szakirodalmi módszertant követve, Igazgatóságunk munkatársai vegyszeres beavatkozást végeztek két Mura melletti bálványfával fertőzött területen.
Elsősorban a nagyméretű, magtermő fák kezelését végeztük el törzsinjektálás módszerével (a terület kb. 75%-án, megközelítőleg 300 egyeden). 8 cm-es törzsátmérő felett, 8-as fafúró fejjel 45 fokos szögben furatokat készítettünk. Állatorvosi tömegoltóval 75%-os glifozát hatóanyagot tartalmazó oldatot juttattunk a furatokba. Majd kezelést követően szilikonnal furatzárást végeztünk a párolgás megakadályozására. Az injektálással egy időben az idős egyedek mellett lévő sarjak egy részének (~300 egyed) kenését is elvégeztük 31,8 %-os koncentrációban (tapadást és felszívódást segítő anyagok hozzáadásával). A bálványfa vékony kérgére juttatott vegyszer a fiatal sarjak esetében egyéb beavatkozás nélkül, a vastagabb sarjak esetében kéreghántást követően került felvitelre. A faj visszaszorítása érdekében jövőre a kimaradt sarjak, nagyobb méretű egyedek esetében további, valamint szükség esetén ismétlő kezelésekre kerül sor.
A mirigyes bálványfa visszaszorítását célzó beavatkozások részben a LIFE17 IPE/HU/000018 – LIFE IP Grassland-HU (A pannon gyepek és kapcsolódó élőhelyek hosszú távú megőrzése az Országos Natura 2000 Priorizált Intézkedési Terv stratégiai intézkedéseinek megvalósításával c.) projekt keretében, a Nyugat-Zala Tájegység és a Természetmegőrzési Osztály együttműködésében valósult meg.
Kezelést végezte:
Magyari Máté, Dr. Lőkkös Andor, Právics Márk, Schneidler Viktor (Nyugat-Zala Tájegység)
Biró Éva, Gerencsér Beáta (TMO)
Képek: Biró Éva, Magyari Máté, Právics Márk
Szöveg: Biró Éva
Forrás: Balaton-felvidéki Nemzeti Park
Természetvédelem
Rövid vendégség: batlacsapat pihent meg a Kisbogárzói-tavon
Nyolc példányból álló batlacsapatot sikerült megfigyelni a Körös-Maros Nemzeti Parkban.
Április 24-én egy nyolc példányból álló batlacsapatot sikerült megfigyelni a Körös-Maros Nemzeti Parkban, a Kisbogárzói-tavon. A madarak csak rövid ideig tartózkodtak itt, másnap már továbbindultak költőhelyükre.
A fotó illusztráció. Készítette: Motkó Béla
Kardoskút térségében most a szárazság az úr, egyedül a nemzeti park igazgatóság Sóstói Állattartótelepének közelében található Kisbogárzói-tóban van víz. Nem csoda hát, hogy a batlák kis létszámú csapata éppen itt állt meg pihenni. A délutáni órákban érkeztek, majd táplálkozás után az éjszakát is a tavon töltötték, másnap viszont már nem láttuk őket.
A batlák a Szaharától délre eső területeken, a trópusi Afrikában töltik a telet, s áprilisban térnek vissza költőhelyükre. A XIX-XX. század fordulóján még nagy számban költöttek Magyarországon, a Kis-Balatonon például több százas telepük volt. Aztán hosszú kihagyás után, az 1980-as években jelentek meg ismét költőfajként. Napjainkban csak a Hortobágyon költenek rendszeresen, de csak kis számban, 10-15 pár. Az utóbbi évtizedekben néhány alkalommal a Kis-Sárréten is költöttek.
A batlák hazánkban is általában nádasokban fészkelnek, s mivel kevesen vannak, ezért a többi gémfajjal közös telepeken rakják le tojásaikat. Ha lehetőségük van rá, akkor próbálnak a nagyobb növényzetben maradni, rejtve a kíváncsi szemek elől. Táplálékul főként puhatestűeket és férgeket fogyasztanak, de megeszik a kétéltűeket, ebihalat is, szinte mindent, amit csak találnak a vízben.
A nemzeti park Kardoskúti Fehértó részterületén szinte minden évben megfigyelünk vonuló batlákat. Tavaly egy népesebb, 19 példányból álló csapatot is láttunk a Fehér-tó közelében található barackosi élőhelyen.
Forrás: KMNP
Természetvédelem
Anyák napján érkezett a Körösvölgyi Állatpark legifjabb lakója
Anyák napján, a délelőtti órákban adott életet borjának egy gímszarvastehén a Körösvölgyi Állatparkban.
Különleges és megható eseménynek lehettek tanúi a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság szarvasi bemutatóhelyének, a Körösvölgyi Állatparknak a látogatói május első vasárnapján. Anyák napján ugyanis a délelőtti órákban adott életet borjának az egyik gímszarvastehén.
