Horgászat
A Hévízi-tó „új” halfaja a párducmintás vértesharcsa (Pterygoplichthys disjunctivus)
Új halfajt találtak a Hévízi-tóban
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálatának tagjai, a „Hévízi-tó átfogó tóvédelmi programjának megvalósítása” című KEHOP projekt keretein belül 2019 óta rendszeresen végeznek halászati tevékenységet és búvármerülést a Hévízi-tóban.
Fotó: Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság
A Balaton-felvidék, a Dél-Bakony, a Tapolcai-medence, a Keszthelyi-fennsík és a délnyugatra nyúló Kis-Balaton medencéje tartozik a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz, amelyet 1997-ben hoztak létre, elsősorban hat tájvédelmi körzet összevonásával. Ábra: BfNPI
Ezeknek a természetvédelmi célú beavatkozásoknak az elsődleges célja, hogy minél több ismeretet szerezzenek a tóban előforduló állat- és növényfajokról, valamint az, hogy az őshonos élőlényeket veszélyeztető idegenhonos/invazív fajok egyedszámát csökkentsék.
2022. február 22-én délelőtt Búzás Előd és Sinka Gábor természetvédelmi őrök a Hévízi-tó partja mentén hajtottak végre búvár merülést. A merülés célja a tó sekélyebb régiójában (2-5 méter) előforduló halakról fotó dokumentáció készítése. A merülés során, a tó nyugati partjánál lévő agyagos lejtőn, 4 méteres mélységben egy eddig még nem látott halfaj egyedére lettek figyelmesek.
A közel 60 cm testhosszúságú, a trópusi akváriumokból ismert „algaevő harcsára” emlékeztető hal egy agyagba vájt üreg előtt lebegett. A hal a búvárok közeledtére sem hagyta ott az üreget, így lehetőséget adott fotók készítésére.
A merülést követően elkezdték a képeket elemezni, de a faj meghatározásához még nem sikerült elegendő információt kiolvasni a képekből. Csak a családot ismerték fel: Loricariidae – tepsifejűharcsa-félék. A képek elemzésén túl elkezdték a fellelhető szakirodalmat is átnézni, hogy találkozott-e már valaki ezzel a fajjal. Az interneten fellelhető cikkekben sehol sem említettek ilyen fajt, de egy 2020-ban, Katona József búvár által készített videofelvételen feltűnt egy vértesharcsa. Persze a faj a videófelvétel alapján sem vált határozhatóvá, így megszületett az elhatározás: újra merülni kell.
Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!
2022. március 1-én a BfNPI két búvár természetvédelmi őre újabb merülést hajtott végre, hogy ha sikerül megtalálniuk az egy héttel korábban felfedezett fészket, akkor minél több fotót készítsenek a valószínűsíthetően a fészkét őrző halról. A merülés során a tó forráskürtőjének nyugati falán, mintegy 7 méteres mélységben, egy párkányon a korábban fotózott példánynál sokkal élénkebb színű, de ugyanolyan kinézetű halat sikerült fotózni, majd emelkedés közben az agyaglejtőn apró halivadékokról készültek fotók, végül sikerült megtalálni a fészket is. A harcsa még mindig a fészek bejárata előtt lebegett, de körülötte több száz fiatal egyed (1-2 cm hosszúak) úszkált. Ekkor rajzottak ki a fészekből az ivadékok. A rengeteg fotó elkészítését követően az üreg mellé egy számozott műanyag jelölőpálcát tűztek le.
Fotó: Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság
A fotók elemzése során sikerült a fajt is meghatározni: párducmintás vértesharcsa (Pterygoplichthys disjunctivus) az újonnan előkerült faj. Sajnos mindjárt sikerült azt is bizonyítani, hogy szaporodó állománya van jelen a tóban.
A 2022. március 11-én, 18-án és május 4-én végrehajtott búvármerülések során a faj több kifejlett egyedét is sikerült videófelvételeken megörökíteni 8-14 méteres mélységben a forráskürtő nyugati sziklafalának üregeiben, valamint korábbi fészeküreget is sikerült találni.
A 2022. június 15-én végrehajtott merülés során egy friss üreg előtt sikerült fotókat és videófelvételeket készíteni az évben már a második „fészekalját” őrző hím párducmintás vértesharcsáról, a fészeküreget ismét megjelölték.
