Keressen minket

Természetvédelem

Jó ütemben halad a tűzkár helyreállítása a Bükk-fennsíkon

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Északerdő Zrt.: A természeti környezet, a gazdag és tiszta vízkészletek, a termőföldek, az erdők és ezek élővilágának megóvása fontos, felelősségteljes feladat. A gyorsan és kiszámíthatatlanul változó éghajlati körülmények miatt különös figyelmet kell fordítani a meglévő biológiai sokféleség megőrzésére és az élőhelyek természeti állapotának fenntartására, javítására, a változatosság fokozására, és a keletkezett károk felszámolására, az eredetihez legközelebb álló állapot visszaállítására.

Fotó: Északerdő Zrt.

Az ÉSZAKERDŐ Zrt. Borsod-Abaúj-Zemplén megye erdeinek csaknem felét kezeli. Társaságuk évente mintegy 220-230 ezer m3 faanyagot termel hosszútávon fenntartható módom. Forrás: OEE

A Bükk-fennsík klímája egyedi. A július 1-én, Jávorkút közelében keletkezett tűz után egy-két nappal fagypont körüli hőmérsékletet is mértek a töbrökben, ezért a kialakítandó célállományok, illetve azok fafaj-összetételének meghatározása is összetett feladat. Olyan – a természetes folyamatokhoz legközelebb álló – megoldást kerestünk, amivel a lehető leggyorsabban segítjük hozzá a tájat a megújuláshoz, az erdőt az újjáéledéshez, és amivel a munkánkat 50-100 év múlva megítélő utódaink is elégedettek lesznek. Ennek érdekében őshonos fafajokból álló, elegyes, állékony, a termőhelynek és a változó klímának megfelelni tudó, a jövőben is megújulni képes, változatos erdő kialakítása a cél. A természet, az erdő válaszát is meg kell figyelnünk, és fel kell használnunk a munkánk során – tájékoztatott Mihók István, az ÉSZAKERDŐ Zrt. erdészeti vezérigazgató-helyettese.
A kárhelyreállítással kapcsolatos terveket, elképzeléseket az ÉSZAKERDŐ Zrt. egyeztette mind a természetvédelmi kezelő, azaz a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársaival, mind az erdészeti hatósággal. A cél közös: a lehető leggyorsabban, szakszerűen megszűntetni a balesetveszélyt, és úgy számolni fel a katasztrófa nyomait, hogy a természeti környezet, az élővilág regenerálódhasson, a ritka, értékes élőhelyek, valamint az azokhoz kötődő fajok megtalálják életfeltételeiket.

Fotó: Északerdő Zrt.

A balesetveszélyes fák eltávolítását azonnal megkezdtük. Ahol a sérült egyedek újbóli kihajtását reméljük, ott a károsodott fiatalosok tőre vágásával, 21 hektáron néhány hét alatt elkészültek a munkatársaink. A tavaszi újraerdősítéshez szükséges részleges talajelőkészítés is folyamatban van, az érintett terület egyharmadán készültünk el a padkakészítéssel. A mesterséges erdősítések megeredése, megmaradása és megfelelő fejlődése érdekében a jó minőségű talajelőkészítésre, az ültetés szakszerűségére különösen nagy hangsúlyt kell fektetni, és az ápolások időbeni végrehajtásáról is gondoskodni kell. A megégett fák jelentős részét már kitermeltük, a vágástéri hulladék rendezett kezelése és a fakitermelési munka jelenleg is tart. A károsodott faanyagot folyamatosan elszállítjuk a területről.

Fotó: Északerdő Zrt.

Nem csak Jávorkút közelében keletkezett erdőgazdálkodási módszerekkel történő beavatkozást igénylő káresemény. Az ÉSZAKERDŐ Zrt. 107 ezer hektáron gazdálkodik, amiből 103 ezer hektár az erdő. A csapadékszegény téli, majd a száraz és szeles tavaszi-nyár eleji időjárás miatt az erdőállományokban 500 ha-t érintően következett be kisebb-nagyobb mértékű tűzkár szeptember végéig. A társaság a szükséges helyreállítási munkákat mindenhol megkezdte. Csaknem 85 hektáron kell tőre vágást végrehajtani, mintegy 20 hektár befejezett és 20 hektár tisztítás-korú erdőben állományneveléssel végrehajtható a kárhelyreállítás. Újraerdősítésre 16 hektáron lesz szükség.

A rendkívül száraz és meleg nyári időjárás miatt az erdősítésekben 2667 hektárt érintett kisebb-nagyobb mértékű aszálykár, 355 hektáron lesz szükség újraerdősítésre, ahol a pótlási munkák előkészítése folyamatban van. Az erdősítésekben bekövetkezett aszálykárokon túl az erdőállományokban mintegy 16 000 hektáron következett be különböző mértékű állományszáradás. A megfelelő erdőgazdálkodási módszerek alkalmazásával, ütemezésével lehet mérsékelni a károkat – mondta Mihók István.

Forrás: Északerdő Zrt.

Természetvédelem

Tanyaromok: ahol egykor gyerekek játszottak, ott most madarak nevelik fiókáikat

Print Friendly, PDF & Email

A madarak visszafoglalták az elhagyatott tanyákat a Csanádi pusztákon

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó Csanádi pusztákat járva még napjainkban is láthatók az egykori tanyasi élet nyomai – igaz, már csak romokban. Az udvarok zöldellő fáin és a romos padlásokon azonban ma is van élet: a hajdani lakhelyek most madaraknak adnak otthont.