Fotó: KMNP
Az új jövevény érkezése nemcsak a természet örök körforgásának szép példája, hanem szimbolikus üzenetet is hordoz ezen a jeles napon. A szarvasborjak általában késő tavasszal, kora nyáron jönnek világra, így az időzítés teljesen természetes – mégis különleges, hogy éppen Anyák napjára esett az első borjú érkezése. A nőivarú kisborjú egészséges, már az első órákban lábra állt, és anyja gondoskodó közelségében tölti első napjait.
A szarvastehenek rendkívül odaadó anyák: a néhány perces ellést követően gondosan tisztogatják borjukat, majd biztonságos, rejtett helyen pihentetik. A kicsinyek bundája kezdetben pettyes, ami kiváló rejtőszínt biztosít számukra a fűben és az aljnövényzetben. Az első hetekben a ragadozók elleni védelemként a borjak „szagmentesek” és többnyire mozdulatlanul lapulnak, míg anyjuk táplálkozni jár, majd visszatér hozzájuk szoptatni.
A Körösvölgyi Állatpark látogatói az elkövetkező hetekben megpillanthatják a fiatal állatot, amint anyja közelében fedezi fel környezetét. Az állatpark munkatársai arra kérik a vendégeket, hogy fokozott figyelemmel és nyugalommal közelítsenek a kifutóhoz, hiszen ebben az érzékeny időszakban különösen fontos az anya és borja zavartalan együttléte.
Látogassanak el a parkba és ismerjék meg közelebbről az állatpark legifjabb lakóját!
Forrás: KMNP
Természetvédelem
Szalakóta Zalában
Természetvédelmi szakemberek szalakótát figyeltek meg a Nyugat-Zala Tájegységben
Április 29-én munkatársaink, Schneidler Viktor és Magyari Máté a Nyugat-Zala Tájegységben igencsak meglepődve fékeztek le, majd tolattak vissza egy helyi faiskola melletti kerítésnél, ugyanis annak egyik oszlopán egy szalakóta (Coracias garrulus) üldögélt.
Magyari Máté, BfNPI
A szalakóta a Dunántúlon vonulási időben is különösen ritkának számít, kivéve Fejér megyét, ahol az utóbbi évtizedben stabil és növekvő állománya alakult ki. Egykoron, amikor még a legeltetéses gazdálkodás hétköznapi volt és a hatalmas, vegyszerezett monokultúrás szántók helyett változatos és fajgazdag, öreg fákkal tarkított legelők borították a tájat, valamennyi dunántúli megyében előfordult kisebb-nagyobb számban. Azonban a gazdálkodási szerkezet gyökeres megváltozása és a rovarok totális irtására törekvő gyakorlat, mely ragadozómadarainkat is megtizedelte, az 1970-80-as évekre a Dunántúlon kvázi megszüntette a faj állományait. Valaha Zala megyében is előfordult, különösen a Hetés környékén, az emberek népiesen „ződ bákány”-nak nevezték. Napjainkban keletről lassacskán terjed újra a gyönyörű, kék tollú faj, működési területünkön Veszprém megyében tavalyelőtt öt, Észak-Somogyban tavaly két költőpár telepedett meg és várhatóan tovább terjeszkednek. Zalában az utóbbi évtizedben vonulási időszakban került megfigyelésre mindössze 4-5 alkalommal , olykor a megfigyelő számára is csak pár pillanatra. Most másodszor sikerült fényképpel dokumentálni e csodálatos madár példányát megyénkben.
Megtelepedését és védelmét odúkihelyezéssel igyekszünk elősegíteni az arra alkalmas élőhelyeken, ahol még kiterjedt legelők és az azokhoz kapcsolódó gazdag rovarvilág található.
Szöveg és fotó: Magyari Máté, BfNPI
KITEKINTŐ: Németország – ASP Wiesbadenben: csökkentették a korlátozási zónákat
Nyugállományba vonult Csonka Tibor, a GEMENC Zrt. vezérigazgatója
Fontos a hazai juhállomány védelme
2026-ban is elindultak a határszemle ellenőrzések
KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról
KITEKINTŐ: Visszatértek a jávorszarvasok Németországba
Segédlet a jogszerű drónos növényvédelmi munkavégzéshez
Rövid vendégség: batlacsapat pihent meg a Kisbogárzói-tavon
Rendőrnapi elismerések
Min változtat a hangtompító?
Őzbaknyitány 2026: Terítéken az első őzbak Biharnagybajomban
Több mint egy tucat lőfegyvert foglaltak le a győri nyomozók – csak egyre volt engedély
FRANCHI: Őzbakcsomag a FROMMER Vadászboltban
Életbak puskavégen
KITEKINTŐ (Románia): Engedély nélkül lelőttek egy medvét, őrizetbe vettek két vadászt
KITEKINTŐ (Románia): Drámai mértékben csökkent a mezei vadállomány az aranysakálok elszaporodása miatt
A nagy bajszos
Új kutyajóléti szabályok: ezt kell tudniuk a vadászoknak
Szirti sassal vadászott a macskákra