2022-ben már nem került sor több búvármerülésre. Minden merülés során találkoztak a búvárok a csak a Hévízi-tóban honos törpenövésű ponttyal (Cyprinus carpio) és a következő idegenhonos fajok egyedeivel: naphal (Lepomis gibbosus), jukatáni fogasponty „Blackmolly” változata (Poecilia sphenops), szivárvány sügér (Herotilapia multispinosa).
2023. április 4-én került sor újabb búvármerülésre, ekkor a párducmintás vértesharcsa felnőtt populációjából 3 különböző egyedet sikerült lefényképezni.
Az eltelt egy év során igyekeztünk irodalmi forrásokat felkutatni erről az új jövevényről. Vajon milyen hatással van/lesz a tó ökológiai rendszerére? Okozhat-e problémát és ha igen milyen jellegűt? Van-e bármiféle tapasztalat a betelepítését/behurcolását követő változásokról?
Ezekre a kérdésekre igyekeztünk válaszokat keresni, és amit találtunk az nem volt szívderítő.
A tepsifejűharcsa-félék családjába (Loricariidae) több mint 700 faj tartozik. Mindannyian Közép- és Dél-Amerikából származnak, testüket erős csontpajzsok védik, nagyrészt növényekkel táplálkoznak. Élőhelyeik többnyire gyors folyású folyók, patakok 3.000 méteres tengerszint feletti magasságig, de előfordulnak szinte minden egyéb vizes élőhelyen is, brakkvizes torkolatokban, alacsony pH-jú „fekete vizekben”, barlangok vízfolyásaiban.
A párducmintás vértesharcsa (Pterygoplichthys disjunctivus) Brazíliában és Bolíviában őshonos, a Rio Madeira medencéjében és mellékfolyóiban. Nem túl magas a hőmérsékleti igénye, 22°C feletti vízben már jól érzi magát. Bár élőhelyén viszonylag lágy a víz, jól alkalmazkodik a közép-kemény vízhez is.
Az egyik legnagyobb méretűre megnövő faj a családon belül, kifejlett egyedei elérhetik akár a 60-70 cm-es testhosszúságot is. A Hévízi-tóban látott egyedek közül több is meghaladta az 50 cm-es testhosszt.
Fiatal korban a tapadószájuk segítségével még sok algát, moszatot fogyasztanak, idősebb korukban már növényekkel és elpusztult állatok tetemeivel is táplálkoznak.
Szaporodásuk során akár méteres járatokat is vájnak a folyók partjába (ezt a Hévízi-tóban is tapasztaltuk). A nőstények a járatokba helyezik az ikráikat, amiket a hímek gondosan őriznek.
A világ számos pontjára betelepítették: USA/Florida, India, Indonézia, Japán, Szingapúr, Tajvan, Fülöp-szigetek, kivadult állományai élnek Bangladesben, Hondurasban, Törökországban, Malajziában, Mexikóban és Puerto Ricoban is. Ezekben az országokban inváziós fajként viselkedik.
Egy bangladesi vizsgálat során megállapították, hogy azokban a víztestekben, ahol a párducmintás vértesharcsa megjelenik, az őshonos pontyfélék (3 fajt vizsgáltak) növekedésére és a túlélési arányára is káros hatással van. Panamában, a Gatun-tóban a párducmintás vértesharcsa (Pterygoplichthys disjunctivus) és az óriás algaevőhal (Pterygoplichthys pardalis) fajhibridjeinek szaporodóképes állományát találták. Több helyen megfigyelték, hogy megváltoztatják a víztestekben a táplálékviszonyokat, az őshonos fajok kárára. Azokon a területeken, ahol nem éltek vértesharcsák, az őshonos ragadozók (halak, madarak, emlősök) nincsenek felkészülve ezeknek a halaknak a páncéljára és az elcsontosodott, tüskeszerű mellúszóikra, emiatt könnyen megsérülhetnek, megfulladhatnak.
