További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Baromfi című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 9. szám.
Forrás: AKI
Házisertés-állományokban is igazolták az afrikai sertéspestis (ASP) jelenlétét Horvátországban.
Házisertés-állományokban is igazolták az afrikai sertéspestis (ASP) jelenlétét Horvátországban. A magyar állategészségügyi hatóság megerősíti járványvédelmi intézkedéseit, hogy minimalizálja a vírus behurcolásának kockázatát. Az élénk turisztikai forgalom miatt azonban a lakosság részéről is elengedhetetlen a fokozott óvatosság, többek között a Nébih arra kéri az utazókat, ne hozzanak haza sertés eredetű húskészítményeket.
Horvátország június 23-án jelentette először az EU tagországok felé, hogy házisertés-állományban is igazolták az ASP vírus jelenlétét, majd rövid idő alatt több mint 150 kitörést regisztráltak. A járvány nagyrészt az ország Szerbiával és Bosznia-Hercegovinával határos megyéit érinti, de vaddisznókból már az ország nyugati megyéiben is kimutatták a betegséget.
A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja az utazók figyelmét, hogy az élénk turisztikai szezonban fokozott az ASP vírus behurcolásának veszélye, speciális óvintézkedésekre van szükség. A betegség Horvátországból történő továbbterjedésének megakadályozása elsősorban a horvát hatóságok feladata, az általuk elrendelt intézkedéseket minden nyaralónak, utazónak be kell tartania.
A betegséget okozó vírus a vaddisznók és a sertések körében terjed, az emberre nem veszélyes. Fontos azonban, hogy sertésből készült húskészítményekkel, azokat tartalmazó élelmiszerekkel könnyen továbbadható a fertőzés az erre fogékony fajoknak. Emiatt a Nébih arra kéri az utazókat, hogy sertés eredetű húskészítményt ne hozzanak haza Magyarországra, és kiemelten ügyeljenek arra, hogy az élelmiszerhulladékot kizárólag a vadállománytól védett, megfelelően kialakított hulladékgyűjtőkbe dobják ki.
Az afrikai sertéspestis megjelenése rendkívül komoly gazdasági kárt okoz. Az elmúlt évek kiemelkedő állategészségügyi sikere, hogy a magyar házisertés-állományt eddig sikerült megvédeni a betegségtől és a vadállományban is nagymértékben lelassult a vírus terjedésének üteme. Az utazók, kirándulók maguk is Magyarország állatállományának védelmét szolgálják, ha ügyelnek a fentiekre.
Az ASP-vel kapcsolatban további információk olvashatóak a Nébih weboldalán: https://portal.nebih.gov.hu/hu/afrikai-sertespestis
Forrás: Nébih
Az Alföld középső tájain és a Tiszántúl jelentős részén aszály pusztít
A mögöttünk álló egy hétben elég változékony időben volt részünk, hétfő kivételével minden nap hullott csapadék valahol az országban. A délnyugati országrészben és a Szamosközben 20-50 mm-t mérhettünk, ugyanakkor a Dunántúl északkeleti tájain és az Alföld középső és keleti részén sokfelé a 3 mm-t sem érte el a csapadék mennyisége.
Az Európai Bizottság adatai szerint az unió (EU27) baromfihúsexportja 17 százalékkal 171 ezer tonnára emelkedett 2024 januárjában az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Az unió legnagyobb célországa az Egyesült Királyság volt. A közösség baromfihúsimportja 27 százalékkal 85 ezer tonnára emelkedett ezzel egy időben. Az import több mint fele Brazíliából és Ukrajnából származott.
A KSH adatai alapján Magyarország baromfihúsexportja 10 százalékkal 35 ezer tonnára nőtt 2024 első két hónapjában 2023 azonos időszakához viszonyítva. Ezen belül a csirkehús kivitele 7 százalékkal 24 ezer tonnára, a pulykahúsé 25 százalékkal 4 ezer tonnára emelkedett. A baromfihús legnagyobb célpiacai Románia és Bulgária voltak. Magyarország baromfihúsimportja 21 százalékkal 12,5 ezer tonnára csökkent a megfigyelt időszakban. Ezen belül a csirkehús beszállítása 29 százalékkal 9 ezer tonnára esett vissza, míg a pulykahúsé 36 százalékkal 831 tonnára bővült. A legtöbb baromfihús Lengyelországból és Romániából érkezett.
Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a vágócsirke élősúlyos termelői ára 19,9 százalékkal 412,6 forint/kilogrammra, a vágópulykáé 14,9 százalékkal 596,9 forint/kilogrammra csökkent 2024 első tizenhét hetében az előző év azonos időszakához képest.
Közlemény a TMR-rendszerről:
Az Európai Bizottság előírásai miatt a tavalyi esztendő óta – a többi uniós tagállamhoz hasonlóan – a magyar agrártámogatási rendszerben is kötelező alkalmazni a Sentinel műholdcsalád felhasználásával működő területi monitoring rendszert, azaz TMR-rendszert.
A rendszer alkalmazása az uniós elvárások okán 2024-ben bővül a tavalyi esztendőhöz képest és minden területalapú agrár- és vidékfejlesztési támogatás azon jogosultsági feltételeire ki kell terjednie, ahol a műholdfelvételek vizsgálata és értékelése alapján nagy bizonyossággal megítélhetőek azok teljesítése.
Az alábbi letölthető szakmai tájékoztató a gazdálkodók munkájának és döntéseinek segítése érdekében, az öntözött területek azonosításáról és az abból fakadó következményekről ad iránymutatást az érintetteknek.
Forrás: AM