Fotó: Balla Tihamér – KMNP

Manapság már nagyon kevesen adják arra a fejüket, hogy a településektől távol, tanyán éljenek. Nem is olyan régen, néhány évtizede azonban még kifejezetten általános volt a tanyasi életforma, kiterjedt tanyavilág működött az egész magyar Alföldön, így a Csanádi puszták térségében is.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

Bár sok tanya teljesen eltűnt már a föld színéről, néhányuknál a valamikori tanyaudvart megkímélték a beszántástól, műveléstől, így az ott régen ültetett fák még megvannak, sok esetben sűrű bozót nőtte be a tanyahelyeket. Ezek a pusztákba, szántóföldekbe beékelődő kis facsoportok jelzik a hajdani otthonokat.  Az egyébként igencsak fátlan vidéken ezek, a régi tanyasiak által ültetett fák felértékelődnek, pihenő-, kilátó-, fészkelőhelyet biztosítanak például a térség ragadozó madarainak, egerész- és pusztai ölyveknek, parlagi sasoknak.

Fotó: Balla Tihamér – KMNP

Nemcsak a tanyaudvarok fái, de maguk az épületek, a régi otthonok is élőhelyet jelentenek számos védett madárfaj számára. Ezek a tanyaépületek még természetes anyagokból, sárból, szalmából, nádból épültek. Mióta nem lakják, és nem tartják karban őket, lassan omladoznak, összedőlnek, végül újra eggyé válnak a földdel. A tetők beszakadnak, az omladozó falakban számos üreg keletkezik. Ezeket a helyeket keresi például több bagolyfaj is. Egyik legimpozánsabb megjelenésű éjjeli ragadozónk, a gyöngybagoly például előszeretettel rakja tojásait a romos épületek padlásaira, ahol védett körülmények között nevelkedhetnek fiókái. A lakott emberi településeket is kedvelő kuvikok szintén szívesen választják költőhelyül a romok falainak üregeit, padlásait. Vörös vércsékkel is találkozhatunk, ha a tanyaromokon találnak olyan alkalmas párkányt, üreget, ahol költeni tudnak. A színpompás szalakóták és búbosbankák is gyakran költenek ezeken a helyeken, a nagyszámú mezei veréb és seregély mellett. Az énekesmadarak közül még a házi rozsdafarkúra jellemző a romos épületekben való fészkelés. Nem egyszer előfordul, hogy az épületekben maradt, korhadó, poros bútorokban találkozunk madárfészkekkel.

A pusztákat járva épp ezért érdemes alaposabban szemügyre venni egy-egy régi tanyahelyet. Az udvarok, melyeken nem is oly rég még gyerekek játszhattak, ma már madárzsivajtól hangosak.

Forrás: KMNP

Tovább olvasom

Természetvédelem

Szemétszedés a Júlia úton a „Tavaszi Nagytakarítás” kampány keretében

Print Friendly, PDF & Email

Erdészek és önkéntesek szemetet szedtek a Síkvidéki Erdészet területén

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Jelentős mennyiségű hulladékot szedett össze a több mint ötven fős csapat a Júlia út környékén.

Fotó: TAEG Zrt.

A TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. az AÖFK Tavaszi Nagytakarítás Kampányához csatlakozva hulladékgyűjtést szervezett április 9-re a Síkvidéki Erdészet Júlia út környéki területére. Az erdőgazdaság helyi és soproni személyzete kiegészülve a Soproni Egyetem két karáról – Erdőmérnöki Kar, Benedek Elek Pedagógiai Kar – érkező hallgatókkal és oktatókkal jelentős mennyiségű hulladékot gyűjtött össze a közutak és az erdőkbe vezető utak környezetéből.

Fotó: TAEG Zrt.

A nagyobb „gócpontokból” platónyi gumi és elektronikai hulladék is kikerült, de a begyűjtött kommunális hulladék többségét a műanyagflakonok és az alumíniumdobozok adták. Köszönjük a résztvevők lelkesedését és segítségét! Kérünk minden erdőlátogatót, hogy saját hulladékát ne az erdőterületen helyezze el, mivel az nem csak a természetre, de az erdőben kiránduló vagy ott munkát végző embertársainkra is veszélyt jelenthet!

Forrás: TAEG Zrt. 

Tovább olvasom

Természetvédelem

Halászmadarak az apaji halastavakon

Print Friendly, PDF & Email

Gyenge László természetfotós Apajon fényképezett.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Gyenge László természetfotós Apajon fényképezett. Élményeiről számolt be lapunknak:

Miután véget ért az északi kárókatonák inváziója, fő halpusztítónak maradtak a szürke gémek (a nálunk költő kárókatonák mellett). Mindkét faj hazai állománya nagyjából 3000 költőpár. És természetesen ott koncentrálódnak, ahol sok a hal, például a halastavakon.

Fotó: Gyenge László – Agro Jager News

Apaj határában van egy nagy halastórendszer, ahová rendszeresen járok madarakat fotózni. Az üzemvitel része, hogy egyes tavakat lehalászás után időnként leeresztenek. A tómeder mélyebb gödreiben mindig marad valamennyi víz és benne persze halak is, amelyek szinte vonzzák a hallal élő madarak sokaságát. Az említett apaji tavak térségében mostanában vagy 200 szürke gém, tucatnyi vörös gém, kárókatona, néhány fehér és fekete gólya, rétisas, halászsas, búbosvöcsök és számtalan sirály igyekszik éhségét csillapítani, többnyire a sekély vízben megrekedt halakból.

Fotó: Gyenge László – Agro Jager News

Képeimen a szürke gémek halászatát illusztráltam. Erős csőrvágásukkal ők bizony kilós vagy annál is nagyobb pontyokat képesek megszigonyozni, aztán zsákmányukat vagy le tudják nyelni, vagy sem. Ha túl nagynak bizonyul számukra valamely halálra szúrt hal, annak teteméből leginkább a sirályok lakmároznak.

Írta és fényképezte: Gyenge László

Tovább olvasom