A sok idegen nyelvű cikk elolvasását követően már csak az a kérdés, hogy hogyan lehetne megakadályozni ennek a halnak a további szaporodását. Ennek a kérdésnek a megválaszolásához azonban további merülések szükségesek, hogy megtudjuk, mi történik a kikelő ivadékkal, mekkora lehet a tóban élő állomány, mikor és mivel táplálkoznak…
Forrás: Sinka Gábor – Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság
Horgászat
Ponty, harcsa és compó fajlagos tilalma kezdődik
Hétfőtől kezdetét veszi három halfaj, a ponty, a harcsa és a compó – ami a KHESZ vizeken egész évben általános védelmet élvez – tilalma.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
2026. május negyedikén hétfőtől kezdetét veszi három halfaj, a ponty, a harcsa és a compó – ami a KHESZ vizeken egész évben általános védelmet élvez – tilalma.
A ponty fajlagos tilalma 2026.05.04 – 05.29-ig tart. Ezen időtartam alatt azokon a vízterületeken, ahol a tilalom nincs feloldva, pontyot megtartani tilos. A fogási tilalom alól felmentett KHESZ vízterületeink az alábbiak: Félhalmi-, Danzug-, Sirató- (Gyoma és Békésszentandrás), Fűzfászugi-, Német-zugi-, Torzsás-zugi-, Endrőd-Révzugi, Hantoskerti (Gyoma Falualja), Csókás-zugi (Endrőd-Középső) és a Peresi holtágak, Orosházi Béke homokbánya horgásztó, a Gyopárosi-tavak, a Szarvas-békésszentandrási Holt-Körös (Kákafoki-holtág), a Poklás-csatorna és a Fás-tó.
Fotó: KHESZ
A harcsa fajlagos tilalma 2026. május 4-től június 15-ig tart. Ezen időszak alatt semmilyen méretű harcsa nem tartható meg, illetve tilos célirányosan harcsára horgászni!
JOGSZABÁLYI HÁTTÉR:
133/2013 VM (XII.29) rendelet –
9. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez
Őshonos, fogható halfajok fajlagos tilalmi ideje, kifogható mérettartománya, valamint a horgászatra és a rekreációs célú halászatra vonatkozó napi kifogható darabszáma, illetve mennyisége:
13. ponty 05. 02. – 05. 31.
14. compó 05. 02. – 06. 15.
15. harcsa 05. 02. – 06. 15.
4. A halak és a halállományok védelme alcímhez
10. § (1) A halgazdálkodásra jogosult kérelmére történő fajlagos tilalmi idő megrövidítését, az alóli, illetve a méret- vagy mennyiségi korlátozás alóli felmentés engedélyezése iránti kérelmet 20 ha-nál nagyobb nyilvántartott halgazdálkodási vízterület esetén a szakértői névjegyzékben szereplő halászati szakértő által készített engedélyezési szakvéleménnyel kell alátámasztani.
(4) A halgazdálkodási hatóság – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – a fajlagos tilalmi időtől eltérést legfeljebb egy naptári évre engedélyezhet a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre vagy annak egy részére.
(5) Nyilvántartott halgazdálkodási területen a ponty faj esetében a fajlagos tilalmi idő alóli felmentést 5 éves időtartamra a halgazdálkodásra jogosult kérelmére engedélyezi a halgazdálkodási hatóság, ha a ponty rendszeres telepítése a halgazdálkodási terv szerint eléri vagy meghaladja a 100 kg/ha/év mennyiséget.
Fotó: KHESZ
8. A halászat és a horgászat rendje alcímhez
28. § (9) A 9. mellékletben megállapított fajlagos tilalmi idők az első nap nulla órakor kezdődnek és az utolsó nap huszonnegyedik órájában végződnek. Ha az első nap szombatra vagy pihenőnapra esik, a tilalom az azt követő munkanapon lép érvénybe. Ha a tilalmi idő utolsó napja esik szombatra vagy pihenőnapra, a tilalom a közvetlenül megelőző munkanapon végződik.
2013. évi CII. törvény a halgazdálkodásról és a hal védelméről
17. § Általános vagy fajlagos fogási tilalom alá tartozó vagy jogszabályban, illetve hatósági határozatban, továbbá a helyi horgászrendben megjelölt mérettartományon kívüli hal vagy más hasznos víziállat fogása esetén a halat vagy más hasznos víziállatot a fogást követően, haladéktalanul és kíméletesen vissza kell helyezni a vízbe.
KHESZ 2026. ÉVI HELYI HORGÁSZRENDJE:
VI. HALVÉDELMI RENDELKEZÉSEK A KHESZ KEZELÉSÉBEN LÉVŐ ÖSSZES VÍZTERÜLET VONATKOZÁSÁBAN
9. Fajlagos tilalmi időszakban a védelmet élvező, illetve ívó halfajra, valamint méretkorlátozással védett halfajok méreten aluli egyedeire célzottan horgászni etikátlan és tilos. Amennyiben az adott horgászhelyen vagy a horgászat során sorozatosan méreten aluli vagy fajlagos tilalmi idő alatt álló, ívó helyét védő, esetleg védett hal akad horogra, a halállomány kímélése érdekében horgászati módszert, szükség szerint horgászhelyet kell váltani.
VII. HORGÁSZATI ÉS FOGÁSI TILALMAK SZABÁLYAI
5.2. A compó kifogása (megtartása) a KHESZ kezelésében található összes vízterületen tilos!
XII. AZ EGYES VÍZTERÜLETEK ÁLTALÁNOSTÓL ELTÉRŐ SZABÁLYAI
4. A Félhalmi-, Danzug-, Sirató- (Gyoma és Békésszentandrás), Fűzfászugi-, Német-zugi-, Torzsás-zugi-, Endrőd-Révzugi, Hantoskerti (Gyoma Falualja), Csókás-zugi (Endrőd-Középső) és a Peresi holtágakon, az Orosházi Béke homokbánya horgásztavon, a Gyopárosi-tavakon, a Szarvas-békésszentandrási Holt-Körösön (Kákafoki-holtág), a Poklás-csatornán és a Fás-tavon a ponty fajlagos tilalma feloldva.
MOHOSZ 2026 évi Országos Horgászrendje
III. Speciális szabályok
39. Fajlagos tilalmi időszakban a védelmet élvező, illetve ívó halfajra, valamint méretkorlátozással védett halfajok méreten aluli egyedeire célzottan horgászni etikátlan és tilos. Amennyiben az adott horgászhelyen sorozatosan méreten aluli vagy fajlagos tilalom alatt álló hal akad horogra, a halállomány kímélése érdekében horgászati módszert, illetve szükség szerint horgászhelyet kell változtatni.
Az őshonos halállomány védelme, szaporodása zavartalanságának elősegítése érdekében köszönjük mindenkinek a szabálykövető horgászatot és az együttműködést!
Forrás: KHESZ
Horgászat
A nagy bajszos
Fűri Márk a Nagykunsági-öntöző főcsatornán egy termetes szürkeharcsát fogott.
Kattintson a FROMMER feliratra és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Fűri Márk a Nagykunsági-öntöző főcsatornán egy termetes szürkeharcsát fogott. Élményéről lapunknak számolt be:
Fotó: Fűri Márk – Agro Jager News
A harcsázás nem egyszerű horgászat. Megfelelő felszerelés, tudás, figyelem és egy kis szerencse is szükséges hozzá. Sok éjszaka telt el kapás nélkül, amikor már úgy éreztem, hogy feladom a kívánt halra való horgászatot. Mégis volt bennem valami, ami azt súgta, hogy nem szabad feladni.
Különböző módszerekkel próbálkoztam, új helyeket kerestem, hogy megtaláljam, hol tartózkodhatnak a harcsák. Csalikat váltogattam, mindig mást és mást próbáltam. Videókat és filmeket néztem, hogy rájöjjek, mit csinálhatok rosszul, és tanuljak belőlük. Végül sikerült levonnom a tanulságokat és fejlődnöm.
2026. április 26-án este egy régóta várt álmom vált valóra a Nagykunsági-öntöző főcsatornán.
Fotó: Fűri Márk – Agro Jager News
21:00 körül érkeztem meg a megszokott horgászhelyemre, némi aggodalommal, hogy esetleg megzavarom az ott táplálkozó harcsákat. Gyorsan kipakoltam a felszerelést, majd összeállítottam a botokat és a szerelékeket.
Csalinak mindkét botra nagyobb méretű vörösszárnyú keszeget tűztem, a felkínálás módja felszíni stupek volt. Etetőhajó segítségével pontosan a kinézett helyekre juttattam be a szerelékeket, majd kezdetét vette a várakozás.
Az este folyamán többször is megszólalt a kapásjelző, ami arra utalt, hogy a csalihalak érzékelik a ragadozók jelenlétét. 22:30 körül azonban minden elcsendesedett, mintha teljesen megállt volna az élet a vízben. A fényes holdvilág miatt ekkor már kezdtem kételkedni a kapás esélyében, bár sokak véleményével ellentétben ez az este is bebizonyította, hogy a harcsa ilyenkor is aktív lehet.
Nem sokkal 23:00 előtt egy távolabbi rablásra lettem figyelmes. Körülbelül két perccel később már jól hallható volt, ahogy a ragadozó többször is rárabol a csalihalra. Rövid időn belül megszólalt a kapásjelző, a bot határozottan meghajlott – azonnal a bothoz siettem.
A bevágást követően megkezdődött a fárasztás, amely körülbelül 10 percig tartott. Ezt követően sikerült a halat irányításom alá vonni. Amikor a fejlámpa fényében először megláttam, azonnal egyértelmű volt, hogy egy igazán szép példánnyal van dolgom.
Fotó: Fűri Márk – Agro Jager News
A harcsát kíméletesen kiemeltem a partra, majd megszabadítottam a horogtól. A mérés során 134 cm-es hosszúságot és 18,5 kg-os súlyt rögzítettem. A fogásról természetesen fényképek is készültek.
A fotózás után a halat visszahelyeztem a vízbe, és rövid ideig még figyeltem, ahogy erőre kap. Amikor már egyértelműen jelezte, hogy készen áll, útjára engedtem, és lassan visszaúszott a mélyebb részek felé.
Ez az élmény örökre emlékezetes marad számomra.
Írta és fényképezte: Fűri Márk
Van egy szép élménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Horgászat
KITEKINTŐ (Kanada): Horgászat az English River mentén
Tóth Zoltán élménybeszámolója Kanadából:
A fényképen Tóth Zoltán régi navaho barátja, Joe Silva látható egy süllővel. Fotó: Tóth Zoltán – Agro Jager News
Navaho barátom, Joe Silva nagy vágya egy kanadai csukás horgásztúra volt. Térben eltávolodtunk egymástól, és ő Coloradóban lakott, én pedig elköltöztem onnan több ezer kilométerre Wisconsinba, a Michigan-tó partjára. A kapcsolat nem szakadt meg, és a kanadai horgász témájú beszámolóim után kedvet kapott eljönni velem. Az általam már jól ismert helyre mentünk, Észak-Nyugat Ontarióba. Az út oda kettő napig tartott, és igen szép vonalon, a Lake Superior mentén is vezetett, Minnesota államon át.
A pontos helyszín a Cozy Camp horgásztanya volt az English River mentén. Ez kiváló süllőző, csukázó hely, és fekete sügér is van bőven szezonálisan. Vittem a saját csónakomat, és igen boldogan kalauzoltam régi navaho barátomat a folyón, aki a 70-es éveiben járt. Bőven fogtunk süllőket és csukákat. A nagy álom, egy kanadai csukás túra így megvalósult, és még jobban megpecsételte a magyar és navaho barátságot.
Írta és fényképezte: Tóth Zoltán
Horgászni szeretne Kanadában?
Keresse bizalommal Pálfai Gábort!
KITEKINTŐ: Németország – ASP Wiesbadenben: csökkentették a korlátozási zónákat
Nyugállományba vonult Csonka Tibor, a GEMENC Zrt. vezérigazgatója
Fontos a hazai juhállomány védelme
2026-ban is elindultak a határszemle ellenőrzések
KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról
KITEKINTŐ: Visszatértek a jávorszarvasok Németországba
Segédlet a jogszerű drónos növényvédelmi munkavégzéshez
Rövid vendégség: batlacsapat pihent meg a Kisbogárzói-tavon
Rendőrnapi elismerések
Min változtat a hangtompító?
Őzbaknyitány 2026: Terítéken az első őzbak Biharnagybajomban
Több mint egy tucat lőfegyvert foglaltak le a győri nyomozók – csak egyre volt engedély
FRANCHI: Őzbakcsomag a FROMMER Vadászboltban
Életbak puskavégen
KITEKINTŐ (Románia): Engedély nélkül lelőttek egy medvét, őrizetbe vettek két vadászt
KITEKINTŐ (Románia): Drámai mértékben csökkent a mezei vadállomány az aranysakálok elszaporodása miatt
A nagy bajszos
Új kutyajóléti szabályok: ezt kell tudniuk a vadászoknak
Szirti sassal vadászott a macskákra
